A kalciumszilikát lap egy hőálló hőszigetelő anyag. Ellenkező hatást érsz el vele, csökkenti a hőleadást. Samottot a tűztérbe használnak. Nem külsőleg. Egyiket sem tartom célszerűnek külső burkolásra.
A füstcsövet úgy érdemes átvezetni a falon, hogy bontható, szétszedhető, tisztítható legyen. A vízszintesen vezetett szakaszban vastag koromlerakódás képződik. Egy szezonban akár többször is kell tisztítani, a vízszintes szakasz hosszától függően. Vízszintes helyett célszerűbb ferdén felfelé vezetni, hogyha a lehetőség adott. Hogyha visszaolvasol, már többször ki volt tárgyalva.
Át lehet vezetni a falon egy nagyobb átmérőjű hőálló, akár fém csőben, közte légréssel.
Tudsz esetleg képet feltenni róla? Amiket találni a neten, elég kis felbontásúak. Főleg az ajtó zsanérját kéne befotózni, lehetőleg békaperspektívából. A talált képek alapján amúgy valószínűleg a csapot kellene a zsanérból felfelé valahogy kiműteni
Szeretnék építeni egy kandallót,de pár dologban még bizonytalan vagyok.A feladata a minél jobb hő leadása lenne az adott helyiségben,tehát nem vízteres,hanem konkrétan ott és fölötte a galériában.
Öntöttvas betétre gondolom, de ebben az esetben csak burkolják el hőálló kálciumszilikát lappal, vagy kellene a 2 közé samott, esetleg az csak bent tartaná a meleget?
A másik kérdésem ,hogy a kémény és a kandalló között van egy fal tehát az kell vinnem a füstcsövet a falon( téglafal) Mennyire véssem körbe a csőnek, esetleg valamilyen hőszigetelést tegyek közé?
A képen 1,2Kg sertés combhús látható, már konfitált állapotban
úgy sütöttem meg, hogy a cserépkályába este alaposan befűtöttem, hogy a kályha meleg legyen
majd lefekvés előtt, a parázs leégése után, a hamut lekotorva betoltam sülni, fóliával letakarva
kapott némi fűszert, meg vizet a tepsi aljára, mert attól tartottam, hogy reggelre megég/kiszárad, ehelyett inkább leveses lett, magamra is borítottam kicsit
másnap reggel vettem ki (hétfőről keddre éjjel sült meg), puhára párolódott mint a vaj, ujjal megbökve szétesik
mondjuk kevesebb víz kellett volna talán, helyette zsír, meg több fűszer, de így is finom, lassan elfogy ahogy eszegetem
vettem direkt erre a célra egy keskeny tepsit ami befér az ajtón
egyszer már csináltam benne kelt tésztát, azt kivettem 1 óra után, és kicsit megégett, de azért ehető maradt
Én 12 éve fűtök 68m2-et egy darab 10KW-os Supra M58-as kandallóbetéttel. Sima, 14X14-es téglakéménybe van kötve, egy nyarat száradt akáccal vagy bükkel vagy kőrissel vagy gyertyánnal.
Ha akarom, akkor a legtávolabbi ponton is van 26 fok, oké ilyenkor már szaunázni lehet a kandallós helyiségben, de a fafűtésnél ez a veszély mindig fennáll, azért túl lehet élni, sokkal jobb mint fázni.
A lényeg az, hogy gond nélkül fűthető ekkora terület, a lényeg a jó szigetelés, új nyílászárók.
A mostani enyhe télen délutánonként 2-4 óra tüzelgetéssel volt jó meleg (24-25 fok). Nemhogy éjjelre nem kell rakni, de este 5-6 után sem, és még így sokszor azt éreztem lefekvésnél, hogy túl meleg van. Reggelre-délelőttre maradt a 20-22 fok, sokszor 21 fokban gyújtottam be délután...
"Akkor azok akik másfél millát /vagy többet / költenek egy gázos fűtés rendszerre, azok mind tájékozatlanok"
Én ilyet nem mondtam. Nyilván nekem is volt gázfűtésem is, de amikor a kályhával fűtöttem, akkor az (akár hetekig) nem kapcsolt be.
Bocs, hogy ezt mondom, de nem sok (vagy csak nem megfelelő) tapasztalatod lehet a kályhás/kandallós fűtésről, ha úgy gondolod, hogy csak du. 6 és 8 között lehet tartani a hőfokot, és még csak nem is üldögéltem állandóan a kályh(ácsk)a előtt.
"Kisebb cs.kályha vagy öntött vas kályha csak egyház bizonyos helyiségeibe való. Nagyjából a 30 nm az a max"
Azért ez sok mindentől függ(het). Pl. az egyéni komfortérzete is lehet más egyik v. másik embernek, van, aki 19 fokban is tök jól elvan, van, aki 23-ban is fázik.
Az előző házunk 80m2-es volt, az építése idejében elvárt hőszigeteléssel (5cm eps, födém 15 v. 20 centi üveggyapot). Egy kis (papíron 6kW-os) öntöttvas kályhával befűtöttem úgy, hogy a nappaliban 24-25 fok volt, a szobákban 20-21.
majd kipróbálom a felül begyújtós módszert 2-3 max 4 nagyobb hasábbal,szakirodalom szerint 15cm-nél ne legyen vastagabb és majd kiderül,de szerintem a fabrikettes rakatot felülmúlja
nekem az lesz a korlát hogy egyajtós a cserépkályha és a tűztér nem túl hatalmas,de hát maga a kályha is csinosabb,mert a légkondi kisegítője,bár így elgondolkodva rajta hogy ha a kvótát túllépem,akkor bő 1000kw-ért fizetek annyit mint a kétköb fáért,akkor lehet hogy rentábilisebb lesz
Nézd, erre elég nehéz válaszolni, hiszen mindenki máshogy tüzel, mindenkinek megvan a maga heppje, és ugye nem mindegy, hogy kályha, kandalló, cserépkályha stb.
Az akác egy szempontból gyengébb mint a többi tüzifa: bár bőven van parazsa, de sokkal kevesebb ideig tartja a parazsat mint egy bükk pl. Ez nekem nem gond, és neked sem lesz az. Nálad az a lényeg, hogy intenzíven, megfelelő mennyiségű levegővel elégesd a cserépkályhádban az az x adag fát. Utána x ideig ontja a meleget, nem kell többet rárakni. De gondolom ezt már úgyis tudod. Az akácnál ezzel nem lesz gond, ha vizesebb, akkor is elég parázsig.
Én amúgy begyújtásnál csak apróra hasogatott gyújtóst használok, de abból sokat. Alulra, felülre, mindkét oldalra, kőzépen egy fészek, újságpapírral. Intenzíven ég, hamar melegszik a kémény, kialakulnak az ideális körülmények. Azért nem rakok be begyújtásnál nagyobb fákat, mert átmeneti időben elég a begyújtás is (extra jól szigetelt a ház). Ha folytatni kell a tüzelést, akkor ez a sok gyújtós ad annyi parazsat, hogy mehetnek rá a vékonyabb darabok, ilyenkor már majdnem lehet zárni fullra a primert és elég a szekunder is. Az esetleges további rárakásnál már jöhetnek a vaskosabb darabok.
megfogadtam a tanácsot, akác lett,reggel megrendeltem, délután elhozták a 2köbmétert, békával be is tolták a fatárolómig,be is pakoltam, a mennyiség rendben volt,így kalodában azért jobban nyomon követhető, bár a srác spilázott amikor lecentiztem:D de amikor hozzáfűztem,hogy ugye Ő is megszámolja a zsét,akkor nem háborgott
annyi,hogy őszi vágású,száraznak hirdette,de ha nem is tegnap,de nemrég még a rigók fütyültek rajta, azért láttam már száraz akácot illetve elég más színű ez a börzsönyi akác,a szabócsihoz képest,de fűtsön az a lényeg
Te mennyire nagy darabokban szoktad pakolni a kandallóra? ezek olyan fél/max harmad hasítékok,
Tavaj februárban vettem 13 m3 tölgyet. Komótosan felkugliztam és összehasogattam majd egész nyáron otthagytam a helyén száradni. A meleg nyár megtette a hatását ,szeptember közepén már száraz fát hordtam be a tározóba.Októberben elkezdtem vele fűteni és tökéletesen száraz.
A lényeg hogy napos széljárta helyen száradjon a fa. Ha árnyékban van vagy lehordod a pincébe
Őrök ökölszabály, az akác kivételével a 2 éves ( felhasogatott ) fa a tűzifa keményfa esetén az 1 vagy fél éves fa még nagyon sok energiát vesz el a saját nedvessége miatt az égéstől. Aki fával tüzel annak legyen 2-3 évnyi fája betárolva igaz ez egyszeri plusz beruházás, de megtérül
Jók a tölgyek, a csertölgynek pl. majdnem olyan parazsa van mint a szénnek, de sajnos tényleg kell nekik a 2 év. Én azért is kerülöm.
A bükk szárad messze a leggyorsabban, viszont hamar "romlik" is, azt el kell tüzelni, ha már száraz, nem érdemes tárolgatni 3-4 évig.
Az akác és a kőris nyersen kivágva is tüzelhető, persze ezt azért nem ajánlom senkinek, mert nem lesz az igazi, de a 3 nyári hónap szárítás alatt tökéletes tüzelő lesz belőlük.
akkor még dilemmázok, mert az egyik sima tölgyet,a másik csert hozna,esküszöm még az obis anyag se tűnik rossznak,körfóliázva van,a valós űrmértéke kevesebb mint 1köbméter,de csontszáraz,csak le kéne akcióztatni 75eft-ról
belenéztem a vascső tisztítónyílásán keresztül, pára/víz csorgott le, a kályhás szerint természetes még száradási fázisban
