A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
@Einstein sokkal nagyobbat tévedett, amikor a relatív mozgás kizárólagosságát tette meg a relativitáselmélet alapjának. (persze kivéve a fényterjedést).
A Maxwell egyenletek az abszolút mozgásra épültek. Kár, hogy tőlem kell megtudnod.
Maxwell élete végéig éter hívő volt. A világot kitöltő mozdulatlan étert tekintette az abszolút mozgás bázisának. Ugyanígy Lorenzt is. Sőt Michelson is, Hertz is, és Jánossy is.
És ők nem is sokat tévedtek.
Einstein sokkal nagyobbat tévedett, amikor a relatív mozgást kizárólagosságát tette meg a relativitáselmélet alapjának. (persze kivéve a fényterjedést).
"A mai fizika szerint a töltéssel rendelkező mozgó részecske mágneses mezőt kelt maga körül. Az álló részecske pedig nem. Ez csakis az abszolút mozgással magyarázható meg."
A harmadik állítás hamis, ld. Maxwell-egyenletek, Lorentz-transzformáció, kovariánsak.
Amíg nem látsz rá indokot, addig nem is szabad elfogadni, csak azért, mert valaki aszt mondta.
De ha végig gondolsz néhány dolgot, akkor már fogsz látni indokot.
Vegyünk egy villamosan töltött részecskét. A mai fizika szerint a töltéssel rendelkező mozgó részecske mágneses mezőt kelt maga körül. Az álló részecske pedig nem.
Ez csakis az abszolút mozgással magyarázható meg.
Ha egy töltött részecske a Föld rendszerében mozog, akkor van neki mágneses mezeje, ha pedig a Földdel együtt mozog, akkor nincs neki. Ezt lehetetlen megmagyarázni a relatív mozgás alapján.
Tévedsz, mert nagyon könnyű megérteni, még nekem is. De hogy miért fogadjam el az abszolút mozgásos modellt, hogy miért jobb a relatívnál, arra nem látok indokot.
Valóban Galilei volt talán az első, aki elkövette ezt a tévedést.
De ennek meg volt az oka.
Galilei (és Giordano Bruno) előtt még úgy tanították, hogy a létezik a világegyetemnek egyetlen egy központja. Ehhez viszonyították a valóságos (vagy abszolút) mozgást.
Először a Földet gondolták a világ középpontjának, majd Kopernikusz nyomán a Napot.
De mindkettő megbukott, mert Bruno szerint minden csillag egy-egy távoli nap, vagyis a mi Napunknak sincs kiváltságos központi szerepe.
Kiderült, hogy a világegyetemnek nincs egyetlen központja. Ezt ma is helyesnek gondoljuk.
De a középponttal együtt elveszett az abszolút mozgás bázisa is, ezért Galilei szerint nem létezik valóságos (abszolút) mozgás, csak relatív. Ez azonban már tévedés volt.
Mert léteznek helyi központok, amelyet a gravitáció jelöl ki, ezért létezik a valóságos mozgás is, csak nem az egész univerzumra vonatkozóan, hanem csupán lokális értelemben. Erre már többen rájöttek.
Tehát a világ nem egyközpontú, de nem is központ nélküli, hanem sokközpontú.
A valóságos (abszolút) mozgás nagyon is létezik, de csupán csak lokális értelemben.
Tehát hibás a mai relativista felfogás is.
Tudom, hogy nem könnyű ezt megértened, hiszen te is a relativitáselmélet bűvkörében nőttél fel, amely Galilei tévedését vette át.
A mai relativista fizika szerint minden mozgás relatív. (kivéve a fényterjedést)
Tehát az égitestek mozgása is csak relatíve értelmezhető a fizikusok szerint. Így számukra nem létezik valóságos pályája az égitesteknek, minden pálya relatív és egyenrangú.
Tehát szerintük az ellipszis pálya ugyanolyan jogos, mint a dugóhúzó, és a dupla dugóhúzó. Sőt szerintük még az is jogos, hogy a Föld áll, és a Nap kering körülötte, ha a Föld rendszerében vizsgáljuk a mozgást. Csak a célszerűség dönt, hogy mikor melyiket használják.
Ez a hivatalos felfogás természetesen téves.
De a hivatásosok mégis ragaszkornak hozzá, mert ez passzol az einsteini relativitáselmélethez.
Az új, helyes felfogás azonban az, hogy létezik a valóságos mozgás, amelyet ma a hivatásos fizikusok mereven tagadnak. Emellett persze értelmezhető a látszólagos mozgás is, amikor nem a gravitáció által kijelölt viszonyítási alapot használjuk. Mert a valóságos mozgás az, amelyet a gravitáció jelöl ki.
Az összes többi csak látszólagos (relatív) mozgás.
Mindezt nem könnyű megérteni azoknak, akik 100 éve a relativitáselmélet ködös fantáziavilágában élnek.
"Tehát egyértelmű a Föld Nap körüli dugóhúzó-szerű valós mozgása miatt. "
Az igaz, hogy a galaxis középpontjához viszonyítva a Föld dugóhúzó-szerű mozgást végez. Mert miközben megkerüli a Napot, a Nappal együtt kering a Tejútrendszer központja körül is. Ebből jön ki a dugóhúzó. De az csak látszólagos pálya.
Ugyanis, ha egyel feljebb lépünk, akkor a galaxiscsoport középpontjához is viszonyíthatnánk, ekkor pedig egy dupla dugóhúzó adódna. Vajon melyik a valóságos pálya? Egyik sem.
A Földnek a gravitációs főnöke a Nap. A Föld valóságos mozgását a Naphoz kell viszonyítani. Ez pedig egy ellipszis pályát ad ki.
Tehát a Föld valóságos mozgása egy ellipszis pályán történik. A többi pálya (a dugóhúzó és a dupla dugóhúzó) csak látszólagos pályák.
Minden égitestnek van egyetlen egy valóságos mozgása, amit a gravitáció jelöl ki. Ehhez tartozik egy valóságos pálya. A többi csupán látszólagos pálya, nem lényeges.
Ha majd egyszer ezt megérted, akkor sokat fogsz előre lépni.
De nem szabad elkeseredned, mert még a hivatásos fizikusok és csillagászok sem értik.
"Csak kettő arc tg számolás az egész. A Hold látszó szögátmérője 34%-a a Föld látszó szögátmérőjének az EPIC kamera felvételén átlagos sugarakkal meg távolságokkal számolva."
Látom, senki nem számolt utána, de azért kaptam egy pluszt. (Köszike.)
Ha a lustaság fájna, akkor itt mindenki nyüszítene kínjában!
Tegnap este otthon papíron mindent kiszámoltam, de csak magamnak ellenőrzésképpen. Ma délelőtt munkában fejből írtam be a százalékot, és bizony rosszul emlékeztem. Senkinek nem tűnt fel! Szégyellje mindenki magát!
Átlag sugarakkal és távolságokkal az EPIC felvételén a Föld 0,49°alatt látszik (ezt amúgy a DSCOVR wikis oldalán is meg lehet találni), a Hold pedig 0,18°szög alatt. Azaz a Hold korongja a felvételen a Föld korongjának 36,7%-a. Nagyjából egyharmad, ahogy azt a képkockákon is láthatjuk.
Csak a miheztartás végett, 2001-2020 között ennyiszer találta el a Hold árnyék-"csóvája" a Földet:
És ebből csak a kékek a teljes napfogyatkozások, amikor kívülről nézve a földkorongon átvonul a Hold árnyékának a kis fekete korongja, a pirosak a gyűrűs napfogyatkozások.
