"Hiába ígér jövő év végére egy számjegyű inflációt a kormány, a drágulás jövőre is megnehezíti a magyarok életét – mondta az RTL Híradónak nyilatkozó gazdaságkutató.
Mivel 2023 végén a mostani magas árakhoz viszonyítunk majd, a jövő évi inflációs számokat ehhez viszonyítva kell értelmezni.
Ez éves szinten még mindig 20 százalék körüli inflációt jelenthet majd jövőre a szakértő szerint."
Ebből még baj lehet: nem jön ki a matek a nyugdíjaknál
Eddig sem volt egyszerű az év a nyugdíjasok számára, de minden jel arra mutat, hogy a novemberi (visszamenőleges hatályú) kiegészítés után sem nyugodhatnak meg az érintettek. Ezzel ugyanis egyáltalán nem teremtődött meg az ellátásuk értékállósága.
Nincsenek könnyű helyzetben a nyugdíjasok és ez a közeljövőben sem változik, hiszen minden jel szerint a kormányzat túl optimistának bizonyult, amikor arról kellett dönteni, hogy milyen mértékben korrigálják novemberben a nyugdíjakat.
Végül az év eleji 5 és a júliusi 3,9 százalék után úgy látták, hogy az ismert és a várható inflációs adatok tükrében 4,5 százalékos novemberi kiegészítés indokolt.
Ám számos jel utal arra, hogy az így eredményként kapott
éves 14 százalékos nyugdíjemelés kevés lesz a kormányzati cél teljesüléséhez.
Nevezetesen a nyugdíjak értékállóságának megőrzéséhez. Ehhez ugyanis az kellene, hogy az emelés mértéke megegyezzen az éves átlagos infláció mértékével.
A matek azonban nem jön ki.
A Központi Statisztikai Hivatal múlt heti közlése szerint októberben 21,1 százalékos volt az éves infláció, míg a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt index 23,6 százalékot tett ki.
Ezzel az idei év első tíz hónapjára számolt ráta sorrendben 12,71, valamint 13,03 százalékra jön ki.
Noha első ránézésre azt is lehetne gondolni, hogy ezek még távol állnak a 14 százaléktól, a várható folyamatok és trendek alapján ezt a szintet könnyebbnek tűnik elérni most, mint elkerülni.
Rögtönzött modellezésünk alapján annak záloga, hogy a 14 százalékos nyugdíjemelés biztosítsa az ellátások értékállóságát, reálértéken ne történjen változás, vagy legalábbis csökkenés semmiképp, az lenne, ha ez a múlt héten közölt inflációs adat a plafont jelentené. Vagyis ezzel tetőzött volna az inflációs hullám.
Ha ugyanis a nyugdíjas infláció (mivel az év egészét tekintve ez tűnik magasabbnak és a novemberi kiegészítés során a törvény is ezt figyeli, mi is ezzel kalkuláltunk) novemberben a mostani 23,6 százalékról 20 százalékra mérséklődne, majd decemberben 18 százalékra, akkor jönne ki az év egészét nézve 14,025 százalékos infláció.
Tekintve, hogy a kormány 14 százalékig egészítette ki az ellátásokat, joggal feltételezhetjük, hogy jelen állás szerint egy ilyen optimista forgatókönyvben bíznak a kormányban, vagyis abban, hogy túl vagyunk az infláció tetőzésén.
Egy fokkal pesszimistább, ugyanakkor valamivel reálisabb forgatókönyvet nézve, miszerint az októberi szinten stagnál majd az infláció az év hátralévő két hónapjában, 14,8 százalékos éves átlagos rátát kapunk, vagyis már 0,8 százalékos az emelés elmaradása.
Ebben az esetben az átlagnyugdíj szintjén havi 1400, éves szinten 16 800 forintos veszteség jönne ki. Ám a várakozások és prognózisok alapján erre is vajmi kevés esély mutatkozik.
Sokkal nagyobb valószínűsége van annak, hogy az év hátralévő részében tovább emelkedik idehaza az infláció, a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is decemberi tetőzéssel.
Hogy hol is lesz a teteje, arról egyelőre megoszlanak a vélemények, de egyes elemzők, valamint maga Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter decemberre akár 25 százalékos éves szintű (azaz a 2021 decemberéhez viszonyított) rátát is esélyesnek tart.
Ráadásul a helyzet romlásáról szóló forgatókönyvet erősíti az is, hogy
októberben a maginfláció - mely egyfajta indikátorként is szolgálhat az előttünk álló időszakra - további lendületes emelkedést mutatott és annak mértéke 22,3 százalék volt októberben.
A romló tendenciát erősíti a bázishatás, mely főként most az energiaárak tekintetében lehet a legerőteljesebb. A rezsicsökkentés módosítása miatt ugyanis a háztartási energia áremelkedési üteme 64 százalék volt októberben. Ez a hatás legkorábban jövő év szeptemberében tud kifutni.
Egyes elemzők akár 17 százalékos éves áremelkedési ütemet is esélyesnek tartanak.
Harmadik tényezőként megemlíthetjük laptársunk, a Privátbankár Árkosár-felmérését, mely egy hónappal előzi a KSH közlését. A friss kimutatás szerint az élelmiszerárak novemberben tovább szárnyaltak, a vizsgált termékkört 42 százalékkal drágábban lehetett megvásárolni, mint egy évvel korábban. Októberben az Árkosár szerint még "csak" 36 százalékos volt a drágulás üteme.
Ha elfogadjuk, hogy az éves infláció az év utolsó hónapjában 25 százalékig is felmehet, és annál nyár óta a nyugdíjas infláció rendre magasabb - és egyre tágul a különbség is -, az az egészen elképesztő helyzet is kialakulhat, hogy decemberben 27 százalék körül alakul a nyugdíjasok kosara alapján számolt infláció. Ennek figyelembevételével a legrosszabb, ám mégis a legvalószínűbb forgatókönyv alapján novemberre 25, decemberre pedig 26,5 százalékos áremelkedési ütemet feltételeztünk.
Ezekkel együtt az éves átlagos infláció 15,15 százalékos is lehet, szemben a nyugdíjak 14 százalékos növekedésével.
Ebben az esetben az átlagos nyugdíj szintjén havi szinten majdnem 2000 forintot veszítenek az érintettek, ami éves szinten a 22 ezer forintot is meghaladja.
Amennyiben modellezésünk és becslésünk helyesnek bizonyul, vagyis az éves átlagos infláció meghaladja a nyugdíjak összemelésének 14 százalékos mértékét, akkor sincs még minden veszve.
Igaz, az érintettek helyzetén ez a megállapítás mit sem segít, vagy könnyít. Ebben az esetben is megkaphatják a nyugdíjasok a tényleges infláció alapján járó, elmaradt emelésüket, méghozzá úgy, hogy a kormány ezt majd a januári emelés során érvényesíti - magyarán, ennyivel nagyobbat fog emelni.
Ám, hogy mennyivel emelik majd jövőre az ellátásokat, arról minden bizonnyal majd csak decemberben fog dönteni a kormány, amikor is a legfrissebb makrogazdasági adatok ismeretében gyakorlatilag újratervezi a jövő évi költségvetést.
Az ugyanis a jelenleg hatályos formájában 5,2 százalékos inflációval és 370 forintos euróval számol, ami igencsak távol áll az aktuális helyzettől.
Tállai 13. havi nyugdíjat is ígér az időseknek jövőre
Az államtitkár kiemelte: januárban is újabb nyugdíjemelés várható, ennek mértékéről decemberben dönt a kormány, és a 13. havi nyugdíjra is számíthatnak majd ismét az idősek.
45 milliárd forinttal karcsúbb lesz a nyugdíjprémium, mint amennyit a kormány eredetileg rászánt
A kormány 5,2 százalékos gazdasági növekedést tervezett az idei évi költségvetésben, és ezzel számolva 68,46 milliárd forintot különített el nyugdíjprémiumra.
Ezzel szemben csak 23,5 milliárd forintot költ el rá.
A nyugdíjas szervezetek szerint a maradék 45 milliárd forintot is a nyugdíjasokra kellene fordítani. Az elmúlt években pluszban és mínuszban is volt eltérés az előre tervezett összegtől.
A nyugdíjasok életszínvonal csökkentése tovább fokozódik.
"A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegényeknek, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt.
2021-ben ez az összeg 125 570 forint volt, 8,1 százalékkal magasabb az előző évinél.
Ez egyszerűen szólva annyit tesz, hogy aki ennél a 125 570 forintnál kevesebb összegből gazdálkodott havonta, az statisztikai értelemben szegénynek tekinthető.
A friss adatok alapján pedig láthatóan egyre nagyobb ezen csoport aránya a nyugdíjasok körében, hiszen 2021-ben a nyugdíjasok 13 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Köznyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy a nyugdíjasok 13 százaléka 125 570 forintnál kevesebb pénzből élt meg havonta, aminél magasabb arányra 2010 óta nem volt példa.
Tavaly egyébként egészen pontosan 259 610 nyugdíjas volt jövedelmi szegény.
Ahogy a 2010-ig visszatekintő grafikonunkon is jól látszik, a helyzet folyamatosan romló tendenciát mutat, egy nagyobb lendületet 2015-ben vett a folyamat.
2010-ben pedig a jövedelmi szegények száma a nyugdíjasokon belül még csak 4,5 százalék volt.
Létszámra "lefordítva" az arányokat: míg 12 évvel ezelőtt még "csak" 110 835 nyugdíjas volt jövedelmi szegény, ma már 134 (!) százalékkal több érintettről árulkodnak a számok."
Nem az a lényeg, hogy összeszorozzuk vagy összeadjuk, hanem az , hogy a tizenszázalékos emelés meg sem közelíti a nyugdíjasok számára több mint 35 %-os emelkedését, valamint az energiaáremelések hatását.
A nyugdíjasok életszínvonal csökkentése tovább fokozódik.
Bolgár György újságíró a baloldali napilap pénteki számában számon kérte a kormányon az idei nyugdíjemelést, amely szerinte nem 14 százalék lesz, hanem csak 13,4 százalék. Lássuk a tényeket! – írta közösségi oldalán Varga Mihály.
– A nyugdíjak és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátások 2022. januárjában öt százalékkal emelkedtek.
Ezt követően a kormány júliusban – januártól visszamenőleg – további 3,9 százalékos mértékű soron kívüli kiegészítő nyugdíjemelést hajtott végre. Az infláció emelkedésére tekintettel novemberben további 4,5 százalékos kiegészítő emelésre kerül sor, amelyet szintén januárra visszamenőlegesen kapnak meg az érintettek – ismertette a pénzügyminiszter.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
Ezt az emelést kell kiegészíteni novemberben, ha azt a fogyasztói árak növekedése indokolja.
A januárban emelt összegre járt a júliusi, és arra jár a novemberi újabb nyugdíjemelés, így a tavaly december havi nyugdíjösszeghez képest 14 százalékos mértékű emelés valósul meg.
Az évközi emeléseket minden esetben januártól, visszamenőleg kell végrehajtani.
Az azonos évben végrehajtott emelések mértéke tehát nem összeadandó, ahogy ezt Bolgár György tette (5, 3,9 és 4,5 százalék), hanem azokat össze kell szorozni: 1,05×1,039×1,045=1,14.
Az emelt összegre kell tehát rátenni a következő, évközi emelést.
– Bízom abban, hogy a matematikában tényleg számítanak a tények.
Talán még Bolgár Györgynél is – tette hozzá Varga Mihály.
Ez meg a hervasztó hír, a 10 % nyugdíjemeléssel szemben:
"A magyar infláció 2022 szeptemberében – a 3 balti ország után – a 4. helyen állt az EU-s rangsorban (20,1 százalék volt).
A magyar élelmiszer-infláció pedig a legmagasabb (35,2 százalék) az egész EU-ban. 2022 utolsó harmadában, amikor már teljes mértékben belép a részleges rezsiemelés hatása, 20 százalék körüli, sőt azt meghaladó havi év/éves árindexek várhatóak.
A 2022-as 14 százalék körüli átlagos infláció után, 2023-ban még magasabb ütem, 15,5-16,5 százalék jöhet, az év elején akár 25 százalékot elérő év/éves árindexszel - vélik a Kopint-Tárki kutatói."
"A nyugdíjas fogyasztói kosarat (vagyis azt, hogy mit vesznek és arra mennyit költenek a nyugdíjasok) szintén nagyon alulkalkulálják, ugyanis nem az előző hónap alapján számítják, hanem a két évvel ezelőtti árak alapján, ami Farkas András szerint „köszönő viszonyban sincs a mostani élelmiszerárakkal.”
A nyáron fixált 2023-as költségvetésben 5,2 százalékos inflációt állított be a kormány a jövő évre, így – mivel a nyugdíjemelés inflációkövető – januárban ennyivel emelkednének a juttatások.
És a becslések szerint az év végéig még tovább is nőhet az infláció – a jövő évben pedig jó eséllyel nem fog annyira befékezni, hogy az 5,2 százalékos korábbi becslés reális legyen.
Azt is lehet tudni, hogy a kormány a költségvetés áttervezésén dolgozik, de azt még nem, hogy vajon mekkora inflációt állítanak be jövőre.
Ezzel kapcsolatban kedden egy háttérbeszélgetésen hangzott el új infó – Varga Mihály a Portfolio tudósítása szerint azt mondta,
jövőre 10 százalék feletti infláció valószínű.
A pénzügyminiszter kijelentéséből a lap arra lehet következtetett, hogy az 5,2 százaléknál magasabb, minimum 10 százalékos nyugdíjmelés jöhet jövőre.
Ha pedig abból indulunk ki, hogy a kormány hallgat az MNB-re, akkor a jegybank inflációs jelentése még közelebb vihet ahhoz, mekkora nyugdíjemelés jöhet januártól.
Hiszen a Magyar Nemzeti Bank 2023-ban a 11,5–14,0 százalékos tartományban várja a fogyasztóiár-indexet.
Itt a nyugdíjkalkulátor: pontosan ennyi pluszpénzt kapnak a magyar nyugdíjasok novemberben
Nem kell tovább találgatniuk a nyugdíjasoknak, mennyi pénzt kapnak még 2022-ben, novemberben, ugyanis a Magyar Közlöny október 5-én megjelent számából kiderültek a pontos számok.
A novemberi nyugdíjemelés mértéke 4,5 százalékos lesz, a nyugdíjprémium szorzója pedig 0,5. Mit is jelent azonban ez a gyakorlatban? Mekkora lesz az emelt nyugdíj és az egyösszegű kompenzáció?
Az év eleji, vagy a már júlusban megemelt összegből kell számítani a novemberben esedékes nyugdíjakat? Mindenkinek ugyanakkora prémium jár idén is, mint tavaly?
A Pénzcentrum novemberi nyugdíjkalkulátorával könnyedén kiszámolható minden összeg egynileg, ehhez pedig csak az októberben kapott nyugdíj összegét kell tudni.
Azoknak, akik nem akarnak bonyolult számításokba bocsátkozni kockás papíron, idén is elkészítettük a nyugdíjkalkulátort, amivel könnyedén kiszámítható a pontos összeg.
Keveslik a nyugdíjasok az emelést, szerintük legalább 6,1 százalékos korrekció kellett volna
Elégedetlenek a nyugdíjas szervezetek a nyugdíjkiegészítés mértékével, attól tartanak, hogy az idősek jelentős részének tovább romlik az életminősége – mondta a Népszavának Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke.
Idén összesen 13,4 százalékkal emelkedik az időskori ellátások összege, a januári és júliusi kiegészítéssel együtt.
Csakhogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint is augusztusban már 15,6 százalékos volt az árak változása, az Eurostat pedig ugyanerre a hónapra 18,6 százalékot mért az egy évvel korábbi adathoz képest. Ráadásul a pénzromlás tovább gyorsul.
Hegyesiné Orsós Éva szerint ezért nincsen semmi ok a örömre, és az, hogy idén mindössze 13,4 százalékkal nő az ellátások összege, csupán azt jelenti, hogy a kormány alábecsülte az idén várható infláció mértékét.
Emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály nemrég maga beszélt egy rendezvényen arról, hogy az infláció november-decemberben tetőzhet 20 százalék fölött.
Ezek alapján legalább 6,1 százalékos nyugdíjkorrekció lett volna indokolt novemberben
4,5 százalékos lesz a nyugdíjemelés, 10 ezer forint a nyugdíjprémium
"4,5 százalékos lesz a nyugdíjemelés november 1-jétől, 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal, vagyis a novemberre járó ellátásokat a jogosultaknak már az emelt összegben kell folyósítani.
A döntés érinti a 13. havi nyugdíjat is.
Ha valaki egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást kap, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
A nyugdíjprémiumot ezen ellátások együttes összege után kell számítani."
A nyugdíjprémium maximuma 20 ezerszer 0,5, azaz 10 ezer forint lesz (ha az ellátás november havi összege meghaladja a 80 ezer forintot).
Két hónap után adott ismét rádióinterjút Orbán Viktor.
Becsületbeli ügy
Az interjúban kitértek arra is, hogy a nyugdíjak értékét is igyekszik megvédeni a kormány azáltal, hogy állandóan emelik a nyugdíjakat is az inflációhoz igazítva.
Ez egy megállapodás, becsületbeli ügynek is tekintem
– mondta Orbán Viktor, aki ezután elmondta, hogy a 13. havi nyugdíjat is megkapják idén a nyugdíjasok.
Elmondása szerint, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor még egy nyugdíjprémiumot is kaphatnak a nyugdíjasok, és szerinte erre jó esély van, mert a Nemzeti Bank most 4 százalékos növekedéssel számol.
"Idén novemberben a nyugdíjemelési korrekció mértéke a szeptember 8-án közzétett KSH-gyorstájékoztató alapján mindössze 1,8 százalék lesz, miután a 2022. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 10,7 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 10,6 százalékkal emelkedtek – olvasható a nyugdíjguru.hu portálon."
Novemberi nyugdíjemelés: kongatják a vészharangot az infláció miatt
"Még nagyobb, és azonnali kompenzációra lenne szükség a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület szerint.
Kezdeményezzük, hogy a jelenleg megismert első nyolchavi fogyasztói áremelkedés tényadataira és az év végéig még várható fogyasztói áremelésre figyelemmel, novemberben további 10 százalékos nyugdíjkiegészítésben részesüljenek az érintettek.
Ugyanis szakértői konszenzus alakult ki abban, hogy az év végéig 20 százalékos infláció várható – olvasható a szervezet közleményében.
Szintén javasolják, hogy szűnjön meg az a több éve alkalmazott gyakorlatot, mely szerint az alacsonyra tervezett infláció miatt csak hónapokkal később kompenzálják a tényleges fogyasztói áremelkedés következtében a nyugdíjasokat, és ezzel „kényszerhitelezővé” teszik őket."
Farkas András: 14. havi nyugdíjat kell adni, de még ez is kevés lesz
A vártnál magasabb GDP-adat tükrében nyugdíjprémiumra, a száguldó infláció miatt pedig pótlólagos nyugdíjemelési korrekcióra is számíthatnak a nyugdíjasok 2022. novemberében.
A kettős juttatás következtében a nyugdíjasok lényegében nem 13, hanem 14 havi nyugdíjat kaphatnak idén, de az elszabadult infláció miatt egy újabb rendkívüli korrekcióra is szükség lenne decemberben.
Ársokk! A nyugdíjasok óriási bajban, letarolja őket drágulás – A kutatók is megdöbbentek, sosem láttak még hasonlót
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nyugdíjasokat rendkívül hátrányosan érinti az infláció, a nyugdíjas fogyasztói kosár elképesztő mértékben drágult, jelentősen emelkedett a gyógyszerek és az élelmiszer ára is.
Amióta külön mérik a nyugdíjasokat sújtó drágulást, a KSH még sosem találkozott ilyen magas adattal – derül ki a Világgazdaság cikkéből. Azt írják: a nyugdíjas fogyasztóiár-index 113,8 százalék volt a tavalyi év azonos időszakához képest, ez pedig rekordnak számít a statisztika történetében.
A nyugdíjas fogyasztóiár-indexet azért számítják külön, mert a nyugdíjasok és az aktív korúak fogyasztási szerkezete – azaz hogy mire költenek – eltér egymástól. Így például a nyugdíjas kosárban nem veszik figyelembe a gyereknevelés, iskoláztatás, vagy éppen óvodai-bölcsődei étkeztetés költségeit, másokat viszont súlyozottabban – így például a gyógyszerek árának alakulását. De magasabb arányban veszik figyelembe a háztartási energia árának drágulását is, úgyhogy várhatóan még nincs vége a mutató romlásának – a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatti áremelkedés ugyanis a lakosságnál még nem is jelentkezett.
Mindez várhatóan azt jelenti, hogy idén novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció, a törvény ugyanis ezt az inflációhoz köti.
A téli pluszpénz mértéke szeptemberben válhat ismertté.
Sokk: hosszú idő után először csökkent a magyar átlagfizetés – Megette az infláció, kevesebbet ér a bér – Íme, a friss adatok
Visszament félmillió alá az átlagkereset, kezdi megenni az infláció.
Kezd elkopni az év eleji nagy béremelések hatása, ezért valamelyest csökkent a bruttó és nettó átlagkereset összege májusban.
A béremelkedések ugyan még jócskán meghaladják az inflációt, de a reálkereset növekedése már csökken, és ez az elkövetkező hónapokban a szárnyaló infláció miatt még kisebb lehet.
2022 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 495.900 forint, a kedvezmények figyelembe vételével számolt nettó átlagkereset 342.000 forint volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból.
Ez az adat áprilisban még 507 500 forint és 349 700 forint volt.
A bruttó átlagkereset 14,9%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de ez a növekedés is kisebb már, mint az előző hónapban.
Az átlagkereset emelkedése az év egészére be van kódolva hiszen ennek oka a már részben előre ütemezett béremelések, valamint minimálbér és a garantált bérminimum év eleji kiemelkedően nagy növekedése.
A rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3%-kal meghaladta az előző év májusit.
Ez azért jelentősen kisebb, mint a teljes bruttó átlagkereset, mert az év elején nagy extrakifizetések voltak, mint például a fegyveres testületeknél a fegyverpénz, ami felhúzta az adatot, de valójában csak egy egyszeri kifizetés, ettől a havi rendszeres bér nem növekedett.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 329 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 342 000 forintot ért el.
A Bank360.hu szakértő arra hívják fel a figyelmet, hogy a reálkereset már csak 3,8 százalékkal emelkedett, hiszen májusban az éves infláció 10,7 százalékra ugrott.
Azaz a pénzromlás egyre jobban megeszi a nagy béremeléseket is. Márpedig erre a továbbiakban még inkább számítani kell, hiszen az infláció júniusban már 11,7 százalék volt, és a Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy a pénzromlás az őszi hónapokban akár a 16 százalékot is meghaladhatja.
Ráadásul mindez még a rezsinövelés előtti kalkuláció.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy az új áram- és gázárakkal mennyi lesz az infláció.
Az első elemzői kalkulációk már 20 százalékos inflációt is elképzelhetőnek tartanak emiatt.
Egy átlagos magyar dolgozó tényleges jövedelemi helyzetét jobban megmutató bruttó mediánbér 397 900 forint volt májusban, ami, amely 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, ami egy év alatt 15,9 százalékos növekedés.
Az év első öt hónapjának átlagában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 505 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 800 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 336 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 200 forintot tett ki.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 454 000, a költségvetésben 437 600 forint volt.
A reálkeresetek ebben az időszakban még átlagosan 8,7 százalékkal nőttek.
A magasabb nettó fizetésre magasabb törlesztőrészletet is megengednek a bankok – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) dönti el ugyanis, hogy a bérünkhöz képest a különböző kölcsöntípusoknál mekkora havi törlesztőrészletet vállalhatunk.
Másfelől viszont ezt a növekményt megehetik az emelkedő hitelköltségek, hiszen a kölcsönök kamata is nő.
Kérjük segítsék Önök is a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár munkáját azzal, hogy kitöltik a linkelt kérdőívet. Várjuk válaszaikat függetlenül attól, hogy jelenleg járnak, korábban jártak vagy még sohasem jártak a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban vagy valamely fiókkönyvtárában. Mindenki véleményére egyaránt kíváncsiak vagyunk. A kérdőív az alábbi linken érhető el: https://bit.ly/verseghy
KÖSZÖNJÜK SEGÍTSÉGÜKET ÉS A MEGOSZTÁSOKAT!
Üdvözlettel: Dr. habil. Szűcs Róbert Sándor, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Szolnok Campus
1500-nál többen kapnak friss nyugdíjasként 500 ezer forint feletti ellátást
Majdnem kilencszeresére emelkedett öt év alatt a félmillió forint feletti új nyugdíjak száma, de a legtöbben még mindig 100 és 150 ezer forint közötti ellátással kezdik meg nyugdíjas éveiket.
Az általunk megkapott statisztikából az is kiderül, hogy tavaly majdnem 20 ezerrel több idős ember halt meg, mint a járvány előtti időkben.
66 224 új nyugdíjat állapítottak meg tavaly – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adatigénylésünkre küldött válaszából.
Igaz, ha összeadjuk a kincstár által megadott sávos adatokat, akkor 66 179 jön ki, vagyis 45-tel kevesebb, mint amennyit összesítésként közöltek.
Mint az alábbi táblázatban látszik, a kincstár az 1 és 2 millió forint közötti, illetve a 2 millió forint feletti új nyugdíjak pontos számát adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem írta be az általa küldött táblázatba, ugyanakkor jelezték, hogy nullánál több, de ötnél kevesebb volt ezekből.
Ez alapján legfeljebb nyolc lehetne a különbség a két adat között, a 45-ös differenciára nem adott magyarázatot a kincstár.
Az adatokból az is látszik, hogy a megállapított új nyugdíjak zöme tavaly is a 100 és 300 ezer forint közötti sávokba esett.
Sokkal jobban kirajzolódik, milyen változások figyelhetők meg az új nyugdíjaknál, ha pár évet visszamegyünk az időben.
Ehhez a 2017-től megállapított nyugdíjak, tavaly szintén közérdekű adatigényléssel megkapott statisztikáját vettük elő.
Tavaly és tavalyelőtt is viszonylag kevés új nyugdíjat állapítottak meg, amire a lépcsőzetes nyugdíjemelés újabb szakasza lehet a magyarázat. Látszik továbbá, hogy kevesebb kisnyugdíjat állapítottak meg, miközben a magasabb nyugdíjak száma nőtt. 2017 és 2021 között 27,5 ezerről 6 ezerre csökkent például az újonnan megállapított, 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjak száma, miközben 7,5 ezerről 16,7 ezerre emelkedett a 200 és 300 ezer forint közötti új ellátásoké.
Az 500 ezer forintot meghaladó új nyugdíjak száma pedig majdnem a kilencszeresére nőtt ez idő alatt.
