Számlaszámok:
belföldi utalásnál: 11794022 - 22222222
külföldi utalásnál: IBAN HU28 11794022 - 22222222 - 00000000 Swift: OTPVHUHB
Segélyhívók:1749 1752
MNO - BL
Egy ember meghalt, hárman eltűntek, 10 ember került kórházba, ebből kettőnek a sérülései súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő délután. Hétfőn átszakadt a timföldgyár egyik zagytározó gátja, és iszappal öntötte el Kolontárt, majd a vörösiszapos víz elérte Devecsert is, de a szomszédos megyéket is veszélyezteti. Az iszap maró hatású, az érintett területekről kitelepítik az embereket.
Trópusi gyárakban, ahol a monszun idején felszaporodik a víz, záportározókat építenek, amiből a vizet a száraz évszakban elhasználják. Eddig az európai gyárakban erre nem volt szükség. A tartályos megoldás drága, még akkor is, ha lúgos víz tárolására nem kell különleges szerkezeti anyagot használni. A semlegesítés végső megoldásnak jó és olykor szükséges is, de mind gazdaságilag, mind a környezet szempontjából szerencsésebb, ha a lúgos vizet a körfolyamatban használják fel, a rendszer zárt.
Azonban 25 évig így is jól működött a rendszer. A hiba a kiugróan csapadékos év miatt következett be. Ekkor túl nagy mennyiségű lúgos víz halmozódott fel a tározóban. Be kellett volna kapcsolni a készenlétben álló szennyvíztisztítót (lúg semlegesítő, eltávolító rendszer). Ehelyett leállították a csapadékvíz átemelőt.
Én biztos vagyok abban, hogy ez okozta a katasztrófát.
Azért állt vízben a gát lába, mert nem emelték át a tározóba a vizet (leállították az átemelőt), ezt meg azért csinálták, mert tele volt a tározó (az engedélyezett szintig).
Vagyis egy nem hozzáértő műszaki vezető szempontjából logikus volt az átemelő leállítása.
"Te mondhatod, hogy vigyen lúgálló búvárfelszerelést magával az ellenőrzéshez. De akkor nem vagy az eszednél. Viszont az üzemeltetőnek tudnia kell, hányadán is áll a tározóval. Lehet, hogy nem tudta, de az már az ő baja, ami át nem hárítható senkire sem."
Persze hogy nem kell búvárkodásra bírni az ellenőrt, hogy azután "szépen megegye" a lúg. Az épeszű megoldás ez esetben az lett volna, ha a tározók szintmagassága fölé 1-2 méterrel felszerelnek 50 méterenként 1-1 ultrahagos szonárt, olyat, amivel régen a tengeralattjáró-vadász hajók is leláttak az óceán mélyére a támadó tengeralattjárókat felderítendő. Csak itt épp nem tengeralattjárót, hanem a lúg helyzetét kellene velük bemérni. És aztán a felvételeket videóra rögzíteni, az őrszobában a videó elé őrt ültetni, aki baj esetén azonnal kiadhatja az adott helyzetnek megfelelő fokozatú riasztási fokozatot. Vagyis modern ellenőrzést, szonárral és videóval, meg őrrel!!!
Jobban tették volna, ha magát a nátronlúgot sav- és lúgálló sok, olyan nagyméretű vegyszertároló tartályokban tárolták volna, mint amilyeneket a vegyi gyárak telephelyein is láthatunk.
Akkor előírták azt is, hogy a gáton kívüli (és a résfalon belüli) csapadékvizet össze kell gyűjteni, és vissza kell szivattyúzni a tározóba. Ez így teljesen korrekt.
Mintha valmi Illesfele vezette miniszteriumfele rndelte volna el a gaton kivulibplusszigetelest, amitol aztan a lehullot csapadek nem tudott elfolyni, meg a gatonatszivargo folyadek sem.
"A birosag meg az akkor meg letezo kornyezetvedelmobhatosag semmi szabalytalant ne talalt a tarolasban"
Jobban kellene ismerned a helyzetet.
A tárolóban a víz(lúg)színt nem volt magasabb a megengedettnél. Azt viszont, hogy milyen mélységig tart a lúg, azt nem lehet felülről (kívülről) látni. Ha tehát kimegy egy ellenőr, az rendben találja a vízszintet, és szépen hazamegy.
Te mondhatod, hogy vigyen lúgálló búvárfelszerelést magával az ellenőrzéshez. De akkor nem vagy az eszednél. Viszont az üzemeltetőnek tudnia kell, hányadán is áll a tározóval. Lehet, hogy nem tudta, de az már az ő baja, ami át nem hárítható senkire sem.
És a gátszakadásban is benne van az üzemeltető nyakig. Annak ellenére, hogy abban kimosták őket a szakértők.
Van a sarok környékén úgy 1,0 m vastag iszapos réteg, alatta viszont tömény vízzáró agyag. Ezt az egy méteres réteget valóban az építéskor kellett volna kicserélni. Nem tették, mert nem látták a veszélyt, hisz a tározó nem folyadék tárolására épült, így aztán ki sem tud folyni belőle semmi (a tervező logikája szerint). A gát még a koronánál is 10 méter széles, így semmiféle víznyomás nem tudja tönkretenni. Vagyis itt tervezői hiba nem történt, a gát leszakadása normál üzemben teljességgel ki van zárva.
Mi történt akkor? Ez az egy méteres réteg elázott, és egyszerűen kipréselődött a gát hatalmas súlya alól. Na de miért is ázott el? A válasz egyszerű. Nagyon csapadékos volt az az időszak. A gát külső oldalánál összegyűlt vizet vissza kellett nyomni a tározóba az engedély szerint. Nyomták is egészen addig, míg a tározó meg nem telt. Lúggal, és a külső (mentett) oldali csapadékvízzel. Erre (minden bizonnyal) leállították a csapadékvíz átemelését a tározóba. Azaz, a csapadékvíz ott maradt a gát külső oldalán megtöltve az elvezető árkokat, amiből aztán a gáttest alá szivárgott a víz, eláztatva a sérülékeny egy méteres réteget. Fent meg nyomta a gátat vízszintes irányba az elvileg ott nem létező 3-4 m-es folyadék, így aztán a gáttest alól kicsúszott talaj helyére lezökkent a gát. Ez max egy méteres süllyedéssel járt volna, de a mozgástól a víz/lúg megtalálta a rést, és kimosta a gátoldalt.
Kicsit bonyolult a dolog. A lényeg: a mentett oldali csapadékvíz elszivattyúzása leállt, emiatt átázott a gyenge gátalap, az elvesztette a szilárdságát, így a fölötte levő gát súlya alatt összepréselődött. Ez megmozdította a gáttestet, ami miatt a fent szabálytalanul tározott folyadék utat talált Kolontár felé.
Egyértelmű tehát az üzemeltető két hibája.
1., túl sok lúgot tárolt a tározóban engedély nélkül, ahelyett, hogy a megépült, és rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepén ártalmatlanította volna a felesleges lúgot.
2., nem emelte át a gát mentett oldalán felgyülemlett csapadékvizet a tározóba.
A felelősség az üzemeltetőé, mentsége nem igazán van. Legfeljebb azt mondhatják, hogy 25 éve problémamentesen üzemelt az ő szabálytalanságaival együtt a rendszer, és azt hitték, hogy ezt a szituációt is átvészeli.
A birosag meg az akkor meg letezo kornyezetvedelmobhatosag semmi szabalytalant ne talalt a tarolasban, utolag persze lehet szabalyokat hozno de nem visszamenoleg. En tulajdonkeppen az epitoket se hibaztatnam, egy 50-60 ezer negyzetmeteres tartaly partiz negyzetmetere alatt volt egy reginpatakmeder, nyilvan vegeztek altalajvizsgalatot, de nem tobbszaz probafurassal.
Normál üzemeltetés esetén a világon semmi sem történik, ha leszakad a gát sarka.
Mindössze annyi történt volna, hogy fél-egy métert süllyed a korona.
A katasztrófát az okozta, hogy mindenféle engedély nélkül, és teljesen szabálytalanul 7-800 000 m3 lúgot (folyadékot) tároltak a vörösiszap felett.
Abból meg egy cseppet sem lehetett volna. Ami engedélyezve volt, az annyi, hogy a lúggal szállíthatják ki a vörösiszapot. Vagyis a lúg csak a szállítás igénye szerint tartózkodhatott volna a tározóban. Ez kb. 100 m3. Nem 100 000, hanem 100. És volt helyette 800 000 m3 a tározóban.
Ez azért feltűnhetett volna az üzemeltetőnek. (Nyilván fel is tűnt....)
Ha veszel egy szallodát, akkor gyorsan felveszed az összes létező támogatast, hitelt, eu gempát, majd ráíratod egystrómanra és megpattansz a zsetonnal :-)))
Anyagilag a tulaj a felelos, de ha pl en veszek egy tiz evvel ezelott epitett szallodat, ami aztan a rossz alapozas miatt osszedol es meghal szaz ember, buntetojogilag nem vagyok felelos. A timfoldgyar tulajdonosk is egy tizeves tarozot vettek, az eredeti tulaj az allam volt.
Nem azért a két fillérért, de nekem az elején is a következő volt a véleményem:
2010.12.24 14962
"Az én megítélésem szerint az üzemeltető felelős a katasztrófa miatt. Minden károkozási esetben (elháríthatatlan okból keletkezett katasztrófát kivéve) az üzemeltető felelős. Neki kell ellenőrizni, felügyelni, karbantartani azokat a műtárgyakat, amelyek hozzá tartoznak."
"Mit keresett a veszélyes maró lúg ebben a kazettában??
Miért volt a megengedett érték sokszorosa????
Miért nem tartották be az egy méter magasságot a tároló esetében???
Miért nem végezték el a megvásárlás feltételeként szabott karbantartásokat, gát megerősítéseket????Miért engedték még évekik az új technológiával kelettkezett savas maró lugot, egy lezárt, használaton kívüli tározóba????
Ezekre az elkövetett bűncselekményekre miért nem találták meg a felelősöket????
Ja, hogy nem is keresték,már ez önmagában is súlyos bűnpártolás!!!!!
Ennek az üzemen kívül lévő tározónak már földszáraz állapotúnak kellett volna lennie, ami nem nyomhatta volna a gát falát!!!!!
A kapzsiság,és az előre ismert védekezési lehetőség hajtotta a mal zrt tulajdonosait,vezetőit!!!!
Miért nem vonták felelősségre őket,a vállalt,s kötelezően előírt munkálatok elmaradása miatt????
Hiszen ezért kapták meg gombokért az egész üzemet??!!
Valamikor évekkel ezelőtt az én cégem végezte el a pilisben,a csókakői kőbányában ottfelejtett több ezer tonna vörösiszap kármentesítését.
Van némi tapasztalatom ezen a téren."
"Ettől az új eljárástól sem várható az igazság kiderítése,és a megfelelő börtönbüntetés kiszabása.Tudni kell, hogy a katasztrófa bekövetkezése óta mindent elkövetnek,hogy megmentsék a bűncselekményeket elkövetőket.Miért nem zárolták a tulajdonosok teljes vagyonát?Miért nem ülnek előzetesben?
TÍZ EMBERÉLET!!!!!
Már egyért is börtönben lenne a halyük!!!!Nem a portásnak, hanem a vezetőknek!Az elszabadult nehézfém szennyezés, még évtizedek múlva is szedi áldozatait.Ez nem bomlik le.Belélegezve iszonyú károkat okoz a szervezetben.A kiporzás miatt ennek megvan a reális veszélye.Ezért sem fog senki sem felelni."
"Ez az elsőfokú itélet egy aljas bűnpártolás!!!!
Az összes addig keletkezett költség megfizetésére kell kötelezni az itélet hozót, valamint az érintett ügyészséget!!!
Azonnali hatállyal kirúgni öket az igaszság kiderítésének akadályozása miatt!!!
Szándékos elhallgatása történt fontos bizonyítékoknak,ami egyértelművé teszi a bűnpártolás tényét!!!!Úgylátszik van az a pénz, amiért TÍZ EMBER HALÁLA SEM SZÁMÍT!!!!!!
MOCSKOS FÉRGEK!!!!!
De ne legyenek illúzióink,hiszen az újra induló perben sem lesz felelős!!!!!Ez borítékolható!!!!"
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte az ügyész a vörösisszapper másodfokú tárgyalásán, amely hétfőn kezdődött meg a Győri Ítélőtáblán
"Hogy jön ki ez a 60 m3? Nem tudom hirtelen, mekkora a tározó felülete, de ez csak pár milliméter szintet jelenthet. "
Bár ez a téma szempontjából csak egy jelentéktelen részletkérdés, de beszélhetünk róla. Az engedély szerint a lúgos folyadék csakis a szilárd anyag kiszállítására használható. Vagyis addig maradhat a tározóban, amíg a szilárd anyag kiülepszik belőle. Csakis addig, és nem tovább, mert akkor már befejeződött a kiszállítási funkció. A kérdés tehát az, hogy mennyi idő ez az ülepedés. Van a szennyvíztisztításban egy ehhez hasonló eljárás, a homokfogás. Annyi az eltérés, hogy a homok fajsúlya 2,5 kg/liter, tehát könnyebb, nehezebben ülepszik, mint a vörösiszap (4-5 kg/l). A homokfogóban 5 perc tartózkodási idő van az ülepítésre. Vegyünk ennyit a vörösiszapra is. És akkor már csak azt kell megnézni, hogy mennyi zagy érkezik a gyárból 5 perc alatt. Ezt én 60 m3-re becsültem. Több nem igazán lehet.
A probléma ezzel csak az, hogy ez az előírás így betarthatatlan. Ugyanis ez esetben a tározónak az a sarka, ahova beengedik a zagyot, néhány nap alatt feltelik, az iszap meg nem megy odébb, így a tározó térfogat nagy része kihasználatlan marad. Gondoskodni kell tehát az iszap valami költséges odébb rakásának a módjáról a tározón belül. Nnna, ezen a problémán segít a fél méteres folyadékborítás. Az már elsimítja az iszapfelületet vízszintesre amikor szelesebb az időjárás, vagyis oda szállítja a tározóba juttatott iszapot, ahol épp hely van rá. Természetesen erre már nem szólt az engedély, tehát elvileg valami költségesebb megoldást kellett volna választani.
A pár milliméter szint a teljes tározó felületre vonatkozik. A valóságban ez a folyamat egy kb. 0,2-0,5m/s vízmozgással jár lepelszerűen. Ez adja meg a vizes felület nagyságát a tározón belül.
"A szilárd fázis fajsúlya kb 3.5, de az iszap azért olyan gyorsan nem ülepedik, ennek a magyarázata messzire visz."
Mint írtam, a tapasztalat szerint 5 perc.
"Hogy kerülnének a sók az iszapba? Az a semlegesített folyadékban van oldott formában, amit eleresztenek."
Én nem ismerem annyira az ipari tisztítót, nem tudom, mit terveztek a sóléval. De hogy valamit kellett vele terv (és engedély) szinten is kezdeni, abban biztos vagyok.
"Az árokban levő folyadék nem jelentős, az üzem területére lehullott, és potenciálisan szennyezett víz a jelentős mennyiség."
Nem is a mennyiségével volt a baj, hanem azzal, hogy sztem leállították a szivattyúzását, így a résfal és a mentett gát lába közti területen halmozódott fel, feláztatva a gyenge altalajt. Érdekelne, hogy mit csináltak a kritikus időszakban a gyáron belüli csapadékvízzel.
