Végrendlet volt? Mert törvényes öröklés esetén nem áll össze nekem, hogyan örökölhetett apukád is és te is...
Igen, végrendelet volt. Gyereke nem volt, szülők már nem élnek, az egyetlen élő testvére volt apum. Rá és ránk hagyta 1/3-1/3 részben a vagyonát végrendeletben. Szóval még köteles rész sem volt másnak...
Volt korábban egy ajándékozás a családban (én nem voltam érintett), és ott ide lyukadtunk ki (hogy nem kell fizetni utána), de most, az öröklésnél ez fel sem merült.
Erre is ugyanaz vonatkozna?
Volt 3 számla; egy sima folyószámla, egy megtakarítási és egy cad-számla. Ezeken osztoztunk 1/3-1/3 arányban, illetve a lakás apumhoz került (nyilatkoztunk, hogy lemondunk róla).
Most akkor mi után kell fizetni?
Apumnak a lakás után? Neki a bátyja volt.
A pénz után semmit?
Persze legyen Neked igazad...
Ha már itt tartunk: ennek mi értelme? Mármint hogy a számla után nem kell, de ha ez készpénzben van, akkor igen. Nem értem...
Sziasztok! Tavaly júliusban hunyt el a nagybátyám, és idén januárban kaptuk meg az örökséget (bátyámmal és apummal örököltünk). Ez egy ingatlanból (ez apumé lett) és számlán lévő pénzből (deviza és forint) áll.
Mikor számíthatunk az illeték kiszabására? Van erre valami tapasztalat? Nem mintha minden vágyam lenne fizetni, de azért szeretnék túlleni rajta, ha már úgyis muszáj.
Kérdés még, hogy a deviza (kanadai dollár) után milyen árfolyamon számolnak? Köszönöm!
A hatóságok is, vagy főleg ők szeretnek mindent egy kaptafára felhúzni, és nem odafigyelni a részletekre, főleg ha azok az ügyfél javára térnének el az átlagos ügyektől. Szóval mindent kétszer kell átolvasni.
Nagyon köszönöm a választ! Akkor nem kell adóznunk,mert már 7 év telt el. Sajnos a NAV-val az elmúlt évben nagyon megjártuk,ezért is kértem a segítséget. Ezek a jogi kérdések olyan borzasztóak(főleg annak,aki nem ért hozzá).
Amint lejjebb írtam, ha 5 éven túl örököltetek, akkor nincs adó. Ha 5 éven belül, akkor az eladási árból le lehet vonni azt az értéket, amit anno a hagyatéki végzésben megjelöltek, mint az ingatlan akkori forgalmi értéke. Ha az eladási ár alacsonyabb, nincs adó, ha magasabb, akkor akülönbözet után adózol. De még vannak "finomító" tényezők, ezeket azonba nem írom le, mert lehet, hogy nincs is rá szükség.
Bocs, de még mielőtt bárki hiú reményekben ringatná magát: már évek óta nem lehet a fizetendő adót másik ingatlan megvásárlásával "lenullázni". Csak idősek otthonában történő férőhely vásárlása számítható be.
Ellenben már csak 5 évig kell birtokolni a lakóingatlant, hogy mindenféleképpen adómentesen tudjuk eladni.
Szeretném a segítségeteket kérni!Apósom évekkel ezelőtt elhunyt.Annó mindent befizettünk,amit be kellett. Most a férjem nővére megvette tőlünk a szülői ház egy harmad részét(mivel 3-an vannak testvérek),1,5 millió forintért.Arra lennék kíváncsi,hogy ez után az összeg után kell-e adózni a férjemnek?És ha igen,akkor kb. mekkora összegre számítsunk?
Előre is nagyon köszönöm a választ!Szép napot mindenkinek!
1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; (*)
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt (bűntettet vagy akár csak súlyos vétséget) követett el;
3. az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt stb.);
5. erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);
6. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték (bárki ellen irányuló, bármilyen bűncselekmény miatt);
7. az eddig felsorolt okokon kívül az örökhagyó a házastársát kitagadhatja házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is (a közfelfogás alapján ilyen ok lehet a bajba került házastárs támogatásának elmulasztása, a nemi hűség durva megsértése stb.).
(*) Érdemtelenség okai:
1. az örökhagyó életére tört;
2. szándékos eljárással az örökhagyó végakaratának szabad kinyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte (az örökhagyó "végakarata ellen tört");
3. a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
Összegezve: a kapcsolat nem tartása nem kitagadási ok, erre legfeljebb a kizárást lehet alapozni, azt viszont nem kötelező indokolni, viszont kizárás esetén jár a kötelesrész. Tartási kötelezettséget pedig csak akkor sérthet a gyermek, ha ilyen fennállt, azonban annak törvényen kell alapulnia, és, ahogy korábban írtam, az ott szereplő előfeltételeknek fenn kell állniuk.
a Ptk 662.-663.-§ hivatkozott, és arra, hogy a lánya a vele való kapcsolatot megszakította és tartási kötelezettségének nem tett eleget. Volt régen egy ügyvédi irodában dolgozó barátnője, és ő mondta, hogy ezekre a paragrafusokra hivatkozzon.
Két éve elhunyt egy szeretett rokonom. Egy lánygyermeke volt, akivel több mint 25 éve megszakította a kapcsolatot. 8 éve felvetette, hogy kössünk eltartási szerződést, amit én akkor egy viccel elütöttem. Teltek az évek sokat utaztunk együtt külföldre, napi kapcsolatban voltunk, 6 éve addig kapacitált, amíg szabadságot kivéve elmentünk a bankjaiba és nyilatkozatot tett, hogy rendelkezhetek bankszámlái felett, valamint saját kezű végrendeletet írt, amelyben kitagadta a lányát, és engem tett meg örökösévé. Három éve megbetegedett, és egyre több segítségre szorult, új végrendeletet írt hasonló tartalommal, kiegészítve azt néhány személyes tárgyról rendelkezett az unokahúgainak. Ezután nemsokára kérésére ügyvéd előtt mégis megkötöttük eltartási szerződést, (mini garzon lakására) így megnyugodhatott, hogy ápolni, gondozni fogom az utolsó pillanatig. A hagyatéki tárgyaláson megjelent a lánya, a közjegyző azt mondta, a köteles rész jár neki a bankbetétekből. (nem nagy összegről van szó, a betegség elvitte a javát) Ő ezt nem fogadta el, bírósághoz fordult, és keresetében gyalázatos módon megsértette az elhunyt becsületét, emlékét, kétségbe vonta épelméjűségét, amikor a végrendeletet írta, illetve a tartási szerződést kötötte. (Megjegyzem, ő nem tudja, hogy már 8 éve is készült egy végrendelet, amelyben őt kitagadták, én csak az utolsót nyújtottam be a közjegyzőnek, de a régi is megvan) A közjegyző ideiglenes hatállyal nekem adta át a teljes hagyatékot. Közben a bíróság többször felszólította őt, hogy a per megkezdéséhez szükséges illetékeket fizesse be. Ez nem történt meg, így tavaly ősszel jogerős végzéssel a bíróság lezárta az ügyet. Remélhetőleg nemsokára újra közjegyző elé kerülünk, és ezzel kapcsolatos a kérdésem is. A bíróság lezárta az ügyet, tudtommal a közjegyzőnek ez esetben az ideiglenes hatályt, véglegessé kell tennie. Mi a helyzet a köteles résszel, jár-e neki? Én ezekután nem szívesen adnám ki, az elhunyt sem véletlenül rendelkezett úgy-ahogy tette, (csak nem teregette ki a családi szennyest) és álmában sem jutott eszébe, hogy köteles rész létezik.
Ha nincs leszármazó, akkor a házastárs (azons neműeknél a bejegyzett élettárs), ennek hiányában a törvényes örökös a szülő. Élettársnál esetleg tulajdonjogi igény merülhet fel a szerzés-közreműködés arányában.
Végrendelet esetén a szülőt köteles rész illeti meg, ha ő nem örköl.
A végrendelet legjobb közjegyzővel megiratni, ott letétbe helyezni, ill. azt is lehet, hogy csak előtte írja alá.
Alapvető probléma, hogy a JOG képviselői szerint egy papir eltörölhet 26 évet, de néhány hónapot persze maximálisan akceptálni kell.
Nincs miről beszélni. Javasolnám, családjuk idősebb hölgytagjaival konzultálnák meg azt, ami fiatal koruk miatt még felfoghatatlan. Egyszer még megérthetik, talán, esetleg, véletlenül.
