Azert en meg vettem abban a faluban par jopofa helyi faragast, persze modernek, nem hagyomanyosak.
A nemzeti parkok kotelezo vezetoi joreszt nekem is felesleges ervagast jelentettek csak, de 2 parkban (Marojejy es Ranomafana) nagyon jokat kaptam, egyben hihetetlenul szart, par helyen meg sikerult a nyitas elott korulnezve megsporolnom oket.
Most, hogy visszagondolok, nem is volt olyan rossz, sőt, de engem Madagaszkáron a borzasztó természetpusztítás lombozott ennyire le. Égetik a növényzetet, mert a zébú nevű tehén a friss füvet szereti, ezért a barangoló csorda előtt x héttel megy egy pasi, mindent felgyújt, hogy mire odaérnek ezek a marhák, már nőjjön a friss fű. Emiatt százkilométereken át még talán madár sincs, mivel a tojásból hamarabb lenne rántotta, mint csibe. A LP írt egy fafaragó faluról, na nézzük meg, megyünk, az út mellett szinte csak bokrok, fa sehol, és füstöl itt is a gyér fű, bemegyünk a faluba, afrikai álarcok, a jóisten tudja, honnan hozták ide, de hogy nem itt csinálták, az fix. Mondom is ezt az ürgének, ő meg bólintgat, hogy ja-ja. Mert hogy nincs fa. És ez a big problém. Te, mondom, hát ti égetitek, azért nincs! Ja-ja, mondja, mi. És hogy ez egy big problém. És néz rám bociszemekkel.
A zébú steak különben szuper.
A nemzeti parkok is mutatósak, más kérdés hogy eléggé civilizáltak, sok helyen kijelölt gyalogösvény, a kötelező és elég vastag áron alkalmazandó guide pedig csak bandukol melletted, nagy unottan. Maki ellenben annyi, hogy kipotyognak a parkokból és esetenként igazán egyedi, és gyönyörű a táj, jókat kirándultunk. És lehet látni nagyon klassz kisvárosokat is, zébu-vásárokat piacokat,a helyiek pedig tök normálisak.
A bozóttaxi működik, olcsó volt, egy hellyel többet vettünk meg, szépen el is fértünk.
Mivel szállást nem foglaltunk előre, volt, ahol csak elég nehézkesen találtunk, mert többnyire csoportokkal voltak tele.
Ami St Marie-t illeti, 7 éve voltunk, ahogy nézem most a szállodákat, nagy a fejlődés, de úszkálásra ne nagyon számítsatok, mivel elég sekély a tenger, de relaxnak jó, bár már akkor sem volt olcsó a szállás. Pár nap, biciklizgetés, sör, tengeri kaják, fényképszerűen szép part, stb., el lehet lenni, de azt mondtuk, hogy a bonyolultabb odajutás miatt -odafelé hajó, vissza repcsi- talán okosabb lett volna Mauritiuson tengerpartozni, úgyis ott kellett átszállnunk. A WL által írt szemétdomb St Marie fölötti kis szigeten -Nosy Nato- volt, a parton szállók, a sziget közepére pedig odahordják a szemetet.
W.L. szíve csücske Indonézia, nekem az egyik Madagaszkár :-)
Ha olyasmire vágysz mint Kenya, akkor lehet nem ez a legjobb választás számodra. Kocsibérlés eleve felesleges, mivel a nemzeti parkokat javarészt gyalog járod be, eltöltesz 2-3 napot 1-1 parkban, addig a kocsi üresen áll és ugyanúgy fizeted mint a veled tartó sofőr/guide napidíját ami nem éppen olcsó. A parkok többségében kötelező guide-t fogadnod -erre a bejáratnál van lehetőség- néhány parkban pedig magad is barangolhatsz ami szvsz jóval nagyobb élmény.
Ha ragaszkodsz egy kint élő segítségéhez az is van, de igencsak megkéri az árát. Nagyjából 5x kerül többe mintha magad megszerveznéd és lehet még keveset is mondtam. Saját tapasztalatból mondom mindezt, utolsó pillanatig dilemmáztam rajta, végül nemet mondtam és belevágtunk magunk. A legjobb döntés volt :-)
Mi minden alkalommal bozóttaxival közlekedtünk, ha újramennék is ezt tenném. A célnak azaz A-ból B-be eljutni tökéletesen megfelel.
Tengerpart/szállások: Luxusszállodák pl. Nosy Be szigeten vannak, nem voltam ott mert nem az én világom, de gondolom nem lehet véletlen hogy bekerült a világ 10 legszebb szigete közé. St.Marie és főleg Nattes szigetéről tudok véleményt mondani, itt viszont nincsenek luxusszállodák, csak pálmafák között megbújó kis bungallók.
Ha különleges állatokat szeretnél látni akkor vágj bele!
A turistasabb helyeken vannak jobb szallasok is, de en igezan szepeket es erdekeseket sehol nem lattam (mint modtam, talan Nosy Be mas).
Ez ugye a fejletlenebb, kevesbe latogatott helyek velejaroja.
Gondolom a felsobb kategorias szallasokat szemugyre veheted a neten is. Viszont az sem mindegy, mi var a szalloda kapuin kivul...
Nem lebeszelni akarlak rola, hiszen en nyitottam ezt a topikot is, de ha szamodra a szallodak milyensege a fo kerdes, akkor szerintem mashol jobban jarnal.
Mostanra sikerült teljesen összezavarodnom. Ha jól értelmezem akkor inkább más uticélt kellene választanom. Talán ha tömören foglalnám össze: különleges de felejthető csalódás? Jól gondolom?
Dompingut nem lesz, kozel sincs annyi turista mint pl Kenyaban vagy Mauritiuson, bar egyes helyeken jol osszegyulnek. Magyarok meg vegkepp kevesen vannak.
Az allatvilag kulonleges es konyen lathato, a taj is az.
Tengerparti udulesre mar kevesbe ajanlanam, pl Po Apoek voltak a keleti part fo uduloszigeten, szerinte egy nagy szemetdomb volt az egesz. Talan Nosy Be jobban hozza ezt? Az biztos, hogy en tobbekkel talalkoztam, akik igencsak masnak kepzeltek az orszagot mint a valosag, es jokorat csalodtak. Po Apo ugy dontott, hogy meg egy konyvet sem ert meg ottani utjuk, pedig tole az mar eleg nagy szo! ;-)
Szoval fontos, hogy realis elvarasokkal vagjon neki az ember.
Az elovilag kulonleges, de osszessegeben ne "tropusi paradicsomra" szamitsatok.
Nekem egy ut eleg volt Madagaszkarbol - igaz, az 2,5 honapig tartott, ami sokaknak 2-3 ut lenne. ;-)
Olvasgatom W.L. kommentjeit, eléggé úgy jött le hogy neki ez nem lett a szíve csücske. Neked milyen tapasztalataid voltak. Lehet hogy mi is álomképet kergetünk és a rideg valóság teljesen más?
Egy kenyai szafarin voltunk utoljára és ha nem is minden volt tökéletes de roppant jól sikerült és hatalmas emlék marad. Az itteni fórum pozitív visszajelzései alapján hagyatkoztunk egy kint élő magyarra aki mindent intézett, szervezett, nemzeti parkon át ahol szinte minden fellelhető állatot láthattunk és a szállások is mind egyedien kurrensek voltak, ami nem a luxust jelenti hanem a különlegességet. A végén meg a jól megérdemelt tengerparti pihenés ami már közel járt a luxushoz is.
Úgy érzem írásaitokból hogy ilyesmire Madagaszkáron ne is számítsak. Jól értelmezem? Nem szeretjük a dömping, a tucat utakat, inkább az egyedi a különleges, olyat amit a többi átlagtúristának nem mutatnak meg, tehát az ország árnyoldalát és féltve rejtett szépségeit is.
Ezért vagyunk dilemmában és ezért szeretnék tanácsokat kérni, tőled és másoktól is de csekély a beszámolók mennyisége.
Nos, az elképzelésünk hogy nem utazási irodán keresztül, az-az szervezett úttal mennénk hanem egyénileg foglalt repülővel és egy kint élő fogadna bennünket, mindent rá bíznánk amit lehet. Te miként voltál kint, hogy érdemes menni, illetve milyen tanácsokat tudnál adni amik nagyon fontosak lehetnek. Ilyen és ehhez hasonlókban szeretném kérni a segítséged.
Én erősen gondolkodom hogy Februárban ez lenne az uticélunk. Tudsz esetleg ötletekkel, tanácsokkal segíteni? Egyenlőre sötétben tapogatózunk és ez a fórum sem tett okosabbá.
A madagaszkári vízumról szeretnék érdeklődni. Szeptemberben utazom majd 3 hónapra Madagaszkárra, és ha jól értettem az előző bejegyzésekből, vízumot lehet a repülőtéren belépéskor kapni? Vagy biztosabb felkeresni a madagaszkári konzulátust Budapesten indulás előtt, hogy a vízum már biztosítva legyen érkezés előtt?
Valóban, bár nem bánkódtam volna ha még néhány hetet eltölthetek kint, főleg azt sajnálom hogy a bálnákra már nem maradt időm :-(
Vízum: Ha valaki itthon a követségen kívánja rendezni, szemrebbenés nélkül legombolják róla a 60 (egyszeri belépés) vagy 120 eurót (többszöri belépés).
A napokban megjöttem Madagaszkárról. Összességében nagyon jól sikerült: a makik, kaméleonok, madarak tetszettek a legjobban, a lecsupaszított erdősávok a legkevésbé. Utóbbi nagyon nyomasztó, szembetűnő ahogy egyre inkább szűkül az állatok élettere, pedig ez Madagaszkáron valóban egyedülálló.
3 hét nem sok mindenre volt elég: Tana-Morondava-Tsingy-Toliara-Ifaty,Reniala-Isalo NP-Fianarantsoa-Manakara-Ranomafana NP-Andasibe NP és útközben néhány kisebb magánrezervátum fért bele.
Bradt útikönyvet mindjárt az út elején sikeresen elhagytam, még jó hogy indulás előtt az utolsó pillanatban LP-t is bedobtam a hátizsákba. Szálláskeresésre abszolút alkalmatlan, teljesen egyetértek azzal amit a belinkelt kritikádban írtál.
Szállások árát ás színvonalát illetően kellemesen csalódtam, 2-5 e Ft fizettünk 2 személyre, és végig szép faházakban, a városokban tiszta hotelekben szálltunk meg. Sokkal rosszabbra számítottam.
Vízum ingyenes. Pénzváltás a reptéren volt a legjobb, útközben elég nehézkes és rosszabbul is váltják.
Köszönöm a könyvajánlást és egyéb segítséget!
(Könyvről jut eszembe: Van még eladásra szánt Indonesia LP-d? Engem érdekelne...)
A korábban ajánlott madárhatározó, illetve a "Where to Watch Birds in Africa" című könyvek leírják az ország legjobb madarászhelyeit, és az a folyó egyikben sem szerepel. Gondolom az irodák azért írják azt róla, mert érdekesebb emlősökt már nemigen látni a folyó mentén (mint általában a védett területeken kívül szinte sehol, max tanrekeket), pár vízimadarat meg azért még igen.
De mondom, személyes tapasztalatom nincs róla.
Mindenestre a folyón magán átkel az ember 2 érdekes rezervátum, Kirindy és a Tsingy Bemaraha NP közt.
A délnyugati partvidéken madarászásra a legjobb hely az Ifaty mögötti "tüskés erdő", ami mellesleg hüllőkre is nagyon jó volt (bár sajna teknőst nem láttam).
