Például a belügyminisztériumnak van egy adatbázisa az állandó és ideiglenes lakcímre bejelentkezettekről, a földhivatalokban ott van hogy mennyi szobával rendelkezik egy ingatlan, azokról is van nyilvántartás akik rokkantak és még van egy csomó ilyen adatbázis.
Van egy csomó állami adatbázis amiben megvannak ezek az adatok amiket kérdeznek az emberektől a népszámláláson, földhivatal, adóhivatal, belügyminisztérium, stb, csak kényelmesebb volt nekik az embereket kérdezni. A nemzetiségi és vallási adatokról mondjuk nincsen ilyen adatbázis.
Sajnos ez várható volt az asszimiláció miatt, az idősebbek közül sokan meghaltak 10 év alatt, a fiatalabbak jelentős része meg már magyarnak tartja magát. Azt hiszem amúgy hogy ez volt az utolsó ilyen népszámlálás, a következőnél már nem kérdezik meg az embereket, az állami adatbázisokból dolgoznak majd, szóval nem fog többet kiderülni a nemzetiségek létszáma és hogy melyik egyháznak mennyi tagja van.
A hazai szlovákság 35 ezerről 30 ezerre csökkent? Ez sem kevés, de nem olyan mérvű, mint a németségé.
Egyébként szerintem lehetséges, hogy a természetes népességfogyason felül tényleg azok morzsolódtak le, akik 2011-ben "divatból" jelölték be magukat valamely nemzetiséghez.
Ez egyáltalán nem egy szilárd hipotézis a részemről, inkább csak hangosan gondolkodom.
Érdekes, hogy a magukat romáknak tartók száma is jelentősen csökkent, de itt aligha a hazai cigányság tényleges csökkenésére kell gondolnunk, bár a demográfiai mutatók csökkenése - úgy tudom - valamelyest már őket is utolérte.
Ha leszámítjuk az ukránokat és a ruszinokat, akiknek az aránya nyilvánvalóan az ukrajnai háborútól el nem választható okból jelentősen megnőtt, az tapasztalható, hogy a 2011. évről a 2022. évre történő változás mértéke nagyjából fordítottan arányos az adott nemzetiség 2011. évi létszámával (a nemzetiséghez tartozást vizsgáltam). Az öt legnagyobb nemzetiség létszáma csökkent, a többieké nőtt (kakukktojás a bulgár nemzetiség, ahol marginális csökkenés mutatkozik). Nem tudom, hogy a régi, hagyományos nemzetiségek részéről tudunk-e perspektívát adni a fiataljainknak…
Karlsruhe városában és környékén, ill. az attól északra, északkeletre fekvő Kraichgau kisrégióban - ahonnan szintén sok telepes érkezett a Magyar Királyságba - már nem alemann - sváb, hanem déli frank (más néven déli rajnai frank) nyelvjárásokat beszéltek.
Mind a sváb, mind a Boden-tavi alemann dialektusok az ún. Westoberdeutsch vagy más néven Alemannisch-Schwäbisch nagydialektus-csoportba tartoznak.
A német népi dialaktusok irtózatos káoszában a rendkívül precíz, 19-20. századi német nyelvjáráskutatók próbáltak némi rendet tenni, ennek eredménye lett ez a csoportosítás, csak az Oberdeutsch (felnémet) nyelvi régióra és a nagyobb blokkokra koncentálva:
Oberdeutsch:
- Westoberdeutsch (alemann és sváb nyelvjárások, beleértve az elzászi és svájci német dialektusokat is))
- Ostoberdeutsch (bajor nyelvjárások, beleértve az Ausztriában beszélt német dialektusok túlnyomó többségét is).
- Nordoberdeutsch (átmeneti zóna a Mitteldeutsch nyelvi régió felé, két fő csoportja a déli frank és a keleti frank nyelvjáráscsoport.).
Hajós néhány nevezetességéről röviden a város honlapjáról:
"Nevezetességek
Hajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból álló Pincefalu. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülõ Orbán Napi Borünnep, aminek kulturális programjai sokezres érdeklõdõt vonzanak.
A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek barokk épületei kisvárosias hangulatot árasztanak. Ezen épületek az alábbiak: A Szt. Imre római katolikus templom 1728-ban épült barokk stílusban, oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Fõoltárán Szûz Mária fából készült 1 m magas szobra található, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülõk. A elötte történt gyógyulások miatt csodatevõnek nevezett szobor a XVI. századból származik. A római katolikus plébánia a XVIII.sz. elején épült késõbarokk stílusban.
A templom melletti gondozott parkban lévõ Kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay kerámia stációkkal 1934-ben lett ellátva.
A második világháború utáni lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református vallású volt. Idekerülésükkor kapták a mai Egyesületek Háza épületét imaháznak, majd 1987-ben az épület mellett új imaház épült.
A volt érseki vadászkastélyt 1739-ben építette a kalocsai érsek. Négy, arányos saroktornyát 1767-ben emelték. Késõbb Haynald Lajos érsek árvaházzá alakította, ami 1954-tõl állami nevelõotthon lett. 2010-ben a megyei önkormányzat úniós támogatással és saját erõvel újította fel, hogy ismét régi pompájában tündököljön. Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei egészalakos portréja, amik egy németalföldi mester munkái.
A patika épületét 1912-ben Koos Károly tanítványa tervei alapján eredetileg lakóháznak és takarékpénztárnak építették. Az elötte lévõ parkban található Nepomuki Szent János szobra, amelyet 2003-ban újított fel a község. A központ büszkesége két hatalmas platánfa, melyek alatt egy patak folyik. Ezek tövében található a nyolcvanas évek közepén épült református imaház, ami egyben szolgálati lakás is. A mai Egyesületek Háza 1905-ben érseki gazdatiszti lakásnak épült. Késõbb lakás és az új átadásáig református imaház volt. A Köztársaság teret egy üzletsor zárja, mely korábban kántorlakás és iskola volt. Az eredeti épületet 1842-ben emelték. A leányiskola elkészültétõl kezdõdõen ez lett a fiúiskola. Késõbb az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély melletti, korábbi elemi leányiskola lett, ami 1910-ben épült. Az iskola felsõtagozatának épületei az egykori érseki kastély parkjának területén épültek 1963-ban és 1978-ban.
A városháza a központtól kb. 300 m-re található a gyönyörûen parkosított széles, osztottpályás úttestû Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10,800 forint közadakozásból építették a falu akkori lakói.
A napköziotthonos óvoda 1957 óta mûködik jelkenlegi épületében. A Mûvelõdési Ház belsõ tere sok ember csodálatát váltja ki eklektikus kialakításával. A volt szocialista design, - ami 1963-ban épült - a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak."
Hajós történelméből a város honlapjáról (a vastagbetűs kiemelések tőlem valók):
Hajós városa az Alföldön, Bács-Kiskun megye déli részén Kalocsától dél-keleti irányban 20 km-re, Bajától észak-keleti irányban 30 km-re helyezkedik el. A város területe 8990 ha, ebb?l 289 belterület. Népessége 2005-ben mintegy 3400 fõ. A település 1970 óta nagyközség, a Habsburg idõkben mezõvárosi és vásártartási joggal rendelkezett.
Városi rangot ismét 2008. július 1-én kapott. A Duna régi medre árterületére épült településtõl keletre húzódó földtani törésvonalon egy agyagos domborulat alakult ki, elválasztva egymástól a szõlõ és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas homokos, illetve az elsõsorban takarmánynövény termesztésre használt kötöttebb talajú területeket. Hajóstól 3 km-re helyezkedik el a hangulatos pincesorairól méltán ismert Hajósi-Pincefalu, amely mintegy 1300 löszbe vájt borospincéjével egyedülálló népi építészeti látnivalót kínál az idelátógatóknak. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedõ löszbevájt alsópincék alkotnak. Egybefüggõen ez a legnagyobb a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messzeföldön híresen jó borok felejhetetlen élményt nyújtanak az idelátógatónak. Jellemzõ fajták Cabernet, Kékfrankos, Kadarka, Szürkebarát, Cserszegi Fûszeres. A pincefalu kialakulása egyidõs a várossal. Az 1980-as évek óta sok pince át lett alakítva vandégfogadásra alkalmassá, illetve sok ilyen épült újonnan. A városközpont egydülálló barokk épületei (kastély, templom, parókia, gyógyszertár, elemi leányiskola, egyesületek háza) napjainkra szépen megújultak a város és az egyház összefogásának eredményeképpen. 2003-ban lett átadva a sváb helytörténeti ház (Heimatmuseum) egy eredeti állapotára felújított és berendezett korabeli lakóházban. A településrõl kerékpárúton lehet eljutni a Pincefalu alatt elhelyezkedõ tájvédelmi körzet területére, ami a Kiskunsági Nemzeti park része. A szõlõtermesztés és borkészítés fontos szerepet játszik a hajósi családok életében, annak szerves része. 1982 óta minden évben május végén kerül megrendezésre a nemzetközileg ismert Orbán Napi Borünnep színes forgataga a bor védõszentje, és elsõsorban a vele dolgozó emberek tiszteletére. Itt megmutatkozik a hajósi emberek vendégszeretete, amely egész évben nyitott ajtókkal fogad mindenkit.
A ókorból avar település és temető maradványi kerültek elõ a mai Pincefalu alatti részen. A település nevét 1366-ban említi elõször oklevél, azonban a török idõk alatt elnéptelenedik. A település sváb lakosságának õsei a 18. század elsõ felében lettek betelepítve a mai Baden-Württemberg tartományból az ekkor lakatlan, mocsaras részre. Ezután alakult ki a barokk központ. A templom fõoltárán elhelyezkedõ csodatevõnek tartott középkori Mária-szobor valódi ritkaság hazánkban. Hajós történetének legsötétebb eseményei 1946-ban történtek 450 német család kitelepítésével. Helyükre felvidéki magyarok, valamint Püspöknádasd és Hidas sváb családjai kerültek."
Ezen a térképen látható, hogy Oberschwaben nagyobb részén sváb dialektusokat, míg a déli részén már a Boden-tavi alemann dialektusokat (Bodenseealemannische) dialektusokat beszélték:
