Erred olgozta ki egy imserősöm azt a megoldást, hogy bulin, mikor valakivel először találkozott, mindig hagyta, hogy az mutatkozzon be, aztán azt mondta, hogy "jé, én is pont Péter/Béla/Günther/Tamás/stb. vagyok, mint te!" - így, ha két óra múlva odament hozzá egy arc, hogy "Hé, Józsua, jössz pókerezni?" - akkor tudta, hogy az illető Józsua...
Én erre az egyetemen azt a megoldást dolgoztam ki, hogy bárkire, aki 5 méteren belül rámnézett, úgy köszöntem rá, mint egy ismerősre, széles mosollyal - ha ismer, akkor OK, ha nem, akkor viszont gondolkozzon ő, hogy honnan ismer ;)
Van egy gyakornok fiúkolléga, olyasmi a neve, mint a Julián - szóval, ritka név, és ha esetleg becéznénk, az nagyon nőiesen hangzana. Megkérdezte az egyik 35 körüli kolléganő, hogy mi a beceneve. A válasz: "Töki". A csaj, miután levegőhöz jutott, kinyögte: "Hááát, valahogy én nem szeretnélek így szólítani..." :D
Nekem borzalmas a névmemóriám, és kissé (?) felületes is vagyok. bm613 topictársnak nincs arcmemóriája, viszont szivacsként szívja magába az infókat az agya, és vágja a neveket, főleg azokét, akiket már legalább ötször látott. Ilyenkor szokott az lenni, hogy szeretnék valakiről valamit mondani, és így kezem: "Tudoood, az a magas, szőke..." bm613 értelmesen próbál nézni. Akkor a fejemhez kapok: "Az a mérnök Debrecenből, na!" Említett topictársunk azon is jókat szokott derülni, hogy két különböző közös társaságunkban (ahol kettőnk személyén kívül is akadnak átfedések) van egy (mondjuk) Tarjáni meg egy (mondjuk) Tarjányi nevű fickó, a keresztnevük nem azonos, még csak nem is hasonlít. Nekem egyszer "beakadt a cipzár", és azóta nem bírom megjegyezni, melyik melyik. Próbálom magyarázni bm613-nak, melyikre gondolok. "Tudoood, a sötét hajú..." Értelmes nézés nr. 2. "Aki a zenésre szokott járni, na!"
Az én korosztályom Dánielekkel van tele, úgyhogy ugyanezt én is eljátszottam egy évek óta nem látott gimis évfolyamtárssal, akivel a metrón találkoztam. Nem az volt, akire gondoltam, de addig eltaláltam, hogy Dani.
Az egyetemen meg sose tudom összepárosítani az arcokat és a neveket, amiket látok. Egyszer boldog névnapot kívánt egy srác (közismert dátum), egy kicsit beszéltünk, és csak utána derült ki, hogy neki is ugyanaz a keresztneve, tehát viszont kéne kívánnom...
Ha már Facebook... Járok egy hobbiklubba, rengeteg ember, abszolút vegyes korosztály, sok a 60 fölötti. Ennek megfelelően sok nő úgy használja a nevét, hogy Gipsz Jakabné. Aztán ha nagyon érdekel, megkérdezem, hogyan szólíthatom, és akkor kiderül a keresztneve. (A többség egyébként Mária vagy Katalin.)
A Face-en a saját falamon néha adok feladványokat, amikre privát üzenetben várom a megfejtést. Tiszteletben tartom, hogy nem mindenki szereti, ha betaggelik, ezért így jelzem hozzászólásban, hogy kinek van már meg a megfejtés: "V. Andi tudja". Persze utolért a végzet: helyes megfejtést írt priviben egy csaj a klubból, méghozzá Gipsz Jakabné. Hát, most írjam úgy, hogy "G. Jakabné tudja"? Inkább megírtam őszintén a post alatt egy hozzászólásban, hogy nemtom a keresztnevét, és hogy ez nekem nagyon kínos, de egy életem, egy halálom: talán Marika. Közben bm613 topictárs még az iwiw-ről kiderítette, hogy Mónika. Update-eltem, hogy nem Marika, hanem Mónika, és ezer bocs. Mónika meg jött, és a post alatt rettenetesen röhögött. (Aztán később élőben is röhögött, és persze nem haragudott.)
Egy másik asszony szintén a klubból ismerősöm, nagyon szép tájfotókat szokott megosztani a Face-en, tetszenek, és érzelmeimnek egy-egy lájkkal hangot is adok. Amikor összefutottunk a klubban, mondtam is neki, hogy mennyire jók ezek a képek, faggattam, hogy mind saját-e stb. Közben végig Katinak szólítottam. Csak másnap jutott eszembe, hogy ő nem az X. Kati (szintén klubbeli ismerős), csak nagyon hasonlít rá. És megint jött egy szép kép a Face-en, és láttam az illető nevét: Q. Istvánné. Hogy az a... Szerencsére más ismerősei nem fogták vissza magukat, és hozzászólást is írtak. Egyikük pl. ezt: "Katikám, hát ez gyönyörű!" (A hülyéknek is lehet szerencséjük...)
Beégünk, csak áthelyeződött a tagság egy része a face-re. Több ilyen csoport is van. De hogy ne legyen hiányérzeted, itt egy mai friss: Munkahelyi mosdó, kisdolog elvégezte után húzom le a wc-t. Abban a pillanatban valami fejbe ver, hideg, vizes, kemény! Leszakadt a tartály a falról (kb.2,2 m magasan volt) a teteje a fejemre, a víz az egész lényemre zuhant. Még sikítani is elfelejtettem ijedtemben. A tartály ott ficegett a fejem fölött, csak a befolyó vízcső tartotta meg, immáron víz nélkül :) Ott álltam mint az ázott faszent, kolléganők miután látták, hogy nem esett bajom, sírtak a röhögéstől. Ki a fene gondolta volna, hogy ennyi víz van benne?
A környékünkön sokszor találkozok eltévedt emberekkel, végülis az egyik felét csak úgy 15 éve építették be, és a gagyibb térképeken még mindig nincsenek rajta az utcák. A mai viszont reménytelen eset volt.
Az utcánk végén messziről láttam, hogy egy autónak csak az egyik féklámpája világít. Egy szakadt Ford Ka volt az. Nem ment el, de amikor kikerültem, utánam szólt a benne ülő szőke nő, de már azt is meg kellett kérdeznie telefonon, hogy milyen utcát keres. Mondtam, hogy lefelé, a főúton (ezt még mutattam is), utána balra. Megköszönte, és elindult.
Én is mentem le, és láttam, hogy jobbra fordul be, aztán megáll. Még egyszer odafutottam, és beszóltam az ablakon, hogy balra, a másik oldalon lesz... valamit hümmögött, aztán visszafordult. Kiderült, hogy vagy nem figyelt, vagy nem fogta fel, mert ahelyett, hogy átment volna a túloldali utcába, amit keresett, visszakanyarodott a főútra, átment a villamossínen, aztán felment a szemközti hegyre vezető egyik kis utcán. Még pár percig vártam a buszra, de nem jött vissza.
Kiccsaj kezd beszélni, tegnap megvolt az első két szavas kifejezése: "kicsi kuki". Most izgatottan várom a délutánt, amikor az apja megy érte bölcsődébe és a gondozónők kaján vigyorral elmesélik, hogy beindult a beszédfejlődés :)
Szöszi aranyköpése: "Hallod, most már ennyi idő elteltével kezd megszépülni a szülés emléke". Néztem nagy szemekkel, hogy komolyan, két év után feldolgoztad a traumát, hogy fáradt voltál, de egész éjjel nem jutottál ki kávéért? Örül, hogy már jobban vagy :)
Nem az én beégésem: Tegnap moziban a Csillagok Háborúja 7-et néztem meg. Egy srác reklamált, hogy az Ébredő erőre kapott jegyet a Star Wars 7 helyett!!!!!!! Csak azt nem értem, ez hogy jött ki neki, amikor a jegyre nincs ráírva az, hogy Ébredő erő, csak az, hogy Star Wars 7.
Tegnap Szöszi etette Kiccsajt, akinek megakadt 1-2 mp erejéig a torkán a falat. Igazi krákogós, öklendezős, grimaszolós, "mingyámeghalok" fuldoklás volt. Látva Szöszi pánikba esett arcát, megtetszett neki a dolog. Azóta akárhányszor az apja eteti, a teljes etetést kamufuldoklással tölti. Szöszit meg az agyvérzés kerülgeti.
Holnap vizsgázom, ezért Szöszi mára szabadságot vett ki és amíg készültem, ő vigyázott Kiccsajra. Délután az asztaltól felnézve látom, hogy Szöszi a nagy buzgóságban hason fekve bealudt a kanapén, amíg Kiccsaj körülötte játszott. Ezért gyakrabban is néztem oda. Egy idő után hozzám is kiért a szag, hogy csomag érkezett. Szöszi továbbra is alszik.
Kiccsajnak kezdett kényelmetlen lenni a dolog, odament az apjához és megsimogatta. Semmi reakció, horkol tovább. Picit meglökdöste, nincs eredmény.
Sarkon fordult, elment megkeresni a homokozólapátját, visszament, majd kétszer izomból arcon csapta Szöszit vele. Azonnal kapott tiszta pelenkát.
Előzmény: Kiccsaj kötelező alvási felszerelése: maci és cumi. Minden alvás előtt elmondjuk neki, hogy pssszt, a macik már alszanak, majd teátrálisan a macik szájához nyomjuk a cumit. Aztán letesszük, megkapja a cumit és a macit és alvás van.
Este fektetés előtt még az ágyunkon ülve lenyugtató rituálé zajlott, gyakorlatilag ilyenkor lelassítjuk a pörgésből.
Szöszi odafeküdt mellénk, majd erős álmosságra hivatkozva bealudt. Kiccsaj párszor próbált odamenni hozzá, de visszahúztam egy "psszt, apa alszik" mondattal. Láthatóan vette az adást.
Majd Szöszi álmában egy hatalmasat ásított. Kiccsaj azonnal kapcsolt, kikapta a cumiját és lenyomta Szöszi torkán és elégedetten nézte. Szöszi fuldokolva felült, könyékig matatva a szájában kiszedte a cumit és bután nézett körbe.
Kiccsaj logikája: aludni csak cumival lehet és ő helyreállította a rendet.
Azt már aránylag korán észrevettük, hogy nem az a típus, aki nagyon lelkesedne a testkontaktusért. Főleg mostanában, hogy megtanult járni és mi csak feltartjuk a körsétáiban a hülye ölelgetésekkel, puszilgatásokkal. Szüleimnél voltunk látogatóban, én épp elkaptam Kiccsajt megpuszilgatni, ő viszont erőteljesen arrébb tolt, jelezve, hogy ne gátoljam ilyen hülyeségekkel a haladásban. Szüleimnek mondtam viccelődve, hogy "Na, Kiccsaj nemsokára bemegy a gyámügyre és feljelentést tesz ellenem túlpuszilgatás és személyes szabadság korlátozása miatt."
Kiccsaj megállt, lassan hátrafordult, összehúzott szemöldökkel rám nézett: "Igen!"
Fogalmam sincs, hogy ő mit értett, de azóta is várom az idézést.
Hehe :) Lapátot nem láttam (bár néhány perc múlva már aludtam), de hasonló elszántsággal kergették :)
Szüleimmel megbeszéltük, hogy néhány napot náluk héderel Kiccsaj. Jó 200 km-es távolság. Mivel nekem becsúszott a tervezettnél korábbra egy vizsga, apám feljött és Szöszivel együtt viszik le. Jellemzően napi egy ajándékcsomag van Kiccsaj részéről. Reggel akartak indulni, de tologatták, hátha kijön, aminek kell és utána kiürült gyerekkel indulhatnak. Semmi. Végül nem sokkal ezelőtt feladták és elindultak. Pár perce sms jött apámtól: "A Széll Kálmán térnél járunk, megérkezett a csomag. Félreállni egyelőre nem tudunk, az ablakot pedig a kinti hőség miatt nem tudjuk lehúzni..."
Most ülnek az új fejlesztésű Wunderbaummal egy légtérben :)
Rövid folyomány még a történethez: már a műtőben, előkészítenek. Berepül egy hatalmas légy. (Steril műtő...) Az egyik stábtag pedig egy fertőtlenítő spray-vel kergeti és próbálja kinyírni.
De a jelek szerint megúsztam, hogy a nyílt sebbe petézzen.
