15. § (1) A pénztártag tagsági viszonya megszűnik a) halálával; b) kilépésével; c) ha a tag a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetőség, vagy a tag e lehetőséget elmulasztja; d) más pénztárba történő átlépéssel; e) kizárással. (2) A tagsági viszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik. (3) A pénztár a tagot az alapszabály ilyen értelmű rendelkezése esetén akkor zárhatja ki, ha a tag a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági feltételnek már nem tesz eleget és a pénztár írásbeli felszólítására nem kezdeményezte az átlépését másik pénztárba. (4) A pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, az alábbi kivételekkel: a) a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet; b) önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet. (5) A tagsági jogviszony megszűnésének jogkövetkezményeit és a követendő eljárást az alapszabályban kell rögzíteni.
47. § (1) A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. (2) A tagsági jogviszony a várakozási idő letelte előtt a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár megszűnése esetén szüntethető meg. (3) A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. (4) A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal - az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, c) a pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a pénztárban hagyja.
most nézem, hogy az 5.2-es már nem az önkéntesre vonatkozik
a 2.5-ös pont
2.5 A tagdíj-nemfizetés egyéb eseteiben, ha a pénztártag a tagdíjat 3 hónapig nem pótolja, (a tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontja), úgy a tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít és tagsági viszonya a várakozási idő leteltével megszűntethető.
A tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontjától a pénztár jogosult a pénztártag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási tartalék javára jóváírni.
itt is azt írják, hogy csak a 10 éves várakozási idő után lehet megszűnteti
jó lenne ha Te tudnál valami tutit, mert én is szeretném felmondani az enyémet, de sajnos még csak 3 éve fizeti a munkáltatóm (jövőre szerintem már nem fogja neki megérni), így én se tudom csak 7 év múlva
nem ráadásul 10 év után sem adómentes, csak az első évi hozam ajánlom figyelmedbe a 3.2-es és az 5.2-es pontokat
íme: 3. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsági viszony megszűnése
3.1 A tagsági viszony megszűnik
a) a pénztártag halálával, a halál napján,
b) más nyugdíjpénztárba, illetőleg a törvény meghatározta esetekben egészség- vagy önsegélyező pénztárba történő átlépéssel az erre vonatkozó nyilatkozatnak a nyugdíjpénztár által történt átvételét követő hónap első napján, átvétel hónapjának első napján,
c) a pénztártag kilépésével, az erre vonatkozó nyilatkozatnak a nyugdíjpénztár által történt átvételét követő hónap első napján,
d) a fenti 2.5 pont szerinti tagdíj nemfizetés esetén,
e) a nyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnésével,
6. amennyiben a pénztártag a VIII./1.1 pont a) vagy b) pontja szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a nyugdíjpénztár a pénztártaggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett,
g) Kizárással, ha a tag az Alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek már nem tesz eleget és a Pénztár írásbeli felszólítására nem kezdeményezte átlépését másik pénztárba.
3.2 A tagsági jogviszony a várakozási idő letelte előtt az Öpt. 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár megszűnése esetén szüntethető meg.
3.3 A tagsági viszony megszűnése esetén a volt pénztártaggal, illetve az arra jogosulttal az alapszabályban foglalt rendelkezések szerint el kell számolni.
3.4 Ha a tagdíj nem fizetése miatt a 10 éves kötelező várakozási idő leteltével szűnik meg a tagsági viszony, akkor a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeg megfizetésére való jog a 10 éves várakozási idő leteltét követően, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével egyidőben nyílik meg. Ha a pénztártag a várakozási idő letelte előtt a tagdíjat az alapszabály 2.5 pontjában megjelölt időtartamon túl nem fizeti (a tagdíjnemfizetés kezdő időpontja), úgy a tagdíjnemfizetés kezdő időpontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít, és a tag tagsági viszonya a várakozási idő leteltével megszüntethető. A tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontjától a nyugdíjpénztár jogosult a pénztártag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási tartalék javára jóváírni. Egyebekben az elszámolás során a IX/ 4.) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
3.5 A tagdíj nemfizetése esetén, ha a kötelező várakozási idő még nem telt le, akkor a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeget - a pénztártag egyidejű értesítése mellett - külön nyilvántartásba veszi és az általános szabályok szerint fekteti be. A várakozási idő letelte után a volt tag részére az ügykezelési költségekkel csökkentett járandóság egy összegben kerül kifizetésre.
3.6 A tagsági viszony megszűnéséről a megszűnés napjától számított 30 naptári napon belül a volt pénztártagot a nyugdíjpénztár írásban értesíti és ebben tájékoztatja az elszámolás módjáról.
3.7 A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.
3.8 Átlépés esetén az átlépéskor a nyugdíjpénztár a pénztártag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át, levonva az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban 4.000.-Ft-ot. A nyugdíjpénztár az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot fizet a pénztártagnak.
3.9 A pénztártag a 10 éves várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy
a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad,
b) a pénztártagságát folytatja, és az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy - legfeljebb háromévente egy alkalommal - egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi,
c) a nyugdíjpénztárból kilép,
d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévő összeget a nyugdíjpénztárban hagyja.
4. A magánnyugdíjpénztári tagsági viszony keletkezése
4.1 A tagsági viszony és a tagdíjfizetési kötelezettség az írásbeli belépési nyilatkozat nyugdíjpénztár által történő elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.
Az elfogadást a nyugdíjpénztár igazgatótanácsa a belépési nyilatkozat záradékolásával tanúsítja.
4.2 A tagsági jogviszony kötelező pénztártagság esetén a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásakor jön létre, a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszaható hatállyal.
5. A magánnyugdíjpénztári tagsági viszony megszűnése
5.1 A tagsági viszony megszűnik
a) más nyugdíjpénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal,
b) elhalálozással, az elhalálozás napjával,
c) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válással, rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint, illetőleg
d) az Mpt. 123. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel,
e) az Mpt. 123. §-ának (6) bekezdése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal.
f) az Mpt. 3. §-a alapján a magánnyugdíjpénztárba belépett személy amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül döntése szerint, a nyugdíjbiztosítási jogviszonya megszűnésének napjával.
5.2 A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.
5.3 A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a nyugdíjpénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után kerülhet sor.
5.4 A pénztártag átlépésére a tag erre irányuló bejelentése alapján, az esetleges tagdíjhátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor. a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.
5.5 Az átlépéskor, a nyugdíjpénztár a tag követelésének megfelelő összeget, a tag által választott pénztárba, e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos költségeket a nyugdíjpénztár a tag követeléséből levonja. Az átlépéssel kapcsolatos költségeket, valamint azok megfizetésének módját a nyugdíjpénztár pénzügyi terve, és szolgáltatási szabályzata tartalmazza. A nyugdíjpénztár az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot fizet a pénztártagnak. A megállapított követelésnek az átvevő pénztár részére történő átutalását, legkésőbb az átadó pénztárnál a tag tagsági viszonyának megszűnése napját követő 50 naptári napon belül kell elvégezni.
5.6 Amennyiben a tagsági viszony a pénztártagnak a felhalmozási időszakban bekövetkező halála miatt szűnik meg, a kedvezményezett (örökös) választhat, hogy az egyéni számlán ráeső részt
a) egy összegben felveszi, vagy
b) ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti, vagy
c) más Magánnyugdíjpénztárba viszi át, vagy
d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutalhatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
Ha a tag kedvezményezettet nem jelöl, a tag természetes személy törvényes örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Örökös hiányában az egyéni számlán levő öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll, és a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
5.7 Az 5.1 c), e) pontjaiban meghatározott esetekben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. A pénztár az 5.1 e) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítése alapján megvizsgálja a visszalépés feltételeit, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az 5.1 e) pontjában meghatározott esetekben a pénztárnak ezzel egyidejűleg az igazolást is továbbítania kell. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.
A társadalombiztosítási nyugellátás összegének - a Tny. 12. §-a (6) bekezdésén alapuló - megállapításáról a nyugdíjbiztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül.
5.8 (Hatályon kívül helyezve)
5.9 Amennyiben a pénztártag az Mpt. 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát. A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a fent nevezett nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének összegét a fordulónapot követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá. A követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.
5.10 A tagsági viszony megszűnése esetén a nyugdíjpénztár szolgáltatási szabályzatában,
valamint pénzügyi tervében meghatározott és a tag által megtéríteni rendelt költségeket működési bevételként kell elszámolni.
Azok léphetnek vissza, akik tavaly betöltötték már az 52-t, vagy idősebbek, és annak idején önként léptek be a magánnyugdíjpénztárba. Emellett azok is visszaléphetnek a tb-be, vagyis kérhetik, hogy újra állapítsák meg a nyugdíjukat, akik magánnyugdíjpénztári tagként az idén dec. 31-ig nyugdíjba vonultak/vonulnak. Náluk nem számít, hány évesek, ha fiatalabb korban mentek nyugdíjba, akkor is visszaléphetnek, viszont kikötés, hogy a magánnyugdíjpénztárból felvett pénzt előbb vissza kell fizetni.
Ki tudja, vajon igaz, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok egy hónapig még visszaléphetnek az állami nyugdíjhoz? vagy csak 52 év felettiekre vonatkozik? Köszönöm a választ előre is!
Akkor nem fizetsz, és kész, senki sem kényszeríthet rá, hogy fizess. A pénztáraknak azonban többnyire ott van a szabályzatában, hogy a sokáig nem fizető tagok szerződését fel kell mondani, hiszen így a rájuk eső nem kis adminisztrációs és egyéb költséget mások állják. Ha pedig ez megtörténik, a pénzedhez csakúgy juthatsz hozzá, hogy levonják az adót és az ehót, cca. a felét.
Ha meg akarod tartani a nyugdíjpénztári megtakarításodat, akkor legalább a minimális tagdíjat fizesd be, ezek nem nagy összeget, havi 1-2 ezer forintok a legtöbb helyen. Ha nem akarod megtartani semmiképp, akkor pedig vedd ki a pénzed most, de figyelmeztetlek, nagyon keveset fogsz kikapni belőle az adó miatt.
"Nem nevetséges. Úgy tudom, törvény tiltja, hogy év közben publikálják a hozamokat.
Ez az egység alapú elszámolás napihozam publikálását is lehetővé teszi, viszont drága mulatság bevezetni, megteremteni az informatikai és egyéb hátterét."
Ez teljesen igaz. Csak az 1 évre és a tíz évre vonatkozó hozam adatokat lehet nyilvánosságra hozni. Kivételt képeznek az Elsze rendszert bevezető pénztárak (magánnál kötelező, önkéntesnél választható) kötelesek naponta közzétenni a napi árfolyam adatokat. És a Elsze rendszer üzemeltetése túl bonyolult.
Nem nevetséges. Úgy tudom, törvény tiltja, hogy év közben publikálják a hozamokat.
Ez az egység alapú elszámolás napi hozam publikálását is lehetővé teszi, viszont drága mulatság bevezetni, megteremteni az informatikai és egyéb hátterét. Néhányan ennek ellenére is megcsinálták, sokan meg nem. Nyilván hosszú távon azok az önkéntes pénztárak kellene, hogy fennmaradjanak, amelyek erre is adnak, sokféle portfóliót működtetnek, egyáltalán igényesek.
De amíg a munkáltatók fizetik a tagdíjak nagy részét, az emberek leszarják, hogy melyik önkéntes pénztárba megy a lóvé. Gondolom, évek, évtizedek alatt változni fog az attitűd.
Köszönöm a választ, kerestem a PSZAF oldalán, de biztos bénáztam. Amúgy elég nevetséges, hogy nem publikálják egyesek a hozamokat, nyílván nem akarnak idő előtt magyarázkodni, ha nem úgy mennek a dolgok, mint tervezték.
Mellesleg a keresett adatra továbbra sem derült fény.
Annyit hozzá, hogy az OTP adatai nem kompatibilisek teljesen a többivel, mert a többi 2009. január 1-jén idult 1-ről, az OTP pedig 2008. jan. 1-jén. Ha a tavaly dec. 31-i árfolyammal összeveted, akkor az OTP-nél a klasszikus hozama 10,57% eddig, a kiegyensúlyozotté 22,3%, a növekedésié 33,78 százalék.
A többinél simán levonod az 1-et az értékből, és felszorzod 100-zal.
Nyilván ezért van ennyi ügyfele, mert sok az előnye. Amúgy az idén a magánnyugdíjpénztári ügyfelek zöme az ügynökök "jótanácsára" átlépegetve rettenetesen megszívta. Az OTP-t elhagyók - volt vagy 30 ezer ilyen az első félévben - szinte kivétel nélkül buktak, ráadásul sokan nem aprópénzt, hanem százezreket, milliókat.
Híd véleményével 100%-ig 1-t értek. Ráadásul az Otp Magán-nak a legjobb a nyilvántartása. (Emellett ahol csak tudják megnehezítik az átlépéseket.) De leginkább nem tartom hasznosnak egy ügynök által javasolt átlépést.
Ingyen sehová sem léphetsz át, a virtuális veszteséget meg mindenhol benyeled, egy OTP-Axa váltásnál különösen benyelheted.
Az OTP növekedési portfóliója pl. az év eleje óta 33 százalékos hozamot ért el, ami az egyik legjobb eredmény, az Axáé meg csak 8 százalékosat, ami a legrosszabb január 1-je óta a növekedési alapok között. (Neked ugye 30 évesen növekedési alapot célszerű választani.)
Teljesen más a befektetési stratégia a két pénztárnál, az OTP tavaly nagyot bukott, az idén nagyot nyert, az Axa tavaly kicsit bukott, az idén meg az utolsó helyen áll a hozamát tekintve.
Gondold át, de engem mindenesetre az Axa nagyon nem győzött meg, hogy ezen a száguldó piacon csak ennyire volt képes.
Jelenleg és jó régóta az OTP-s magánnyugdíjpénztárnál vagyok. Felajánlották az ingyenes átlépést az AXA-hoz. Érdemes átlépnem vagy érdemes egyáltalán nyugdíjpénztárt váltanom? 30 éves vagyok ha ez számít.
Az Axa szar volt az idén, az egyik legrosszabb teljesítményt produkálta. Az Aegonból viszont húznék a vérbe Kepecs miatt. Szíve szerint átnyomná az összes befektetést állampapírba (azt hiszem, az valamiért jó a biztosítójának), ki is lobbizta ezt az elmebeteg devizakorlátozást a kormánynál. Szóval ott komoly hozamra nem számítanék hosszú távon.
Én, hogy őszinte legyek, csak magyar névadó szponzorú pénztárba mennék: OTP, Dimenzió stb. A többinél, attól tartok, gyakran a tulajdonos érdekei szerint mennek a befektetések, nem a tagok érdekei alapján. Ez amúgy látszik is az idei teljesítményeken.
Viszont arra készülj fel, hogy 2010-től várhatóan szigorodni fognak az átlépéssel kapcsolatos szabályok. A legfontossabb 5 éven belül nem lehet pénztárat váltani, mert akkor a tag elveszítheti a magánnyugdíjához kapcsolodó állami garanciát.
Sziasztok! Egy kis segítség kéne... jelenleg az Aegon magánnyugdíjpénztár tagja vagyok, 30 év körüli lévén a növekedési portfóliót kaptam. Ahogy mindenkinél, az Aegon-nál is nagy volt a veszteség. Igazából eddig nem foglalkoztam a kérdéssel, de most megkeresett valaki, aki át akar engem léptetni az AXA mnyp-ba. Nézegettem a hozamokat, látszik, hogy az AXA növekedési hozama kicsit jobb, de ha a tagok számát, illetve a vagyont nézem, akkor az AXA sehol sincs az Aegon-hoz képest. Persze almát almával nem tudok hasonlítani, hiszen az Aegon portfóliós rendszere nem annyira régi és az adatok nem összehasonlíthatóak az AXA adataival. A 2009-es adatokat nyilván nem ismerjük még, de ha jól tájékozódom, akkor mindenhol növekedés várható és jól fektették be a pénzünket (vagy legalábbis jobban, mint tavaly). Mit gondoltok, érdemes váltani? Vagy maradjak a fenekemen és várjam meg, hogy a 2009-es év hogyan alakul?
Még egyetemista vagyok. Ez nem önkéntes belépés, hanem kötelező, mivel egy pályázati nyeremény kifizetését csak munkabérként tudják elszámolni. És ahhoz kell.
