Azt hittem, legkésőbb az eredeti fényezésnél mindenkinek leesik, hogy kamu :D direkt nektek fotóztam le a szépséget, annyira nem látszik, de traktorra is van kötve.
Ránézésre ez egy szétflexelt TAM furgon,vagy kisbusz,amit háztájiban utánfutóvá szögeltek. Lehet,hogy Horvátországban se volt soha papírja,csak a faluban huzigálták fű alatt.
Találtam külföldön, EU-s országban egy veterán utánfutót, nem teljesen gyári állapotú ugyan, de a módosítások is korhűek. Probléma, hogy utólagosan fel kellene szerelni a szabványos világítást, viszont előny, hogy még az eredeti fényezés van rajta, teljesen korrekt állapotban. A papírokban nem vagyok biztos, mondjuk hogy nincsenek. Szerintetek OT-vel be lehet hozni?
Az "átkosban", a Nádor utcában (akkori nevén Münnich F.u.), a TV székház hátsó oldalán volt a központunk. Az igazgatónkat a minisztériumba hívták, a gépkocsivezetője visszajött, és a titkárságon ücsörgött. A ker.igazgató kérdezte, ráér-e? Mivel igen volt a válasz, megkérte, mivel reggelre leeresztett egy kereke, hogy a TV mögött parkoló drapp Wartburg csomagtartójából, vegye ki a kereket, és vigye el gumishoz! Kulcs a kézbe, a sofőr elindult. Majd, amikor visszaért, mondta, hogy a gumis nem talált hibát, és visszatette a csomagtartóba. Megemlítette, hogy klassz a horgászbotja, ami a csomagtartóban van. A ker.igazgató soha életében nem horgászott, ezért lementek a kocsihoz. A kocsija ott állt, defektes kerékkel a csomagtartóban, és valamivel odébb állt egy másik, ugyanolyan Wartburg. Odamentek, és a kulcsa, azt is simán nyitotta, sőt abban ott volt a horgászbot is.
Valamelyik északi "szomszédunk" (Csehország, Lengyelország?) talán már nem hivatalban levő elnöke adta elő, hogy amíg a két testőre pakolt a csomagtartóba, ő beült a fekete autó hátsó ülésére, ami el is indult vele. Csak ez egy másik fekete autó volt, ami pont az övé mellett állt. A sofőr csak néhány méter után vette észre, hogy valaki ül a hátsó ülésen, meg hogy két fekete ruhás gumitalpú rohan utána ordítva :D sajnos a videót nem találom.
Na hát egyszer én is jártam hasonlóan, de szolidabb kivitelben. A hetvenes években történt.
Cegléden élő barátomék jöttek fel hozzánk egy hétvégére itt alvósra. A Madách téren parkoltak és onnan cuccoltak fel az akkor még Tanács krt.-i lakásunkba. Este 10 körül eszükbe jutott hogy még valamit fel kellene hozni a kocsiból. Mondtam hogy én úgy is megyek le kutyát sétáltatni, majd én felhozom, kérem a kulcsot. A kocsit ismertem, mert még én mentem el velük Csepelre átvenni. Fehér 500-as Fiat piros bőrbelsővel, A rendszám, a betűkre már nem emlékszem, talán IB, de a számokra pontosan emlékszem hogy 2323 volt. Azt is tudtam hogy fehér báránybőr ülésvédőt tettek az ülésekre.
Kocsi a mondott helyen volt a Madách téren, próbálom nyitni, nekem viszont a kulcs nem nyitotta a zárat. Akkor látom, hogy nincs fehér báránybőr az üléseken. Ez már gyanút keltett bennem, jobban körül néztem és két kocsival odébb volt a barátom kocsija, aminek valóban 2323 volt a rendszáma és fehér báránybőr volt az üléseken ennek meg 2333. Mondanom sem kell hogy milyen gyorsan hagytam ott az idegen kocsit.
a '80as években történt. sógorom ismerőse bejelentkezett hogy a skoda S100 csapágyas és amíg elutazik gatyába tudnánk e rázni. megkaptuk a kulcsát elmondta hogy hol hagyta angyalföldön. magunkhoz vettünk egy vontatókötelet és eljöttünk érte Erdőkertesről, megérkeztünk a "tetthelyre", azt mondja a sógi, ő azért beindítja hogy hallja a hangját.
sluszkulcs bele, indít, szépen ketyeg, összenézünk, ez nem csapágyas, más lesz a baj.
vigyük lábon azt majd lesz ami lesz, onnan vontatunk csak.
probléma nélkül kiértünk, tanácstalanok voltunk mi legyen, megvártuk a gazdit hogy beszéljük át mi legyen. megérkezik és közli hogy ez nem az ő autója. az övé egy sarokkal odébb állt mint ez, ugyanolyan piros S100, a kulcsok amit adott ebbe az ajtóban, kormányzárban is működtek. vakaróztunk mint a bolhás kutya, visszaautóztunk vele, egy sarokkal odébb letettük és elvontattuk a csapágyast javítani.
Látom megint haldoklik az oldal. Itt egy kis szösszenet a 30 évvel ezelőtti életemből
Eszembe jutnak régi autós történetek. Ez amit most leírok meglehetősen tragikomikusra sikeredett.
Egyik ide írt sztorimban már emlitettem hogy ’79-ben elváltunk az akkori feleségemmel. A válásunk az általában szokásos „zeneszó” nélkül történt, semmi csetepaté, sőt a legnagyobb barátság alakult ki közötünk, beleértve a későbbi új feleségemet is es az ő új férjét is. Hozzá teszem hogy volt feleségem az átlagon felűl szerette az italt és ilyenkor elképesztő történeteket tudott produkálni.
Ez, ami most következik, szintén ebbe a kategóriába tartozik.
Valamilyen autót vittem ki a külső Üllői útra, és autó nélkül indultam haza. A közeli villamos megálló felé sétálva láttam hogy a volt feleségem ül be éppen egy bordó Ford Sierrába. Mielőtt az ajtót magára csukta volna, odaléptem hozzá. Hát Te ? kérdésre elmondta hogy valami baráti társaságban volt, de valamiért elege lett és most otthagyva a férjét, haza megy. Bár több dolog volt ami nem illett a képbe, többek között hogy tudtommal nem volt jogosítványa. Annak idején amikor én akartam tanitani, azzal hárított, hogy miért van az autóban több pedál mint ahány lába van az embernek. Ráadásul akkoriban nekem egy Citroen DS 19-esem volt, amiben a rögzítő féket is lábbal kellett nyomni. Mondtam is neki, hogy az a jó a négy pedálban hogy kettővel oszthatók. Azóta talán még is csak megszokta hogy több a pedál mint a láb. Az is furcsa volt hogy mit keres ebben a Fordban, amikor úgy tudom hogy Volga M24-es kocsija van a férjének. Jó, hát kocsit is lehet cserélni. Passz.
Ülj át a másik ülésre, haza viszlek, úgy is útba esik a Károly krt. Érd felé. Ahogy elindultunk, kedves Exem azonnal elaludt, gondoltam hogy még jó is, legalább nem kell hallgatnom a kissé borgőzös , pontosabban pálinkagőzös, mert csak a rövid italokat szerette,történeteit.
Beljebb az Üllői út beállt, én próbáltam menekülő útvonalat keresni, de ahogy ez lenni szokott ha valahol dugó van, akkor a környező utcák is megtelnek. Igy araszolgattam sürü megállásokkal az egyik egyirányú utcában, amikor exem felébredt és rém szólt hogy állj meg mert pisilnem kell.
Mondom neki hogy basszus, egyrészt már egy ideje állok, másrészt hol a csudában gondolod elvégezni a dolgodat ? Hol ? Itt a kocsi mellett, azzal kinyitotta az ajtót, leguggolt es még mielőtt indulni kellett volna, már szállt is vissza a kocsiba.
A Károly krt.-ig már esemény nélkül jutottunk volna el, ha a belvárosra jellemző en nem kellett volna egy kicsit bolyongani parkhelyet keresve, és a Király utcában nem állítottak volna félre a rendőrök.
Gépjármű ellenőrzés, kérem a papirokat. Én adom a személyit, és a jogositványomat és kérem Exemtől a kocsi forgalmi engedélyét. Az nincs nálam, Satyánál ( a férje) maradt. Kié az autó kérdésre mondom hogy a mellettem ülő volt feleségeméké. Kinek a nevén van az autó ? a férjem nevén. Hogy hívják a férjét asszonyom ? Igy s igy. És milyen autójuk van, hát borddó. Tényleg bordó volt a Ford is és a tényleges autójuk a Volga is. Hab a tortán hogy egy szál igazolvány sem volt nála, nagy felindultságában a táskáját es otthagyta. Az nem stimmel asszonyom, mert ez az autó, és mondott egy nevet, úrnak a nevén van és az imént kaptuk a jelentést hogy egy órával ezelőtt lopták el az autót. Alaposan kikerekedett szemekkel néztem a volt nejemre, láttam rajta hogy nála is kezd kitisztulni a kép.
Nem részletezem a további történetet, rövid időn belül megbilincselve a Deák téri rendőrségen találtuk magunkat külön-külön szobában, jegyzőkönyv felvételre várva. később mindketten elmondtuk a saját verziónkat, én azt hogy jót akartam tenni a volt feleségemnek, hisz’ jó barátságban voltunk
Hogy Ő milyen vallomást tett, nem tudom, illetve az ügy lezárása után azt is megtudtam, de a rend őreinek az arcán a csodálkozás és a röhögés vegyes érzelmek ültek.
Előttem még nyitva volt egy sarkalatos kérdés, az hogy a Volga kulcsaival hogy nyitotta ki a Fordot és hogy indult el a motor ?. Hát úgy, hogy a Volga kulcsai nem is volt nála, gyalog indúlt haza és amikor a Ford mellé ért, annak nyitva volt az ajtaja és a kulcs a gyujtáskapcsolóban volt.
Kiderűlt, hogy a Ford gazdája amikor be akart szállni a kocsiba, csipogást hallott a kocsi alól. Alá nézett és egy kis rigó kellett kiszedni a kocsi alól. A kis rigóval elment az út melletti parkos részre, ott egy asszonnyal megtárgyalták hogy mit kellene tenni a kismadárral hogy a kóbor macskák ne egyék meg. Eközben jött a volt nejem akinek fájt a lába a tízcentis magassarkú cipőben és úgy gondolta hogy egy kicsit pihen a nyitott ajtajú kocsiban és jöttem én, aki így ellopta az autót.
A tulajdonos már csak azt látta hogy valaki elhajt az autőjával és azonnak bejelentette a rendőrségen.
A jegyzőkönyv felvételnél az is kiderűlt, hogy tényleg nincs jogosítványa.
Este tíz óra is lett, mire elkészültek a jegyzőkönyvek, mindkettőnket rabosítottak tisztázódott a kettőnk közötti viszony, vissza kaptam az irataimat és a telefonomat, és megengedték hogy felhívjak Satyát és a feleségemet.
Satya lélekszakadva jött értünk, es engem is haza vitt Érdre. Hajnal volt, mire mindenki megnyugodott és már röhögni is tudtunk a történeten.
Az eset azért nem maradt következmények nélkűl, Vera a volt nejem nem kapott semmilyen büntetést, , mert végül is az hogy beűl egy nyitott ajtajú kocsiba, nem büncselekmény, de még nem is szabálysértés.
Az én ügyem vádemeléssel jutott ügyészi szakba, de mivel nem törtem fel a kocsit, hanem egy orbitális félreértés folytán űltem be és hajtottam el, ezért idegen tárgy jogosulatlan használatáért harminc ezer forintra birságoltak és egy ügyészi
Alábbi problémámra (megvan a Fahrzeugbrief, de "Schein" nincs) úgy tűnik, az a megoldás, hogy 2005. október 1-én vezették be a mostani kétrészes német forgalmit: Zulassungsbescheinigung – Wikipedia
Szóval ha a némethonos autó 2005. szeptember 30-áig bezárólag látott utoljára hivatalt, akkor nem lesz Teil I és Teil II papírja. Nekem meg többnyire ilyen autókkal van dolgom :) Már csak azt nem tudom, kell-e származást ellenőriztetnem. 2007-ben csináltam ilyet utoljára, akkor megcsináltatták velem, de hogy most is kell-e, akár csak a régi papírra való tekintettel...
Ezt azt hiszem, hogy már elmeséltem, csak régebben:
2011-ben vettem egy 1983-as CB 400-as Hondát (7 évig megvolt, helyette lett a Diversion XJ 900S 2018-ban). Német, 20 kW-os fojtott verziót. Már az eladáskor feltűnt, hogy el van írva a tömeg adat a forgalmiban. Az öntömeg (184 kg) helyett az össztömeg (365 kg) volt beírva. Össztömegnek meg valami 435 kg. Kétszemélyes motornak! 20 kW teljesítménnyel ... Még azzal se törődtek, hogy nem jön ki a kétszer 68 kg terhelhetőség a szállítható személyek miatt. Tehát sehogyan sem jött ki a matek. Arra gondosan figyeltek, hogy ne érje el az össztömeg a 440 kg-ot, mert onnantól nem számít motorkerékpárnak. Nem törődtem vele, mondván, hogy úgyis forgalmit kell cserélni, majd módosíttatom. Aha ... ahogyan én gondoltam ... Eredetvizsgán szóltak, hogy simán nem tudják módosítani az adatot, kell egy állásfoglalás a Honda Hungary-től, hogy a motorkerékpár öntömege 184 kg. Egy olyan motorhoz, amelyet sosem forgalmaztak Magyarországon. 1985-ben helyezték itthon forgalomba, 2 évesen (megjegyzem: mekkora királyság lehetett 1985-ben egy ilyen kis japán kéthengeres az ETZ-k és Jawa 350-ek közt?). Azért megpróbáltam: elküldtem a forgalmit a Honda Hungary-nek, leírtam a panaszomat. Két hét múlva (már régen kint voltunk a 15 napból, amíg átírathattam volna ...) jött egy válasz a Honda Austria-tól (legalább megtudtam, hogy honnan hozták be :o) ), benne a helyes tömeg adatokkal. Így már módosították az adatokat, és lehetett forgalmit cserélni.
Már csak egy sírós levelet kellett írnom a Központi Okmányirodának, hogy ne büntessenek meg a 15 napból kicsúszás miatt. Ha már ők cseszték el ... A dühítő, hogy ez a motor éveken át így vizsgázott, és senkinek sem tűnt fel, hogy egy papíron nehezebb motoron méri a féket, mintha egy ST 1100 Pan European vizsgázna (315 kg, V4, 1098 köbcenti).
Perpill nem akarok azzal vacakolni, amit az amúgy jó állapotú autóhoz adtak, ezért beletenném egy nevemen levő, de kasznigondos autó teljesen jó motorját. Az a kaszni meg a frissen vett vacak motor menne a raktárba. A beletett motort meg nem akarom korrodálni.
Tesztek
