Igen engem is a szédülés zavar a legjobban, meg az hogy pont a fejemmel történt mindez. ( inkább egy kéz vagy lábtörés) Akkor azért tényleg nem lehet olyan vészes ez az orvoshoz járás, a féléves ellenőrzés meg legalább kicsit megnyugtatja az embert hogy minden rendben van. az az igazság hogy én bármit elviselek, csak tudjam azt hogy mitől van és persze azt hogy nem súlyos. tulajdonképpen már alig várom hogy kedden kórházba menjek mert tudok beszélni a dokival és egy kis megnyugtatást várok tőle. :) ja igen a koncentrálás az valahogy nálam sem megy( még szerencse hogy csak nyári munkám van) , de tök jó hogy mondtad ezt a gépeléses dolgot is mert nálam is ez van hogy néha félrenyomogatok, csak erre már tényleg azt mondtam hogy fóbiás vagyok. viszont kicsit félek most mert jövőhéten mennék vezetni, és remélem ez nem lesz zavaró.
Hát nem. Olyan sűrűn nem járok. Mikor ez kiderült, akkor már 1 hónappal túl voltam az infarktuson. Az alapvető problémák már gyerekkorom óta megvoltak. Csak nem foglalkoztam vele. De annyira nem, hogy a szüleim sem tudtak róla. A rosszullétek minig este, éjszaka jöttek, nem vették észre. A szédülés a legborzalmasabb az egsézben. Az viszont jó hogy álmosság is társul hozzá, szóval nem nehéz elaludni mikor már nagyjából túl vagyok a szédülős szakaszon. Fél évente kell ellenőrzésre visszajárni a neurológushoz. De tulajdonképpen nem csinál semmit, csak megmutatom magam hogy megvagyok. Persze ha valami panasz felemrülne, akkor nem hallgatnám el. Ha valami van, akkor soron kívül menni kell, ha minden rendben, akkor meg fél évente. Legközelebb novemberben.
Eleinte nehezen viseltem hogy bizony a gondolkodás egy kicsit le van lassulva, ilyen melegben meg főleg. Gépeléskor több hibát vétek. De már nagyjából hozzászoktam. Néha persze bosszant, akkor egy káromkodással letudom. :)
Ez elég rosszul hangzik. Akkor gondolom már neked is bérleted van a kórházakba. Sztem ebbe az egészbe az állandó félelem a legrosszabb. mostmár lassan (nekem legalábbis) több lesz az idegi problémám mint a fizikai.
Nem csak úgy vagyok itt. Én is érintett vagyok. Agyi keringési zavarom van. Hú, de hülyén hangzik, szóval vertebrobasilaris syndroma. Ennek eredménye lett két helyen is az agyi infarktus. Én gyakran úgy érzem magam, mintha piás lennék. Tehát szédüölésnek éppen nem nevezném, de majdnem olyan. Minden bizonytalan, mintha mozgásban lenne. Hol jobban, hol kevésbé, hol egyáltalán nem. Napról napra, óráról órára változhat.
Nem rosszul lettem. Az is szédülés volt, de az az alacsony vérnyomásom miatt. Legalábbis erre tippelünk:( De a dokik azt mondták a Wc volt gyenge mert a fejem csak össze kellet varrni, de törés vagy repedés nem volt. de azóta is félek minden kis apróságtól. most meg ez a szédülés...ááááá
egyébként veled mi történt? vagy csak úgy itt vagy?bíztatni az embereket:)
Alapjában véve nekem is sokat fájt a fejem, főleg frontváltozáskor. Viszont az infarktus óta sokkal kevesebbet fáj. Nincs olyan rossz, hogy ne legyen benne valami jó. :) Lehet hogy pont az a rész döglött el, ami felelős volt a fejfájásért. :)
Nem más panasz nincsen. illetve szerencsétlenségemre alapjáratban fejfájós vagyok úgyhogy attól állandóan parázok hogy most ez vajon mitől lehet. amúgy a doki valami középfülgyulladásra tippel, de azt mondta ez időskori betegség. szval...
bár azért az megnyugtató hogy a CT-m jó lett. csak azért ilyesztő ez az egész, még mindig előttem van a széttörött WC amit bizony a fejemmel csináltam:)
Hú hát ahogy így visszaolvasom a problémáitokat tényleg elég semmiségnek tűnik az én kis agyrázkódásom. Bár már kezdtem magam jobban érezni, az éjjel megint rám jött a szédülés forgott velem az egész mindenség, és egész nap nem múlt el. a doki azt mondta ennek nincs köze a balesetemhez, úgyhogy még EEG-t is csinálnak. marhára igaz ez a baj csőstül jön dolog. most már kezdenek az idegeim is bekrepálni, egyre többször kell dilibogyót is bevennem.Bár nem igazán ismerem még az előzményeket, de jobbulást és kitartás kívánok mindenkinek!!!!. egyébként tök jó végigolvasni amiket írtok, mert rá kell jönnöm hogy vannak ennél jócskán súlyosabb esetek is. sajnos
Örülök hogy túl vagy rajta. Az is jó hogy nem találtak semmilyen elváltozást. De valami csak okozta a bevérzést. Úgyhogy sajnos nem lehet kijelenteni hogy semmi bajod sincs. De bízzunk benne hogy nem olyan komoly amit ne lehetne megoldani.
Mikor tavaly kórházban voltam sérv miatt, az altatóorvossal hosszasan elbeszélgettünk a vb syndromamról. Ő is mondott többféle vizsgálatot, amit esetleg célszerű lehet elvégezni. Hú, már hallgatni is rossz volt, egynémelyik már felért egy agyműtéttel. Sikerült elég jól elrettentenie. Végülis megtalált a hiba okát, adtak gyógyszert, aztán a így el vagyok. Az igazi rosszullétek megszűntek azóta, persze azért előfordulnak rosszabb napok jócskán, de azért azt mondhatom az 1 évvel ezelőtti helyzethez képest most azért jobb. Bár biztos vagyok benne hogy ez nem fog így maradni örökre, de nem nagyon gondolok ilyen téren a jövőre. Szedem a gyógyszereket, próbálok vigyázni magamra aztán így el leszek valahogy. Majd ha lesz valami gubanc, akkor elmegyek az orvoshoz, nem húzom az időt mint 1 éve. Az infarktus előtt 8 hónappal én már éreztem hogy nincs minden rendben, de nem tudtam mire gondolni. Orvoshoz sem mentem, itt hibáztam a legnagyobbat.
Örülök, hogy túl vagy az beavatkozáson. Én 2005 tavaszán kaptam egy vérzést,érbetegség /AVM / miatt. Úgy néz ki, a hibás érszakaszt sikerül(t) rendbe tenni. Sikerül normális életet élni, csak egy kicsit óvatosabban, mint előtte.
Sokfelé próbálok olvasgatni a témában, hogy minél jobban tudjak figyelni magamra.
Az idegeskedés nem igazán használ, próbáld meg nyugodtabban szemlélni az eseményeket.
Nézd, ez szvsz természetes. Nekem kb egy hónapja keletkezett egy bevérzés a fejemben, azóta minden kis fejfájásra jön a para... persze ettől az ember közérzete se valami fényes. A gyomrom is eléggé megsínylette, sokat égett az állandó idegeskedéstől.
Most azért már kezdek feloldódni, szerintem neked is ez lesz. Pihenj sokat.
Na hát megvolt ez is... Maga a beavatkozás nem nagy cucc, a klasszikus malac viccre emlékeztet Piroskával és a gyorsan szexelő farkassal :) Az érzéstelenítés eléggé fájt, de aztán az ég világon semmit nem éreztem és 15 perc alatt megvolt. A combom még fáj egy kicsit, de egyébként semmi nem emlékeztet rá.
A 24 órás fekvés viszont pokoli... életem legrémesebb élménye, komolyan. Főleg ebben a rohadt melegben. Na ilyet soha többet nem szeretnék.
Ja, és hát persze nem találtak semmi rendelleneset a fejemben. Úgyhogy most már ezt is hozzácsaphatom a CT meg az MRI mellé, ami szintén nem talált. Szóval még mindig semmi tipp arra vonatkozóan mitől vérzett be.
A kutakodások majd augusztusban folytatódnak a kontrasztos MRI-vel meg a hematológiai vizsgálattal.
sziasztok! igazság szerint a balesetem után kezdtem csak el olvasgatni ezeket a fórumokat és így bukkantam rá erre is.
Sajnos ez a nyár nem úgy sikeredett mint ahogy elterveztem. lassan egy hónapja hogy agyrázkódásom volt, de még mindig azzal szenvedek. a problémám az, hogy a tünetek akkor közvetlen nem jelentkeztek, hanem főként most jönnek elő: szédülés, fejfájás, rossz közérzet. nem tudom hogy ez normális-e( ezt azért mondom, mert nem erősen jelentkeznek mindezek, csak épp kellemetlen) , lassan kezdek fóbiás lenni és minden kis aprósággal legszívesebben orvoshoz rohannék. egyszer meg is tettem, de kiderült hogy az akkor érzett szédülésnek nincs köze a fejsérülésemhez, azonban azóta már a harmadik fajta szédülést érzem. :( a kérésem az lenne hogy akinek ehhez hasonló tapasztalata( agyrázkódása volt) volt, az írjon le mindent amit erről el tud mondani, és hogy voltak-e tünetei utána hetekkel? előre is köszi
Múlt heti neurológiai kalandozásaim következményeképp kiderült, hogy az agyamban egy kb 2 centi átmérőjű gömb alakú bevérzés található. Elvégezték egy MRI-t és egy kontrasztanyagos CT-t is, és ezek alapján azt sejtik, hogy valamilyen ér-redenellenesség áll a háttérben.
Ennek alapján beutaltak egy katéteres-érfestős DSA vizsgálatra.
Igazság szerint eléggé be vagyok rezelve ettől, úgyhogy ha valaki esetleg már volt ilyenen és megírná a tapasztalatait ezzel kapcsolatban, igen hálás lennék :)
Én nem voltam még és nem is szándékozom magánrendelésre járni. Ha már fizetem a eü hozzájárulást, akkor nehogy már még saját zsebből finanszírozzam. Az is igaz, megértem hogy az emberek kétségbeesnek és mindent megtesznek a gyógyulásukért. Sajnos ezt egyes gátlástalan orvosok ki is használják, sőt még rá is játszanak azzal, hogy a beteget pofátlanul magánrendelésre hívják vissza. Az meg már csak hab a tortán, hogy ha emiatt reklamál az ember az illetékeseknél, még válaszra sem méltatják. Csak a pénzt akarják kihúzni a páciensből, akinek amúgy is van éppen elég baja. Gusztustalan dolog az ilyen.
Nekem ezek szerint szerencsém volt, mert teljesen állami intézetekben jártam végig a vizsgálatokat míg kiderült a vertebrobasilaris syndromám az agyi infarktussal együtt. De ez is csak azért derült ki, mert volt két sérvem. Ha azok nincsenek, nem tudom mikor mentem volna orvoshoz, pedig már egy jó fél évvel korábban éreztem hogy nincs valami rendben. Minden vizsgálaton, beleértve a sebészetet is a műtétekkel együtt, én csak elismerően tudok nyilatkozni az orvosokról. Mindenki rendben tette a dolgát, kedvesek voltak és segítőkészek. Ha kérdeztem valamit, normálisan válaszoltak és nem voltak flegmák, lenézőek. Ahogy hallok, olvasok hasonló esetekről, egyre inkább az a meglátásom, hogy kivételesen nagyon jó szakemberekkel kerültem kapcsolatba a betegségeim során.
Talán okulásként, talán elkeseredettségemben leírom röviden a történetemet.
2006. február: talptól mellig súlyos zsibbadás, 3 napig menni alig bírtam. Állapotom megijesztett, gyorsan neurológushoz fordultam. Azért, hogy ne kelljen órákig ücsörögni a rendelőben, elmentem a BIOVITAL MELISSA egészségközpontba.
Hollóssy Andrea "neurológus" diagnózisa: Lyme kór, vagy gerinc becsípődés, vagy lelki probléma. Mindenesetre menjek el a központban dolgozó gerincspecialistához. Du-án elmentem Grauzer Zoltán "kiropraktőr"-höz. Diagnózis: nyaki, gerinc deformitás, idegbecsípődés. Szerettem volna ezt rtg felvétellel alátámasztatni, de az "orvos" ezt nem látta indokoltnak. Javasolta, hogy a magánrendelésén hetente 2 alkalommal majd helyrerakja, gyűjtsem a pénzt. A 2 "vizsgálat" 21000 Ft volt. Persze írásos anyagot a dignóziról nem kaptam. Elkeztem gyűjteni a pénzt a kezelésre, közben gondolkodtam.
A józan paraszti eszem nem nyugodott ebbe bele (persze az interneten keresztül is okosodtam), 3 hét múlva felkerestem egy állami rendelésen dolgozó neurológust. Ő végre elküldött MRI-re, rendesen, lelkiismeretesen megvizsgált. Diagnózis: SM. Mivel állapotom javult, kórházba már nem tudott utalni.
Most várakozok, látásom romlik, nem tudom mi lesz majd velem.
A BIOVITAL-os esetet jelentettem a központ vezetőjének, Dr. Tamasi Józsefnek, aki válaszra sem méltatott. Az sem zavarta, hogy az általa alkalmazott orvosok a központ betegeit átirányítják saját magánrendelésükre. A lényeg, hogy kihúzták a zsebemből a pénzt, a többi nem számít. Az, hogy Sclerosis Multiplexet akartak lelkifröccsel és mozgásterápiával orvosolni, senkit nem érdekel. A "doktor úr" folyamatosan nyitja meg újabb egészségközpontjait és valóságalapot nélkülöző hangzatos reklámokkal vezeti félre a betegeket. Ki állítja meg?
Ma a doki beutalt a neurológiai klinikára egy jó kis kivizsgálásra. Lesz ugye egy MRI meg gerinccsapolás... ez utóbbitól különösen parázok, mert annyit hallani, hogy nagyon fáj meg minden...
Akinek van ilyen tapasztalata, kérem ossza meg velem - mire kell felkészülnöm?
Én fel sem vettem a műtétet. Olyan nyugodt voltam végig, hogy még én is csodálkoztam. Lehet hogy azért, mert a másik bajom igencsak jobban piszkálta a fantáziámat. A sérv semmi, egyszerű mechanikus meghibásodás. Berakták a hálót, összeférceltek azt annyi. A működésben nem zavar. Ettől nem lesz hülye az ember. Na jó, persze a gerincsérv azért egy kicsit más.
Vertebrobasilaris syndroma, azaz agyi keringési zavar. Magyarul agyi érszűkület. Ettől volt két agyi infarktusom. Ez a maradandó károsodás kiváltója. Ami elpusztult az agyból, annak annyi. Majdnem véletlenül lett felfedezve. Persze előzményei voltak, de nem foglalkoztam vele. A honlapomon részletes leírás van erről és a sérvműtéteimről is.
Az idegrendszerrel nem szabad játszadozni, mert a késlekedés megbosszulja magát. Én 25 évig nem mentem orvoshoz a nyavajámmal. Nem is tudom mikor mentem volna el, ha nincs sérvem. De azt műteni kellett, aztán így derültek ki a rosszullétek. Pontos vizsgálatok, aztán az eredmény. Kicsit meglepett, de nem taglózott le, mivel negyed évszázada tudtam a problémáról, tehát akkor olyan súlyos nerm lehet. Csakhogy mieleőtt orvoshoz kerültem, előtte már 9-10 hónappal én éreztem hogy nincs minden rendben. De nem mentem hamarabb dokihoz, sőt az égvilágon senkinek sem szóltam róla. Pedig ha hamarabb megyek, megúszhattam volna a maradandó károsodást.
