Bocs, ha volt már ilyen, a Törzsasztalon nem találtam.
A Kossuth Rádió a mai napját ennek a témának szenteli, sajnos nem tudom hallgatni. Amit reggel elcsíptem belőle: becslések szerint világszerte a lakosság 10-15-20 %-a szenved ettől a nem újkeletű, de újabban rohamléptekben terjedő betegségtől. Az orvos így fogalmazott: a szénanáthától nem lehet meghalni, egyszerűen csak lehetetlenné teszi a normális életet. Az asztmától meg is lehet halni.
Egyértelművé tették, hogy bár nagyon sokféle allergia van, a legtömegesebb, legdrámaibb hatása a parlagfű- és ürömpollennek van. Megjegyezték azt is, hogy sok a hajlamosító környezeti hatás, ezek közül kiemelték a dohányfüstöt.
Magam is áldozat vagyok, tudom, hogy gyógyítani nem tudják ezt a dolgot, legfeljebb az 'állapotot karbantartani'. A tüneteket csökkentő gyógyszerek hihetetlenül drágák, de egyelőre - szerencsére - az egészségbiztosítók támogatják ezeket. Az a sejtésem, hogy ez a betegség sokkal nagyobb hatással van az ország egészségi és gazdasági állapotára, mint azt sokan gondolnák. Így a megelőzést is vagy félvállról veszik, vagy kifejezetten megtagadják. A Parlament például elutasított egy olyan törvényjavaslatot, ami a parlagfüves területek gazdáira érdemi szankciót rótt volna ki.
Ezek után megkerestem a Fővárosi EB Pénztárat jelezve, hogy számukra a parlagfű közvetlen, tárgyévben jelentkező kiadást jelent, nem is beszélve az évtizedekre vállalt elkötelezettségről azok esetében, akik a mostani parlagfű-dózistól válnak beteggé, és amíg élnek, gyógyszert kell majd szedniük. Javasoltam: indítsanak kártérítési pereket a legnagyobb parlagfű-termelőkkel szemben. Így vagy valamit visszaszedhetnének kiadásaikból, vagy a földtulajdonosok meggondolnák magukat, és a várható milliós kártérítések helyett kaszálnának. Azért a biztosítóhoz fordultam, mert nekik van jogi apparátusuk és szerintem ők a legnagyobb közvetlen pénzügyi károsultak, abban bíztam, lesz erejük segíteni.
A Pénztár válasza az volt, hogy a parlagfű-irtással való foglalkozás nem az ő dolguk.
