Mit tekintünk rendszeres jövedelemnek? Jövedelemnek minősül az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (2023-ban 232.000 Ft) összegét. Rendszeres jövedelemnek a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet tekintjük.
A gyerekek utáni adókedvezmény a családi pótlékra jogosultságra utal vissza. A családi pótlék szabályai:
12. § * (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) * akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) * aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
...
4. § j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;
Nagyobbik fiam egyetemre jár, mellette dolgozik 20-25 órában. A kisebbik középiskolás, utána még jár családipótlék és családi adókedvezmény. A nagyobbikat is be lehet számítani, mint eltartott.
A problémám az, hogy ha az ő jövedelme három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér összegét, akkor nem vehető figyelembe mint eltartott. Itt a bruttó vagy a nettó minimálbér számít? Mivel ő 25 év alatti a nettó egyenlő a bruttóval.
Tisztelt Ügyfeleink! A hálózatban bekövetkezett technikai hiba miatt, sem a NAV weboldalai, sem az internetes szakmai kapcsolatok nem működnek. A hiba elhárítása folyamatban van.Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Nem tudom, hogy tudjátok-e, de az egyéni vállalkozók 9-cel kezdődő adószámot kapnak. Ellenben a NAV minden része lehal, ha ilyen adószámmal találkozik. WTF.
Ne foglalkozz a Waberers-szel. Te teszel bevallást, és te tudod, hogy nem kell szochót fizetni. Bíráld felül. Ha ÁNYK-val készítenéd a bevallásod, az is megjelölné sárga figyelmeztetéssel.
Logikus. Ami a legszebb, most előszedtem a Wab által küldött osztalék igazolást, és azon külön szerepel egy mondat, miszerint ... "a magánszemélyt nem teheli szocho fizetési kötelezettség...". Gondolom legjobb, ha írok nekik egy mailt, mert egyik oldali rendbetétele a dolognak még nem rendezi a nemegyezőséget.
A NAV nem csinál különösebben semmit, csak összegzi a kifizetőktől származó adatszolgáltatásokat. A kifizető itt az osztalékot fizető cég, jelen esetben a Waberers. Az ő adatszolgáltatásuk a hibás. Nekem az Erstén keresztül a BETa-n (xetra) vett papírnak van osztaléka, és nem akarnak szochót fizettetni.
Én is kapcsiból ezt láttam, kicsit hirtelen a NYESZ volta a számlának elbizonytalanított, de hát a NYESZ nem keletkeztet az osztalékon fizetési kötelezettséget egyik BÉT részvényre, ha a többire nem. (SZJA mentesség persze nincs NYESZ-en). Az csak mellékesen érdekelne, a NAV automatizmus mit látott, hogy betette ezt a szocho-t, tán megzavarta a cégnévben lévő International szó :)
5. § (3) Nem esik az 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.
eSZJA-ban a Waberers osztalékra kivetett a NAV 13% szocho-t. BÉT-en jegyzett cég, ez hogy lehet szocho köteles, EGT szabályozott piac. Valamit nem jól tudok?
Ismét belefutottam ebbe a kommunizmusból itt ragadt "anyja neve négy példányban" típusú bürokratikus hülyeségbe és naná hogy megint a szocreál egbizt... Táppénzes papírokat készülök idén először beadni és újra szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, egyszerűen képtelenek megérteni hogy a cégkapu-ügyvezető és az ügyvezető ügyfélkapuja, már átment egy (pár) hitelesítésen és ők ebbe a már meglévő kész helyzetbe akarnak ismét belerondítani azzal, hogy mindenféle meghatalmazásokat írnak elő újra az ügyvezetőknek. Ráadásul eléggé eszement módon. ..és itt most az RNY baszakodásra gondolok. Értem én hogy abban az esetben amikor ezt a jogot kiadja az ügyvezető a kezéből arról rendelkezni kell és nem is emmiatt sírok, hanem azért mert ez a jog alapértelmezetten nem jár az ügyvezetőnek, miközben más - például az adógyi, cégjoggal kapcsolataos, iparűzési adóval kapcsolatos, stb. - eljárások esetében, igen.
Az szja bevallásnál szerencsére 1 évet kell nézni, év végén és elején elcsendesednek a dolgok, azaz nincs átnyúlás, így mondhatni egyszerű helyzetben vagyok.
Az 5-ös mellékletnek igyekszem megfelelni, próbáltam úgy kialakítani a környezetet.
Azt ne feledd, hogy az szja bevallásod pedig a pénzforgalom alapján kell levezetned és ezzel kapcsolatban felhívnám a figyelmed az szja tv. 5. mellékletében szabályozott nyilvántartások vezetésére.