In: uő–Helmut Reimnitz szerk.: Strategies of Distinction – The Construction of Ethnic Communities, 300–800; Brill, Leiden–Boston–Köln, 1998, 17–69. (The Transformation of the Roman World 2.)
Peter Stadler–Herwig Friesinger–Walter Kutschera–Ernst Lauermann–Rácz Zsófia–Jaroslav Tejral–Eva-Maria Wild–Tomáš Zeman
Kann man die Zuordnungen zu den verschiedenen (ethnischen) Gruppen der Völkerwanderungszeit mit naturwissenschaftlichen Methoden verbessern?
In: Speyeri Pfalz Történeti Múzeum munkaközössége szerk.: Hunnen zwischen Asien und Europa; Beier and Beran Archäologische Fachliteratur, Langenweissbach, 2008, 157–83. (Beiträge zur Ur- und Frühgeschichte Mitteleuropas 50.)
„Az alföldi halmok a hajdani árterületek partjain, hordalékkúpok, hátak, ormok legmagasabb pontjain állnak. Ha egy-két mondattal akarjuk őket eredetük szerint meghatározni, azt mondhatjuk, hogy leggyakrabban 1) őskori (rézkori, bronzkori, vaskori), római kori (szarmata) vagy népvándorlás kori temetkezések sírhalmai, lovas nomád népek, népcsoportok kultikus áldozóhelyei (kurgánok); 2) újkőkori, bronzkori falvak, települések lakódombjai (tellek); esetleg 3) régi háborúk vagy nagy járványok tömegsírjai (testhalmok).
Ezeket az alföldi nép – eredetüktől függetlenül – egységesen halomnak nevezte, bár tájegységtől és a halom méretétől függően többféle földrajzi köznevet is használt rájuk (laponyag, domb, hegy stb.). A kunhalom kifejezés a 19. században született a nyelvújítás hatására, tehát egy mesterségesen képzett, összetett szó. Először Horvát István egy 1825-ös írásában találkozunk vele (HORVÁT 1825, 68–71. rész; TÓTH 2004, 7). Azt hitték ugyanis, hogy a halmos temetkezések a kunokhoz köthetők, a 20. századi hitelesítő feltárások azonban kiderítették, hogy ezeket nem a kunok építették, hanem sokkal régebbiek (az első, késő rézkori–kora bronzkori kurgántemetkezések közel 5000 évesek). A nép a kunhalom szót nem ismerte (és földrajzi köznévként sem használta), hiszen például »Fekete-kunhalom« vagy »Kántor-kunhalom« nevekkel sohasem találkozunk. Mint régészeti szakkifejezés (terminus) azonban meghonosodott nyelvünkben; ma már általánosan elterjedt, és nem csak a szakma alkalmazza, de a köznyelv is ismeri és használja.
Bár eredetük (építésük, keletkezésük) szerint csak a már fentebb vázolt fajtáikat ismerjük, a későbbi évezredekben, évszázadokban számos más céllal is hasznosították őket. Gyakori eset, hogy az eredeti halomépítőktől független népcsoportok létesítettek rajtuk vagy bennük temetőket. Még napjainkban is többfelé találkozhatunk halmokon temetkezésekkel (Szentesen ilyen a Kálvária-domb és a bánomháti Kálvária-halom). Az Árpád-korban, majd a késő középkorban a halmok egy részén vallási okokból és céllal templomot építettek, emellett pedig temetőt kerítettek el (ilyen környékünkön a Kajáni-Temető-halom vagy a fábiánsebestyéni Pusztatemplom-halom). Ezeken túl sokfelé láthatunk rajtuk, mellettük feszületet, kálváriát, haranglábat. Halmaink az alföldi táj kiemelkedő pontjai, így természetesen őrhelyként, kilátóként is funkcionáltak (ilyen a szentesi Vigyázó-halom). Mivel biztos tájékozódási helyek, ezért sok esetben szerepelnek közigazgatási határvonalak határpontjaként is, csúcsukon gyakran régi határjellel … (példának vehetjük környékünkről a Hegyeshatárt, Hármashatárt, Határ-halmot). Ilyen alapon neveznek egyes halmokat őrhalomnak (strázsahalomnak) vagy határhalomnak, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy – jelenlegi ismereteink szerint – egyetlen halmot sem építettek kizárólag őrhelynek vagy határjelölési célból.”
Szerinted nem kéne jobban védeni ezeket? Vagy annyira televannak a múzeumok? Én nem tudom? Egyszer voltam pécsen egy bronzkori anyagokat kiállító muzeumban. Két idős nő volt ott,sötétben, hidegben. Mondták ha jön valaki csak akkor kapcsolnak fényt. Az egyik mondta hogy amikor a papák, kert ásás közben találnak és behozzák a lelteket, el kell küldeni őket mert nincs hely a raktárba. Én ezt akkor nem akartam elhinni.
Megnézted jobban a követ? Kicsit neccesnek tünik. Nem akarok okoskodni. De ha később kiderülne hogy a turisztikát akarták vele megdobni. Én nemcsodálkoznék. Meg az hogy ecceee csak otvóóót! Ha az uborkafoldön találták volna ásás közben valahogy hitelesebb lenne. A vésés belül, nekem túl tiszta. az idő nyomot hagy az ilyen zugokon.
Nemhiszem hogy jogom van más katalógusát negatív célokra küldözgetni. De mint írtam is. Rajta van az interneten is. Csak beütöd a galériák nevét, és már dobja is, van amelyik még a leütési árat is. Most aztán vannak. Itt vannak a karácsonyi aukciók.
A barátom teljesen legálisan keresőzik ,és nem mindennapi eset, hogy" gyanús" kincs esetén,akár mindjárt reggel hazaküldik öket. Méghozzá a vezető régész. No emberek menjenek haza, pihenjenek egyet, dupla gázsi a mai napra.
Most nehéz helyzetbe hoztál. Nem vagyok olyan helyzetben, hogy egy jogi procedúrát magamra húzzak. De itt a neten is találsz. Mondjuk P betűvel kezdődik. Az egyik legnagyobb. És a Váci utca közepe táján van, a bejárata. A neten is megtalálod. Van kőbalta, fejedelem sír melléklet, és mondjuk egy bronzkori edény 20 ezer ft-ról indul.
Távirati stilusban kell írjak. Mert a hosszú szöveg egy idő után szétesik. Szóval én olyan föstögető ember vónék. Ismernek pesten a nagyobb galériák is,szoktam kapni meghívókat, aukciókra. Az utóbbi hónapokban fel tűnt, hogy a szines prospektusaikban,simán szerepelnek őskori leletek, kincsek. Tessen mondani, hogy is van ez??? Én tudtommal, még a legutolsó banánköztársaságban is tűzzel-vassal irtják a műkincskereskedelmet. Csak azért írtam, mert láttam van egy ,két benfektes is ebben a rovatban. Legalizállták vagy mi? Eléggé furcsa lenne.
A tudósok, beleértve "mindet" :-) be szeretnének kerülni a történelem könyvekbe. Néha olyan dolgokat állítanak, meggyőződéssel,hogy az ember haja az égnek áll. Nekem az tetszik a legjobban,amikor "hozzáértők" megállapítják hogy egy több száz éve élt festő,milyen gondolatokat szeretett volna beleálmodni a képébe. De nem ám feltételező módban, hanem tárgyilagosan. Ott van a jégember esete. Pontosan meghatározták, hányan üldözték, ki volt jó , ki volt rossz. Sebesülten még miket csinált,miket nem. Több mint nevetséges.
Azaz Konstantin egy értesülésből származó állapotot rögzített. Arra már nem volt rálátása, hogy a szerbek éppen úton voltak, ill. ha később meg is tudta a valóságot, a szövegben így maradt benne.
"Mindez úgy 920 táján rögzített 600-650 táján történhetett esemény."
Utólag kikalkulált időpontok. Abban az időben nem volt még a mai időszámítás. Ezt írta valamilyen értesítésből. Jelen időben. Kivonod az illigi 297 évet, és máris helyén van minden. ------------------ Az északon, Lausitz környékén élő szerbek-szorbok Dagobert alatt lázadtak fel a Frank Birodalom ellen. Csatlakoztak Szamohoz. Ugyanekkor függetlenítette magát Thüringia is.
"Szamo 623-658 közt uralkodott Karintiában. Karintia Lausitz vidéke és a mai Szerbia között fekszik. Tehát a déli irányban vándorló Dervan és népe vándorútja Karintián át vezetett. Dervan Fredegar időrendje szerint Dagobert 631.-i wogastisburgi csatavesztése után érkezett népével Szamo országba. Itt feltehetően csupán rövid ideig, legalább egy telelés hosszára állapodott meg. Dervannak azonban még 641 előtt a Balkánra kellett érnie, mert 610-től uralkodó Heraklios bizánci császár aki őt befogadta, 641-ben halt meg. Dervan azért választotta a bajor-avar határszélen és Karintián át vezető utat, mert 631 táján itt egyaránt biztonságban volt a korábbi frank hűbérurától meg az avaroktól is." PÜSPÖKI NAGY PÉTER ----------------- Pontosabban nem Dervan, hanem az Ismeretlen Herceg (a testvére) vitte a szerbeket a Balkánra.
Clive Gamble