Szerintem amíg ilyen belterjes az egész, akkor én köztestületi tagként passzív ellen- állással nem veszek részt az egész rendszer szintű játszmában. Üdv. M.
A szabálytalan eszközökkel (tudatosan, vagy véletlenül) élő kutatók jelentős előnyt szerezhetnek a becsületes és figyelmes kutatókkal szemben.
Úgy tudjuk, a legutóbbi akadémikusválasztás jelöltjeinek MTMT-adatai között is jócskán találni “téves” bejegyzéseket (pl. a “tudományos könyv szerzője” bejegyzésben olyan tételek is szerepelnek, amik nem azok).
Ugyanígy kutatási pénzeket nyerhettek ilyen módon. Tehát ez a folyamat ily módon már közpénzek
Láthatóan a nyelvészet is olyan terület, mellyel kénytelenek olyanok is foglalkozni, akik nem nyelvészek, mert a hivatásosok a fontos kérdésekkel nem foglalkoznak, vagy szándékosan ködösítenek.
Ha van egy nyelv, amelyik semelyik más nyelvhez nem hasonlít,
a mai napig létezik,
akkor már a honfoglalás előtt évezredekkel kellett lenni egy stabil közösségnek, mely folyamatosan a mai napig fennmaradt. Ennek a közösségnek nyilvánvalóan voltak régészeti nyomai is. A régészeknek, történettudósoknak, őstörténetkutatóknak, eredetkutatóknak, nyelvészeknek ezt a titkot kellene megfejteniük.
Egy dologról azonban meggyőződtem; a magyar nyelv gyökökre épül.
Na bumm! Mondhatják, és akkor mi van?
Csak az van, hogy egy olyan helyzet áll elő ezáltal, ami miatt a nyelv kialakulásától kezdve a nyelvi családfákig mindent újra kéne gondolni. Pusztán attól a ténytől fogva, hogy ilyen nyelvek is vannak.
A főleg a XIX. században nyugaton kimunkált nyelvészet egyáltalán nem vett tudomást a gyöknyelvek létéről.
Kizárólag saját magából volt hajlandó a döntő következtetéseit levonni, és ennek lett az a súlyosan téves következménye
ami Saussure-nél és később Chomskynál tetőzőtt.
Azóta sem hajlandók felülbírálni a nyelvek esetlegességének elméletét, ami egy nyilvánvaló tévedés.
Ennek a látszólag tudományos belügynek komoly politikai következményei lettek.
Ezért van pl. az indexen külön, méltatlanul fóruma az "altereknek" ahelyett, hogy valódi párbeszédhez méltóan egy nyelvészeti fórumon csépelhetnénk egymást.
Kétségtelen, hogy a nyelv az egész történelem lenyomatát tartalmazza, máig élő múlt. Egy közösség kommunikációs rendszere, ameddig jelentős létszámú ember beszéli, fennmarad egy nép. Ugyanakkor szorosan kapcsolódik a politikai rendszerhez, fennmaradása ettől az összefüggéstől is függ. Például az elszakadt néprészek, kivándorlók meddig őrzik származásuk tudatát, eredeti nyelvüket. És a magyar népi-politikai közösség nyelve hogyan fejlődik, mit őriz meg a múltból és mit nem? Például valószínűnek tartom, hogy Árpádot a korában kagánnak hívták, míg ma fejedelemnek ...
Nem vagyok nyelvész, semmiképpen nem szeretnék veled itt nyelvészeti szakkérdésekben vitába bocsátkozni. Te nyelvész vagy?
Kevert nyelv nincs. Ha két népelem politikai-nyelvi egységet hoz létre, tudása összegződik, a szókincs is összegződhet, de a nyelvtan, a fonetika vagy az egyik, vagy a másik népelemtől származtatható.
Volt a nomád állattenyésztők népe (észak), és volt a harappai kultúra népe (dél), amely fémfeldolgozással (bronz) foglalkozott. Ehhez persze réz, ón kell. Oda kell menni, ahol ez megtalálható (Ural, Erdély). A harappai kultúra az Indus völgyében alakult ki, nagyjából egyidőben létezett még a sumer és egyiptomi magaskultúra is.
Az Uralban bányász, fémfeldolgozó kolóniaként létrehozták a városok országát (Arkaim).
A két nép tudásának csúcsterméke az Andronovoi (küllős, kétkerekű, íjásszal felfegyverzett) harci szekér (i.e. 2000) Továbbá a lovas-nomád-nagyállattartó életmód. Ez távolsági hadviselést, expedíciós hadjáratokat, birodalmak létrehozását tette lehetővé. Így került az egyiptomiak által hükszoszoknak (heka haszut=távoli földek urai, Josephus Flaviusnál pásztorkirályok) nevezett nép hódítóként egyiptomba, fővárosuk Avaris, akiket később az egyiptomiak észak felé kiszorítottak É-Egyiptomból....
"Rénszarvasok százezreivel vándorol egész évben az orosz tundrán csaknem húszezer ember. A rénszarvastenyésztők legnagyobb csoportját a nyenyecek adják, akik a Fehér-tengertől Északnyugat-Szibériáig vonulnak. "
Tehát nem északról délre, hanem nyugatról keletre, és keletről nyugatra. Nomádok.
"A víz – vid –, a hal – halja – vagy a tó – to – szavakra felkaphatjuk a fejünket. És különösen a hóra, ami nyenyecül: hav. A nyenyec az egyetlen szamojéd ági nyelv."
Nem válogatós, füvek, levelek, lágy szárú növények, rügyek, erdei gyümölcsök, gombák, zuzmók, szerepelnek étlapján. Nem veti meg az állati eredetű táplálékot sem (tojás, kisemlősök). Táplálékát télen a hó alól kotorja elő.
Eurázsiában már legalább háromezer (SZERINTEM LEGALÁBB 6000) esztendeje háziasították. A tundrán és a tajgában, ahol más háziállatok használhatatlanok lennének, a rénszarvas a legjobb igásállat, húst és tejet ad, prémjét felhasználják ruhák és sátrak készítésére, csontja és ina különféle szerszámokhoz nyersanyag. Igazi univerzális háziállat.
NÉZETEM SZERINT A RÉNSZARVAST ELŐBB HÁZIASÍTOTTÁK, MINT A LOVAS, TEHÁT TÖBB, MINT 6000 ÉVE. NEM VÉLETLEN, HOGY A SZARVAS A SZKÍTÁK LEGGYAKRABBAN ÁBRÁZOLT ÁLLATA
Nem azért "kekeckedek" én sem, mert froclizni akarlak!
Tanulmányt viszont én nem tudok fölmutatni, csak véleményt, amit az olvasmányaim alapján alakítottam ki.
Örülök, hogy van valaki, akivel értelmesen lehet vitázni és urambocsá' kötni az ebet a karóhoz.
Semmi személyes nincs benne.
"Persze nincs finnugor nép, de van finnugor nyelvcsalád, ahogy van szláv, latin, indo-európai/indo-germán nyelvcsalád is."
Ha nem volt finnugor nép, akkor hogy lehet finnugor nyelvcsalád? A két dolog feltételezi egymást.
Az indogermán besorolás mögött is van egy feltételezett közös ősnép. Ha a finnugor mögött ilyen nincs, akkor ...?
Egyszer csak megszállta az ihlet ezeket az embertanilag is különböző népeket?
Nem mellékesen van más elmélet is a nyelvcsalád elméletek mellett.
A médek én úgy tudom, hogy magyáknak nevezték önmagukat.
Az etióp és az egyiptomi vonalat a XIX. század óta többen is pedzegették, mint pl. Horvát István.
Ne feledkezzünk meg V. Géza magyar hieroglifáiról sem. Bebizonyította az ősvallás és az írás genetikus kapcsolatát,
ráadásul az ősvallási jelek magyarul olvashatók. Itt sok tízezer évekről beszélünk, amikor még Egyiptom sehol sem volt. A magyarság szkíta-hun-szabír korszaka ehhez képest egészen új.
Ott vannak a kőkori írásleleteink, amikből ízelítőt ad "csaba vazér":
Ismét hangsúlyozom, hogy a sors fintorának köszönhetően szerintem a hiteles őstörténetünket, ahogy a finnugristák tették, nekünk is a nyelvi vonal mentén lehet föltérképezni.
Milyen érdekes, hogy a magyar nyelvet ilyen homlok egyenest ellenkező szellemben is bizonyítékként lehet felmutatni!
Csak szempont kérdése!
A finnugristák a folyamatos kölcsönzésekre építenek, a korszerű szempont viszont a gyökszemlélet. Ez viszont egészen más múltat föltételez.
"És hogy őriztük meg a nyelvünket?"
Úgy, hogy itt volt és itt van a magja az eurázsiai őskultúrának. A magyarság Európa egyik ősnépe.
A peremkultúrák hamar elveszítették a gyökerüket.
V. Csaba bizonyította be, hogy az ún. indoeurópai nyelvek nem egy tőről fakadnak, hanem különböző időkben
leszakadt részei az ősnépnek. Ezért őriznek zárványként a nyelvükben gyököket és szóbokor töredékeket, de mindegyik más- és más töredéket!
Gyóni Gábor: Magisztrális kultúrák, in: Magyarok a honfoglalás korában (szerk.: Sudár Balázs), 2015. 76. o.
"Egy újabban divatossá váló elmélet szerint Észak-Eurázsia népeinek többsége un. magisztrális kultúra hordozója. E kultúrák jellemzője az állandó mozgás, dinamizmus, migráció, történjen az a tundrán, erdővidéken, folyamokon vagy a sztyeppén. E népek, csoportok (állandó) mozgása nem feltétlen külső hatásra valósul meg - mint ahogy az a mozgásra egyfajta abnormalitásként, rendkívüli eseményként tekintő letelepedett, lokális kultúrák világszemléletében feltűnik -, hanem "belső", kulturális késztetésre."
A nagy sztyeppén, tőlünk keletre mindenki ismeri és tiszteli a "magyar" nevet, ismernek "magyar" elnevezésű etnikai csoportokat. Adatok tömegével tudom bizonyítani.
Ugyanakkor tőlünk közvetlenül nyugatra (de még a Kárpát-medencében is) ismeretlen az önelnevezésünk, helyette uhorsko, ungar, hungar, hongrie, ungerese stb. és tiszteletről sem lehet beszélni.
Nem kell mindenben egyetérteni. Nekem más a véleményem. Én azonban bizonyítékokkal is szolgálok, nem csak állítok:
Nyíl,
Rénszarvas tenyésztés, fogatolás, "lovaglás"
Ló háziasítása - szarvas, mint totemállat (ezt leletek tömegével tudom alátámasztani)
A ló és a harci szekér elterjedésének folyamata - harci szekeres íjászok Egyiptomban, a lótenyéstés elterjedése a Közel-keleten (Kikkuli)
Lovas-íjász szkíták megjelenése a Nagy Sztyeppén - magukkal hozzák a vasfeldolgozást a Kaukázus déli előteréből
Magyar nyelv rétegei - a lótenyésztéssel kapcsolatos szavak terjedése más népek között
...
Csak vázlatosan.
Belinkeltem a részletes vonatkozó tanulmányokat is, csak el kellene olvasni.
Itt most kevés az, hogy minden alátámasztás nélkül állítunk valamit. Többet várok. Végig kellene menni az általam vázolt történelmi eseményeken, régészeti bizonyítékokon és egyenként kifejteni a saját álláspontot.
Persze nincs finnugor nép, de van finnugor nyelvcsalád, ahogy van szláv, latin, indo-európai/indo-germán nyelvcsalád is. Azonban ez messze vezet. Egy viszont tény: mi magyarul beszélünk és ez a nyelv apáról-fiúra, nemzedékről-nemzedékre száll folyamatosan. Egy közösség egyik napról a másikra (hacsak meg nem szűnik, szét nem verik, szét nem szórják) nem változtatja meg a nyelvét. Ez a nyelv nem is egyszerű. Valahol ennek mentén kellene haladni.
Egyedülálló nyelv, a közvetlen környezetünkben senki sem beszél még csak hasonlót sem (areális nyelvek). Pedig hát tudjuk, hogy hosszú ideig az írásunk latin nyelvű volt, volt itt török, tatár, sváb, szerb, szlovák stb. betelepülés... Buda - Pest lakossága németül beszélt...
Hát igen. A ló háziasítása után az erdős sztyeppe vidéken, délebbre szaporodtak el az emberek, mert biztosítva volt az élelmük és jobbak voltak az éghajlati körülmények. Az állattenyésztés kiemel a halász, vadász, madarász, gyűjtögető életmódból, és létbiztonságot teremt. Utána jött létre az Andronovoi kultúra (harci szekér), bronz feldolgozás, észak-déli hadjárat, majd a délről jövő szkíta kultúra (lovaglás, vasfeldolgozás).
Van egy jó anyag a Finnugor Tanszék weblapján a finnugor régészetről. Bizony a finnugor jellegű régészeti leletek az egész északi térségben, ahol a rénszarvas megtalálható, elterjedt. A vándorláshoz nem tudok hozzászólni (csak feltételezésem volt), de az elterjedés egyértelmű.
Az jó, ha kérdések vannak, a válaszokat pedig keresni kell. Így halad a tudomány.
A finnugor-utor népek (szarvas népe) követték az élelmet kereső rénszarvasokat az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. Közben élelmezésre használták őket, felhasználták a bőrüket, "lovagoltak" rajtuk, szánhúzásra (fogatolásra) használták őket, íjakkal vadásztak... Délre, a sztyeppére húzódó részük (magyarok ősei) pedig elkezdte a lovak háziasítását (i. e. 4000 körül, Botai kultúra)....
Nézetem szerint a magyarok ősei voltak a szkíták, hunok magja, a ló háziasításának, az andronovoi kétkerekű, küllős, íjásszal felfegyverzett harci szekérnek, majd a lovaglásnak kezdeményezői, egy zárt közösség, amely egészen a honfoglalásig megőrizte harci fölényét az i.e. 3500-i.sz. 900 évek közötti időszakban. Lásd korábbi posztjaim.
Ezt mutatja a ló szavunk elterjedése a KM-től a Csendes-óceánig és igen, a nyíl szavunké is, de a szekér, kocsi szavunk is.
Tehát a kronológia tekintetében eltér a véleményük, ahogyan az általam idézett tudósok véleménye is. Lásd az általam feltöltött kronológiai táblázat.
Az őseinknél nincs szkítább szkíta és hunabb hun.
Persze nem csak mi adtunk át ismereteket, technológiát, hanem át is vettünk (bronz-, vasfeldolgozás, formakincs, szavak, szokások onnan, ahol jártunk).
