A lingvisztika mint a történelem segédtudománya - szemellenző nélkül. Nyitok neki egy új topikot, amit az íráskényszeres önjelölt "történészgéniuszok" remélhetőleg nem árasztanak el érdektelen zagyvaságokkal.
Elnézést leírom mégegyszer, mert egy szót hibásan írtam:
:-))
Tévedsz.
Ezt írtad:
"nyilvánvaló, hogy a történeti forrásokban előforduló ugor és ogur név ugyanazon elnevezésnek két, eltérő módon lejegyzett változata ... ún. z-török, r-török"
Az ugor a finnugor nyelvcsalád urali ága és sohsem jelentett török nyelvet.
A török nyelvekre vonatkozik a z- török és r- török.
A magyarra nem.
Az ogur és ugor sohsem volt ugyanaz.
Alapvető tévedés.
Köze nincs hozzá a néhány csuvas szó ellenére sem.
Csakhogy itt nem a nevek modern kori felhasználásáról, hanem az eredeti megjelölésekről beszélünk.
Nincs köze a nyelvcsaládokhoz: "a történeti forrásokban előforduló ugor és ogur név"-ről írok.
Ezt már korábban se értetted.
-------------
:-))
Tévedsz.
Ezt írtad:
"nyilvánvaló, hogy a történeti forrásokban előforduló ugor és ogur név ugyanazon elnevezésnek két, eltérő módon lejegyzett változata ... ún. z-török, r-török"
Az ogur a finnugor nyelvcsalád urali ága és sohsem jelentett török nyelvet.
A török nyelvekre vonatkozik a z- török és r- török.
A magyarra nem.
Az ogur és ugor sohsem volt ugyanaz.
Alapvető tévedés.
Köze nincs hozzá a néhány csuvas szó ellenére sem.
... egyik a "кукурузa" (кукуруз?), ami megfigyelésem szerint a főtt kukoricacsövet jelenti, a másik a "царевица" vagy "царевичка", ami alatt a lehántott és kis pohárkában árusított szemeket értik ...
nyilvánvaló, hogy a történeti forrásokban előforduló ugor és ogur név ugyanazon elnevezésnek két, eltérő módon lejegyzett változata ... ún. z-török, r-török
nyilvánvaló, hogy a történeti forrásokban előforduló ugor és ogur név ugyanazon elnevezésnek két, eltérő módon lejegyzett változata ... ún. z-török, r-török
Rotacizmus:Ez talán a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető hangváltozás. A köztörök9 nyelvek szóbelseji -z hangja helyett a csuvasban és a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban -r hangot találunk:
m. ökör ~ csuv. văkăr ~ kt. (köztörök) öküz, ögüz
m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz
m. szűr- ~ csuv. s%r- ~ kt. süz-
Ide sorolható még pl. borjú, görény, gyűrű, iker, tenger, térd szavunk is.
"zsír szavunk eredeti szláv jelentése 'makk' volt, s a szemantikai átvitel már a szlávoknál megtörtént. Valamelyik muszlim szerző írja is, hogy a korai szlávok az erdőkben disznók makkoltatásával foglalkoznak"
A sertésmakkoltatásra első okleveleinktől számtalan adat található, de széles körben gyakorolták a későbbi századokban is, helyenként a 19. század végéig, sőt a {757.} 20. század első évtizedében is. Nagyváthy János, A’ szorgalmatos mezei gazda c. könyvében (1791: II. 172–173) ezt olvashatjuk: „A’ Bikk-makk sokféle hasznaiért megérdemli a’ Termesztést. A’ Sertés a’ Bikk-makkon hamar meg hízik, ’s attól kedves ízű húst kap. De a’ szalonnája tsepegni fog, ha tsak a’ makkolás után, vagy két hétig nem kukuritzáztatik...” A 19. század első felében megjelent gazdasági folyóiratokban is igen sokszor értekeznek még a sertésmakkoltatás hasznairól és jelentőségéről. 1862-ben a Falusi Gazda egyetlen oldalán (1862: 115) Közép-Szolnok, Krassó, Sopron, Zaránd és Arad megyéből hirdettek kiadó makkos erdőket.
Kézai: "quarti vero ducis nomen Ethela fuit Bendacus filius" (a negyedik vezér pedig Etele volt, Bendegúz fia)
Priszkosz: Μουνδίουχος
Iordanes: Mundzizco (ablativusban)
Theophanész: Μουνδίου (genitivusban)
(Németh Gyula és Rásonyi László a 'gyöngy, üveggyöngy' jelentésű török mundzsuk, bunčuk, boncsok szóval rokonította a nevét, amellyel a türk népek a lovaik nyakába akasztott golyócskákat jelölték. Hasonló volt korábban Vámbérynek az Otto Maenchen-Helfen által támogatott etimológiája. Eszerint a bundzsuk egy alma formájú tartódísz, amelybe a törökök a zászlóikat beletűzték.)
Marcel Erdal: "b consistently becomes m in post-inscriptional Old Turkic (including runiform mss., where we find mončuk 'bead') when the following consonant is a nasal, e.g. in bïŋ > mïŋ'thousand'. The process leading to this sound change is just at its beginning in the language of the runiform inscriptions, where bän 'I' > män when placed after verb forms." (A Grammar of Old Turkic; Brill, Leiden–Boston–Köln, 2004, 99–100.)
Vásáry István: "láthatjuk, hogy a türk feliratok történeti-földrajzi magyarázata mennyi érdekes pontját világítja meg a régi belső-ázsiai történelemnek. Kezdjük a »távoli bükli nép«-pel. Ez annak az észak-koreai államnak a neve, melyet koreaiul Kogurjonak hívtak, kínai elnevezése pedig Kaoli vagy Kaokouli volt. Keleten tehát egészen Észak-Koreáig húzódott a Türk Birodalom. A név görög feljegyzésben is előfordul Mukri alakban, s szanszkrit lejegyzésben Mukuriformában. Ezt az azonosítást erősíti meg egy tibeti nyelvű dokumentum vallomása is. A tibeti szöveg egy 8. század elején készült ujgur eredetiből való fordítás, mely ujgur felderítők jelentését tartalmazta Belső-Ázsia 9. század eleji történeti-földrajzi helyzetéről. Ebben egy távol-keleti ország neve a türkök (dru-gu) nyelvén mug-ligalakban szerepel, mely országot a kínaiak ke’u-linak neveznek. A kép így teljessé válik, mindössze azt nem tudjuk még, hogy milyen, feltehetően koreai eredeti nevet adnak vissza aBükli, Mukri, Muglig formákban változatosan feljegyzett adatok."
... a kaukázusi balkárok malkar önelnevezése ...: "they call themselves Malkars ... and speak a Turkic language of the Kipchak type ... in most Turkic languages the sound »b« became »m«"
Berta Árpád a bandzsár népnévből próbálta levezetni a magyart ... Más kérdés, hogy a szászánida források bnğr népének Tabarínál megőrződött nevét "hangfejlődési nehézségekre" hivatkozva elveti. Ezen nem kell fennakadnunk. Lehet, hogy derék turkológusunk megtalálta a magyar, megyer népnév b kezdőhanggal írott változatát.
A török nyelvi kapcsolatok kutatása akkor került előtérbe, amikor Vámbéry Ármin megjelentette Magyar és török–tatár szóegyezések című tanulmányát.2 A szerző ekkor még elfogadta a magyar nyelv finnugor eredetét, és úgy vélte, hogy nyelvünk csak „második fokon” mutat rokonságot a török-tatár nyelvekkel.3
Budenz József választanulmánya szintén a Nyelvtudományi Közleményekben jelent meg.4 Budenz egyetemi évei alatt turkológiai tanulmányokat is folytatott, így egyenrangú partnere volt Vámbérynek a kérdéskör vizsgálatában. Budenz már korábban is foglalkozott a csuvas nyelvvel, így nem okozott számára gondot annak bebizonyítása, hogy a magyar nyelv török jövevényszavai egy olyan nyelvből származnak, amelynek egyetlen, máig létező rokona a csuvas. Megfigyelése szerint török jövevényszavainkban egy világos hangtani jelenség, az ún. rotacizmus árulkodik erről.5
Budenz József a csuvas nyelvre irányította a nyelvészek figyelmét: Gombocz Zoltán, Munkácsi Bernát és Mészáros Gyula is tanulmányokat publikált e kérdéskörről. A magyar kutatás kezdettől fogva azt a véleményt képviselte, hogy nem a csuvas nyelv volt az átadó, hanem annak valami őse vagy közeli rokonnyelve.
1902-ben jelent meg Kazanyban N. I. Asmarin Bolgárok és csuvasok című tanulmánya.6 Művében Asmarin a volgai bolgárok népétől származtatta a csuvasokat. Egy bizánci történeti forrás szerint Kr. u. 670 körül, a fejedelem halála után Magna Bulgáriából, a bolgár őshazából a fejedelem fiai elvándoroltak, saját országot alapítani. A Volga és a Káma találkozásának vidékére betelepülő népcsoport alapította meg a tatárjárásig fennálló volgai bolgár birodalmat. Asmarin tanulmányának megjelenése után a magyar tudósok apránként kidolgozták az ún. bolgár-török elméletet. Németh Gyula a már említett és rövidesen ismertetendő, rotacizmus néven emlegetett hangváltozást felismerte a krónikákban szereplő török törzsnevekben is. Úgy vélte, hogy az ogur népnév az oguz népnév rotacizmust tartalmazó változata, ezért minden olyan török népet vagy törzset, amely -gur végű elnevezéssel szerepel a krónikák lapjain, bolgár-töröknek nevezett (onogur, utigur, kutrigur). A bolgár-török elméletet természetesen az is erősítette, hogy a magyarok külső elnevezése az onogur (= tíz ogur, vagyis 'tíz törzs', eredetileg 'tíz nyíl') népnévből származik. A nyelvészek mellett a történészek, régészek és néprajzosok is elfogadták a bolgár-török elméletet, tehát azt a feltételezést, hogy az onogur törzsszövetségben a magyarok valaha szoros kapcsolatban éltek egy bolgár-török néppel, s honfoglalás előtti török jövevényszavaink e kapcsolat emlékei a magyar nyelvben.
A bolgár-török elmélet akkor kezdett megrendülni, amikor nyelvészeink különböző etimológiai szótárakat írván kategorizálni igyekeztek a honfoglalás előtti török jövevényszavainkat. Kiderült, hogy a szavak jelentős hányada nem kapcsolható a csuvas nyelvhez, illetve annak valamely elődjéhez. A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára (TESz) 33 bizonyosan csuvasos típusú ótörök jövevényszót tartalmaz, 9 valószínű csuvasos típusú szót, ezzel szemben 148 szót egyszerűen ótöröknek nevez, 43-at pedig valószínűleg ótöröknek. Ligeti Lajos véleménye szerint „a bolgár-török elmélet gyakorlati alkalmazása csődöt mondott”,7 ezért azt javasolta, hogy a „bolgár-török” jelző helyett a szakma térjen vissza a „csuvasos jellegű” kifejezés használatára. Mi a különbség a kettő között? Amennyiben bolgár-törökként minősítünk egy jövevényszót, akkor azt erősen kötjük a mai csuvas nyelvhez és annak vélt elődjéhez, a bolgár-török nyelvhez. Ha azonban csak csuvasos jellegűnek nevezünk egy szót, akkor egyrészt arra utalunk, hogy az adott szó hangtanilag nem köthető teljes mértékben a csuvashoz és elődjéhez, de a többi török nyelvvel összevetve a szó ismeretlen átadónyelve inkább a csuvashoz állhatott közel, másrészt utalunk a történelmi környezet bizonytalanságára, sokszínűségére, a sztyeppövezet gyorsan változó törzsszövetségeinek bonyolult etnikai-nyelvi viszonyaira. Ligeti Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy az onogur kapcsolatok favorizálása mellett nem szabad elfeledkeznünk a magyar–kazár, magyar–kabar kapcsolatokról, amelyeknek szintén lehetnek nyelvi nyomai.8 A nomád népek társadalmi viszonyainak jellemzésére még visszatérünk, most azonban tekintsük át, hogy egyes török jövevényszavaink milyen jegyek alapján minősíthetők csuvasos jellegűnek.
Fenyvesi Imre törzsőrmester élményei a Don-kanyarból (Sára Sándor filmjében nyilatkozik): "Reggelre a kutyák megrágták szegény orosznak a mellét. Ott láttam, hogy milyen az ember zsírja. Sárgás volt, mint a hízott kacsa. Rossz hatással volt persze, ugye az ember azelőtt sose látta, milyen."
A „porból lettünk, porrá leszünk” bibliai, Korán-beli és görög mitológiai idézetnek tudományos alapja is van – írja a Daily Mail. Egy újonnan felállított elmélet szerint ugyanis az agyag kedvező környezet jelent a DNS molekulák fejlődése számára, az agyag ugyanis teljesen felszívja azokat. A Cornell University biológusai ezek alapján úgy vélik, hogy az egész földi élet az agyagból származhat, és az agyag az, amelyből az élet születhetett.
"Az, hogy a sumér išah és a magyar isa ugyanaz a szó, csak egy feltevés, egy opció, bizonyítás nélkül. Elismerem, nem tudjuk, mi az isa pontos jelentése, de egy sumér szóval igazolni elég meglepő! Nézzük meg jobban a sumér išah szót! A szó összetett, két részből áll, írásban: i3-šah2, míg ’i’ jelentése önmagában „zsír” vagy „olaj”, ’šah’ jelentése „disznó”, így „išah” jelentése pontosan „disznózsír”. A sumérok ismertek más zsírt is, a sumér i'udu, írásban: i3-udu "birkazsír". Így a Halotti beszéd isa szava is pontos fordításban disznózsír lenne (disznózsír, por és homu vogymuk)! Azt is meg kellene magyarázni, miért veszett ki ez a szó és vette át helyét a zsír szó. A halotti beszéd keletkezése 1192 és 1195 közötti időre tehető, míg zsír szavunk első előfordulása 1225, a kettő között nem sok idő telt el. Az išah szó második fele a šah, mint írtam, disznó a jelentése, pontosabban házi disznó (a vaddisznó jelentése „sigga”). Az akkádok is ismerték ezt a szót, az akkád šaḫû jelentése szintén disznó. Meg kéne magyarázni, az išah szó végén levő ’h’ miért tűnt el, így a sumér szó elveszítette eredeti jelentését. (Csak zárójelben jegyzem meg, ennyi erővel a finn apa, atya, mint ember vagy ős jelentésű isä szót is be lehetne helyettesíteni ennyi erővel.)"
...a szláv zsír szóval lecserélt sumér iša, mely Halotti beszédünkben maradt fenn: "isa, por és homu vogymuk" ... zsír szavunk eredeti szláv jelentése 'makk' volt, s a szemantikai átvitel már a szlávoknál megtörtént. Valamelyik muszlim szerző írja is, hogy a korai szlávok az erdőkben disznók makkoltatásával foglalkoznak. Az egész "sertéskultusz", a disznótorosdi, a csabai-gyulai kolbász és egyéb hasonló hungarikumok tehát mind szláv eredetűek.
Hatra a parthus korszakban határvédő szerepet töltött be: "location in the Parthian-Roman border zone on the important caravan routes linking the east to Syria and Anatolia" (Rüdiger Schmitt)
Kézai: "Választottak maguk közül egy főbírót is, név szerint a Turda nembeli Kádárt, hogy az egész hadsereg fölött bíráskodjék; simítsa el a viszálykodók perpatvarait, s büntesse a gonosztevőket, a rablókat és az útonállókat. Mégpedig oly módon, hogy ha ez a főbíró túlontúl szigorú ítéletet hozna, a közösség azt érvényteleníthesse, a helytelenül eljáró kapitányt vagy bírót leválthassa, amikor akarja. Mármost ez a joggyakorlat a hunok, vagyis a hungarusok között egészen Taksony fiának, Géza fejedelemnek a koráig teljes érvényben megmaradt."
Rüdiger Schmitt: „The name of the city is attested several times in the Hatrene inscriptions in the Aramaic form htr`,i.e., Hatrâ (cf. Beyer, p. 168), which most likely means 'enclosure, hedge, fence', denoting a fortified settlement (pace to others who have tried to derive it from Arabic). Hatrâ (thus also in Syriac) normally is rendered by the plural forms (cf. also Syr. Hatrê) Gk. A´tra, nt. in Dio Cassius (75.11.2, etc.) and several early Christian writings such as the Pseudo-Clementine epistles (see Vattioni, p. 3, n. 19) and A´trai, fem. in Herodian (History 3.9.3), as well as in a quotation from book 17 of the lost Parthica by Arrian (q.v.), mentioned by both the grammarian Herodian (Prosodia, p. 264, l. 18) and Stephanus of Byzantium (s.v. A´trai); moreover we find once each Gk. A´tra, fem. sing. in the Cologne Mani Codex (q.v.; P. Colon., inventory No. 4780, acc. A´tran), Lat. Hatra (acc. Hatram) in Ammianus (loc.cit.) and Hatrison the Tabula Peutingeriana (cf. Miller, fig. 241). The ethnonym is Atrênoí in Dio Cassius (68.31.1, 76.11.2) and Herodian (History 3.1.2, etc.).”
Arámi elnevezése tehát kerítést, sövénykerítést jelentett. Ál-Zakariás és mások alapján pedzegettük, hogy a betelepített lovas népeket igen nagy számban alkalmazhatták határőrként. Még azt is leírják, hogy engedték be őket a keleti kapukon a perzsák, amikor szükség volt rájuk.
Kudurru was a type of stone document used as boundary stones and as records of land grants to vassals by the Kassites in ancient Babylonia between the 16th and 12th centuries BCE. The word is Akkadian for "frontier" or "boundary" (cf. Hebrew גדר "gader", fence, boundary; Arabic جدر "jadr", جدار "jidar" 'wall'; pl. جدور "judūr").
"A starlingban jegyzett altájisták-türkisták nem ismernek »csiglát« semmilyen formában, és olyan alapfogalmat sem, amelyből a szó kifejlődhetett volna"
"A Karahanida Kánság igen kései, így ha náluk alakult volna ki a szó, ahhoz nekünk semmi közünk"
Senki nem állított olyat, hogy náluk alakult ki. Mindössze bemutattam a kapcsolatot az általad hivatkozott netes szótárból, amit bőszen tagadtál. Tök' mindegy, a karahánidák mikor kerültek hatalomra, a szó létezett az általuk uralt területen az ő idejükben.
"A völgy, vagy az ujjköz az nem határ, még erőlködve sem. Nincs is ilyen jegyzése"
Mégis ilyen összefüggésben tárgyalják az általad idézett mélyen tisztelt szerzők :)
"Gondolkoztam, hagyjalak é primitív örömödben táncikálni, de inkább felvilágosítalak. Az nemesebb feladat"
Előbb azzal legyél tisztában, van-e értelme annak, amit művelsz.
"ahol Turkia egész szállásterülete van, azt mostanában az ott haladó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Timiszisz, második folyó a Tútisz, harmadik folyó a Moriszisz, negyedik folyó a Kriszosz, és ismét egy másik folyó a Titza ... A turkoknak ez a nyolc génosza saját [közös] fejedelemnek nem engedelmeskedik, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak ... de van fejedelme minden génosznak is"
Persze, hogy a vizenyős síkból kiemelkedő dombokon telepedtek meg, és "nomadizálásukat" az éltető folyóvízhez igazították, amely egyúttal határként is szolgált nekik. Sok szláv törzset is folyóról neveztek el abban a korban.
"Thúry József szerint jelentése: ’kerítés, sánc, gyepű’, Németh Gyula pedig a ’magas gát, nádból és gyékényből font magas kerítés, a sátor bejárata előtt kifeszített gyékény, nagy hó, lavina’ jelentéseket adja meg"
Egyébként meg gátat szab valaminek, határt szab valaminek... ugyanaz.
"egyetlen türk nyelvben (ami későbbi, mint a magyar bejövetel) fellelhető, csak hasonló (!) hangalakú szó"
Azt azért elárulhatnád, hogy a Kásgárínál kétszáz évvel későbbi Kézai neked miért mérvadóbb - nem mintha ez bármit számítana a dolgok mérlegelésénél.
"még erőltetve sem hozható össze szemantikailag a magyar csiglával"
Thúry József, Németh Gyula és a netes forrásod alapjána csigla jelentése 'határ, gát, kerítés, folyómeder, választóvonal, elválasztó hasadék stb.', vagyis a jelentéstani kapcsolat kézenfekvő.
"szerinted történelmet ír, mert onnan került volna a magyarba"
Nem nyilatkoztam azzal kapcsolatban, melyik honnan hova került, mindössze leszögeztem, hogy van rá egy 11. századi karahánida és egy 13. századi magyar forrás (Kásgárí és Kézai).
"Nem sokat fejlődtél"
Te mennyit fejlődtél az általános iskola elvégzése óta? Milyen papírjaid vannak a mosdóban használatoson kívül?
Karahánida sɨɣra'völgy', sɨɣraq'ujjköz' (Kásgárí, 11. század; völgy szavunk viszont a latin vallis-szal rokon, vö. ófrancia valee, ang valey 'völgy', ófrancia val 'szurdok, hegyvonulatok közti folyóvölgy')
Magyar csigla(Kézai, 13. század)
Török sɨɣraq 'völgy, ujjköz' (Abu Hajján, 14. század)
Kazah šekara'határ'
Kirgiz csek ara 'határ'
Tatár csik'határ'
Ujgur csegra'határ'
Üzbég csegara'határ'
Evenki sigdilē, evenki-szolon š́igdẽ'hézag, köz'
Even hidla'hézag, köz'
Negidal sigle'hézag, köz'
Mandzsu šidǝn'hézag, köz'
-----------------------------------------
Kudurruwas a type of stone document used as boundary stones and as records of land grants to vassals by the Kassites in ancient Babylonia between the 16th and 12th centuries BCE. The word is Akkadian for "frontier" or "boundary" (cf. Hebrew גדר "gader", fence, boundary; Arabic جدر "jadr", جدار "jidar" 'wall'; pl. جدور "judūr").
Mindenesetre ha a jugurrus méltóság révén megvolt a karahánida kapcsolat a késő avar/onogur korban, akkor a csigla mezejéről szóló elbeszélést is helyezhetjük ebbe a korszakba.
Elég sok nyilvánvaló párhuzamot hoztam a török nyelvekből. Ez nem elég? Az iskola meg a konnektor is magyar szó, csak hát a kapcsolatrendszer - sokszor az eredet - visszakövethető... Természetesen fel lehet tenni úgy is a kérdést, mióta magyar egy adott kifejezés. Az időfaktor elég jelentős tényező.
A legtökéletesebb alaki-jelentéstani párhuzam, még ha képtelen is vagy felfogni.
"A csigla, amint az világosan le van írva, a csegével együtt gátat, gáthelyet jelent. Ez több mint meggyőző, ellentétben a nem is pontosan ugyanazt jelentő és más hangalakú türk szavakkal"
Thúry és Németh Gyula is hozták ugyanazokat a párhuzamokat, mint én, legfeljebb kisebb számban.
"honfoglalással összefüggő magyar helynevek vannak (éppen a határokkal összefüggésben), türk viszont nincs"
Ha a butaság fájna... A kapu meg az őr ugyanúgy nagyon erős török kapcsolatokkal bír, mint a csigla, mindössze a sövény-t szokás "finnugor"-nak titulálni. Kulcskérdés, hogy a magyar nyelvet mikortól számítod, melyik fejlődési fázisáról beszélsz (persze fogalmad nincs az egészről), mikortól számítasz "magyar"-nak egy kifejezést... Magasak ezek a dolgok neked.
Sőt, hogy a duzzasztógáthoz és a malomhoz visszakanyarodjak, innen a csiki-csuki. Világos már? Ismerjétek meg a mindent behálózó magyar gyökrendszert!!!
Egyszer a Csíki-havasokban jött a megvilágosodás (magarycyf = tanító), amikor elgurítottam egy hólabdát, és a lavina elzárta a hegyszorost. Itt van Kézai Csiglája, nem kell tovább gondolkozni!
Vitatja még valaki a csikk és a becsukódik szótani rokonságát? Amikor becsekkolsz a reptéren, akkor is be-csuk-ódik mögötted a kapu...
Szerintem a csigla a csikk-ből jön, amit az avarok hanyagul hátrahajítottak, és ezzel rendszeresen felgyújtották a határt. Ady is megírta (A grófi szérűn). Ezzel feltalálták a gyepűt és a gyepűelvét, amit az is mutat, hogy már ott el-gyepül-ték (!) az ellent, tudniillik az be se tehette a lábát a földjükre. A gyepűelve maga az elv volt. Sok álmatlan éjszakámba került, mire ezt kiokoskodtam! Ha pedig ez se segített, akkor jött a felperzselt föld taktikája, amikor a sok elhajigált cigarettacsikktől egész országrészek borultak lángba. Ezzel a betolakodók orra előtt végleg be-csuk-ódott a kapu.
i3
šah2 'disznó'
