A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
„az en elmeletemben egy alap reszecske letezik ket megjelenesi formaban es semelyik fizikai folyamat leirasahoz nem szukseges tovabbi reszecske feltetelezese.
az en elmeletemben ertelmezhetetlen fogalom az anti reszecske.”
(zanzásítva) Akkor a te elméletedben van egy fél pár kesztyű, amit kifordítom, befordítom, mégis kesztyű a kesztyű.:-)
"ha ket elegendoen nagy sebessegu proton utkozik egymassal, akkor egy bumm esemeny kovetkezik be, csak kicsiben. ... marad annyi lelassult G reszecske a visszacsapodasi fazisban, hogy par elektront vagy egy protont alkossanak. minden esetre gamma sugarzas az lenne boven."
Vagyis akkor, ha jól értelmezem a 'leendő' "fúziós reaktor"-ban, a Nap-ban, és a hidrogén bombában úgy 'képződik' a He2, hogy a H2 atomok ütközésekor azok 'felbomlanak', és a kisugárzott "gamma sugarzas" 'után' maradt "G reszecskek"-ből 'összeáll' a He2 (hélium) atommag. (meg 'elvétve' más 'egyéb' is...) Jól 'látom' ?! ;-)
az anti reszecsket azert talaltak ki, h magyarazhato legyen a semmibol letrejovo reszecske. az elmelet szerint egy normal es egy anti reszecske keletkezik, amik minden tulajdonsagukban egymas ellentettjei, igy egymast nullara egeszitik ki es nem serul a szimmetria, nincs semmibol valami. ugyan ez forditva, egy normal es egy anti reszecske el tudja tuntetni egymast.
ez az en elmeletemben a G reszecskek elektronna es protonna tomorulese, illetve ezek eltunese a G reszecskek kieresztesevel. pl az elobb leirt protonutkozes.
a kiserleti kimutatasa pedig azon teves elkepelesbol fakad, hogy a reszecskeknek van elektromos toltese. az elmeletemben ez nincs. egy reszecske viselkedese magneses terben, a sebesseg- meret aranytol fugg. az elektron gyors es kicsi, a proton lassu es nagy, tehat az arany pont ellentetes, igy ellentetes iranyba ternek ki a magneses terben.
a neutron allapot azert tunik semlegesnek, mert a magbol kiszakado protonra nagyon nagy gyorsito ero hat, sokkal gyorsabb mint a normal proton es elektron vagyis a sebesseg meret arany eltolodik az elektron fele.
az elso kimutatott pozitront is ugy sikerult kodkamraban lefenykepezni, hogy az elektronok vastag olomlemezen haladtak at, ahol lelassultak, vagyis nem antireszecske az valojaban, hanem egy lassu elektron.
Az én fejemben egy időgömb van ,ami szűkűl és tágul a mozgás és a sebesség hatására.A két gömböt kell összehasonlitani. Mármint a távolsággömböt az időgömbhöz.Amit csejk irt ,annyira nem esett le. Feltünt hogy v0+v1 Az miért v2. Lehet hogy rosszul gondolkodom, de különben sem értem.Mi az az időfolyam. Az időfolyam az eltelt idő.Higgyétek el , hogy ez egy gömb.
de amikor azt írtad, hogy "az elmeletembol az is kovetkezik, h az elektromos aram is befolyasolja a kristaly oszcillator frekvenciajat."
nos, akkor egy 'kicsit' elgondolkodtam, hogy hogyan lesz ez a mérés 'pontos/megbízható/hiteles', hisz' maga a 'mérőfej' is elektromos árammal működik, ill. az 'folyik rajta keresztül'... ;-/
(de viszont, én még mindig jobban bíznék az 'extrém' vastagságú hőszigetelt dobozban, mint abban 'ami megvan' + az angliai 'stabil' nyári melegben... ;) ;-)
(egyébként van egy 'módszer', ami mindenféle 'hőszigetelés', 'villanyfűtés', 'elektromos termosztát' meg 'ilyenek' nélkül is, 'önmagát temperálja' a 'doboz' belseje (fix hőmérsékleten tartja) a 'normál' külső hőmérséklet-ingadozások ellenére... persze, egy kicsit 'anyagigényes', ezért nem olcsó... ;) ;-)
ha ket elegendoen nagy sebessegu proton utkozik egymassal, akkor egy bumm esemeny kovetkezik be, csak kicsiben. az osszeutkozo protonok utkozesi feluleten a B reszecskek anyaga szuksegszeruen osszenyomodik, igy az addig a protonba kotott G reszecskek kipteselodnek a protonokbol es kozel a protonok eredeti sebessegevel szorodnak szet a B reszecske mezo maguk elott tolasaval. valoszinuleg, de nem szuksegszeruen, marad annyi lelassult G reszecske a visszacsapodasi fazisban, hogy par elektront vagy egy protont alkossanak. minden esetre gamma sugarzas az lenne boven.
koszonom kerdesed, mindig nagyra ertekelem felkeszito jellegu hozzaszolasaidat;)
azert, mert csak. az en elmeletemben egy alap reszecske letezik ket megjelenesi formaban es semelyik fizikai folyamat leirasahoz nem szukseges tovabbi reszecske feltetelezese.
az en elmeletemben ertelmezhetetlen fogalom az anti reszecske.
"ez a suruseg valtozas pedig osszessegeben csokkenti az atomok kozotti es kozvetlen kornyezeteben levo G reszecskek sebesseget, ami miatt minden interakcio sebessege lelassul."
'Ebből' kifolyólag 'elképzelhető'-e az, hogy egy 'elegendően' nagy sebességű proton ezt az "interakcio sebesseg lassulást" 'kihasználva', egy másik protonnal 'ütközve', 'egyesüljenek' ? (igen, "magfúzió", "gyorsítók"-ban ;)
Kérdésem: ugyanez a fentebbi folyamat, megtörténhet-e 'nagyobb' 'proton-csoportokkal' (mikron-méretű-porszemcsékkel), ha elég nagy sebességgel ütköznek egymásnak, pl. a Nap gravitációs erejétől felgyorsítva, plusz!, 'menet közben' többlet energiával 'felpumpálva' a Nap erős e.m. sugárzása által ... ??! ;-)
10 cm habgumi szigeteles. nagy a hotehetetlensege es jo a hoszigetelese.
kb egy liter jegakku korulotte.
15 cm hungarocel.
a hotehetetlen tomeg csokkenti a hoingast, viszont a fenti osszeallitasnal is majd egy het mire beall az egyensulyi homerseklet.
a hoszigetelessel meg csak a kulso homerseklet valtozas es annak belso megjelenesenek idokulonbseget tudom novelni.
a fenti osszeallitasnal a kulso panelon levo homero 3 c fok valtozasa a kimerendo valtozasnak tobb mint masfelszeres kilengeset okozza.
sajnos tizedfok pontossag, marmint stabilitasban, ide keves.
futes rasegites sem mukodik, mert akkor bejon annak a pontatlansaga is, illetve az elmeletembol az is kovetkezik, h az elektromos aram is befolyasolja a kristaly oszcillator frekvenciajat. ezert hasznalok sima oszcillatort es nem kazanos homersekletszabalyozosat.
ezert ilyen a szondapanel is. hosszukas egyik vegen a kristaly es a hoszenzor, az ellenkezo vegen az 5->3.3v stabilizalt aramatalakito. sajnos ezek is termelnek hot, de ez egyenletes, mastol fuggetlen mennyiseg es a probamereseknel ez is beleszamitodott a vegeredmenybe.
igy is csak ugy tudom kimerni pontosan, hogy tobb probameressel (direktbe melegites es hutes) meghataroztam a homerseklet -mert frekvencia osszefuggeset es a kristaly oszcillator hotehetetlenseget es ezzel tudom modositani az adatokat. ez sem lesz halalpontos, de mivel kulso futes nelkul egyenletes es lassu lesz a homerseklet valtozas, azzal mar tudok szamolni jo kozelitesre.
"... a folyamat kozben G reszecskek atalakulnak B reszecskeve. ebben a valtozo sebesseg-surusegi mezoben jon letre az anyagi vilag. ilyen bummok eredmenyei a galaxisok is."
Arra tudnál-e válaszolni kedves cseik, hogy a Te elméleted szerint
miért nincsenek "anti-protonok"-ból álló világok, habár a 'méjnsztrím' tudomány szerint. a 'világkeletkezésekor', ugyanannyi esélye van a 'normál'- és az "anti-protonok" 'születésének'/kialakulásának is... ;-)
('csak' azért 'kérdem', hogy
ha 'netalán-tán' oda kellene állni a 'nagyérdemű' tudós publikum elé,
és ezt a kérdést tennék fel neked, akkor 'felkészülten' tudj válaszolni... ! ;) ;-)
korabban tobbszor reszletesen leirtam, amit az elozo hszben is osszefoglaltam, hogy a terresz hatarsebessege a G reszecskek s bessege a B reszecskekhez kepest es ez a sebesseg negyzetesen forditottan aranyos a B reszecskek surusegevel.
az egyenletesen mozgo objektum, pontosabban annak protonjai es elektronjai, is nyomast gyakorol a haladasi iranyaban levo B reszecskekre, maga elot osszetomoriti, maga utan tagitja azokat. ez a suruseg valtozas pedig osszessegeben csokkenti az atomok kozotti es kozvetlen kornyezeteben levo G reszecskek sebesseget, ami miatt minden interakcio sebessege lelassul.
az ido lassulasa ennek az interakcios sebesseg csokkenesnek a kifejezese.
itt is leirtam mar korabban, hogy a bumm esemenyek a ket nagytomegu objektum utkozese. az objektumok nagy tomege miatt, a belso nyomas akkora, h mar nem atomok, hanem osszepreselodo G reszecskek alkotjak nagyreszt. az utkozeskor a G reszecskek szetrepulnek es maguk elott toljak a B reszecske mezot. a G sebesseg csokkenese es a B mezo nyomas novekedese miatt a mozgas lelassul majd elenkezo iranyba fordul es a B mezo ujra kitolti a teret. a folyamat kozben G reszecskek atalakulnak B reszecskeve. ebben a valtozo sebesseg-surusegi mezoben jon letre az anyagi vilag.
ilyen bummok eredmenyei a galaxisok is.
a tagulas a folyamatnak az a szakasza, amikor a B reszecske mezo nyomasa meghaladja a G reszecskek mozgasanak osszenyomo erohatasat es tagulni kezdenek a B reszecskek. ezt belso nezopontbol ugy erzekeljuk ahogy a tagulast is leirjak.
a fenysebesseghez merni csak azokat a lokalis esemenyeket lehet, amik ott tortennek ahol a fenysebesseget meghatarozzuk. a fenysebesseg, vagyis a terresz lokalis hatarsebessege, a G reszecskek sebessege a B reszecske mezohoz kepest, mivel barmilyen hatas maximum ezzel a sebesseggel terjedhet. a G reszecskek - amik az em hullamok gerjesztoi is - mindig azonos, a B reszecske surusegehez es energia allapotahoa kepest azonos sebesseget vesznek fel. a hatarsebesseg forditottan aranyos a B reszecske mezo surusegevel, meghozza negyzetesen.
tehat ha a B reszecske mezo tagul, akkor a fenysebesseg nem a tagulas mertekevel no, hanem azzal aranyosan ahogy a B reszecskek surusege valtozik.
kulso nezopontbol ket terreszben a feny sebessege egymashoz kepest barmekkora kulonbsegu lehet. tehat merheto akarhanyszoros fenysebesseg. ez csak azt jelenti, hogy a megfigyelt terreszben a B reszecske mezo surusege sokkal kisebb, mint egy masik, referencia terreszben ezert ott nagyobb a fenysebesseg abszolut erteke.
"a vegso kiserlethez egyenletes homerseklet kell, mert a vastag hoszigeteles ellenere a szoba futesenek ki be kapcsolasa belezavar."
'félméteres' 'hungarocell' doboz, 4-5 kisméretű tégla 'bele', és e kettő 'segítségével', 'tizedfokon belül' tudja tartani az elektronikus termosztát a hőmérsékletet,
viszonylag kis fűtő-teljesítménnyel... ;-)
(egyébként van egy 'találmány lehetőségem', amivel
az 'ugyanolyan vastag' 'hungarocell' hőszigetelési képességét,
jelentősen meg lehet növelni... igaz, többe is kerülne...! ;)
a probameresekkel kimertem a fenysebesseg napi valtozasat. a vegso kiserlethez egyenletes homerseklet kell, mert a vastag hoszigeteles ellenere a szoba futesenek ki be kapcsolasa belezavar. ugy nez ki, most mar bele lehet fogni, mert kezd jo ido lenni, ki lehet kapcsolni a futest.
cseik 562 "mozgó objektumoknak megváltozik az időfolyam mértéke, vagyis a fizikai folyamatok sebessége megváltozik."
Ezzel nem értek egyet kedves cseik, mert szerintem "a fizikai folyamatok sebessége" csak! gyorsulás alatt "változik meg", 'sima', egyenletes "mozgás"-kor miért változna meg... ?! ;-o
De viszont destrukt-al egyetértek abban (560), hogy "Időlassulás nem létezik", mert -bár elvileg 'eképzelhető' fizikai 'jelenség'-, de az 'alap struktúra' nagyfokú!, komplex 'összetettsége', egymásba 'csatolódása'/kapcsolódása, 'ezerévekre' meghatározza a létező dolgok 'múlásának' sebességét... ;-)
"Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra."
A kozmológiában bevezetett inflációs tértágulás is egy fizikai folyamat? Az bőven meghaladta a fénysebességet. Annak mennyi lehetett az „időfolyama”, ha a bumm után Planck idővel, már majdnem akkora volt a zuniverzum, mint ma?;-)
