Ne haragudj, de ez burkolt felelősséghárítás. Ahol a gyereket nem tanítják meg már kicsi korában az iskola fontosságára, ott a tanár tehetetlen. minek gondolod Te ezeket az embereket, valamiféle Superman-nek? Nekem van általános iskolai tanárnő ismerősöm, épp nyugdíj előtt. Mögötte egy élet ami tanítással telt, neki elhiszem amit a témában mond. Ő is túlélésre játszik már, többek között. Azt mondja, nem csak a cigány gyerekekkel van baj manapság (csak hogy örülj). Egyszerűen nem tisztelik a tanárokat, nincs respektjük.
Na most, ezt egy fele arányban HHH-s gyerekkel telerakott osztályban hatványozottan jön elő. Ha ésszel csinálnák- legyen ezek aránya mondjuk max. 5-10%-a az osztálylétszámnak- a tanárnak is lenne esélye, így meg nincs.
Technikailag reggel 6-tól este 6-8-10-ig a gép előtt vagyok, az időt el kell ütni valamivel, időnként kitör rajtam a régi hév, amivel azt akartam, hogy legyen valami változás.
Addig hagyjuk a szerencsétlen tanárokat, amíg senki nem védi meg őket a verekedő szülőktől, sőt diákoktól. Majd aztán- ha ez megoldódott- lehet őket kritizálni.
Olyan iskolát értettem alatta, ahová hatalmi szóval integrálták az egyébként beilleszkedni képtelen gyerekeket, ellehetetlenítve ezzel a színvonalas oktatást.
A c. típusú kérdés akkor kezdett nem érdekelni, amikor ezt letisztázták nekem: a megoldhatatlant nem nekem kell megoldani, a meggyözhetetleneket nem nekem kell meggyőzni, hanem az elsődleges felsőség a család fele van, olyan környezetet kell megteremteni ahol nem, vagy csak kevésbé érinti a nemlétező c.tipusú probléma.
Tök mindegy, minek nevezed a társadalom természetes önvédelmi reakcióját. Ha neked a szegregáció szó tetszik (megjegyzem: lovagolunk a szavakon), hívd annak.
Viszont ezt hatalmi szóval, kormányzati vagy egyéb nyomással lehetetlen megszüntetni. Főleg mikor olyasmikről beszélünk, hogy egy-egy faluban elértéktelenednek az ingatlanok, és sokan a költözést választják. mikor sokan inkább a távolabbi iskolába iratják a gyereküket, dacolva az ezzel járó hátrányokkal. Én is megtettem anno, racionális okokból. Tudod ez is olyan mint a magyar gárda. Reakció, és meglehet rossz, de nincs helyette jobb. Akik a partvonalról kiabálnak, mondjanak jobbat, vagy maradjanak csendben.
Kihagytad a családi adózást, amely garantálná, hogy a két adófizető közös háztartásában nevelt gyerekek száma alapján egyre feljebb csússzanak a sávok, illetve, hogy 4 gyermek felett már csak a kiemelkedően magas jövedelem esetén (évi 30M Ft felett) kelljen adózni. EZ segítené a munkába állást, EZ motiválna a legális munkavégzésre. Nem pedig az, hogy pár havernak a zsebébe ömlesztenek milliárdokat mindenféle hülye tanulmányok összeollózásáért és soha végre nem hajtható, mert ellenőrzést, kimeneti szabályozást és értékelést, általánosságban semmiféle utánkövetést nem tartalmazó programok "kidolgozásáért".
Ja, és aki a gyerekét szereti, és nem az utána kapott pénzt, annak sokszor akár 2 hét próbaidő is elegendő. 2 hónap próbaidő meg pláne! Az alatt akár kötelező jelleggel is be lehet íratni a pusztán tudatlansága miatt elhanyagoló szülőt akár egy háztartásvezetési, akár egy gyermekgondozási tanfolyamra, akár mindkettőre. Egyből tudni fogja, hogy nem a csipszet kell megvenni, hanem 2 zacskó áráért az 5 kg krumplit, és azt hogyan kell feldolgozni egészséges étellé, amely nem egy fél óráig tart a gyereknek, hanem több napig is táplálja az egész családot. Stb.
Amúgy nagyrészt egyetértünk.
"Szociális érzékenység" + lazaság és tudatlanságban hagyás = az emberi szenvedés fokozása.
Valódi emberség + szigor és oktatás = a HHH embertársak felemelésének egyetlen esélye.
Azt bizonyítom, hogy a kormányzati, intézményesített embertelenséget nem lehet humánumról meg szociális érzékenységről szóló szónoklatokkal eltitkolni többé az emberek elől.
Nem tudom, miféle értelmezési szoftver működik a fejedben, de már nem is találgatom.
Ha Te úgy értelmezed, hogy ha szerintem a felelőtlen emberkísérleteket és a szándékos, sokszor végzetes következményekkel járó elhanyagolást nem szabad közpénzből finanszírozni és turbófokozatra járatni, akkor már be is akarok börtönözni minden elhanyagoló szülőt, akkor a hiba a Te készülékedben van.
A jutalmazás megvonása ugyanis semmiféle szótár szerint nem azonos a durva büntetéssel.
Arról nem is beszélve, hogy még amikor büntetésre van is szükség, akkor sem kell feltétlenül ágyúval lőni verébre, akarom mondani, a BTK.-val csapkodni jobbra-balra. Vannak fokozatok, tudod.
Ahol a gyereket egyértelműen, és súlyosan elhanyagolják, ott , ha az apa kiléte ismert, mindkét szülőtől megvonom a gyereknevelés jogát. ez azt jelenti, hogy a gyerekeik állami gondozásba kerülnek, egy év próbaidő alatt, ha nem változtatnak a körülményeiken, akkor a gyerekek automatikusan örökbefogadhatók. A gyerekek után soha semmilyen támogatást nem kaphatnak.
Igen, drasztikus. viszont így, és csak így szüntethető meg az un megélhetési gyerekgyártás, és így garantálható, hogy a metgszülető gyerekek valóban esélyt kapjanak a normális életre. ha a szülők tudják, hogy nem kapnak a gyerek után semmi pénzt, akkor nem fognak ennyi gyereket szülni a nagy semmire.
ezzel párhuzamosan, viszont be kell vezetni a családsegítő programokat. Nagyon intenzív, 1-2- max 5 éves időszakról van szó. ez alatt kénytelenek lesznek a lemaradott családok felzárkózni. Nincs még x szer 40 év erre.
illetve továbbra is szükség van a támogató programokra, amik hosszútávúak.
Lehetőségek, próbaidők, számonkérések, szankciók. a mostani lilaködös szarkenés nem működik.
Igazából nehéz meghúzni az elhanyagolt és a súlyosan elhanyagolt között a határt, és igen a rendszer nem tökéletes. de jobb mint a mostani, ami egyértelműen rossz, mind rövid, mint hosszútávon.
A terepen levő pedagógusok zöme pontosan azt gondolja, amit én, légy erős. Csak kimondani nem meri. A könyvtárból soha ki nem mozdult, haveri megrendelésre, a mások írásainak összeollózásával "saját" műveket gyártó "szociológusok" véleménye meg irreleváns, lévén alulinformáltak a valóság tényeiről.
Az óvoda az utolsó évben kötelezően elő van írva ma is. Más kérdés, hogy egyesek nem járatják gyermekeiket.
A választás joga hetes iskola tekintetében is a szülőt illeti, az Alkotmány nem írható felül. Ehhez képest a Főv. Önkormányzat csak becsukta azon hetes iskolákat, amelyek a hátrányos helyzetű, nem kis részben cigány gyermekek legfőbb esélyét jelentette. :-(
Nem tudom, hogy jön ide egy elhunyt gyermek, hadd ne feltételezzem rólad, hogy szalmabábot csépelsz. Erre ugyanis nincsen mentség.
Valóban fontos "esélyt adni a megszülető gyereknek ahhoz, hogy értelmes adófizető polgárrá váljék", csak azt kellene végre felismerni, hogy lumpen körökben ennek legfőbb akadálya többnyire a szülő. Az, aki a gyermekét nem neveli, nem gondozza, hanem csak haszonállatnak tekinti. Foglalkozás, játék, mondókázás és közös tevékenység helyett kicsapja az autók közé az utcára, hogy közben zavartalanul lehessen újabb kis, szerencsétlen közpénzcsapolászati segédeszközt "gyártani". És nem érdekel, milyen származású az ilyen műveletlen, elhanyagoló, barbár szülő! Az efféle emberkísérleteket nem szabad közpénzből finanszírozni!
Amikor az 5 éves gyerek bekerül az oviba, és kiderül, hogy nem tudja megnevezni sem a színeket, sem a hét napjait, sem az ujjait, sem a számokat, és nem látott még szalámis zsemlyét, ott bizonyítottnak tekintendő a bűnös elhanyagolás. Amíg ezt nem mondjuk ki, és a társadalom nyakába akarjuk varrni azt is, amiért nem felelős, addig esélyünk sincsen ezeknek a gyerekeknek az életben való érvényesülését nem garantálni,de még segíteni sem. Amíg nem mondjuk ki, hogy aki ilyen durván elhanyagolja gyermekét, annak nem adunk több pénzt arra, hogy még több gyereket hozzon létre és tegyen tönkre ugyanígy, addig semmire sem becsüljük sem a gyermeknevelést mint munkát, sem a közpénzt, sem a köz iránti felelősséget.
Szerintem nézd meg Te is a Bakost, Olvtárs. Én már megtettem helyetted is. A szónak más tudományágakban, biológiai, kémiai stb. való jelentése nem tartozik ide. Politikai értelme egy van, azt le is hivatkozza. Az, amikor az USA iskoláiban különválasztották egymástól a fehér és a fekete diákokat. Ez hatalmi szóval történt, nem úgy alakult ki, hogy a környékben lakók etnikai összetételének megfelelően jártak volna ilyen vagy olyan színű gyerekek a suliba, osztályonként vegyesen. Még amikor vegyesen voltak, akkor is, egy évfolyamon belül is külön osztályokba, csoportokba, tankörökbe osztották be a tanulókat/hallgatókat származási alapon. Ez volt a szegregáció. Hazánkban ilyen sehol nincsen. Csak az van, hogy ahol egyes gyerekeket a tűrhetetlen viselkedésük miatt nem vesznek fel, akkor kitalálják, hogy őket azért bntják, "szegregálják", mert ilyen vagy olyan a származásuk. Fenét. Egyetlen kínai származású gyereket sem utasítanak el sehonnét ebben az országban. Csak tán nem azért, mert otthonról hoznak némi viselkedéskultúrát, és nem képzelik, hogy a tanárt le lehet köpni, meglehet verni, mert nekik mindent szabad?
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a mai rendszer, amikor a tűrhetetlen viselkedésűnek bizonyuló diákot nem lehet egyszerűen eltanácsolni, hanem csak - 22-es csapdája jelleggel - akkor, ha az iskolája lehetetlen feltételeket teljesít előtte,például befogadó iskolát szerez ezeknek a gyerekeknek, ez pontosan erősíti a szegregációt. Ugyanis arra kényszeríti az iskolákat, hogy előre becsüljék meg, vajon fog-e az adott tanuló tűrhetetlenül viselkedni. Mivel nem tudják eltanácsolni, ha igen, inkább nem mernek kockázatot vállalni. miből indulhatnak ki kockázatbecslésük során? A sülőkből, azok viselkedéséből. No, itt már valóban szóhoz juthatnak az előítéletek. Abban azonban, hogy ez a helyzet kialakulhatott, a kormányzat oktatáspolitikája a ludas. Mert ha lenne lehetőség a rossz döntéseket korrigálni, beleértve a sima, az iskolára semmiféle további kötelezettséget nem rovó eltanácsolás lehetőségét is, akkor jobban mernének kockázatot vállalni az iskolák. A hátrányos helyzetű gyerekek esélyeit nagyban rontja az, hogy nincsen lehetőség eltanácsolni azokat a tanulókat, akik a viselkedésükkel szégyent hoznak az iskolára.
Te is tudod, hogy nem mellékes a használt szavak jelentése. Olyan szegregáció, amelyet bármely hatóság írna elő, például a központi kormányzat vagy valamely önkormányzat, hazánkban nincsen. Még csak iskolai vezetők (pl. igazgató) vagy testületek (pl. iskolaszék) sem írnak elő ilyesmit. Elkülönítés nincsen tehát.
Elkülönülés van. Az osztálytársadalom velejárója, sem több, sem kevesebb. Ha ragaszkodol ahhoz, hogy minden elkülönülést, a természetesen kialakulókat is bűnös szegregációnak tartod, akkor az ellen is tiltakoznod kell, hogy a színházakban csak a belépőjegy megfizetése ellenében lehet az előadást megtekinteni. Ezzel ugyanis szegregálják, elkülönítik azokat, akik nem tudják vagy nem akarják megfizetni a belépő árát. Mozi, koncert, fürdő, strand, nyelviskola, tánciskola, diszkó, secko jedno.
Sőt, ha ragaszkodol az efféle értelmezéshez, akkor a szintén természetesen kialakuló elkülönüléseket is üldöznöd kell minden iskolában, beleértve az azonos érdeklődésű gyerekek szakköreit és fakultációit, és persze az azonos zenét vagy életstílust kedvelők tömörüléseit, baráti köreit is.
Ez nem fog menni. Hasonló a hasonlónak örül. Az ember már csak ilyen.
S ha elő akarod írni, hogy ne válogathassák meg az emberek a saját társaságukat, illetve szülőként ne dönthessék el, milyen nevelést kívánnak adni gyermekeiknek - beleértve a szocializációs közeget is -, akkor igen súlyosan gázolsz bele az emberek alkotmányos és emberi jogaiba. A jelen kormányzat nem veszi észre, hogy egy partikuláris érdek kizárólagos képviseletében olyan szélsőségekig jutott el, hogy az már alapjaiban veszélyezteti a túlnyomó többség legalapvetőbb alkotmányos és emberi jogait, a köz érdekeit.
Nem, nem létezik. Abban az értelemben, ahogy magyar nyelven értendő, nem létezik.
Azzal manipulálnak falvédőék, hogy összekevernek két fogalmat és visszaélnek vele, hogy az idegen szavak pontos jelentését nem mindenki ismeri. Amikor aztán jön egy új idegen szó, akkor ügyesen igyekeznek neki olyan jelentést adni, amely a politikai céljaiknak megfelel.
A magyar szegregáció szó ugyanis hamis barátja az angol segregation szónak, hiába hasonlítanak annyira, és hiába származnak ugyanúgy a latin eredetiből. Éppen úgy, ahogy a diploma szavunk is, más latin eredetű szavak mellett. Utóbbi esetben a magyar nyelvben egyetlen jelentése van a szónak: felsőfokú képzés befejezését igazoló bizonyítvány, amellyel valaki bizonyíthatja, hogy jogosult valamely felsőfokú képzettséghez kötött szakmát űzni. Angolul viszont olyan vígan rápingálják a diploma szócskát egy virslisütő tanfolyam elvégzését igazoló fecnire is, ahogy kell. A latin eredetű szó az egyik nyelvben szűkebb értelemmel bír, mint a másikban.
Ugyanígy jártunk a szegregációval is. Magyarul egyetlen értelme van, mégpedig a faji, származási alapú elkülönítés, amelyet felülről, hatalmi szóval írnak elő.
Angolul jóval több jelentése van. Használják arra is, amikor a rendőrség két, ellenkező célokért tüntető csoportot választ el egymástól, hogy össze ne verjék egymást, vagy mikor a fertőző betegeket járvány idején elkülönítik a kórházban. És akkor is, ha egy iskolában csak lányokat vagy csak fiúkat oktatnak. De az angol nyelvű szociológiai irodalomban szegregációnak nevezhetik még akár a társadalmi osztályok szerinti elkülönülést is, ami természetes folyamat, hiszen a hasonló társadalmi státuszú emberkék jellemzően egy városrészben laknak, tehát nem meglepő, hogy a helyi iskolába nagyjából hasonló társadalmi státuszú gyerekek járnak. Ugyanígy számvitelben van olyan, hogy segregated assets, amikor elkülönített eszközökről beszélünk, és lehet neked egy segregated bank account-od is, ha pl. egy bank vállalati ügyfele vagy és elkülönített bankszámlára van szükséged. Sőt, ha bizonyos értékpapírokat a céged többi eszközeitől elkülönítve vagy köteles kezelni, mert pl. fedezetül szolgálnak valamely hitelhez, akkor azok is segregated securities névre hallgatnak. Nem akarlak untatni, de nekem ez a szakmám és talán értek hozzá valamelyest.
Magyarul mindezen utóbbiakat nem hívjuk szegregációnak. A magyar szegregáció szó csak politikai értelemmel bír, és faji, származási alapú elkülönítést jelent, mégpedig olyat, amelyet felülről, hatalmi szóval írnak elő. Már a sima természetes elkülönülés sem tartozik bele, amikor pl. a gazdag környék iskolájába gazdag családok gyerekei járnak, vagy a sváb falu iskolájába német anyanyelvű gyerekek. Ezek a jelenségek ugyanis csak a helyi lakóközösség vagyoni vagy etnikai jellemzőinek leképeződését jelentik a helyi iskolában. Nem szegregáció tehát egyik jelenség sem.
Az, amit magyar nyelven szegregációnak nevezünk, vagyis a származási alapú elkülönítés nincs jelen a magyar iskolarendszerben mint rendszerszintű jellemző. Legfeljebb néhány elszigetelt esetben fordul elő. Ilyen például a Lauder Javne. Ott egy bizonyos felekezethez való tartozás vagy az adott felekezettel való szimpatizálás felvételi feltétel. Nyilatkoztatják is erről a gyerekeket illetve azok szüleit. Szerintem ez még belefér az oktatási szabadságba, mások szerint lehet, hogy már nem.
Az a jászladányi alapítványi iskola, amelyet oly előszeretettel vegzálnak szegregáció hamis vádjával, nem szegregál. Nem válogat származási alapon, hanem a tanuló normakövető magatartását és az alapítványi hozzájárulás megfizetését szabja feltételül. Ha cigány gyermek felel meg e követelményeknek, akkor felveszik. Van is ilyen származású gyermek abban az iskolában jó néhány.
A baj az, hogy hazánkban a kapitalizmus hozta magával mindazon jellemzőket, amelyeket mindenütt máshol is. Ilyenek pl.: a vagyoni különbségek növekedése és az osztálytársadalom kialakulása. Azok a baloldali érzelmű emberek, akik ennek nem örülnek, most megpróbálják szegregációnak elszidni azt a természetes jelenséget, hogy egy kapitalista társadalom szükségképpen osztálytársadalom is egyben. Guba gubához, suba subához. De ez önkéntesen megy, nem állami vagy önkormányzati hatalom írja elő! Biztos lehetsz benne, hogy Mohácsi Viktória, amikor Brüsszelben képviselőt játszott, nem a helyi arab negyed csóringer kiskölkeivel járatta egy iskolába a gyerekeit. Ahogy a többi képviselő sem. Hanem a többi EP-képviselők és diplomaták gyerekeivel, hiszen azokkal tartoznak egy társadalmi osztályba. Pedig van ott egy szép nagy arab negyed is, jártam arra és jól meg is néztem magamnak. Ha olyan nagyon akarnák az EP-képviselők a gyerekeiket integrálni, megtehetnék. Mégsem teszi meg egy se.
Értsd meg, ez a fajta integráció - párhuzamosan az iskolai munkafegyelem aláásásával és a tanári munka ellehetetlenítésével - a hatalmi elit játszmája, amelyet azon alsóbb osztályok tehetséges gyermekei számára találtak ki, akik megfelelő oktatáshoz jutván veszélyeztethetnék a társadalmi vezető szerepek feudalisztikus örökíthetőségét. A mai elit tagjai tudják ezt a legjobban. Hiszen Gyurcsány ma is az utcát söpörné Pápa valamelyik külterületén, Orbán meg Alcsúton hajkurászná a kiszabadult disznókat, ha a Kádár-rendszer minden addiginál hatékonyabb társadalmi mobilizáló erejével nem emelte volna fel őket a porból.
Na, a következő generációk szegény sorsú, ám tehetséges gyerekeinek már nem akarják megadni azt az esélyt, amit ők megkaptak! Hogyisne! Akkor nem lehetne családon belül örökíteni a pozíciókat! A tehetséges feltörekvők veszélyeztethetnék az ő gyerekeiknek a pozícióit, a dinasztiaépítést! Különösen egy tudásalapú társadalomban.
Erről szól ez a "félzsódéros" integráció, Olvtárs! Ha nem erről szólna, akkor a lumpen családokból jövő, alulszocializált, az európai viselkedési normákat nemcsak nem követő, de nem is ismerő gyerekeket nem szabadítanák rá az iskolákra csak úgy! Hanem előbb megerősítenék az iskolák pozícióit a műveletlenség, barbárság és annak képviselői, pl. az analfabéta tanárverő szülők elleni harcban. Akkor nem arról olvasnánk heti rendszerességgel, hogy tanárokat vertek, hanem arról, hogy a biztonsági őrök elhárítottak egy olyan támadást, amelyben egy részeg alak megpróbált nekimenni egy tanítónőnek.
Minden adatot csakis a saját prekoncepciójuk mentén értelmeznek, ahogy elnézem. Sokszor észre sem véve, hogy nm azt jelenti pár dolog,mint amit bele akarnak magyarázni...
mi tudjuk, csak itt is mi az amit a ( 3 év alatt 4000 megkérdezett gyerek) kutatásra alapozva kijelentenek? szegregáció a jó. pedig közben ők is leírták, hogy ez így önmagábban hülyeség.
A probléma sokrétű, ezért így is kéne megközelíteni.
"Amikor összesűrítik a problémás gyerekeket, a követelményszint is csökken abban a csoportban, és kialakul a gyerekek közt egyfajta ellenállás a tanulással és az iskolával szemben."
Micsoda öngól. Vagyis a kényszerszegregáció, melynek semmilyen szakmai alapja nincs az hatalmas hiba. Igen, így van.
van amikor az integrált oktatás a jó, de ennek feltételrendszere van.
Elborzadnál, ha ismernél pár országos felmérés hátterét adó mértékeket, nem ritka, hogy 200 azaz kettőszáz kérdőívből vonnak le országos becsléseket. Minél kisebb a megkérdezettek köre, annál jobban lehet persze célirányosan kijelölni a megkérdezettek körét.
Helyesbítve: Feltéve persze, ha nem olyan viselkedésű tanulót akarnak benyomni az iskolába, aki a viselkedésével tönkreteszi a tanórákat és szétzülleszti a közösséget.
A két "kutató" semmit sem tett le az asztalra a szokásos falvédő lózungokon túl.
Még azt sem fogják fel, hogy önmaguk cáfolják saját magukat. Idézet: "A roma tanulók szegregációja mindenütt jóval magasabb, mint a hátrányos helyzetű gyermekeké."
Mit jelent ez magyar nyelven?
Azt, hogy a hátrányos helyzetű gyermeket akkor is tanítják a jobb iskolák (felekezetiek különösen), ha esetleg nem tud fizetni vagy nem annyit, csak azért, mert jól tanul, az iskolának dicsőségére válik a viselkedésével, nem pedig szégyenére. Ezért a hátrányos helyzetűek szegregációja alacsonyabb.
A roma tanulók szegregációja magasabb, vagyis őket nagyobb arányban nem szeretik. Vajon miért? Csak tán nem a viselkedésük miatt? Az alapítványi iskolának mindegy lenne, kitől jön a pénz, csak jöjjön. Feltéve persze, ha nem olyan viselkedésű tanulókat akarnak benyomni az iskolába, aki a viselkedésével tönkreteszi a tanórákat és szétzülleszti a közösséget.
Újabb idézet, "A sima iskolákban a nem romák 28 százaléka mondja például azt, hogy szívesen ülne romával egy padban, a bázisiskolákban ez az arány 32 százalék." A különbség 4%, azaz négy százalék. Gyakorlatilag a hibahatáron belül van, ennyiért nem érdemes milliárdokat költeni az erőltetett integrációra, már ne is haragudj.
Arról nem is beszélve, hogy a kutatást 30 iskola vonatkozásában ejtették meg, plusz kontrollcsoportnak volt még másik 30, az 60. A megállapításaikat viszont már az iskolarendszer egészére vonatkoztatják. Milyen alapon? Hazánkban több ezer iskola van! Ezeknek egy százalékában sem jártak.
S akkor még nem tudjuk, milyen kérdéseket tettek fel. Könnyen lehet, hogy olyan szinten tendenciózusakat, mint legutóbb a pirézes kérdés volt hasonló fineszes kis szociológusoktól. Lehet úgy kérdezni, hogy akármit is válaszol az a gyerek, a válaszról ki fogják mutatni, hogy rasszista. Például nem azt kérdezik meg a gyerektől, hogy akarna-e cigány gyermek mellé ülni, hanem eléje tolnak egy fényképet egy gondozatlan, piszkos gyerekről, és megkérdik, hogy akarna-e e mellé a gyerek mellé ülni. Azt meg sem mondják a kérdezettnek, hogy miféle etnikumú a fényképen szereplő személy, de a nemleges választ adóról azt jegyzik fel, hogy nem kíván cigány gyermek mellé ülni.
Kérlek, ne dőlj be! Ezek is csak szakajtottak egy szakajtóra való zsozsót az adóbefizetéseinkből, aztán kihozták az elvtársak által megrendelt eredményt.
Az meg egyenesen nevetséges, hogy az önértékelés tekintetében pozitívumként értékelték azt, hogy az integráltaknak egy hajszállal jobb volt. És eszükbe se jutott, hogy ha valahol szándékosan szállítják le a követelményeket, hogy az is át tudjon menni, aki csak 10-kor kel és jó esetben 11-re ér be, ott a legkisebb teljesítményt is dicsérettel honorálják a tanárok. Nehogy szegény gyereknek kudarcélménye legyen, ugye. Ehhez képest egy versenyistállóban kapnak rendes kritikát, jót is, meg rosszat is. Persze, hogy azok a gyerekek a hiányosságaikkal is tisztában vannak!
Á, nem is érdemes a szót vesztegetni erre, már ne is haragudj!
Érdemes elolvasni a tanulmányt is, főleg akik régebben óta olvasnak ilyent. Ha nem is fordulat, de a kanyar megkezdése az irányvonal tekintetében.
Újat, olyannak aki ténylegesen ismeri a cigányságot, nem fog tudni mondani, de jól összeszedetten tárgyalja a dolgokat, annak ellenére, hogy csak fele annyi volt a merítés, mint az eredetileg tervezett.
