A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
"1: A Tűz csak néha pattan egyet nem pattogó a hangja állandóan, hanem folyamatosan halkan RoPogós, az R eredendően csak azt a hangot jelenti amit a P-vel együtt hallható, ez a P-RR szerű dolog."
A tűz nem csak egyszer, hanem többször is pattog, s van amikor ropog. Ezért szerepel benne mindkét hang. (A ROP-og szóban is! Ami ropog az egyfelől folyamatos, ismétlődő hang, pattogó, rövid hangokkal.)
"Ahol meg az idézett jelentés megvan, ott meg többségében hangutánzó igékről van szó, ahol a valós eseményt illusztráljuk az R hanggal, és nem a gyorsan és folyamatosan ismétlődő mozgást,"
Természetesen az R hang hangutánzó. És bizony ez az R hang egy folyamatos, ismétlődő jelenség, ami természetesen egyben mozgás is.
"Miféle folyamatosan ismétlődő mozgás ugyan a károgás?."
Minden jelenség egyben mozgás is. Mozgás nélkül nincs jelenség.
"A zizegés is , és itt sincs más filozófia a ZIZ-ben csak a hang. És ez is folyamatos gyors mozgással jár, mint a hangutánzó igék sokszor. Láthatod, Z -vel is ilyen a hangutánzó ige."
Csakhogy a zizegés nem azonos a ropogással. A zizegő hang "összemosódott", nincs benne az pöRgés, ami az R hangra jellemző.
A K-R, G-R, B-R, F-R, P-R T-R, Z-R, gyökvázak mindegyikének van közös jellemzője amit az R hang hordoz.
A ló nyerítése hangutánzó. Legfőképpen azért NY hanggal ábrázoljuk mert valósan ehhez hasonló a ló nyerítésének a kezdete. Nem véletlen nevezték a lovat nyihahának is. Ha mekegne a ló, ami szintén egy nyújtott hang, akkor semmi NY hang nincsen független attól hogy a kiadott hang nyújtott avagy sem, mivel a dolog lényege egyszerűen csak a hangutánzás, a macska nyávogásának az elején is egy NY szerű (vagy épp M, attól függ hogy nyarvog) hangot hallhatunk és csak ennyi lesz a dolog lényege szerintem. A kukorékolás meg például sokkal nyújtottabb mint egy nyávogás, mégse jutott eszébe senkinek NY hangot használni a szóban, persze mivel ez is a hangutánzásra törekedett, ez volt az állathangok ábrázolásának a lényege és más nem.
A vonyítás az meg szerintem a VON szóból képződött, ami már önmagában is a HÚZ szóval rokon. Sőt biztosnak tűnik a VON szóból származása, mert régebben a VONÍT forma népszerű volt, azaz eredetileg ez nem is NY hangos szó volna. Talán csak könnyebb így kimondani NY hanggal az egészet.
Idézek: "A VAN szóban is benne van a "nyúlás" jelentés, hiszen a létezést fejezi ki "
Ez egy létige a VAN, létezést fejez ki és mindezt jelen időben. Itt pusztán csak ennyiről szól a történet szerintem. De ez a szó nem is NY hangos hanem N hangos eredendően...
"Tehát egy macska NYÁvogásában semmi nyúlás nincsen például,"
Csak az van, hiszen egy elnyújtott hang. Az ugatás viszont pillanatszerű. A von(y)ítás viszont már megint elnyújtott. A nyerítés is...
"A NYÚL-vány szóban nem a VÁNY fejezi ki a nyúlás fogalmát hanem az alapszó.)) Ilyenekkel ne jöjjünk már ha lehet."
Ez igaz, viszont a toldalék pontosítja (egyértelművé teszi) a szó jelentését. Ui. a nyúlvány nem nyúlik, viszont már egy konkrét dologra, a kinyúló valamire vonatkozik.
"Különben is nemrég bemutattam hogy a szó végi VÁNY és VÉNY forma a VAN létigével közösíthető, ez teljesen egyértelmű, már-már tagadhatatlanul meglátszik."
A VAN szóban is benne van a "nyúlás" jelentés, hiszen a létezés időbeli nyúlását, a létezést fejezi ki.
A -vány, -vény toldalék jelentésében is benne van a nyúlás jelentés, hiszen ezekkel toldalékolt szavak mindegyike összefüggésbe hozható a folyamatossággal, a nyúlással.
"1: A kicsinek a NAGY valóban ellentéte. Eddig bingó ! Viszont a SOK is ellentéte, mivel a KICSI szót mennyiségi jelzőként is használjuk."
A KICSI eredendően nem mennyiségi, hanem méretbeli jelző, így ezt kell figyelembe venni, s nem azt, mivé lett még...
Nota bene, a KI-CSI gyöke a KI, amihez a CSI kicsinyítő képző ragadt megerősítve, inkább pontosítva a KI gyök jelentését. (Hogy itt nem KEMÉNY, SOK, hanem valóban méretbeli dologról van szó.)
"4: Az hogy az ősi embernek egy hanggal kellett volna bármit megneveznie, ez egyrészt se nem bizonyított,"
Múltbéli dolgokat nem lehet bizonyítani, de a fejlődés szabályait figyelembe véve kizárható a tagolt hangsoros beszéd máról-holnapra történő megjelenése.
"Ez így eleve nem túl életszerű, meg már korábban is írtam, akkor minden szavunk mozaikszó lenne..."
Pedig ez látszik logikus magyarázatnak, hiszen a szavaink "mozaikokból" (gyökökből) épülnek föl, s a mondataink is mozaikok (szavak) sorozata, a gondolataink is "mozaikok" (mondatok) sora. Beszédünk legkisebb eleme a hang, a legkisebb mozaik. Ezt az építőelemet alkalmazza ma is előszeretettel az angolszász nyelvterület az új szavak megalkotásánál.
2: Azt is írtam és továbbra is tartom, hogy 20-30 fogalomkörrel (amit önkényesen gyúrsz egybe) nem lehet kommunikálni. Tehát ez számomra értelmetlen.
A beszéd kialakulása kezdetén még nem lehetett minden egyes dolognak konkrét megnevezése. (még ma sincs) Így nyilvánvaló, hogy különböző, különösen összetartozó dolgokat egyetlen hanggal, gyökkel jelöltek, neveztek meg. Még ma is vannak többjelentésű szavak nem csak a mi nyelvünkben, hanem más nyelvekben is.
"Ó az ilyen, régit jelent önállóan kimondva is. Meg pár ráépülő szóban még mindössze. Ez egy kis szóbokorral rendelkező gyök, a többi kismillió O betűs szóhoz nem lesz köze már, tehát ez az Ó máshol már nem jelenti a régit."
Az "o" "ö" hang általában valamilyen nagyságot, bőséget, mélységet, egy szóval a kiterjedtséggel hozható összefüggésbe. Az "ó" (mint régi) múltbeli "mélységet", messzeséget, időbeli nagyságot jelent.
"4: Ha az R hang gyorsan ismétlődő mozgást jelent szerinted, akkor az hogy lehet hogy a leginkább erről szóló dolgok a legtöbbször nem is R hangosak?... Szívdobogás--- semmi R Vízesés--- R sehol"
Nincs "r" hang, mert más módon készültek ezek a szavak. A "régi"-ben sincs "ó" hang,
"Aki tud hangokat kiejteni, az bármikor kapásból kiejt egy 3 hangos dolgot is. Azért mert simán ki tudja ejteni, nem bonyolult ez..."
A mai ember már képes rá, de a kezdetben hosszú évezredek alatt kellett megtanulnia több hang kiejtését és főleg annak értelmezését akár kiejtés, akár hallás alkalmával.
Nem elég kiejteni a hangokat, érteni is kell a kiejtett, vagy hallott hangsor jelentését. Ehhez kellett a beszéd képességének kialakulása.
A -BA és -BE, illetve a -BAN és -BEN tipikus magyar toldalékolások, többnyire szó végeken szerepelnek, mint helyhatározó ragok. A "BE" formátum szó elején is gyakori mint igekötő, illetve önállóan is értelmes szó. Most a hosszabb BAN és BEN formákkal foglalkozom, amelyeket jól ismerünk és a bentlévőséget fejezik ki jellemzően a szóvégeken.
Viszont jó pár szavunkban ez a szó elején szerepel, itt is ugyanolyan értelmet találhatunk a hangalaknak mint a toldalékolásoknál. A hivatalos szótár ezt vagy nem veszi észre, vagy nem akarja észre venni, nem tudom melyik a jobb a kettő közül, mindenesetre ezek itt színmagyarul képzett szavak lesznek bizonyosan:
BENN: nyilván a BE szó bővítménye, az "N" hang már helyhatározóként viselkedik, a hivatalos verzió is ilyesmiről beszél, eddig a pontig nincs is nagy nézetkülönbség.
BANÁN: hivatalos szerint "nemzetközi szó", illetve később "A magyarba német és angol közvetítéssel került át" --- vélik egyesek.)) Csak hát ez a szókezdő BAN ugyanaz a bentlévőséget takaró kifejezés amit csak a magyar nyelv tud indokolni. Héját lehúzzuk és ami abBAN BENne van, az érdekli az embereket, a hangalaknak magyarul van értelme...
BANDA: hivatalos verzió szerint "olasz jövevényszó, esetleg a németből is" --- nézik madárnak voltaképp így a civilt)) Itt is ugyanazt jelenti a MAGYAR BAN kifejezés mint mindenhol, a bentlévőséget ! A szó vége meg tipikus magyar főnévképző. A banda egy érdekkör mentén tevékenykedő emberek csapata. Egy amolyan zárt kör, aBBAN BENtlévők alakulata.
BENDŐ: hivatalosan "bizonytalan eredetű, talán német jövevényszó" (az apád f-sza a bizonytalan eredetű... )
Nyilvánvalóan itt is a magyarul érthető -BEN kifejezés a bentlévőséget fogja mutatni, némi józan paraszti ésszel ez könnyen igazolható. Eszik az állat vagy az ember, az élelem a gyomrába kerül BENtre. Szerintem elég észszerű hogy egy BENt lévő szerv amiBEN tartalom is van, ilyen hangalakkal startoljon el.
BUNDA: A BUN kezdés itt is a bentlévőséget fogja kifejezni és a szó befejezése itt is főnévképző toldalékolás, ahogyan az előző két szó esetén is így történt. Hát az állat bundájáBAN van BENNE. Ez is a fentiek mintájára képződött magyar szó, legalább ezt az egyezőséget észre vehetnék.
BANDÉRIUM: ez egy zászlóalj lovascsapat, tehát ez egy BANDA magyarán. Csak a szó végi --ium a latin elem, alapjaiban ez egy magyar szó előtte...
BUNKER: nem német jövevényszó. BUN itt is a bentlévőséget fejezi ki, hiszen ezért épül a bunker hogy szükség esetén odaBENN ellegyen a civil. A KER meg a KÖRt jelenti, gyakran kör formájúra készítik el.
BENTÁLIS: görögnek tartják ezt a magyarul teljesen és szépen felépíthető szót. Hihetetlen, de a BENT szó azt pont azt fogja jelenteni hogy BENT.)) Az AL gyök is ALUL és lent lévő dolgokat takarja, mint oly sokszor más esetekben. Befejezés meg melléjnévképzés. Maga a szó a víz alatti fenékhez, ALjzathoz kötött biológiát és élővilágot jellemzi ekként. ALul is van és ami még fő, hogy a vízben BENT...
MÁLNA: nem szláv a szó természetesen. Málló és vizes, ezt jelenti. A "NA" a víz egyik ősi neve.(több is van/volt neki) Ezt alátámasztja számos folyóvíz/patak neve is, többek közt Duna, SZajna, Majna, Tarna és sok más vízfolyam is továbbá. Más vízzel közösíthető ilyen szavak még a csatorNA, kanNA, doliNA(víznyelő), akNA, bálNA, manNA és több egyéb még...
CSATA: még véletlenül sem szerb-horvát ez sem, el ne higgyünk efféle hülyeségeket. Amúgy nem olyan bonyolult ez, a pofonok csattannak itt, vagy a fegyverek éppen (csatabárd mondjuk) CSATT mint hangutánzó szóból persze mindez.
VÁSÁR: nem szükséges Teheránban oknyomozást végezni itt sem. Nyilvánvalóan ez még a vaspénzek korszakából van, ahol a VASnak ÁRa volt, ott volt a vásár. Minden érthető magyar nyelven.
REGE: ezt a szót legalább nem csalják el idegen eredetűre. Ez eddig üdítő. Viszont nagyon nem vágják a szakemberek, hogyan is keletkezhetett. Egészen hihetetlen az a vívódás és hosszas küzdelem, amit előadnak a szót illetően az új etimológiai szótárban, érdemes megnézni már-már szórakoztató a dolog.
Csak épp szerintem azt nem veszik észre amit ha valakiknek akkor nekik észre kéne: Hát mi a rege?... sztori és történet, de főleg RÉGI történet ! RÉGI-REGE, talán nem véletlen a nagyon közeli hangalak. Még az is lehet hogy a REGGEL szót is ez oldja meg, új nap kelt fel, nem vagyunk már a "régivel". )) Az már tovatűnt, elment. RÉG EL ))...
KEREVET: nem albán, nem újgörög, nem oszmán-török, se nem délszláv. Ez egy fekhely ami egy négyszögletes fából készült KERET amire VETik az ágyat. Némi rövidüléssel a KERET+VET kerevetté válhatott.
DARAB: szláv jövevényszónak kamuzva. Szerintem meg csak a DARA szó bővítménye, ezáltal születhetett meg a dara+B fogalma. Mára már kitágult értelmezéssel.
CSÁRDA: nem oszmán-török, de nem is szerb-horvát. Főleg nem perzsa meg albán, ezek egyszerűen hülyeségek. Hát mi volt kezdetben a csárda?... A pusztai állattartók hozták ezt létre vendéglőnek meg mulatónak. A pásztorok, a víg juhászok és a CSORDások ! CSORDA-CSÁRDA nem véletlenül nagyon hasonló hangalak. A csordások találmánya a csárdás is. És jó pár 100 évvel ezelőtt még "csordakok"-nak is hívták a csárdákat így duplán ellátva többesszámmal a dolgot.
BETŰ: hivatalosék szerint "török jövevényszó". Ez baromság. Azért mert ez BE+TŰ összetételű szó, mindkét rövid szó jelentését felismerhetjük. A CZ-F szótár a "beüt" fogalmát veti fel ami szintén nem oly rossz magyarázat volna, ámbár ezt jóval találóbbnak érzem: A betű szó megszületése egy valóságos vászonba és ruházatba történő írásjelek/motívumok BETŰZÉSE volna gyakorlatilag szó szerint, tehát tűvel történő textilbe bevarrás, illetve hímzés a dolog lényege.
Azaz szerintem a vésett írásjelet tán még nem hívtuk betűnek, a textilbe/ruházatba bevarrást és hímzést (betűzést) viszont már jó okkal igen...
Néhány színtisztán magyar szó amit az új "magyar" etimológiai szótár még mindig jövevényszavakként mutat be:
CSERÉP: hivatalosék szerint ez szláv jövevényszó, természetesen ez nincsen így. Hangutánzó elemekből tevődik össze : jellegzetesen CSERren, roppan, REPed is ahogyan a RÉPa is gyakran tesz ilyet, annak a neve sem véletlen az ami. A cserép jellemző tulajdonságai vannak tömörítve a szóban--- magyar nyelven.
BÖLÉNY: "valószínűleg ótörök eredetű" a hivatalos szöveg. Szerintem meg valójában egy jó régi magyar összetett szó, csak ez mára elfelejtődött. A török legfeljebb megörökölte és módosította mindezt.
Ez egy élőLÉNY ami igen tekintélyes BŐ méretű. BŐ+LÉNY, ha így bontjuk fel és nem böl-ény formában, akkor teljesen érthető a dolog megnevezése. A BŐség és nagyság fogalma más nem összetett szóként nyilvántartott szavunkban is megtalálható:
BÖdön, BÖhöm, BŐdületes, vagy akár a BŐR szó is amit a ma is létező BÖŐR családnév még hosszabban mutat meg. A BO-KOR is ide tartozhat Ö nélkül, azaz BŐ KÖRt formáz meg egy kerekded cserje.
SZAKÁLL: ótörök jövevényszónak van még mindig kamuzva. Ja, csak hát magyarul bontható és értelmezhető könnyedén a dolog: Hol nő ez a cucc?... Hát a szó végén ott van hogy az ÁLL az a hely ! A SZAK meg az arcunk egy SZAKasza ahol ez megtalálható. Nem kell itt a Boszporuszig menni hogy megfejtsük hogy miről van szó, mert magyar nyelven épül fel ez a történet.
BUJA: szláv jövevényszónak van hazudva. Odáig kellett volna eljutniuk hogy az egész a BÚJ(ni) szó továbbképzése. Az akadémikus nyelvészet képességeit ez a felismerés meghaladta. Amúgy jellemzően kétféleképpen használjuk ezt a szót: 1: a túlfűtötten érzékies/erotikus 2: dúsan nőtt növényzet esetén.
A bujálkodó párok elbújnak, illetve összebújnak. A dús növényzet egységei is ezt teszik, összebújnak. BÚJ szóból van minden, ez a lényeg...
Nézzünk egy újabb hangváz gyököt, amely eléggé egyértelműen a szorzás (sokszorozás) értelmét/jelentését viszi bele az így keletkezett szavakba. Ez az SZ_R mássalhangzó vázon lévő szavak gyakori jellemzője lesz. Természetesen itt is bizonyára lesz nem ide tartozó szó, mivel többféleképpen képződnek szavak.
Az egyszerűség kedvéért SZOR gyöknek fogom hívni, igazából SZ_R hangváz, mivel a közte váltakozó magánhangzó ezt a "szorzat" értelmet nem módosítja meg, akárcsak mondjuk a K_R körértelmű gyök esetében is van.
A SZER, SZOR, SZÖR formák szó végi toldalékolásakor mindenki számára nyilvánvalóan ezt a szorzás értelmet közvetítik: egy-SZER, hat-SZOR, öt-SZÖR, több-SZÖR és a többi. Igen ám, de ezek a hangalakok a szó elején is nagyon gyakran ugyanezt a szorzás értelmet mutatják a szavakban meg.
Ahol bizonyosan felismerni ezt a jelentést:
SZÁRmazás: SZÁR szóból, amely majd később SZERte szét ágazik majd.
SZŐR : Valójában itt is szorzatokról van szó, rengeteg szőrszál alkotja a szőrzetet ami voltaképp egy szorzat (szorzat-szörzet) A konkrét 1 db szőrt a köznyelv SZŐRSZÁL néven különbözteti meg. A SZORzott szálak szorzatként szőrzet lesz.)) És logikus a dolog különben.
SZÓR igénk: hát ha valamit szórunk, akkor megint csak sokasítunk, sokszorozunk.
SZÉRIA: ez sorozatgyártást jelent, tehát megint sokszorozunk.
SZERV, SZERVEZ, SZERVEZET, SZERVEZŐDÉSEK : Mind szorzott dolgok, sokasított.
SZEREZ: aki szerez annak több lesz mint volt, szorozza javait, megszerzi (megszorozza) értelmes itt is ez.
SZERTE: sokfelé ugye... Ha a cégünk szerte a világon terjeszkedik, akkor megint szorzunk !
SZER, SZERTARTÁS, SZERDA, SZERET, SZERELEM, SZERencse: Mind szorzatértelmű, vagy érzelmileg és lelkileg szorzódik a civil, vagy ezek a SZEREK összeadott anyagok szorzata. Bár ez összefügg egymással, a szavak azt bizonyítják hogy a szóképzés idején nagyon jól tudták az elődeink hogy a SZERvezetünk tényleg SZEReket állít elő a nagyon pozitív lelkiállapot esetén is. És tudtak erről bizonyosan !
SZEREL: Aki szerel, az részeket sokszoroz egy egészbe.
SZIRUP: Ez egy sűrítmény ugye, koncentrátum. Itt sem kell kódfejtő hogy értsük hogy ez mi.
SZŰR 1 ami szőrből készült: A szőr okán szorzat.
SZŰR 2 ami számunkra lényeges kiválogatása nem odavalóból, többnyire folyadékból szilárd dolgot:
A szűrőben felszorzódnak majd ezek, a kiszűrés után kiszórhatjuk, megszereztük ami nekünk kell, osztottunk és legfőképpen szereztünk, tehát szoroztunk.
SZERZETES: szorzatos. SZerzetek egyházi SZERvezetek, testületek.
SZIROM: sok kis levélkéből áll. A szó vége OM gyök az OMLÁS gyökszava. Igen, ezek omlósak tényleg.
SZIRT: sziklaszorzat.)) És valóban az amúgy, egy nagy tengerből emelkedő dolog ez.
SZORGALMAS: sokSZORozza a cél érdekében a bizonyos cselekedetét.
SZÖRP: lásd fent SZIRUP, mert a szörp is szirup, koncentrátum. SŰRítmény és ez nagyon érdekes, mert úgy néz ki ez az egész SZ_R dolog, hogy S_R formában is működni látszik gyakran.
Mert ha azt mondom hogy SZORZAT és SOROZAT, akkor olyan nagyon nem is beszélünk itt külön dolgokról, hanem nagyon egy felé mutat ez a kacsacsőr ! A sorozatok is szorzatok hát nemde?... Persze hogy igen, ha sorba rakunk valamit akkor ez is afféle sokszorozás lesz. És akkor ilyenek még hogy mondjuk SEREG.
Ez is SZOR értelmű, sokszorozott erő. A SŰRítés is az. Ráadásul a SÖR is sokunkat felszoroz.)) De a SARjadás is szorzódás ha úgy vesszük. SERdülő is gyors növésben. SZERÉNY-SZÖRÉNY- SÖRÉNY- SERÉNY is sokszorozó értelműek. A végére még egy SZÜRET: Itt aratjuk le a babérokat, begyűjtjük a terményeket ! Szerzünk-szorzunk hogy jó sok legyen...
1: A Tűz csak néha pattan egyet nem pattogó a hangja állandóan, hanem folyamatosan halkan RoPogós, az R eredendően csak azt a hangot jelenti amit a P-vel együtt hallható, ez a P-RR szerű dolog. Ez is egy 3 hangos gyök, ha tetszik ha nem, mert a mássalhangzók közt váltakozó magánhangzó nem módosítja meg a tűzzel való kapcsolatot.
2 Az R hang kapcsán felmerülő esetleges "folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgás" jelentést én ennyiben hagyom a továbbiakban, nálam ez a dolog nem áll meg, mert már a legrövidebb 2 hangos szavak többségében is értelmetlen lesz. A piaci ÁR, ÚR, ŰR, ORR, ARA, RA, RE, RÁ , és sok rövid szóban sem látszik ennek nyoma, tehát ezek nem kivételek, hanem a többség.
Ahol meg az idézett jelentés megvan, ott meg többségében hangutánzó igékről van szó, ahol a valós eseményt illusztráljuk az R hanggal, és nem a gyorsan és folyamatosan ismétlődő mozgást, ez csak egy utólagos felruházása már a szavaknak, a születése pusztán csak hangutánzó ezekben mondjuk:
Zörren, csörren, durran, gördül, berreg, károg és sok más hasonló szóban egész egyszerűen a valóság hangját mutatják az R hangok és nem utólag odaképzelt dolgokat. Miféle folyamatosan ismétlődő mozgás ugyan a károgás?...)) Hát hangokról van szó ezekben, értsük már meg !. Persze ezen hangok megnevezése eleinte főnévként indul, és mind ige lett, sokszor -OG gyakorító toldalékolással ami a folyamatosságot jelzi. De az igék akárhogy is nézem, leggyakrabban valamiféle mozgással is járnak, ez nem R függő dolog, minden más hangú igénél ez egy jellemző dolog lesz, mivel a legtöbb cselekvés hát bezony mozgással is jár. A zizegés is , és itt sincs más filozófia a ZIZ-ben csak a hang. És ez is folyamatos gyors mozgással jár, mint a hangutánzó igék sokszor. Láthatod, Z -vel is ilyen a hangutánzó ige.
3: A forog, pörög, görög, sürög, burok szavak nem körgyökös K_R szavak. Mindnek amit sorolsz, önálló gyöke van széles szóbokorral. A FOR külön gyök, már sokszor írtam róla, ez víz eredetű szó (forrás--forgás), a PÖRög szó a PIR tűzgyökhöz tartozik, már erről is sokszor volt szó, hiszen a pörögölés, pergelés a tűz körüli sütögetésből származik, forgatni kell az ételt hogy egyenletesen süljön. A perec is ebből van. Na meg a tűz lángja is "pörög" a légmozgás által. Füsttel kiválóan ellenőrizhető hogy igen.
A gördülés G-RR hangja van a görgő szóban, hangutánzó gyök ez is eredendően. Meg a görbeségé úgy eleve, de hát gördülni, gurulni görbe tárgyak tudnak leginkább. Összefüggnek ezek, de elsőnek a hangját nevezhették meg. Az S_R is hangutánzó gyök, serceg, súrol, sürög, sír, sár, surran, és ezek CS_R formában is leginkább a jelenség hangjait közvetíti. Nincs körértelme mert hangjelenségek. Épp a szóba került CSöRög szó is ide tartozik, amelyet szerintem legelőször víz általi hang lehetett, patakokra mondják még ma is, és a CSERmely szó is erről szól. Meg a csurog szó és a csorog szó is ide tartozik, ezek mind vizes hangok, és ezek is azt demonstrálják, hogy igen is van hangváz értelem. A csermely csergedezik, csorog, csurog, csörög. Ezen szavakat egy logika szülte ! Csak észre kell venni.
A burok szónak meg a B_R hangváz ad jelentést, épp ezt a burkolást, borítást. Mivel többféleképp képzünk szót, itt is hangsúlyozom hogy nem minden B_R kezdetű szó az, de jó sok akad azért:
Burok, borító, bőr, barkó, barka, bárka, barack, bors, borsó, borona, búra és sok más szóból kiválóan látszik hogy van logika a történetben. Mindben ott a burkoló értelem.
4: A CSŐR az cső +orr a CZ-F szerint is, ami szerintem jó. Sőt, kivételesen ezt a hivatalos etimológiai is jól írja, ritkaság hogy ilyen is van. Viszonylag új szó ez. És igen, a CSŐSZ is a CSŐ szóból van amúgy, érdekes ezt már az etimológiai jövevényszónak kamuzza. A csőszök mezőőrök voltak, akiket szolgálati fegyverrel láttak el, méghozzá sörétes puskával ! Azaz a puskacső által lett CSŐ+SZ . Akik csak botot kaptak és fegyvert nem, őket meg botosoknak hívták. Úgyhogy ez is a csőből lett.
A csődör csövét meg hadd ne mondjam mi. A csődült most hirtelen nem tudom mihez kötni, ha eszembe jut írom.
A végére még egy dolog, aki szerint nincs hangváz: PARÁZS(ol), PERZSEL, PORZSOL, PÖRZSÖL
"Szerintem nem lehet így ezeket egy kalap alá venni, mert sokféleképp képezhető a szó. Már csak ebben a 4 szóban sem sincs az R hangnak közös jelentése amit mindjárt írok. De mi volna az a közös jelentés?...."
A piros gyökében sem lehet az R hang jelentését fölfedezni, csak abban az esetben, ha tudjuk, hogy ennek a színnek ez eredete a tűzre vezethető vissza, ahol már az R hang jelentése is világossá válik. P=pattogó hang, R=folyamatos ismétlődés hangja. "lefordítva": ismétlődő pattogó hang. És igen, ez jellemzi a tüzet, de nem jellemző a színre!
"A folyamatos gyors mozgás?..."
Igen, de ami még fontos, hogy ismétlődő. Gyorsan ismétlődő.
"ÁR mint áradat." Ezzel semmi gond, nézz meg egy videot valamilyen lezúduló víztömegről, áradó patakról, s látszik a gyors folyása, a hullámok gyors mozgása.
"ÁR mint piaci ÁR. " Meg kell keresni, milyen asszociáció vezette a fogalom alkotóját, hogy a piaci árat a folyó-árral hozta összefüggésbe.
"ÚR szó ŰR szó. " Dettó...
Azért mert valaminek nem látjuk (még) az eredetét a többségre igaz a megállapítás. Vagy a megállapítás igazságát vonod kétségbe a néhány "kivétel" miatt?
Az ÁR és az ÉR két külön jelentése sem meglepő, hiszen két különböző magánhangzó van bennük. Külön vizsgálat tárgya, hogyan alakulhattak ki ezek a szavak a későbbiekben. Egyelőre ezekkel nem nagyon érdemes foglalkozni, mert elterelik a lényegről a figyelmet.
"A körgyöknek két állandó hangja fix, a K_R. "
Lásd forog, pörög, görög, sürög, burok, stb... Ezeknek is közük van a körhöz. Csak azt nem tudod megmagyarázni a K-R gyökből, hogy mi jelenti az összekötő kapcsot közöttük.
"A CSOROG, CSUROG, CSÖRÖG hangutánzó CS_R gyökön van, a körhöz aligha közük, viszont mind eredendően vizes hang,"
A Csörög nem biztos, hogy vizes hang, hiszen ami csörög, az rendszerint éppenhogy száraz, vízmentes. És mi van a csoboggal, csepeggel, ezek is vizes hangok, mégsem CS-R vázon vannak, de közös bennük a CS hang.
Vagy mi a helyzet a csarabbal, ami CS-R vázon van de egy növény. Vagy a csere, cserje, csíra, csőr, csűr(csavar) szavakkal amelyek szintén CS-R hangvázon vannak?
Ez a hangváz már nem az a hangváz? Ha nem, akkor milyen?
Nyugodtan leszögezhetjük, hogy a hangváz-elmélet csak egy bizonyos pontig ad elfogadható magyarázatot, de azon a ponton meg is reked, mert képtelen magyarázatot adni más, csak egy közös hanggal rendelkező gyökökkel való kapcsolatára. Még ott sem képes elfogadható magyarázatra ahol a jelentésük rokon, jelen esetben mindkettő vizes: Csurog-csepeg.
Arról nem is beszélve, hogy az azonos hangvázú, de más jelentésű gyököket sem képes magyarázni.
"A CSŐR, a madárcsőr meg nem is ide tartozik, mert azt a CSŐ szóból -némi hasonlatossága okán- képződött már."
A CSŐSZ is a cső szóból származik? És a csődül, csődör?...
A MÁNY és MÉNY szó végén előforduló gyakori főnévképző toldalékolásnak sincsen semmi köze a nyúlósság fogalmához. Az ORMÁNY ne csapjon be, ide belebeszélhető, csak amikor ilyen példával jövünk, akkor érdemes megvizsgálni a többi hasonlóan képzett szót is, és mindjárt meg fog látszódni hogy semmiféle nyúlósság nem lesz ezen szavak többségében, vagy ha mégis, azt nem ez a toldalékolás okozza, hanem az alapszó !
De jöjjön a szódömping, nem lesz semmi nyúlósság ezekben a MÁNY és MÉNY dolgokban:
Kitűnően látszik a szavakból hogy itt ezekben bizonyosan nem a nyúlósság fogalmáról van szó, ez számomra totál egyértelmű. Azaz az NY kapcsán ez amúgy létező dolog, feltételezem a hangutánzás okán az. Maga az észrevétel jó különben, mert a dolog létezik. Viszont az a nem jó, ha ezt az NY dolgot mindenre rá akarjuk erőltetni, na az már hiba, mert mint fent is mutattam a példaszavakkal, kismillió esetben semmi köze nem lesz az egészhez. És azzal sem lehet vádolni hogy összeszedtem 3 kivételt, mert egy halom szó mutatja fent hogy ez a MÁNY és MÉNY tök másról szól egyértelműen.
Egyébként itt is passzolni látszik sokszor ez a VAN jelentés, ha már ez téma lett éppen. Mert a ZSÁKMÁNY ZSÁKOLVA VAN, a létesítmény létesítve van.
A festmény festve van, a tömény tömve van, az egyezménykor megegyezve van, intézményekben intézve vannak ügyek. Élmény élve van, másképp szebben meg van élve. A díszítmény díszítve van.
Az építmény építve van, cselekmény cselekedve van, teremtmény teremtve van, választmány választva van. Az a helyzet hogy ez a VAN értelmezés eléggé működni látszik, a legtöbb esetben stimmel...
"Megint egyszerre tagadsz, és állítod ugyanazt, amit tagadsz."
Nem egészen, csak nem akarod megérteni a különbséget: te a hang kapcsán rendszerint KIZÁRÓLAGOS értelmezést kísérelsz meg, mintha mindig egy dologhoz kötődne.
Ellenben én meg folyamatosan azt hangsúlyozom hogy alkalmi szerepe van a hangnak a szóban, ami változó hogy éppen adott esetben most micsoda ez, tehát nincsen egységes "jelentéstartalma", és eleve nem véletlenül írtam idézőjelbe a dolgot.
Az NY is csak alkalomszerűen lesz közösíthető nyúlással, és kismillió esetben köze sem lesz a szónak ehhez egyáltalán. De az NY is hangutánzásként felhasznált hang, ami MINDEN hangunkra igaz, és a nyúlós képlékeny dolgok valóban NY szerű hangot adhatnak ki, így nem véletlenül ez van a nyúlós szavakban. Véleményem szerint itt is ott van a hiba elkövetve, hogy ezt MINDENRE rá akarod aggatni, és oda is belebeszélni ahol ennek aztán a világon semmi köze. Az írásban lévő szavak és toldalékok egy része is ilyen, és ezekre mindjárt ki is térek.
Tehát egy macska NYÁvogásában semmi nyúlás nincsen például, semmivel sem nyújtottabb a közlésmódja, mint úgy bármilyen más állatnak úgy általában. Sőt, egy kutya, kecske, ló, tehén sokkal hosszabban és nyújtottabban kommunikál, mégsincs sehol nY hang, persze mert mind hangutánzó szó: U-gat, NYER-ÍT,
MEK-eg, BŐ-g, és NYÁ-v-og. Ez csak egy hangutánzó kifejezés, semmi sem nyúlik itt sem.! Miau, mau, nyau, nyá, ezekkel hasonlítunk egy nyávogást, mert erre emékeztet a hangja, és ez csak ennyi.
Tányér, tenyér: egyik sem nyúlós, ezt hagyjuk. A kenyér sem a nyúlóssága okán kenyér, ez is KANY gyökű szó, és itt is a kanyar fogalma van a szóban. Eleve a KANY gyökben nem nyúlósság van, az egyenestől való elfordulásról van szó és kész. Ha Béla az autójával befordul jobbra akkor bekanyarodik, de nem fog nyúlós lenni semmi sem, az autója sem fog meghosszabbodni, egyszerűen arról van szó hogy elfordul, ez a gyök lényege, a köríves mozgás. Ez alól amúgy a KONYUL szó már kivétel lesz, itt nem véletlen fejezzük be így a szót.
A NYAK is kanyarértelmű szó, gyökfordítva KANY. Ettől függetlenül nyúlhat is a nyak.
A NYÚL-vány szóban nem a VÁNY fejezi ki a nyúlás fogalmát hanem az alapszó.)) Ilyenekkel ne jöjjünk már ha lehet. Különben is nemrég bemutattam hogy a szó végi VÁNY és VÉNY forma a VAN létigével közösíthető, ez teljesen egyértelmű, már-már tagadhatatlanul meglátszik.
Nagyjából két hete írtam le ezt a 2311. sorszámú hozzászólásban ugyanitt. Olvasd el !
TANÍTVÁNY: TANÍTVA VAN ---- és nem nyúlik meg
KÉRVÉNY: KÉRVE VAN ----- ez sem nyúlik meg. Bár tegyük hozzá az elbírálása a kérvényeknek...))...
REJTVÉNY: REJTVE VAN------- ugyan mi a lófasz nyúlna itt meg?....
BEADVÁNY BEADVA VAN ----- és nem nyúlik semmi, ez a vány az a VAN szó értelmét hozza a szóba.
A nyúlvány szónál is ugyanez a helyzet, az alapszó "nyúl" jelenti a nyúlósságot, a szó végi VÁNY az VAN jelentésű, NYÚLVA VAN a nyúlvány. A SZABVÁNYOK meg szabva vannak, itt sem nyúlik semmi sem...
Elnézést, nem tűntem el, csak egy napig nem volt internetünk, és kétszer is elszállt a hozzászólásom, valamint költözködés előtt állok és az is sok időt vesz el...
"Így fogalmazva fals, mert nem azonos vele. Ugyanakkor a NYÚL szó nem véletlenül NY hangos, itt a CZ-F is kitér rá, hogy sok hangutánzó szavunk építőköve ez.
Persze, hiszen a képlékeny vagy a sűrű dolgok ilyen NY szerű hangot adnak ki ha belekotorászik valaki, a hangutánzásban részt vesz ez a hangunk is, mint minden hangunk."
Megint egyszerre tagadsz és állítod ugyan azt, amit tagadsz... Ki érti ezt? Én nem.
Ti. ha valami sűrű, akkor általában nyúlós is. Nem feltétlenül, de általában. És még azt is írod, hogy "a NYÚL szó nem véletlenül NY hangos,"
Persze, hogy nem, mert ez a hang hordozza ezt a jelentést. A C-F is erre céloz a nyújt szó alatt:
"A régieknél, igen gyakran nyojt, mint a fújt maiglan is fojt. Gyöke az elvont nyu, vagy nyo, keményen nu, vagy no, melyből egyfelűl átható nyufá (=nyu-ít v.nyo-ít),másfélül önh. nyúl (=nyu-úl v. nyo-úl) és k. nyúlik származtak."
A szótár is kéthangú gyökről beszél, mint eredetről, s nem háromhangúról.
"Viszont a NYÚLásnak van konkrét gyökszava, ez is 3 hangos hangváz gyök lesz középen nem fix magánhangzóval: NY_L formában . Csak elég annyit mondani hogy: NYAL, NYÁL, NYEL, NYÉL, NYÍL, NYÚL , ez a valós NYÚLás gyök a NY_L formából kitűnik. Az NY fontos része, de nem az egésze ! "
A NY-L hangvázon kívül számos más váz is fellelhető, ahol a nyúlós jelentés is kivehető: Nyak, nyamvadt, nyavalya, nyegle, nyirkos, nyivákol, nyomul, nyuvad, nyáj, nyújt, nyög, (el)nyű...
Sőt, toldalékok végén is ugyan az a jelentése: lebeny, képlékeny, föveny, torony, takony, ormány, irány, nyúlvány, lepény, sörény, ösvény, függöny, keskeny.
És máris itt vagyunk a hasonló jelentésű KÁNY gyökcsaládnál
Mindben az NY hang hordozza a nyúlós, hosszú, hajlékony, vagy szétterülő dolgokra jellemző közös jelentést.
Miután minden hasonló jelentésű gyökben, toldalékban az NY hang hordozza ezt a jelentést, így ez a hang képezi az "egészet" az egész NY gyökcsaládot, aminek részei az NY-L és a többi három- vagy kéthangú gyökök.
"Viszont nagyon sokszor semmi köze a nyúláshoz a dolognak, temérdek szóban (nem 1 kivételről beszélünk)"
Természetes, hogy az átvitt értelmű szavakban már nehéz visszakeresni az NY hang jelentését.
De példaként egyet-kettőt megpróbálok.
Tányér, tenyér: Olyan lapos, mint a kenyér, szétterült.
Irány: ez is elnyújtott dolog, a messzeségbe mutat.
Nyom: ha valamit nyomunk, sokszor terül szét, s a lábnyom is a sár, homok szétterülésének eredménye.
"és úgy egyébként a kismillo -ÁNY -ÉNY-- ONY, - MÁNY- VÁNY igen gyakori főnévképző toldalékolásban nagyrészt ,"
Ezek mind a KÁNY gyökcsaládhoz tartoznak, ill. azzal rokoníthatók.
A JÓ szónak nincsen pontos hasonmása, így a legkézenfekvőbb és legtömörebb ha a "kedvező, előnyös, pozitív" hármassal helyettesítjük. Vagy a már említett "szuper" szó talán ami legközelebb állhat hozzá.
Igen nálunk ez a jÓ ahogy írod az gyökké is vált, az öröm ösztöni felkiáltásából születhetett, ez ahogyan írod helyesen, az angolban csak egy elszigetelt szó. De nálunk sok szó alapja, még egy JAVUL (jó(v)ul) szó is ide tartozik, sőt gyaníthatóan a gyógyítás is eredendően "jójítás" lesz...
1: A kicsinek a NAGY valóban ellentéte. Eddig bingó ! Viszont a SOK is ellentéte, mivel a KICSI szót mennyiségi jelzőként is használjuk. Ilyenkor ellentétek, hiszen a kicsi mennyiségű dolog a kevés lesz. A nagy mennyiségű dolog a SOK! Tehát a kicsi szó nem lehet összetartozó a SOK-kal , mivel ezek inkább ellentétes fogalmak egymással, mennyiségi értelemben mindenképpen azok.
2: idézek : "Általában a kicsi dolgok kemények" ----- nincs ilyen kapcsolat, még úgy általában sem.
Hernyó, lepke, légy, virágszirom, egér, tollpihe, falevelek, muslinca, fűszál, bibe, palánta, ribizli, málna de úgy eleve mondjuk egy FA felépítése sem ilyen. Pont hogy a legnagyobb törzs része lesz az igazán kemény, de a levelei és virágai, amelyek kicsik tényleg, azok meg nem kemények, de nem ám. És ha a pohárban egészen kicsi mennyiségű víz van, akkor szerinted szilárdabb bármivel, mintha tele az a pohár?.)) Ne hülyéskedjünk már ilyenekkel...
Teljesen random, hogyan esik meg egy dolog szilárdsága és mérete, marhaság ezeket összefüggőnek és egyjelentésűnek összemosni, egész egyszerűen ez értelmetlenség szerintem. A múlt embere sem azon spekulált hogy mossa össze azokat, amelyek nem tartoznak össze.
3: Akkor is milliónyi fa van a bolygón, még ha épp a fűszálból több is akad. Ez nem változtat azon a tényen hogy rengeteg és nagyon SOK fa létezik, és ezek nagyok.
4: Az hogy az ősi embernek egy hanggal kellett volna bármit megneveznie, ez egyrészt se nem bizonyított, meg szerintem nem is valós. Ez csak a te felvetésed. Sokadjára mondom hogy nyelvet építeni úgy tud az ember ha a hangjait kiejti (összefüggően is) és kész, ezt megelőzően nem is volna értelme...
"Egyetlen szóval rokonértelmű hasonlat szavakat lehet csak legfeljebb mondani, mint mondjuk a SZUPER szó ami talán közel áll hozzá, ámbár ez sem egészen azonos vele."
Na, látod? Akkor miért csodálkozol azon, ha az őseinknek is volt több hangja is a jó, vagy más dolog kifejezésére? Avagy miért csodálkozol azon, ha én is rokon fogalmakat sorolok fel egyetlen hang jelentése mögé?
"Azért írtam körül a "kedvező, előnyös, pozitív " szavakkal a dolgot, mert így talán a legpontosabb tömören kifejezve."
Ja... Magadnak megengeded a körülírást, tőlem meg követeled az egyetlen kifejezést... Nem kéne egyenlő mércét használnod inkább?
"A JÓ szót azért alkották meg hogy egy szóval kifejezhető legyen a fenti 3 összessége."
A "k" hanggal meg a kicsit, keményet, és a sokat jelölték. Így együtt a hármat, mert az ősember számára ez egyet jelentett. Csak fel kéne fogni, meg kéne érteni....
"Ami alapból az öröm ösztönös kifejezőszava őseredőre, azaz ez az amcsi WAO ! felkiáltó szóból közérthetően érzékelhető, azaz ezt jó hasonlatnak tartom."
Ezt elfogadom mint egy másik nyelvben előforduló hasonló hangzású és értelmű gyököt. (Persze, az angolban ez nem gyök, mert nem épülnek rá más szavak, csak egyszerű "felkiáltás", amit mi gyökszóként számos kifejezésben használunk. Ők nem.)
Utoljára még egyszer: Általában a kicsi dolgok kemények. Mondom: Általában!!! Nem kivéve ezt, meg azt, hanem általában! Lásd kavics, kőtörmelék, fadarabok, hangya.
Ami kicsi, abból ÁLTALÁBAN sok van. Mondom: ÁLTALÁBAN!!!
"A fák meg nagyok, mégis rengeteg van belőlük."
A fűszálból ami kicsi, még több. Elefántból is van sok, de sokkal több a hangya. "Becslések szerint mintegy 1015 hangya él a Földön, azaz 6 nagyságrenddel(!) több, mint ahány ember" https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangy%C3%A1k
"Vagy épp baromságok helyett értelmes szófejtéssel is foglalkozhatnánk esetleg..."
Pont azt teszem...
Baromságokat egyelőre Te írogatsz, mindenféle fizika dolgokat hordasz össze ahelyett, hogy elképzelnéd az ősembert (vagy magadat), mikor mezítláb gyalogol egy apróköves vagy más hasonló törmelékes tájon (pl. leégett szavannán). Neki egy, max két hanggal kellett megnevezni azt, ami kellemetlen volt számára. Tök mindegy volt, hogy ma azt kicsinek, keménynek, vagy soknak mondod, neki ez egyetlen fogalomként jelentette azt, amin jár (és amiből szerszámokat is pattintott) Mert az egyszerre volt sok is, meg kicsi is, meg kemény is... Próbáld ki, s meglátod, milyen sok kicsi, kemény, és sok dolog fogja a járásod megnehezíteni...
Ezt rajtad kívül bárki megérti első szóra, s nem kell hetekig próbálkozni (mindhiába) azzal, hogy megértse....
A pergőmozgás R hangja ösztönösen jön még egy egészen kicsi gyereknél is, ha mondjuk helikoptereset játszik, P_RRR-egni fog a gyerek! De ezek a forog, csörög, csorog, csurog szavakban is hangutánzás van, ezért van R a szavakban és nem azért mert mondjuk a Józsi Mariskával folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást végez, miközben a cica hármat nyávogva tápanyag igényének kifejezése érdekében határozott lépéseket eszközölt.
Az a nem frankó hogy ezzel már feleslegesen túl van bonyolítva az egész, és az egész csak egy utólagos mögé képzelgés. Esze ágában sem volt senkinek ilyen körülményesen gondolni egy hangra, ebben majd biztos vagyok. Sőt, mikor szót fejtünk,----és azért jó néhányat már sikerült---- általában megállapítható hogy egyszerűen, de mégis frappánsan alkotta szavait az ember, egyszerűen de nagyszerűen.
Általában azt veszem észre hogy ezek a szóképzetek nincsenek agyonbonyolítva, de mégis csak szimplán logikusak. Senki nem fog agyalgatni egy-egy szó kapcsán hogy hűűűű ez most akkor gyorsan folyamatosan ismétlődő mozgás vajon, vagy az nem elég gyors csak folyamatos, de nem is mozog mindig, meg különben is péntek van, ilyenkor meg nem is folyamatos. Ez így eleve nem túl életszerű, meg már korábban is írtam, akkor minden szavunk mozaikszó lenne...
1: PIR nálam tűz, mert majd minden vele alkotott szóban felismerni. A hangalak P_R formája együtt alkotja a gyököt. Továbbra is 3 hangos bonthatatlan gyökként fogom számon tartani, akkor is ha te ezt nem így gondolod és kész. Mert én meg így érzem helyesnek. Ezen tovább nem vitázom, már 100-szor írtam érveimet, nem ismétlem 101-re ugyanazt el. A hangokat felfoghatjuk kódokként, amelyek beazonosítják a mondanivalónkat. Ezért értjük meg az írást is.
2: Azt is írtam és továbbra is tartom, hogy 20-30 fogalomkörrel (amit önkényesen gyúrsz egybe) nem lehet kommunikálni. Tehát ez számomra értelmetlen. Főleg hogy ebből úgy csak 10 kicsit jelentene, mert úgy ennyiféle kicsinyítőképző hang van és akkor szerinted a hang ezzel közösíthető.
3: Na és ha vannak 1 hangú gyökeink is akkor?... Ó az ilyen, régit jelent önállóan kimondva is. Meg pár ráépülő szóban még mindössze. Ez egy kis szóbokorral rendelkező gyök, a többi kismillió O betűs szóhoz nem lesz köze már, tehát ez az Ó máshol már nem jelenti a régit. Egy OK, ÓL, OM(lás), ONT, ODÚ, OLY, ORR, OSZT szavakban már nincs is értelme az egésznek, persze mert nincsen közösíthető jelentése a hangoknak. Néha ezt mutat, máskor azt mutat de önmagában még nincsen egységes jelentése.
Morze kóddal is kommunikálnak, mit jelent önmagában egy TÁ ?... úgy még lófaszt se, de 4 pittyegéssel már azonosítható dolgot jelölsz meg. Persze, mert a kombinációk száma lényeges elem, ezért kell 2 hangos és 3 hangos gyök, és akkor nem 20-30 fogalommal bénázik az ember, hanem logikusan építkezik.
4: Ha az R hang gyorsan ismétlődő mozgást jelent szerinted, akkor az hogy lehet hogy a leginkább erről szóló dolgok a legtöbbször nem is R hangosak?... Szívdobogás--- semmi R Vízesés--- R sehol
KOCOG, LOHOL, GALOPP, ISZKOL, SUHOG, VILLOG, LAVINA, SZEDI A LÁBAIT SEBESEN ÉS ISMÉTLŐDŐEN FOLYAMATOSAN ÚGY TESZI MINDEZT HOGY CSODÁLATOSAN MEGVAN EGY BIZONYOS HANG NÉLKÜL.)) SZÁGULDOZIK, közben folyton FÚJ a SZÉL, LENDÜLETESEN és SZAKADATLANUL ÁLLANDÓAN és ÖRÖKÖSEN MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL MOZOG és HELYEZKEDIK.
Maradjunk annyiban hogy én ezt a témát zártam, a fenti vidámságot játszi könnyedséggel R nélkül létre lehetett hozni, márpedig ott tényleg minden a gyors folyamatos mozgásról szól.
Egy hangutánzó szóban meg ez most nagyon hihetetlen lesz, hangot fog utánozni a hang.)) Tehát nem kell minden mást mögé magyarázni mert ez tévút lesz. Egyébként sem lenne semmi értelme egyetlen hangra folyamatos gyorsan ismétlődés jelentést tenni. Főleg hogy már a kéthangosoknál se stimmel rá a legtöbb.
5: Mi a folyamatos gyors ismétlődés a RA, RE RÁ szavainkban?... Ezek tuti nem későbbi szavak, a legalapvetőbb szavaink közül valók. X dolog Y tetejére megy. Ennyi, mit kell ezt bonyolítani.
6: Továbbra is azt mondom hogy nyelv építése csak akkor lehetséges, ha az ehhez szükséges hangok :
A: léteznek B: kimondjuk C: Egymásután is természetesen
Így van értelme az egésznek, tehát képes valaki beszélni és ekkor kezd el.)) Logikus ez. Előtte nem sok teteje.
Aki tud hangokat kiejteni, az bármikor kapásból kiejt egy 3 hangos dolgot is. Azért mert simán ki tudja ejteni, nem bonyolult ez...
"Ha a PIR TŰZ, és az mert már igazoltuk, akkor a PIR-OS = TÜZES."
Ez Ok, de én arra voltam kíváncsi - és vagyok is - hogy miért olyan egyértelmű ez a kapcsolat? Honnan tudod, hogy a "pir" tűz jelentésű szó? A pirosról ez nem derül ki, hiszen az csak egy szín. Ezért kérdeztem, hogy a paradicsom megégette-e már a kezed? Más szóval: Csak a pir gyökben szereplő hangok jelentéséből tudhatjuk, hogy a gyöknek "tűz" jelentése van.
"2: Hangonként (1 hang =fogalom) nem tudsz kielégítő szinten kommunikálni, legfeljebb jelezni."
Senki nem állította, hogy önálló hangokkal doktori értekezést lehet írni. Igen, a beszéd kialakulásának kezdetén csupán "jelezni" tudták, hogy épp mire gondolnak az emberek. Azt sem pontosan, csak úgy hozzávetőleg, mert egy-egy hang nem egyetlen fogalmat jelölt, hanem egy fogalomkört.
"3: Akkor hagyjuk is ezt a részt, én önállóan létező 2 és 3 hangos gyökökben gondolkodok, mert az észrevételeim eddig erre mutattak."
Én meg azt vettem észre, hogy vannak egyhangú gyökeink is. A kéthangúak fele pedig eleve azért kéthangú, mert a bennük szereplő mássalhangzót nem lehet önmagában kiejteni.
A háromhangú gyökök pedig rendszerint (néhány kivételtől eltekintve) két, egy-két hangú gyökökből, ezek kombinációiból állnak. Ezt bizonyítják a felsorolt gyökök; k-r, a p-r, az f-r, az s-r, sőt, a az r-k, az r-sz, az r-m, stb. melyekben csak az "r" hang közös, viszont a gyökök jelentése egymással rokon.
Ugye, a k-r gyök kör értelmű (nem pontosan, de fogadjuk el ezt a meghatározást), ugyanakkor a p-r, (pörög) f-r, (forog) s-r (sürög) stb gyökök is hordozzák ezt a jelentést.
Ha jól megnézzük a pörög, forog, sürög inkább kör értelmű, mint a kér, karó, kóró, király, mert ezek egyike sem végez sem körmozgást, sem nem kör alakúak.
De mindegyik gyökben csak az "r" hang a közös, semmi más... Így nyilvánvaló, hogy ez a hang hordozza ezt a jelentést. Tetszik, nem tetszik, egyszerűen nincs más lehetőség.
"4: Nem akarod felfogni: amikor én azt állítom hogy az R hang IDŐNKÉNT (értjük?) a hangképzés módját építi a szóba (pergés) akkor az van hogy észrevettem egy létező jelenséget. ALKALOMSZERŰEN előfordul ez. De ami alkalomszerű, az nem általánosítható."
A baj az, hogy ami általános, azt alkalomszerűnek titulálod, mert találsz néhány átvitt értelmű szót, melyben nehéz felismerni a hangok jelentését.
"Amúgy R hangos gyökök folyamatos ismétlődéses mozgás nélkül, csak úgy jó pár a legnépszerűbbekből:
KÖR, TÉR azaz K_R és T_R. Akkor itt a RA, RE, RÁ gyök, itt sincs olyan. RÉSZ gyökben sem ez a lényeg.
ÚR, ŰR gyök sem erről szól."
De igen, erről szólnak, csak nem a mai értelmét kell nézni ezeknek a gyököknek,és főleg nem mereven ragaszkodni egyetlen mai jelentéshez, mert ezek jelentések jóval későbbiek, mint ahogyan a gyök eredetileg megszületett.
Azt is elmondtam már jópárszor, hogy a gyökök legkorábbi változatait kell figyelembe venni, s nem a minden kétséget kizáróan későbbi keltezésűeket.
"Először is ne forgasd ki a szavaim, kurvára senki nem mondta hogy az pergőmozgás."
Nem forgatom ki, Te írtad a '37-ben:"Ugyanakkor felismerve a jelenséget mégsem mondhatjuk ki hogy a "hang általánosan ezt jelent", mert általánosan nem fogja jelenteni, mert ezernyi más helyen meg ez nem fog megállni, ez annyit tesz a dolog, hogy pergőhanggal logikus egy pörgést, vagy azt végezni tudó tárgyat/fogalmat megnevezni, hiszen a puszta hang képzése is ilyen. "
Majd egy következő hozzászólásodban: "De szerintem az R hang kapcsán meg nem kéne "folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgás" jelentést ráerőltetni, mert ez nem állja meg a helyét. (...) A CSEPegő eső is gyorsan ismétlődő mozgás, meg a FUTÁS, GYALOGLÁS, VÍZESÉS, SZALADGÁLÁS, VILLÁMLÁS,"
A pergés kvázi egyet jelent a gyorsan ismétlődő, vagy - ha tágabb értelemben nézzük - a gyors egymásután történő mozgásokkal.
"Te állítottad hogy "folyamatosan gyors mozgás" az R hang, erre írtam hogy ehhez nem kell R. A példák erre mentek, értő olvasás és nincsenek félreértések."
Igen erre írtam, hogy ezek nem pergő mozgások, mert sokkal lassabbak, vagy nem folyamatosak, mint a csepegés, villámlás.
Egyébként más hangokból álló gyökökkel is ki lehet fejezni ugyan azt, vagy hasonló tartalmat, csak ezt is mindig elfelejted. Lásd tűz, és pir. Tudom, már a könyöködön jön ki, de mégsem jegyzed meg....
"Vagy dumálunk normálisan valamelyest, ez is opció. Döntsd el melyik utat járjuk !..."
Khm.... Bocs' nem én értetlenkedek...
"6: A háromhangú gyökök léteznek. Persze sosem állítottam hogy mind ilyen volna.))"
Ezt én sem tagadom, sőt! Csak annyit fűzök hozzá, hogy ezek a háromhangú gyökök 1-2 hangú gyökök összetételei (általában).
"De egy részük 3 hangos a gyököknek. Neked csak elvből nem tetszik a dolog, mert hogy szerinted ilyen nem történhet és PUNKTUM. Ez az érv."
Nem nem tetszik, hanem bizonyítható, hogy a háromhangú gyökök túlnyomó többsége 1-2 hangú gyökök összetétele.
"Szerintem meg nagyon is megtörtént, semmi akadálya sincsen,"
Nagyon komoly akadálya van annak, hogy a háromhangú gyökök kialakulása megelőzze az 1-2 hangúakat. Ezt is leírtam párszor, de ezt sem vetted soha figyelembe, sőt, tagadtad ezt a triviális törvényszerűséget.
"De ha 2 és 3 hangos gyökeid is vannak, akkor azzal már szép számmal lehet gyököket alkotni."
Igen, ez volt a nyelv fejlődésének következő lépcsőfoka, mikor az 1-2 hangú gyökökből háromhangúakat alkottak eleink éppen a szókincs bővítésének szükségszerűsége miatt. De nem ez volt a kezdet.
"Ezt részben fent megválaszoltam, tehát ha a 3 hangos gyökalkotást is bevesszük a buliba,"
De nem veheted be, mert NEM VOLTAK HÁROM HANGÚ SZAVAINK! Nem voltak képesek három hangot sem kimondani, sem értelmezni, mert ahhoz megfelelő idegrendszer és gyakorlat (tanulás) kell. Egy gyerek soha nem tanulna meg beszélni, ha a környezete nem tanítaná meg. Pedig a mai ember agya sokkal fejlettebb, mint őseinké volt a beszéd kialakulásának hajnalán...
Néhány magyarul könnyen értelmezhető szó, egyik sem jövevény:
SÁSKA: azt mondják ismeretlen eredetű. Dehogy az, SÁS+ KA kicsinyítő. A füves, bokros helyeket kedveli, mint mondjuk a SÁS. Ez a felismerés a "tudomány" számára igen erős kihívást jelent.))
PALLOS: oszmán-töröknek tüntetik fel a hivatalosban. LAP-PAL gyök laposságot kifejező gyökén a szó, a pallos egy széles és lapos pengéjű kard. Persze mivel nem így gondolkodnak a szótárkészítők, így a keletkezésmódját nem is értik. Nem csoda, eleve rossz a hozzáállás hogy mindent idegenből eredeztessenek.
KRÁTER: latin jövevénynek kamuzzák. Pedig ez egy KÖR+TÉR, ilyet eredményez a becsapódó meteor.
A latin CRATER is körtér, magyarul értjük a szót, a vulkántölcsér is egy kör alakú tér. A latin annyit csinált csak hogy C betűt tett a K helyére, meg megcserélte a második Á hangot a 3. R hanggal. Mert ez a KÖRTÉR egyben KÁR-TÉR is, ha becsapódik a meteor az kört és kárt is okozhat egyszerre.
TAPÉTA: hivatalos szerint "német jövevényszó" ------- fordított az irány, a német vette át a magyarul rendkívül könnyen indokolható hangalakot. Eleve a szóvég egy magyaros toldalékolás. De nézzük már meg a szótövet ! Hát mit csinál egy tapéta vajon a falon?.... TAP-AD arra. Eddig kellett volna a "tudomány"-nak eljutnia, de a szóértelmezést a legalapvetőbb szinten sem végzik el rendesen.
Szerintem nem lehet így ezeket egy kalap alá venni, mert sokféleképp képezhető a szó. Már csak ebben a 4 szóban sem sincs az R hangnak közös jelentése amit mindjárt írok. De mi volna az a közös jelentés?....
A folyamatos gyors mozgás?... Mert ugye nemrég elhangzott egy ilyen állítás. Na de:
ÁR mint áradat. ÁR mint piaci ÁR. ÚR szó ŰR szó. Ez 4 külön értelmű szó/illetve gyök is egyben, 3 hangalakban előfordulva. Na de most csak ennél a példánál is egyedül az ÁRadat esetén beszélhetünk folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgásról, a többi 3 esetén szóba sem jöhet efféle értelmezés.
Eleve már az áradat ÁR szava, illetve a piaci ÁR fogalma két tőről fakadhat valójában. Az első ÁR nézetem szerint az ER(ő) szóval közösíthető. A piaci ár meg mintha az ÉR(ték) szóval állna rokonságban.
És ugyanez a viszonylat az ÉR (vízfolyam) , illetve az ÉR (érték) szavaknál is működni látszik fordítva, mintha szópárok lennének az Á hangos verziókkal. Azaz legalább két úton kialakult ÁR és ÉR minimum van. ER, ERŐ, ERED, ERŐD, ERDŐ és ÁR, folyónak ÁRJA, ÁRAD A másik eset: ÉR (sokat) , BÉR, ÉRTÉK, mÉRTÉK, illetve ÁR (krumplié mondjuk), ez az ÁR már ebbe a fogalomkörbe tartozik.
A KÁR szó az szerintem nem a körértelmű szavak közé tartozhat, fordítva fejlődhetett ki a szó: 1: ÁR mint áradat visz mindent majd 2: a K az ÁR szó elejére kerülvén egy új szót alkot meg. Az áradat következményét jelölhette meg kezdetben. Az ÉR és BÉR szó is így fordítva fejlődhetett. A tevékenység elvégzése sokat ÉR, így ennek eredménye a BÉR, új szó születik meg.
A körgyöknek két állandó hangja fix, a K_R. Az hogy a latin, meg más nyelvek olykor C hanggal jelölik, az már az ő későbbi torzításuk. Az ősmag(yar) nyelv K_R formában jelzi változó magánhangzóval köztük.
A CSOROG, CSUROG, CSÖRÖG hangutánzó CS_R gyökön van, a körhöz aligha közük, viszont mind eredendően vizes hang, a csörgő patakok ide tartoznak. Itt a CS_R mögé semmi filozófiát nem tennék be, mert egész egyszerűen hangfestő a szerepük, a valóságot illusztrálják, ez a lényegük, a többi csak sallang.. A CSŐR, a madárcsőr meg nem is ide tartozik, mert azt a CSŐ szóból -némi hasonlatossága okán- képződött már.
A körgyökkel is vigyázni kell, könnyen odasorolhatunk olyat, ami nem odavaló. Például egy KIRándul szó. Mert itt a KImozdulásról lesz szó, azt nem tudom miért a RÁNDUL szóval csinálták ezt meg, jó esetben nem rángatózunk egy kiruccanás során.)) De hát van ilyen, végül is a víziló sem igazán hasonlít LÓra, aztán mégis ez lett a neve...
Ezek a háromhangos gyökök mind egy gyökcsalád - a K-R - részei, és mindben az "r" hang a közös, és ami a lényeg, hogy ennek a hangnak a tárgyalt jelentése is közös.
Nyilván nem mindegyik gyökben érezhető, de a nagy többségnél igen. Miután ez a közös jelentés benne van a gyökökben és a gyököknek csak egy hangja közös, így teljesen logikus, hogy ez az egy hang hordozza ezt a jelentést.
Az NY hangunkról amire azt mondod hogy gyakorlatilag azonos a NYÚLÁS fogalmával. Így fogalmazva fals, mert nem azonos vele. Ugyanakkor a NYÚL szó nem véletlenül NY hangos, itt a CZ-F is kitér rá, hogy sok hangutánzó szavunk építőköve ez. Persze, hiszen a képlékeny vagy a sűrű dolgok ilyen NY szerű hangot adnak ki ha belekotorászik valaki, a hangutánzásban részt vesz ez a hangunk is, mint minden hangunk.
Viszont a NYÚLásnak van konkrét gyökszava, ez is 3 hangos hangváz gyök lesz középen nem fix magánhangzóval: NY_L formában . Csak elég annyit mondani hogy: NYAL, NYÁL, NYEL, NYÉL, NYÍL, NYÚL , ez a valós NYÚLás gyök a NY_L formából kitűnik. Az NY fontos része, de nem az egésze !
És a fentiek valóban nyúlnak mind, hol a nyelv, hol a nyál, hol a harci fegyver működtetése, vagy épp a szerszámok NYELe, ami az eszközünket nyújtja meg.
A NYAK összefügghet a KANY kanyar gyökkel, ez épp annak a fordítottja. A hangutánzó szavak meg hangot utánoznak. Csakhogy elhangozzon egy időtálló bölcsesség is.)) Ny hangos a NYelés, mert NY féle hangja van tényleg neki. Logikus hogy nem CS hanggal kezdjük, nem illene ide.
Viszont nagyon sokszor semmi köze a nyúláshoz a dolognak, temérdek szóban (nem 1 kivételről beszélünk) : NYÁR, NYÍR, NYOM, NYER, NYERS, NYES, NYEST, NYEREG, ENYÉM, TÁNYÉR, TENYér, TÉNY, LÉNY, BANYA, BÁNYA, DINNYE, ARANY, ARÁNY, ERÉNY, IRÁNY, és úgy egyébként a kismillo -ÁNY -ÉNY-- ONY, - MÁNY- VÁNY igen gyakori főnévképző toldalékolásban nagyrészt , akkor az ENNYI, ANNYI, HÁNYADIK, MENNYI szavak is és lehetne sokáig sorolni.
Tehát általánosan ez sem igaz, de az NY egy szeletének valóban van köze a dologhoz, mert a hangutánzás okán rokoníthatóak. Az ENYV szó például egy ilyen hangfestő történet...
