b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésről;
Lemondás az öröklésről
603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint a végrendeletet.
604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség esetében csak a többi leszármazó javára szolgál.
605. § (1) Az öröklésről való lemondás - ellenkező megállapodás hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás ellenkező megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.
De ha próbálkozik a teso, akkor össze kell írni az összes, a 17 év alatt a szülők gondozására fordított költséget és benyújtani hitelezői igény címén.
Panaszt kell tenni a polgármesteri hivatalban. Ha az ügyintáző hibázott, akkor neki ezt korrigálnia kell, károkozás címén is lehet kérni összeget a polgármesteri hivataltól. Ha kértek nyilatkozatot, akkor az hol van? A hivatal hova iktatta?
17. §25(1) Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint - az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül - bejelenti.
DE megoldás lehet a vállalkozás megszüntetése, és ha már van hagyatéki végzés és Ön örökös lesz (remélhetőleg 90 napon belül) akkor szakember kíséretében kérheti újra a vállalkozás folytatását.
Nem egyéretmű a probléma! Kinek a nevén vannak a házak? Ha az anyuka nevén akkor a gyerekek örökölnek, de a haszonélvezeti jogra a házastárs igényt tarthat. Ha már az örökösök neve a tulajdni lapon rajta van, akkor szerződés a hozzájárulásuk, aláírásuk nélkül nem jöhet létre. Minden változásról a földhivatal küld levelet a tulajnak. De lehet kérni pénzért olyan szolgáltatást a földhivataltól, ha valamilyen bejegyzés jogtalanul kerülne rá. Egyébként végig gondolandó a többes öröklés, ha 3 személy osztozik majd a házon, az sokszor jelent problémát. Egyszerűbb eladni, vagy kifizetnie a többi örököst, haszonélvezőt.
Valahogy így van. Élvezi a hasznait a háznak. De Önnek kell minden egyéb költséget megfizetni, állagot óvni. Vagy kifizeti a haszonélvező, megváltja a haszonélvezeti jogot.
Előfordulhat, ha nem szerez tudomást a halálesetről. Ha tartja a kapcsolatot, akkor az állandó lakhely szerinti polgármesteri hivatalnál és a közjegyzőnél lehet jelentkezni, hogy Ön hol és hogyan érhető el, és szeretne örökölni.
Magyarországon egy kicsit ez másként van, mint külföldön.
Ha házasok voltak, és a vagyonközösség fennállt a halál előtt, akkor a házastárs is örökölhet. AKkor eshet ki még a házastárs, ha visszautasítja a vagyont, ekkor jöhet szóba a testvér, szülő, stb.
Ebben az esetben nem történt kitagadás, csak a várható hagyatékra lett eltartási szerződés kötve. Ez persze támadható, ha tudja bizonyítani, hogy az eltartó nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit. Olyan ez, mintha neki ajándékozta volna a hátat, ehhez pedig nem kell a másik gyerek engedélye, hozzájárulása, mert nem volt tulajdonrésze még.
Így szoktak még kijátszani kisebb hitelek visszafizetését is. A hitel még tulajként igényli az szerződő, de ha meghal nem lesz hagyatéki vagyon.
De honan tudhatja meg a kitagadott vagy a kizárt örökös a tényt?esetemben egyik szülö elhunyt utána egyenlö arányban ketten szereztünk tulajdonjogot Másik szülönk él de testvérem irigysége és szülöm palástolt szinlelt eltartási szerzödést kötötek tudtom nélkül !Egy hivatalos helyiségben akkormég rákérdeztem a csak hallomásbol értesült informácionak amit mind az eltartott mind az eltartó szemtöl szembe letagadott!Valojában a földhivatalnál néztem utánna az akkormár eltartási szerzödés valoban megtörtént!S a tulajdon az eltartó nevére került azaz a testvéremére!aki persze nem tarja el szülönket söt szülönk tartja el öt! Igy a kötelesrésztöl is megfosztottak? Arra pedig tanum is van hogy az eltartási szerzödést letagadták!Nyilván aztgondolták hogy nemjövök rá , de igen rájöttem , mivel tulajdonjogot már elözöleg szereztem az elhalt szülö után igy betekintést kaptam a jelenlegi eltartási szerzödés uj tulajdonjogárol! Hogyan lehet kizárni vagy kitagadni ugy valakit hogy kötelesrész se járjon szülö után?
A haszonélvező használhatja az ingatlant, hasznosíthatja is, be sem kell engednie a tulajdonost sem, de egyetlen dolgot nem tehet: nem rendelkezhet az ingatlannal. Vagyis sem elidegeníteni, sem megterhelni nem tudja az ingatlant.
Időközben utánaolvastam a dolgoknak,és úgy találom,a "túlzott mértékű" özvegyi jog korlátozása pontosan erre való.Azt szeretném most kérdezni,hogy a szóbanforgó 2 ingatlan közül akármelyik eladását hogyan védi a törvény hogy csak az automatikusan járó haszonélvezeti jog legyen érvényesíthető.Esetleg a törvényes örökösöknek kell a földhivatalban mindkét tulajdoni lapra bejegyzést tenni,hogy a tudtuk nélkül ne legyen eladható egyik ingatlan sem ?
Érdeklődni szeretnék,hogyha édesanyám végrendelet nélkül hal meg,akkor az öröklés hogyan történik ?3-an vagyunk testvérek,és nevelőapám a férj pillanatnyilag.Van 2 családi ház,mindkettő felett ő rendelkezik ?
Attól függ, milyen alapon. Ha valamilyen semmisségi ok van, akkor ez sem zárható ki. De a kérdésből nem derül ki, hogy mi is a probléma a szerződéssel.
Édespám elhunyt okt 10én, egyéni vállalkozó volt és a tevékenységét szeretném továbbvinni. Ez ügyben a könyvelőm tanácsára okmányirodába mentem X.15én, ott a vállalkozói igazolványokat kiállító hölgy elmagyarázta, hogy édesanyám folytathatná mint özvegy. Ezért kért egy írásbeli nyilatkozatot, amit édesanyám aláírt, hogy lemond az én javamra. Egyedüli gyerek/örökös vagyok.
Ez után elkészült a vállalkozói igazolványom, de az okmányirodás hölgy volt olyan kedves, hogy elfelejtette bejegyezni az örökösi jogomat, azóta azt állítja, hogy mi nem kértük ezt. Ennek az ellentétét talán tudnám bionyítani is. Okmányirodás hölgy azt állítja, hogy nem tud már bevinni semmit a gépbe, az igazolványom elkészült, nem örökösi jogon. A NAV levélben kérte, hogy 90 napon belül fáradjak be az okmányirodába és kérjem az örökösi jog beállítását, de ettől az okmányirodás elhatárolódik. A NAV pedig attól határolódik el, hogy új vállalkozásként tekintsen rám.
Kérdésem az, hogy egyáltalán jó helyre írtam-e ezt ide; illetve, hogy mit kellene tennem? A jogfolytonosság azért érdekelne, hogy a vállalkozást továbbvihessem, ne zöldmezős beruházásnak tekintség a hatóságok. Hogy működik a szakhatóságok újra-engedélyezési eljárása?
Ketten vagyunk testvérek. 24 éve a Szüleim öröklésről lemondó szerződést kötöttek a Testvéremmel külön apai és külön anyai részre vonatkozóan. 17 éve halt meg Édesapám a fél lakást én örököltem utánam miután az öröklésről lemondó szerződést bemutattam.
Idén halt meg Édesanyám, az anyai öröklésről lemondó szerződést bemutatása utána Közjegyző azt mondta, hogy ez megtámadható. Testvérem megtámadja és ha sikerül érvényteleníteni, akkor anyai rész felét öröklöm csak.
Ebbe bele is nyugszom., bár nem igazságos, hiszen 17 évig én voltam Édesanyám mellett.
Kérdésem: Testvérem megtámadhatja-e utólag az apai öröklésről lemondó szerződést? Édesapám halála 17 éve történt, és a lakás fele tulajdoni lap szerint már 17 éve a tulajdonom. Elveszíthetem a 17 éve földhivatalnál bejegyzett tulajdonrészem felét?
Senkinek a javára nem lehet visszautasítani. Visszautasítás esetén a soron következő törvényes örökös örököl, ezért kell figyellni, hogy minden leszármazó visszautasítsa.
Szerződésmintát szeretnék , hol tudok elérni. Most vásárlunk ingatlant, édesapám ajándékoz számomra pénzt, ez hivatalosan a adásvételi szerződésben szerepel.
Az ügyvéd azt mondta, hogy elég egymás közt papírt írnunk ehhez nem kell ügyvéd, illetve ellenjegyzés sem, csak tanú.
Üdvözlöm! Segítséget szeretnék kérni. Szüleim nagyon régen elváltak,édesapám újra nősült,közös gyermek nincs.Sajnos a nyáron meghalt édesapám.A hagyatéki tárgyalás meg volt,egy csekély értékű ingatlanról van szó.A fél ház a házastársé,a másik felét a testvéremmel ketten örökölnénk.Csakhogy a testvérem egyáltalán nem tartotta a kapcsolatot édesapánkkal,a temetésre sem jött el. A hagyatéki tárgyaláson is én képviseltem meghatalmazással.Ő szeretne lemondani az örökségéről az én javamra,egyáltalán nem érdekli.Azt mondta,hogy írjuk meg a papírt,és Ő aláírja,küldhetjük a közjegyzőnek(más városban van).Visszaolvastam itt elég sokat,és volna néhány kérdésem.Megteheti-e ezt,ha van neki egy már nagykorú gyermeke? Mi az,aminek feltétlen szerepelnie kell a nyilatkozatban(természetesen a személyes adatokon kívül) ?Köszönöm a segítséget!
És,ha már átadja a közjegyző a hagyatékot az örökösnek és mondjuk utána meggondolja magát az örökös és közli,hogy minden az övé olyankor mi van? Mivel tudja magát bebiztosítani az élettárs?
Házastársak esetén sem feltétlenül van így, mert lehet az különvagyon is, és akkor a teljes ingatlan a hagyaték része. Élettársak esetén annyi a különbség, hogy ennek hiányában is bizonyítandó a szerzési arány.
És hogy mi a menete? Mint bármi másnak, ahol a felek nem tudnak megegyezni: pert kell indítani. A közjegyzőtől meg a hagyatéki eljárásban lehet kérni, hogy addig ne adja át a hagyatékot.
De mi van akkor,ha van törvényes örökös? Mert ugye házastársi viszony esetében a törvényes örökös csak az ingatlan felét örökli a házastárs után hiszen az ingatlan másik fele eleve a másik házastársé. De most akkor ez hogy van élettársi viszony esetében? Értem amit leírtál de mi ennek a menete,hogy ne mindent a törvényes örökös kapjon? Hiába éltek le együtt 15 évet és szereztek együtt meg mindent a törvényes örökös kapja meg? Végrendelet nincs.
