Természetesen emlékszem rád, és őszintén gratulálok a terhességedhez és a döntésedhez is!
Örülök, hogy jól vagy! Arra szeretnélek kérni, hogy nyugodtan írd le, ha gondolod, hogy milyen problémád van, én nem hiszem, hogy bárkit is untatnál vele, hiszen azért van ez a fórum. Nekem az a véleményem, hogy sokkal többen olvassák, mint ahányan hozzászólnak, és lehet, hogy nem is vagy egyedül a problémáddal és másnak is segít, ha foglalkozunk vele, persze, ha te is akarod.
üdv: Judit
talan meg emlekszel ram, korabban tettem fel neked azt a kerdest, hogy az eveszavar milyen hatassal van a terhessegre es forditva. nos, ugy alakult, hogy 6 hetes terhes vagyok, es az egvilagon semmilyen torest nem okozott bennem ez a teny, marmint ami az alakomat illeti. amitol legjobban feltem, az az volt, hogy undorodni fogok magamtol es a babatol is, ahogy valtozik az alakom, es habar mar mostanaig is sok valtozas tortent semmi ilyesmit nem tapasztalok.
mas problemak ugyan vannak, de azok fokent gyakorlati jelleguek, nem akarom a topicot untatni veluk. csak azert irtam ezt le, mert latom, hogy mindenki visszajelez, hogy mi van vele.
Őszintén sajnálom ami veled történt! Tudom, hogy ilyenkor nem igazán segítenek a "bölcs" tanácsok. Egy ilyen traumán csak az idő, és a dolgok apránkénti végíg gondolása segíthet. Nyilván most te is újra és újra gondolod kapcsolatotok minden apró részletét, nem egyszer és nem kétszer. Gondolom válaszokat keresel arra, hogyan történhetet ez veled. Ha majd több dolgot megértesz belőle, biztos könnyebb lesz feldolgoznod. Én abban tudok neked segíteni, hogy, együtt gondolkozom veled, akár itt a fórumon, akár email-ben. Írj nyugodtan, várom a leveled! Ezen kívül megkérlek Titeket, akik olvassátok ezt a fórumot, írjátok meg, ha veletek is történt hasonló, és azt is, hogyan sikerült túl jutnotok rajta. Bíztosan sokat segítenétek ezzel Nemliznek!
üdv. J.
Elég rossz hírem van. Sajnos úgy néz ki szakítani fogunk (vagy már szakítottunk is!) a párommal! Még most sem akarom elhinni, hogy ez velem történt meg. Néha úgy érzem, hogy csak álmodtam az egészet! Röviden , kiderült, hogy a párom egy ideje megcsal engem. Nagyon nehéz ezt leírni. Végülis a lényeg az, hogy voltunk egy buliba, ő kiment állítólag cigit venni, én meg egy kicsit rosszúl éreztem magamat, és levegőt akartam szívni, szóval én is kimentem és akkor pár házzal odébb megláttam, valakivel ölelkezni. Először nem akartam hinni a szememnek. De végül ő is észrevett. Most nem elemzem milyen volt, de senkinek sem kívánom! Ráadásúl az egyik kis kolleganője volt. Magyarázkodott, meg minen. A legrosszabb az egészben, hogy annyira megértő volt velem, még pszichológushoz is elmenünk. és ott is mellettem állt. Szóval ezek szerint csak megjátszotta magát! Ezt nem is hiszem el... A legjobban magamra vagyok mérges, hogy hogy hagyhattam magam! És még őt sajnáltam. Szóval még egyenlőre nem tudom ezt az egészet felfogni! Az anyukámnak sem mertem elmondani. Az a baj, hogy attól félek már sosem fogok megbízni senkiben!
Hát tulajdonképpen nem is tudom, nem igazán van kérdésem, csak jól esett valakinek leírnom. Tudod, "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek!"
Először is ne keseredj el! Elég gyakori, hogy időszakosan kevesebb tej termelődik az egyik, vagy akár mindkét mellben. Ilyenkor a legcélravezetőbb megoldás az, hogy abból a melledből, amelyikben kevesebb tej van, paradox módon többször szoptass! Így a gyakoribb ingerléstól több tej termelődik. Előfordulhat, hogy Luca egy kicsit ingerült lesz, mert ő gyorsabban szeretné teletömni a pociját, de hosszútávon az ő érdeke, hogy visszajöjjön az anyatej, mindkét cicidbe! Összegezve, ha tudod, akár óránként kínáld meg Lucát a "rosszabbik" melledből, és minden etetés után még fejni is próbáld, így jó esetben 3-4 napon belül visszaáll a tejmennyiség. A tápszert semmiképpen nem javaslom egyenlőre! Azonban, ha mástól van ez (gyulladás pl.), akkor az mindenképpen a gyermekorvosra tartozik. Szóval próbálkozz az előbb vázolt módszerrel, de mindenképpen mutasd meg a melled a védőnődnek és a gyermekorvosodnak is!
üdv: Judit
Kedves Judit!
Köszi a válaszod! Most azért kereslek, mert sajnos az egyik mellemből, mintha elfogyott volna a tej! Eléggé meg vagyok ijedve! Ráadásul ez a mellem pár héttel ezelőtt be is volt gyulladva, akkor a védőnő segített lefejni, és jobb is lett. A másik mellemből rendesen jön a tej, de ebből pár perc múlva elfogy, és akkor Luca nagyon sír. Ilyenkor odaadom neki a másik mellemet, de nem tudom, hogy elég-e ez neki, vagy pótoljam-e estleg tápszerrel? Azért nem szeretném, ha elmenne a tejem. Én legalább fél éves koráig szeretném szoptatni! Jó lenne, ha még ma tudnál válaszoni!
köszi!
Elnézést, hogy csak most válaszolok, de átmeneti "csatlakozási" problémáim voltak! Még szerencse, hogy mások is olvassák ezt a fórumot, és így nagyon hasznos tanácsokat tudnak adni! Teljesen egyet értek Sonyval! Valóban lehet, hogy a frontokat érzi Luca baba. A kisgyerekek és a magzatok is nagyon érzékenyek a frontoktra, és mostanában nagyon erős frontok voltak. Ezt én is érzem, mert most várom a második babámat.
Te nem figyelted meg magadon, hogy különösen hideg fronti hatásnál rosszabbúl alszol? Egyébként fronthatáskor sokkal több szülés is van! Ez csak egy tipp. Mint az is, hogy figyeld meg, mit ettél mostanában. Vannak babák ugyanis akik érzékenyebbek egyes ételekre, amelyek az anyatejjel együtt bejutnak a szervezetükbe. Általában ezek az ételek a káposzta, bab, egyéb hüvelyesek, fűszeres ételek, sok tej, hagyma, fokhagyma, túl sok keményítőt tartalmazó ételek ( pl. kínai ételek). Ez nem azt jelenti, hogy ilyeneket egyáltalán nem szabad enni a szoptatás ideje alatt, de például, ha az anya gyomra érzékenyebb (vagy az apáé), számítani lehet arra, hogy a baba hasa is érzékenyebb. Ez nem tudományos tény, de tapasztalat. Szóval próbáld megfigyelni, hogy másképp reagál-e Luca gyomra, ha más ételeket fogyasztasz! Lehet kapni Laktoherb néven, köménymagos teát, az nagyon jót tesz a babának is (mármint az anyatejen keresztül)!
Remélem Luca hamarosan kevesebbet fog sírni és te is megnyugszol! Vagy fordítva?;
üdv: Judit
Nem lehet, hogy egyszerűen a frontokat érzi a baba? A mienk mindig úgy tesz, mintha kakilna, amikor fronthatás van, szerintem azért, mert kitapasztalta, hogy kaki után mindig jobban érzi magát. Persze ki tudja? Például Judit? :)
Mostanában minden rendben volt, ezért nem is jelentkeztem. Most viszont egész nap sír, és éjjel is! Már teljesen kész vagyok. Nem tudom mi lehet a baja. Már két óránként etetem, de nem jobb! Mintha fájna a hasa, de lehet, hogy más a baja. A doktornénit is kihívtuk, de nem talált semmit. Felírt valami hasfájás elleni szirupot, de az sem segít! Mi lehet a baj?
köszönöm
Megnyugtattál :)
És tényleg, szükségem volt rá, mert szeretném a bébit nem túlizgulni, de azért néha elbizonytalanodom, hogy már négy hónapja anya vagyok, és még egy pániktelefont sem kapott tőlem a gyerekdoki kakiügyben. Tehát alulizgulni sem szeretném.
Egyébként a lábujját még nem szopja, viszont a lábfejét egészen ügyesen ki szokta szabadítani a rugdalodzóból, és jókat beszélgetünk (a gőőő és a búúú szuperul megy neki, néha rrrr-eket is közbeikta.) Most szóltam neki, hogy cuppogtathat, azt felelte, búúú.
Kedves Nemliz!
Nagyon örülök, hogy a párod elolvasta a válaszomat és támogat téged! Abból amit írtál, tényleg úgy tűnik, hogy nem igazán tanulhattad meg az érzelmeid kifejezését. Viszont, hogy ezt így átgondoltad és erre jutottál, azt mutatja, hogy nagyon fogékony vagy a belső munkára, ami nagy segítséget nyújthat neked abban, hogy problémád gyökerét megtaláld, akár egy pszichoterapeuta segítségével, akár a pároddal!
üdv: J.
Annyira plasztikusan írtad le a babád cuppogtatását, hogy jót derültem rajta! Ahogy írod, nagyon találékony a pici! Most fedezi fel a testét, az arcát, az érzéseket. Az, hogy most már nem feltétlenül szopizni akar, amikor cuppogtat, az is ebből fakad. Kezd tágulni előtte a világ. Jobb, ha megszokod fog még cifrábbakat is csinálni! Lábujjait nem szopja még? Na és, hogy áll a röfögéssel? Ne aggódj mire megházasodik már a megfelelő helyre fog cuppogtatni!
Remélem nem bagatelizáltam el a kérdésedet, de úgy éreztem, azért te sem veszed véresen komolyan!Írj nyugodtan, ha nem nyugtattalak meg!
üdv: R.J.
SOS! Persze én is kacagok magamon, hogy mi mindenért lehet pánikolni, de... az az édes, találékony bébi! Cumizni nem hajlandó, ami nagyon helyes. Annyiszor szopizhat, amennyiszer csak akar, és addig, ameddig akar. Néha szopogatta az ujját, amit elfogadhatónak találtam, elvégre ha játszik, akkor ugye úgyis kiveszi. Csakhogy most valami egészen újat talált ki! A nyelvecskéjét kidugja, és profi módon cuppogtatja, és szívogatja a felső ajkát. Így egyszerre rágódhat a száján, és játszhat a kezeivel. És nem, ilyenkor nem éhes, a cicit kiköpi, és angyali mosollyal tovább cuppogtat.
Mit tegyek? Kell-e tenni valamit, vagy semmi baja nem lesz tőle? Ugye nem marad így?! És ha később rágni fogja? (lelkem anyafüggetlen rész hangosan vihog ;)
Egyébként most 4 hónapos és 4 napos a kis drága, és már folyékonyan... hmmm... játszik mindennel, ami a keze ügyébe kerül :)
jk,mhjjdhgbn 677 (hoppá, magához ragadta az irányítást...)
Szóval én nem vagyok valami feminista, mint Thor! Én szerintem egy férfinak legalább annyi büntudata lehet ebben a világban, mint egy nőnek! Teljesítenie kell a munkahelyén, pénzt kell keresnie, teljesítenie kell otthon, az ágyban stb. Én nem nagyon szeretem azt a fajta női öntudatosságot (és semmiképpen nem akarlak megbántani )amikor a férfin keresztül gázolnak egys öntudatos nők. Nálunk nem volt eddíg semmi baj a szexel. Én nem érzem úgy, mintha a párom kihasználna. Nekem is sok örömet okoz ő is a szexben és figyelmes is. Bár ahogy írtam most egy kicsit elfogyott a türelme, és az enyém is. Én egyetértek Judittal, hogy ez egy betegség lehet nálam. És persze az nem esik jól, hogy ezt nehezen érti meg a párom, bár elolvasta, amit Judit írt, és elég jól fogadta, úgyhogy most inkább együtt próbálunk rájönni mi lehet a baj.
Judit kérdésére gondolkoztam, hogy milyen mintáim vannak, és lehet benne igazság. A szüleim 20 évíg éltek látszólag (legalábbis nekünk úgy tünt) boldogságban, majd mikor én 14, az öcsém 12 éves volt, egyszer csak elváltak. Teljesen értetlenül álltunk a dolog előőt. Ugyanis addíg egy hangos szóváltást nem lehetett hallani közöttük. Anyukámmal a mai napig nem lehet a dologról beszélni. Apukám szerint egyszerűen elhidegültek egymástól. azóta ő újra nősült, de az anyukám egyedül él. Lehet, hogy én sem tanultam meg kezelni az érzéseimet?
Elképzeltem. Ezért javasoltam a pofont :)
Bocs, de szerintem az orgazmus nem jár alanyi jogon valakinek, csak mert pasi, és egy nőnek nem kell bűntudatba esnie, mert jaj milyen érzés ez szegénynek. Amikor spec. neki is van saját érzése, ami nem kellemes. Szerintem a nők nagyrészének ebben a kultúrában amúgyis a bűntudat egy meghatározó alapérzése mostanság, ha nem alakít megfelelően a párkapcsolatában, nem hiszem, hogy erre még rá kéne tenni egy lapáttal.
Így ismeretlenül csak találgatni tudok, hogy mi lehet a gond. Esetleg elgondolkodhatnál azon, hogy milyen gyermekkori mintával rendelkezel a konfliktus kezelés területén. Ezt úgy értem, hogy nállatok a családban, hogyan oldották meg a szüleid, ha mondjuk haragudtak egymásra? Mire emlékszel? Voltak veszekedések, vagy inkább akkor intézték a problémák megbeszélését, amikor te azt nem láttad? Én arra gondolok, hogy túl erős a morális éned, és nem engedi meg neled, hogy igazán átéld a dühödet. MOst nem feltétlenűl óriási haragra, szakításra gondolok, csak sok kicsi sokra megy. Lehet, hogy hiányoznak neked a régi barátok. Az minden esetre elgondolkoztató, hogy pont akkor kezdődtek el a problémáid, amikor új lett a baráti társaságotok! Nem tudom, mennyi időt töltetek együtt, kettesben a pároddal ? Nem lehet, hogy az hiányzik? Minden esetre nekem az az érzésem, a tüneteid alapján, hogy valamiért bünteted őt! Ha gondolod válaszolj a kérdéseimre, ha többet tudok, jobban tudok segíteni!
üdv: J.
Kedves Thor!
Lehet, hogy sok nő fejével gondolkozva valóban nem szimpatikus az a hozzáállás, amivel nemliz párja fogadta az orvos véleményét. Azonban (bár tudom nehéz), de egy pillanatra képzeljük csak el mit érezhet az a pasi, akit közvetlenül az orgazmusa előtt állítanak le. Én azt hiszem, hogy ennél egy pofon is jobb!
nagyon zavar engem is, és a páromat is. A párom azt hiszi, hogy direkt csinálom
Azt mondta, hogy lehet, hogy pszichés. Na. ettől a párom teljesen kikészült
Sztem már ennyi elég a haraghoz, én legalábbis nem vagyok biztos benne, hogy ha ezért cirkuszolna nekem, nem mosnék be egyet a szeme alá. Ez meglehetősen olyan hozzáállást mutat, mely szerint te alárendelt vagy, és "kötelezettségeid" vannak vele szemben az ágyban (is). Ilyen hozzáállástól úgy gondolom, 10 épelméjű nőből 9 leblokkolna (de ha nem így van, a Judit majd kijavít), és vagy pofonnal reagálna, vagy verbálisan és hangosan, vagy úgy, hogy inkább fáj neki ez az egész (nem akarattal), csak ugyan, ne legyen már kötelező rendelkezésre állnia.
Judit!
Sokat gondolkoztam azon, amit írt nekem. Nem teljesen tudom, hogy miért haragudnék ennyire a páromra, és miért kellene ezért saját magamnak fájdalmat okoznom. Az, azért jól esett, hogy megérti, tényleg fájdalmat élek át. Mi már 5 éve vagyunk együtt a párommal, ebből 3- éve együtt is élünk. 1 éve végeztünk az egyetemen, és ő egy software cégnél doldozik azóta, én még nem helyezkedtem el, de azért kapok megrendeléseket, szóval az nem lenne igaz, hogy neki beindult a karrier én meg otthon unatkoznék. Az sem igaz, hogy elhanyagolna, mert gyakran eljárunk bulizni, minden új barátját és kollégáját bemutatja nekem. Általában velük járunk el, mert hát ez érthető, most került új helyre, építeni kell a kapcsolatokat. A párom könnyen ismerkedik, barátkozik, én egy kicsit zárkózottabb vagyok. Most, ahogy így írom ezt a levelet, elgondolkoztam azon, hogy pont egy éve kezdődtek el ezek a problémáink. Lehet, hogy köze van ahhoz, hogy egy kicsit megváltozott az életünk, mióta a párom új munkahelyre került? Nem tudom, érdekelne, hogy mi erről a véleménye, mert én nagyon szeretném, ha rendbe jönnék!
Várom válaszát!
Nekem van egy olyan érzésem, hogy Luca baba egy kicsit játszani szeretne a ciciddel, te pedíg szigorúan a táplálásra szeretnél szorítkozni. Szerintem ez okozhat konfliktust köztetek. Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy a szoptatás, főleg az első időben, és még inkább az első pár hétben, nem főleg a táplálásról szól. A meleg, anya illatú tejci, és az anyamell az Életet jelenti a babának. Ha azt érzi, hogy csak addíg kaphatja meg amíg eszik, el fogja húzni a szopizást, és mohón fog szopizni, csakhogy maradhasson. Ha azt érzi, hogy ha már nem éhes, akkor is játszhat vele, érezheti még, meg fog nyugodni, és nem fogja olyan mohón követelni, hiszen biztos lesz benne, hogy megkaphatja. Főleg, ha valaki olyan szerencsés, mint te, hogy ilyen jól megy neki a szoptatás, megteheti, hogy egy kicsit kényezetesse a cicivel a babát.Lehet, hogy gyakrabban kellene szoptatnod Lucát, és akkor kevesebbet enne egyszerre, ez talán nem okozna neki hasfájást. Általában, ha egy baba túl sokat eszik akkor kibukja, és nem nyomja a hasát. Szóval én azt javaslom, hogy felejtsd el a tápszerről való gondokozást. A tápszer egy nagyon hasznos dolog azok számára, akik valmilyen betegség miatt nem tudnak szoptatni. De nincs meg benne, az a speciális védő anyag, amit az anya szervezete direkt a saját gyermekének fejleszt ki. Próbálkozz a szoptatásal gyakrabban, és tapasztaljátok ki a babával közösen, hogy mi a legjobb neki és, ha már beáll egy körülbelüli rendszeresség, te is jobban fogod magadat érezni!
J.
Először is fontosnak tartom elmondani, hogy egy pszichés, vagy pontosan fogalmazva pszichoszomatikusan kialakult betegség valóságos fájdalommal járhat. Tehát nem azt jelenti, hogy a beteg kiatalálja a fájdalmat. Tényleg érzi azt. Ezt jó, ha elmondod a párodnak, hátha megértőbb lesz. Abból, amit leírtál, nekem úgy tűnik, hogy neked un. fájdalom szindrómád van, szaknyelven szólva. Ez általában egy elfolytott indulatból, általában dühből fakad. Tudom, most azt gondolod, hogy á, te nem vagy dühös a párodra, sőt, éppen ő miatta akarsz meggyógyulni. Érthető is, hogy ezt gondolod, ha kimutatnád a dühödet, vagy rájönnél, hogy mi az oka, nem lenne "szükséged" a fájdalomra. Talán ez most durván hangzik neked, de gondolod egy kicsit végig azt, hogy mikor kezdődött ez a probléma? Változott-e valami köztetek akkortájt, vagy esetleg ő változott-e, stb. Szóval a kapcsolatotok táján keresgélj. Az pedíg, hogy már a behatolásnál is fájdalmat érzel, valószínüleg a rossz élményektől kialakult félelem miatt van. AZT gondolom, hogy ha sikerülne feltárnod, a haragod, neheztelésed igazi okát nem kellene a párodat ( és persze magadat is) övön alul büntetned. Írj nyugodtan, ha szükséges tudok megfelelő szakembert ajánlani neked!
üdv.J.
Kedves Tutpok!
Védőnőt sajnos nem tudok ajánlani, mert védőnőhőz, csak lakhely szerint lehet járni. Ez azért van, hogy ne essenek ki az intézményes gondozás keretei közül a rászorultak, vagy esetleg azok, akiknél valami probléma merül fel. Ezt elég szigorúan veszik!
Orvost természetesen tudok ajánlani, ha felhívsz megadom a telefonszámát!
Terhestornára betöltött 12. héttől lehet járni, amikor már a méhlepény táplálja a picit, és elég erős hormonok "vigyáznak" rá. Nálunk a Klinikán is van terhestorna Tápayné Bajnai Márta gyógytornász tartja, hétfő-csütörtök 10-től. Van magánórája is az esti órákban, ha érdekel megtudom mikor. Un. Anyaságra felkészítő tanfolyam működik a Klinikán minden csütörtökön 16 órától. Ez egy tematikusan felépített előadás sorozat, amely a szülésre és a szülői szerepre készít fel. Ezen kívűl máshol a városban is működik pl. Gólyatrénig, Szülősuli, de ezekről nincs személyes tapasztalatom, Gondolom az interneten van róluk anyag.
jó egészséget kívánok, és keress, ha bármi kérdésed van, J.
Na, ide vettem a Picurt. A kis bestia bezzeg, így elhallgat. A szoptatással kapcsolatban kérdezném, hogy szerinted miért van az, hogy a legtöbb szoptatás után nem nyugszik meg, hanem sír és még akar szopni, pedíg közben már többször elaludt, Ilyenkor nem is engedem neki, és a védőnő is mondta,hogy nem jó, ha túl sokat eszik. De ez így nem túl megnyugtató, hogy nem érzem, hogy meg lenne elégedve. Nem lehet, hogy mégis jobb lenne a tápszer. Az legalább jobban ellenőrizhető, hogy mennyit eszik? Na megint sír! kösz a választ!
Először is nemliznek írnám, hogy velem is vol ilyen az előző barátommal, de amíóta szakítottunk (nem ezért) mással nem volt ilyen. Lehet, hogy nem elég kedves veled a párod. Elég időt szán az előjátékra, mert szerintem az nagyon fontos. Mindjárt folytatom, csak Luca sír...
Nekem elég kínos problémám van. Az a helyzet, hogy nemiélet közben nagyon gyakran erős fájdalmat érzek, és ez már nagyon zavar engem is, és a páromat is. A párom azt hiszi, hogy direkt csinálom, mert nem az elején érzem, hanem inkább a vége rfelé. Pontosabban akkor, amikor neki már majdnem jó, és nekem sem rossz. Szóval nem értem mi van velem. ár voltunk orvosnál, és nem talált semmi gyulladást, vagy fertőzést, se nálam, se a páromnál. Azt mondta, hogy lehet, hogy pszichés. Na. ettől a párom teljesen kikészült és ezért. Én ezt nem hiszem, mert én szeretem, sőt kívánom is a párom, de már szinte félek, ha közelít hozzám. Már az is előfordult, hogy egyszerűen képtelen volt behatolni, pedíg én is akartam. Eléggé el vagyok keseredve, mert szerintem, ha ez nem változik biztos el fog hagyni. Nem hiszi el, hogy nekem tényleg fáj, és nem csak pszichésen kitalálom. Tud esetleg segíteni nekem? Köszönöm
Kedves Judit!
Köszi a válaszodat. Ma felhívtam a védőnőt, de csak a jövőhéten tud fogadni. Mondjuk nem volt a legszimpatikusabb... Tényleg, védőnőt nem tudsz ajánlani nekem? Nekem nincs kialakult véleményem, hogy milyen orvost szeretnék választani. Akihez eddíg jártam egy kicsit mogorva középkorú úr volt. Mondjuk nem bánnám, ha egy kicsit lelkesebb dokit tudnál ajánlani. Engem nem zavar, ha férfi. Igazából a női orvosoktól egy kicsit óckodok. Nem tudom miért? Szóval akkor a héten hívnálak, ha nem gond, és tudnál valakit ajánlani. És még azt kérdezném, hogy mikortól lehet terhestornára járni, és azt tudsz-e ajánlani, valamint hallottam, hogy tanfolyamok is lézeznek. Szóval minden infót köszönettel veszek.
üdv.
Gratulálok Nektek és sok boldogságot kívánok!
Természetesen tudok neked szülész-nőgyógyászt ajánlani, és nem kötelező a Szabolcs utcai kórházban szülnöd. Ma már szabad orvos és intézmény választás van, ami azt jelenti, hogy mindenki annál az orvosnál és abban a kórházban szül, akiben, ahol a legnagyobb bizodalma van. Mivel én az I-es Női Klinikán dolgozom, természetesen ott ismerem a legjobban az orvosokat és az intézményt is! Én is ott szültem, szóval mondhatom, hogy kívülről-belülről ismerem, és tudom ajánlani mindenkinek. Igaz, hogy elég sokat kell várni általában, de szerintem megéri.
Kb. a 6. hét környékén érdemes először elmenni vizsgálatra, mert az előtt nem nagyon lehet még megállapítani a terhességet. Akkor manuálisan megvizsgálnak és általában un. 0. ultrahangot is csinálnak. Ebből meg lehet állapítani, hogy jó helyen van-e a magzat. A védőnőhöz az első orvosi vizsgálat után érdemes elmenni. Oda viszont a lakhely szerinti kell menni. A tudakozó megmondja a XIII. kerületi vezető védőnő telefonszámát, ő pedíg az utca alapján,ahol laktok, már meg tudja mondani, hogy melyik rendelőbe kell menned. Ott kapsz egy un. Terhes Kiskönyvet, és gondozásba vesznek.
Addíg is pihenj sokat, ha fáradékony vagy, elkezdhetsz Maternát, vagy Elevitet, esetleg vasat szedni. Egyél sok gyümölcsöt, narancsot, igyál sok folyadékot. Ha bármi kérdésed van, nyugodtan írj, vagy jan. 5 után hívj a klinikai számon!
Örülök, hogy jobban érzed magad, ez leveled hangulatán is érződik!
Orvosilag, a korai gyerekágyas időszakban (első 6 hét), nem ajánlott az újszülöttet más emberek közé vinni, mert ilyenkor még nincs meg az a főleg anyatejes táplálástól megszerzett védettsége, amely megvédi a baktériumoktól! Azonban, szükség törvényt bont, és szerintem, ha te jobban érzed magad, ha nem vagy egyedül és a baba sem érzi magát láthatóan rosszúl (nem sír gyakrabban, nem nyugtalan), akkor óvatosan viheted vendégségbe. Az óvatosság azt jelenti, hogy természetesen az évszaknak megfelelően öltöztessétek fel. Tehát, most jó melegen és rétegesen. Az autóba szereljetek be biztonságos autós babaülést, különösen most, amikor nagyon csúszossak az utak. A vendégségben mindenki tartsa be a minimum 3 lépés távolságot. Beteg ill. gyengélkedő ember ne menjen a baba közelébe, ha lehet ne is tartózkodjon vele egy légtérben. Az állandó zajok, mint beszélgetés, zene, nem zavarják a kisbababákat, sőt még jobban tudnak aludni tőlük. Azonban a hirtelen fellépő hanghatás, pl. felkiáltás, telefoncsörgés stb. zavarják a nyugalmát. Ugyanígy az erős fényt és a hirtelen mozdulatokat sem szeretik. Ezért azt javasolnám nektek, hogyha van a családban kisgyerek, kérjétek meg őket, hogy figyeljenek a kisbabára! Ha ezeket betartjátok szerintem nyugodtan mehettek vendégségbe a babával. Ezen kívül egy jól szopó anyatejes baba, hamarabb szerez védettséget is a fertőzésekkel szemben!
Az altatással kapcsolatban megjegyeztem , hogy megfigyeléseim szerint nem igaz az a tézis miszerint, ha egy baba sokat ölben van később nem lehet a saját ágyába fektetni. Valóban mindenféle elméletek léteznek arról, hogy hogyan kell elaltatni egy babát. Én is sok ilyen könyvet olvastam. Nem mondom, hogy nincs bennük igazság. Érdemes is olvasgatni őket, mert az ember közben ki tudja alakítani a saját családjában működő rendszert. Ahogy már írtam, mi sokat tartottuk ölben a kislányunkat és mindíg felvettük, amikor sírt. Volt ugyan saját ágya, de amíg szopizott, ha éjjel felsírt átvittük a mi ágyunkba, és később sem tiltottuk meg neki, hogy átjöjjön. Nekünk nem volt ezzel semmi problémánk, mert ahogy abbahagyta a szopizást már nam is akart átjönni a mi ágyunkba. Azóta is a saját ágyába alussza végig az éjszakákat.Mi viszonylag sokáig, kb. 7 hónapos koráig nem igen bíztuk rá másokra, később mégis nagy szeretettel vette, hogy mások vigyáznak rá, ha elmegyünk. De ez nem törvényszerü. Lehet, hogy más család ritmusába, másképp illeszkedik a gyerek és nem engedhetik meg maguknak, hogy ne bizzák másra a babát, vagy hamarabb akarják külön alvásra szoktarni. Ez is lehetséges, csak mindíg szem előtt kell tartani a baba igényeit és fejlődési fokát is!
Most derült ki, hogy terhes vagyok! Ennek nagyon örülök, csak fogalmam sincs, hogy most mi a teendőm. Mikor kell orvoshoz menni, védönőhöz, ilyesmi? Eddig volt egy nőgyógyászom, de nem biztos, hogy nála szeretnék szülni. Tudsz esetleg valakit ajánlani nekem? Budapesten a XIII. kerületben lakom. Nem tudom, hogy kötelező-e, akkor a Szabolcs utcai kórházban szülnöm (oda tartozom helyileg). Ugyanígy azt sem tudom, hogy melyik védőnőhöz kell mennem, és főleg mikor? Most kb. 2-3 hetes terhes lehetek. Várom válaszodat! Köszönettel: P.
