Másik: Ha Kovácsnénak van haszonélvezete és ugyan ez a Kovácsné ezt a saját haszonélvezetével terhelt ingatlant megörökli teljes egészében, akkor a haszonélvezete a saját ingatlanán értelmét veszti.
Azt hiszem, kezdem érteni.:-)
A példánál maradva: a lakás Kovácsné fiának 1/1 tulajdona volt. A lakást megörökli Kovácsné és az özvegy (Kovácsné megözvegyült menye) szerez özvegyi haszonélvezeti jogot?
Lehet, hogy én értem félre, de aki meghalt az már nem tud végrendelkezni. Ha él annak a jabára ír végrendeletet, akinek akar. A haszonélvezet attól függ mennyi időt kötöttek ki. Általában élete végig tartó haszonélvezetet ktnek ki, az a tulajdonos változástól függetlenül fennmarad.
Másik: Ha Kovácsnénak van haszonélvezete és ugyan ez a Kovácsné ezt a saját haszonélvezetével terhelt ingatlant megörökli teljes egészében, akkor a haszonélvezete a saját ingatlanán értelmét veszti.
Ha ez 1/1 tulajdoni hányadó ajándék volt, akkor a másik házatársnak nincs tulajdonjoga, ennélfogva az ingatlan felett nem rendelkezhet
Én arra gondoltam, hogy a tulajdonos házastárs (1/1 tulajdoni hányad) végrendelkezhet-e a nem tulajdonos házastárs javára és hogy ilyenkor hogyan alakul a szülők haszonélvezeti joga. A másik házastárs megörökli a tulajdonjogot, de az továbbra is terhelve marad a szülők haszonélvezeti jogával?
Ha a haszonélvezet gondolom 1/1 alapján az egész ingatlanra vonatkozott, így ha a haszonélvezetre jogosult és a relatíve kötelezett ugyan az, akkor már nincs a haszonélvezetnek értelme, így a közjegyző majd erről rendelkezik a hagyatékátadóban.
Mivel nem értem, ki a "relatíve kötelezett" és mit jelent, ezért nem értem a választ. De azt sejtem belőle, hogy özvegyi haszonélvezeti jog nem keletkezhet ilyen esetben.
Ha ez 1/1 tulajdoni hányadó ajándék volt, akkor a másik házatársnak nincs tulajdonjoga, ennélfogva az ingatlan felett nem rendelkezhet
Ha a haszonélvezet gondolom 1/1 alapján az egész ingatlanra vonatkozott, így ha a haszonélvezetre jogosult és a relatíve kötelezett ugyan az, akkor már nincs a haszonélvezetnek értelme, így a közjegyző majd erről rendelkezik a hagyatékátadóban.
A következő kérdésben keresek pontosító választ. Mi a helyzet, ha meghal az egyik házastárs, aki a szüleitől kapta a lakást, ami a szülei haszonélvezeti jogával terhelve van. (A szülők saját lakásukban élnek, a haszonélvezeti joggal nem élnek.)
Azt értem (remélem), hogy az ági vagyon öröklése miatt a házastárs halála esetén a lakást a szülők öröklik, illetve amennyiben ők már nem élnek, akkor a házastárs testvére (mint a szülők örököse).
De mi a helyzet az özvegyi haszonélvezettel, ha a szülők még élnek? Hogyan érvényesül a két haszonélvezeti jog?
A házastárs rendelkezhet a lakásáról a másik házastárs javára, az ági öröklést felülírva? Ekkor hogyan érvényesül a szülők haszonélvezeti joga?
Nem az állam örököl, hanem ti-ha nincs végintézkedés és van hagyaték (mert pl. nem ajándékozza el, stb.).
607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
(4)Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.
608. § (1) Leszármazók házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
(3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek.
ÍA kérdésed jogos, és örök probléma: mert nincs a leszármazókról, rokonokról nyilvántartás, így nektek kell résen lenni, mert egy év is mire megtalálnak. De a halálkot büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell az önkormnyzatnál annak, aki temeti, hogy kiket ismer. Ha nagyon nem találnak senkit az állam örököl, de a tulajdonjogi igények nem évülnek el, így visszakapjátok.
Tehát résen kell lenni, látogatni a rokont...ugyebár.
Az alábbi kérdéseimre szeretnék még választ kapni, ha lehet:
Esetünkben írásos végrendelet még nincs. Csak szóbeli ígérvény.
Ha nincs végrendelet, akkor ki fog örökölni történetünkben? Az állam? Ha nem az állam (én így gondolom), honnan szerezhetnek tudomást az örökösök az érintettségről?
Melyik hivatal foglalkozik ilyen ügyekkel? Mi az eljárási rend? Kell-e, lehet-e jelezni örökségre való jogosultság tényét (igényét) pl. az illetékes gyámhatóságnak?
Nyugodtan csukd vissza a bicskád........ugyanis az éremnek mindig két oldala van.
Az említett nagybátyám miatt lett anno öngyilkos 80 éves korában szeretett nagyanyánk, bácsikám édesanyja. A saját édesanyjának pénzért adott 2 kilogrammot a több mázsa szőlő terméséből. Minden rokonával csúnyán összeveszett apróságokon. Öcsémet is többször vérig sértette, megalázta.
A nem vérszerinti unakhúg is csak bácsikám feleségének halála után kezdte látogatni (talán nem véletlenül). Előtte 15 évig nem is beszélt vele.
Én nem mondtam, hogy beszóltál.:) Általában egyetértek Veled. Most visszaolvasva, itt volt azért valami, hogy ők elajándékozták korábban ezt a tulajdonukat a nagybácsikának.
Ilyenkor az én zsebemben nagyon kinyílik a bicska :-((((
Öcséd éli világát, rá se bagózik a nagybácsira. A nagybácsi unokahúga - Te magad írod, - havonta kétszer-háromszor meglátogatja, nem kevés idejét áldozva arra, hogy a nagybácsi ne érezze egyedül magát, és gondolom az ügyes-bajos dolgokban intézkedik is.
Mégis milyen alapon akarnád kitúrni az örökségből azt, aki gondozza a bácsit, annak a javára, aki fikarcnyit sem törődik vele??? Tudod, ilyenkor szoktam azt kívánni magamban, hogy az ilyen emberek éljék csak meg azt, hogy a kutya sem nyitja rájuk az ajtót, mikor elesettek lesznek :-((((
Életében mindenki azt csinál a vagyonával amit akar. Eladja, eldobja, elajándékozza, végrendelkezik. Ti is így tettetek, amikor odaadtátok neki, ezt már visszakövetelni nem igen lehet (elviekben létezik ajándék visszakövetelése, ha a létfenntartáshoz szükséges).
A fenti felsorolásból leginkább a végintézkedés támadható, mert pl. a végrendelet alakilag hibás, pl. nincs rajta tanú ha kell, vagy megfelelő keltezés. De egyébként maga a tartalma, mármint az, hogy megjelöl mást örökösnek, az nem.
Nagyon idős, vérszerinti nagybátyámnak van egy – 100 %-os tulajdonú - családi háza. Gyermeke nincs, Felesége elhunyt. Testvére elhunyt. Szülei elhunytak. Emiatt – úgy gondolom - ketten lennénk jogos örökösök testvéremmel. Nagybátyám viszont úgy nyilatkozott, hogy elhunyt feleségének unkahúgára fogja átruházni a ház tulajdonjogát.
Megteheti-e ezt jogszerűen? Kizárhat-e bennünket az örökségből? Ha ez megtörténne, megtámadható-e az örökösödésből való - ilyen formájú - kizárásunk? Kell-e, lehet-e jelezni az illetékes gyámhatóságnak, hogy mi vagyunk (öcsémmel) nagybátyám egyedüli vérszerinti, élő rokonai?
Néhány adalék a teljes igazsághoz: Kb. 15 éve a ház felét testvérem és én tulajdonoltuk. De – akkor még nagybátyámmal egy fedél alatt élő – nagyszülőnk nyomására nagybátyámnak ajándékoztuk részünket. Nagybátyám elhunyt feleségének unkahúga havonta 2 -3-szor jár hozzá látogatni. Én – mivel nagy távolságra lakunk – évente 1- 2 alkalommal tudok csak vizitálni. Öcsém egyáltalán nem tartja vele a kapcsolatot.
Amennyiben az ingatlan részben vagy egészben haszonélvezettel terhelt, akkor vélhetően igen. Ez az eladó és a vevő közti megállapodás, de nyilván, ha nem tudja lakni, akkor ez általában értékcsökkentő tényező.
Apám halála után egyik örökös vagyok. 4 ingatlanrészt örököltünk. Ebből 3-at az özvegy már kifizetett nekünk a haszonélvezetével csökkentett összeggel. Egy ingatlanrész még maradt. Ezt viszont egy külső vevő szeretné megvenni.
Kérdésem: én ebből is haszonélvezettel csökkentett összeget kapok?
Igazad van! Én csak röviden, tömören akartam írni, nem egy oldalt, és azzal nem számoltam, hogy a kívülálló a fejembe lévő többi infóval nincs tisztába.
Az lesz a megoldás, hogy megkérdezem, hogy mi az elképzelésük a jövőre nézve, és ha átgondolja akkor papírozzuk le. Amúgy a nagybácsi oldaláról nem csak egyedüli örökös jelölt vagyok, csak én tartok szorosabb kapcsolatot velük .Nekem van hitelmentes kertes házam, sokszor viszek gyümölcsöt, befőttet nekik, nem akarok én rossz szándékkal lenni irántuk, csak ha már törődök velük azért nem ártana egy picit a legvégén kapni is valamit. (ezt elég rossz volt leírni). Ma is felhívtam a nénit, beírom a gázóráját, ilyen cudar időbe ne kelljen mennie a szolgáltatóhoz bejelenteni, mert ezek az idősek még mindig abba bíznak, amit személyesen elintéznek, hiába mondom,hogy ott a telefon, nem fogják úgy csinálni. Egy kicsit messze lakom tőlük, 120 km-re, de telefonon elérhet,és ha szól akkor megyek. Ezt is meg kell valahogy oldani,én már próbáltam, hívtam őket közelembe, de még nem határozták el magukat, amig nem muszáj mindenki a sajátjába érzi jól magát.
Azoknak is igazuk van akik a másik lehetőséget is felvetik, a sors kiszámíthatatlan.
Hát ha nem úgy gondoltad, akkor oké. De hidd el, az bizony úgy jött le :-(((
És igen, a magyar jog azt mondja, hogy ha nincs gyerek, a túlélő házastárs örököl. Ez szerintem teljesen rendjén van. Mert nehogy már odalági örökösökkel kellejen civakodnia azért, amiért Ő dolgozott meg a párjával.... És az valóban "szerencse kérdése", hogy kinek a rokona a túlélő..
Az ilyen esetben, mint a Tied, egyértelműen a végrendelet a megoldás, de szerintem a feleséggel kell megalkudnod ez ügyben, és Neki kell végrendelkeznie a javadra. Ugyanis: ha valamilyen csoda folytán Ő hal meg előbb, akkor a nagybátyád örököl, utána pedig Te. Ez pedig a sima liba esete. A másik esetet pedig - hogy a nagybátyád hal meg előbb - a nénivel kötött végrendelettel lehet rendezni Számodra kedvezően.
És ha tényleg Te segíted őket, akkor ez nem is lehet gond - hiszen akkor a "nénike" érdeke is az, hogy Te továbbra is segítsd Őt, akkor is, ha a nagybátyád már nem fog élni.
Félreértés ez így, mert én ezt nem így gondoltam. Csak a magyar örökösödési jog szerint ebben az esetben , most már hallottam infókat, a túlélő házastárs örököl mindent. És az ő halála után , az ő oldalági leszármazottja.
Én csak azt tartom ebben az esetben igazságtalannak, hogy olyan rokonja, örököl majd, aki életében rájuk sem nézett.
Hát basszus, ezt nem bírom szó nélkül megállni :-(((
Először ezt írod: "házasságban él feleségével 55 éve, " aztán meg ezt kérdezed: " a nénike rafkósan szépen kifoszt?""
Már ne is haragudj, de azt a pénzt 55 év alatt gyűjtögettek, közösen. Milyen alapon gondolod, hogy az kizárólag Téged illet, a "néniké"-nek meg coki? A közös élet eredménye ez a gyűjtögetés, akkor is, ha a bácsi nevén van. Hogyan "foszthatna ki" abból, ami nem is a Tied?????
Ezek szerint Te úgy gondolod, hogy ha a bácsi meghal, akkor Téged illet a vagyona, mert intézel ezt-azt? Nénike meg, aki egy életen át a társa maradt, menjen ahova akar?
Az hogy épp hol van a pénz, melyik bankszámlán, az teljesen mindegy, sőt utalhat rosszhiszeműségre is. Ugyanakkor látni kell, hogy a házastársak életközössége alatt szerzett vagyon közös vagyonnak számít, tehát feleződik, így a pénz is. Az ingatlan is, ha a házasság alatt szerezték, akármelyikük nevén is van.
Természetesen lehet bizonyítani egy-egy vagyontárgy különvagyoni jellegét (pl. öröklés útján szerezte).
Ha a nagybácsi nem írt végrendeletet és nincs leszármazója, de van házastársa, akkor bizony ő örököl. Annak nincs jelentősége, hogy ő mit gondol, milyen szándékai vannak, a magyar jogban a végakarat kifejezésének komoly szabályai vannak, wlaőként (főszabály szerint) az írásbeli alak, és pl. a végrendelkezési-akarati képesség.
Nem voltam nyomulós, rámenős és a végén egy rajzszög nélkül maradok. Megbróbálom a nénikét (akivel én eddig úgy gondoltam felhőtlen a viszonyom, mert hangsúlyozta, hogy lányaként szeret) vélemény nyilvánításra az esetről. Nyilatkozzon, mi a szándéka, és ha lehet papírozzuk le. Mert még az is előfordulhat, hogy elüti valmi, és ő hal meg hamarabb, és ugyan miből temetem el, a saját pénzemből? Minden kp.-juk az ő nevére át van söpörve.
A bácsinak nem mondtam meg a valóságot, mert nem akarom pokollá tenni ezt a kis hátralévő idejét. Meg igaziból tenni sem tud ellene már sokmindent.
Nagybácsim 83 éves, házasságban él feleségével 55 éve, gyermekekük nincs.Tudtommal végrendeletük nincs, a bácsi beteg, alzheiner-kóros, tehát már nem is fog írni végrendeletet. De a bácsi abba a tudatba van, hogy a saját nevén volt takarékosgi számláján lévő pénzt rám haggya, én fogom örökölni. De a felesége kihasználva állapotát, áttette saját nevére.. Nagybácsi néhai hugának leánya vagyok. Feleségének is van ugyan így, elhalt testvérének egy leánya. Kérdezem : a bácsi halálakor mindent a túlélő felesége örököl? És majd a felesége halála után, annak vérszerinti oldalági leszármazottja? Tehát a feleség elhalt testvérének leánya? Vele, állítólag kapcsolatuk sincs. Én rendezem ügyes- bajos dolgaikat.
Csak azt nem tudom, hogy a nénike rafkósan szépen kifoszt? Mert szó volt végrendeletről, de mindig elodázódott. Lehet, hogy tudatosan, csak én most jövök rá a taktikára.
