Ismét belefutottam ebbe a kommunizmusból itt ragadt "anyja neve négy példányban" típusú bürokratikus hülyeségbe és naná hogy megint a szocreál egbizt... Táppénzes papírokat készülök idén először beadni és újra szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, egyszerűen képtelenek megérteni hogy a cégkapu-ügyvezető és az ügyvezető ügyfélkapuja, már átment egy (pár) hitelesítésen és ők ebbe a már meglévő kész helyzetbe akarnak ismét belerondítani azzal, hogy mindenféle meghatalmazásokat írnak elő újra az ügyvezetőknek. Ráadásul eléggé eszement módon. ..és itt most az RNY baszakodásra gondolok. Értem én hogy abban az esetben amikor ezt a jogot kiadja az ügyvezető a kezéből arról rendelkezni kell és nem is emmiatt sírok, hanem azért mert ez a jog alapértelmezetten nem jár az ügyvezetőnek, miközben más - például az adógyi, cégjoggal kapcsolataos, iparűzési adóval kapcsolatos, stb. - eljárások esetében, igen.
Az szja bevallásnál szerencsére 1 évet kell nézni, év végén és elején elcsendesednek a dolgok, azaz nincs átnyúlás, így mondhatni egyszerű helyzetben vagyok.
Az 5-ös mellékletnek igyekszem megfelelni, próbáltam úgy kialakítani a környezetet.
Azt ne feledd, hogy az szja bevallásod pedig a pénzforgalom alapján kell levezetned és ezzel kapcsolatban felhívnám a figyelmed az szja tv. 5. mellékletében szabályozott nyilvántartások vezetésére.
Kis EV-ként nem azon múlik, hogy egy számla áfáját ebben a hónapban fizetem vagy a következőben. A számlázó programból egyszerűbb lehúzni a hónapban kiállított számlákat, annak van x áfája, mint azt figyelgetni, hogy melyik számlát fizették ki 30-án és melyiket 1-jén, és akkor ez még ebben a hónaphoz számít, vagy majd a következőhöz.
A 61. § (1) b)-ben az szerepel, hogy "legkésőbb", ami számomra azt jelenti, hogy korábban is megteheti, azaz havi áfásként nem abban a hónapban szerepeltetem, amikor kifizették, hanem amikor kiállítottam.
A pénzforgalmi elszámolás egy másik eshetőség, egy választási lehetőség, de az nemcsak a bevételnél, hanem a levonható áfánál is érvényesítendő. Az egyéni vállalkozó áfaelszámolásában ez a kuriózum. A bevételed után akkor keletkezik a fizetendő, ha meg is kaptad (max. 45 napig él a halasztás), a költséged után pedig levonhatod akkor is, ha nincs kifizetve.
Azért léptetem ki, mert 2023-ra sem volt 2,5 millió bevétele, és 2024-re sem lesz. A 23hipak-on is jelenthetem ezt a változást, de az útmutató csak az ellenkező változást írja le az előlegnél. Ha a változásjelentőn is beadhatom, annyi előleget írok, amennyit akarok?
2023-ra sávos egyszerűsített iparűzési adót választót kijelentkeztetném alóla. 23hipak bevallást adnék be. Az értékadat fikció, a kijelentés ténye feldolgozandó. De mit írok az előlegkivetéshez?
Megfelelően programozott pénztárgép, és a szokásos korlátozás (a nyugta nem válhat negatívvá, és az áfagyűjtő sem lehet napi záráskor negatív) esetén automatikusan fizetendőt csökkent.
A kisbolt a visszaváltott betétdíjas göngyölegek értékét hol szerepelteti az áfa bevallásban? Fizetendőt csökkent vagy levonható oldalon kell lennie? (nem az új csodaság, hanem az eddig is meglévő "üvegvisszaváltás" a kérdés)
Nem jó. Ha ez ezt jelenti akkor nem szóltam. Nekem az eredeti számlakép kell mert kizárja a kétes helyzeteket. Sokkal informatívabb és jobban használható (de ez már volt itt téma).
én nem tudom mi az a számlakibocsájtás nem is értem a fogalmat akkor se ha az áfa tv valóban gyakorta használja a megfejtésed miszerint ez a kiállított _és_ a vevőhöz el is juttatott számla lenne, igen logikus gondolatmeneten alapul csak nem látom hogy ez melyik passzusban van leírva igazából, az is lehet hogy a jogalkotó a kibocsájtott és kiállított számlát szinonímának gondolja és az is lehet hogy valamiféle harmadik megfejtés a helyes, nemtom
Annyit tennék még hozzá a gondolatmenetedhez, hogy lehet, nyelvtani kukacoskodásnak tűnik, de van különbség a "csak" kiállított, és a kibocsájtott számla között. Az áfa tv. konzekvensen kibocsájtott számláról beszél. Ez az a kiállított számla, amit oda is adunk a vevőnek. Az online számra rendszerről szóló 10. sz. melléklet már a kiállított, kibocsájtott számlákról beszél. Ugyanis a számlázó programmal létrehozott (kiállított) számláról adatot kell szolgáltatni függetlenül attól, hogy a vevő megkapta-e, ki lett-e bocsájtva.
A behunyt szemmel az online számra rendszerből gép-gép kapcsolattal általunk lekönyvelt kiállított számla - ami valójában nem lett kibocsájtva (nem rendelkezünk vele!) - helytelen.
első lépésben azt figyeljük meg, hogy momentán az osából könyvelés eredeti számla nélkül - amíg a jogalkotó az osából letöltött xml-t nem tekinti hiteles számlának - az ördögtül való második lépésben, ha a jogalkotó ezt az xml-t - egyszer, majd - elismeri számlának, ki kell találni egy módszert arra hogy a vállalkozás milyen módon bólintson rá arra a számlára hogy az befogadottnak minősüljön, mert az osás xml a legtöbb cégvezető számára informatikai hókuszpókia, csak egy számlát tudnak értelmezni pdf-ben vagy papíron számlaként ezt a műveletet - majd, akkor - elősegítheti (ha az igazi számla pdf feltöltése a navnak vevő által visszatölthetősége nem valósul meg addigra) ha az xml adatait beleteszi valami szoffer egy generált számlaképbe jelenleg azonban a generált számlakép a fentemlített ördög patás lába itten az íróasztalunkon és a könyvelésünkben, mert azt a képzetet kelti a járatlan vállalkozóban hogy van neki egy számlája, ami könyvelhető áfázható fizethető pedig nincs
