Ma száz éves a bajai Duna híd! 1909 augusztus 26-án adták át a forgalomnak. A második világégést nem élte túl sajnos az eredeti ívszerkezet, de újjáépítették, majd 1999 óta mint Türr István híd szolgálja az ország utolsó átkelőjét a Dunán. Isten éltesse!!!
Még az idén elkészül az Erzsébet hídon félig Japán ajándékként. A Margit hídon is kiépül a felújítás során. A Lágymányosin is van, ha nem is kimondottan díszvilágítás de a járdakorlátba rejtett közvilágítás és a pilonok speciális tükrös közvilágítása díszvilágítási funkciókkal is bír. A Petőfi és az Árpád híd díszvilágítására várni kell a felújításig.
Amúgy szerintem minden belvárosi Duna-híd megérdemelné a díszkivilágítást, hiszen annyira különböző karakterek, hogy az már önmagában is szép. És ezen túl még tényleg szépek is :)
Jereváni rádió... A hír igaz csak nem 2007-ben, hanem 1985-ben. Ha valaki emlékszik rá a híd teljesen le volt zárva, kishajóval lehetett átkelni a Dunán. Röviden: a járdák vasbeton lemeze szinte neki volt betonozva a rácsrudaknak minimális hézag volt, amiben megállt a szennyeződés ami még nedves is volt így nagymértékben korrodáltak a rácsrudak. Egyik helyen annyira, hogy amikor a felújítás során elbontották a járdalemezt a rúd megrogyott. A W-val ellentétben felújítása a következő években volt: 1980, 1985, 1995/96 és a mostani. A mostani felújítás főbb okai: kocsipálya és járda vb lemezének nagymértékű elhasználódása, hossztartók nagymérvű korróziós károsodása, a festékbevonat elhasználódása, műemléki rekonstrukció. A vízművek élve a lehetőséggel a négy nagyméretű nyomócsövét kicserélte.
Viszont mi a véleményed a Wikipédia cikkről? A gyalogjárók korábbi hibás kialakítása miatt a szerkezet több helyen jelentősen korrodálódott. Emiatt, és a jelentős forgalomnövekedés miatt 2007-ben megkezdődött a tovább nem halogatható felújítása. Ez szerintem nettó hülyeség. Ez az előző, 25 évvel ezelőtti felújítás elsődleges oka volt. Akkor derült ki, hogy az egyik oszlop (valamelyik budai, déli) úgy elkorrodált, hogy a járda síkjában egyszerűen nincs többé. Legalábbis nekünk Szépe prof. így tanította. Nem vagyok wiki szerkesztő, de ezt javítani kéne, nem?
Igazad van, abban is a majd' 110 éves vas van. De nem is kapott soha akkora terhelést, mint egy "igazi" Duna-híd. És főleg újabb, mint a Szabadság-híd.
FYIO: Ezeknél a T ill. I (itt tessék "rendes", alul-felül talpas I-t elképzelni) alakú rudaknál a függőleges, összekötő részt hívjuk gerinclemeznek, a vízszintest övlemeznek. Épp az a pláne az ilyen kialakításban, hogy bár húzásra és nyomásra gyakorlatilag mindegy a keresztmetszet alakja (ez sem igaz, de ebbe most ne menjünk bele), viszont hajlításra az övekben levő anyag sokszorosan "hasznosabban" dolgozik, mint a gerincben levő. A teherviselés lineárisan függ az adott keresztmetszet szélességétől, és köbösen a magasságától. Szóval pont ez a rész viszi a nagy terhet. Az más tészta, hogy amikor a Szabadság-hidat tervezték, akkor a számítási módszerek még nem tettek lehetővé nagyon sok "finomkodást", azért mindent inkább túlméreteztek, arról nem is beszélve, hogy bármilyen elhanyagolást csak a biztonság rovására szabad tenni. (Ha szükséges anyagvastagságra a számítással 8,2 mm jön ki, és a lemez 2 mm-es lépésekben áll rendelkezésre, akkor nem a matematika szabályai szerint kerekítünk, hanem 10 mm-es lemezt veszünk.) Az ilyenek miatt viszont valószínű, hogy egy ilyen hiba a híd állékonyságát nem veszélyezteti. Ennek ellenére remélem, hogy meg fogják csinálni, mert elég ótvarul nézne ki egy még át sem adott híd ilyen hibával. Főleg, hogy nekem ez a híd a személyes kedvencem, hisz' ez az első valóban magyar hidunk. (Magyar tervezés, magyar alapanyag, magyar kivitelezés, ráadásul gyönyörű megoldás a Gerber-tartóra. Az egész világon még egy igazán szép ilyen tartót tudok: a Firth of Forth vasúti hídja Skóciában.) Arról nem is beszélve, hogy ebben a legtöbb helyen még tényleg a 100+ éves anyag van, szemben a Lánchíddal és Margit-híddal, amelyeket a történetük során már többször kicseréltek/átépítettek.
Világos, hogy magába a főtartó gerendájába (nem tudom, mi a helyes szó arra a profilra, majd megírjátok:) nem kóstolt bele a gém, de akkor is elég mély vágásnak tűnik. Ez ilyenkor gondolom a teherbírást nem befolyásolja, csak esetleg további sérülések kiindulási pontja lehet? Vagy csak az átrozsdásodást segíti?
Egyébként ha már itt vagyok ebben a topicban: csak szerintem huppan nagyobbat a Budára menő villamos a befüggesztett rész pesti oldali dilatációs szerkentyűjén, mint ami egészségesnek hangzik? Fél órán át volt alkalmam figyelni, és ott mintha nagyobbat dörrennének az Ipari Hulladékok, ahogy áthaladnak, mint a budai oldalon. Mondjuk eleve nagyobbat durrannak, mint ami a szívemnek jól esik, de ez gondolom még beleférhet (a villamosok lapos kerekei okozta dangdangdangdang kellemetlenebbül hangzik, vacak konstrukció az a típus).
Érdemes az Indexes galériát megnézni: http://galeria.index.hu/bulvar/2009/02/13/daruskocsi_szorult_a_szabadsag/
Nem kis erő léphetett fel, ha így összecsuklott a jármű. A híd sérülését meg gondolom a következő nagyfelújítással csinálják csak meg (20-25 év múlva).
Ez bizony a déli főtartó alsó övlemeze. Mégpedig egy olyan csomópontban ahol kereszttartó köt be. Itt rettentő nagy vizszintes merevsége van a hídnak, úgyhogy ez olyan volt a kosaras kocsinak mintha falnak ment volna . Szét is szakadt. Sajnos a szegecselés miatt körülményes lesz helyreállítani. Hegeszteni nem lehet, mert az alapanyag nem hegeszthető. Hosszú lesz a javítási idő és forgalmat is kell terelni.
A te általad belinklelt képen kevésbé látszik durvának. Azt hittem, legelább 2-3 10 mm-es lemez van egymásra szegecselve övként. Persze így sem 10 perc lesz a javítása, gondolom.
Pedig amit Csokis leírt körülbelül azt veszik figyelembe egy költség-haszon
A (potizív és negatív) externáliákat - mint te is írod - igen nehéz (pontosabban lehetetlen) figyelembe venni, ezért születhetnek túlságosan szakbarbár megoldások sok helyen.
Tévedsz, mert van nemzetgazdasági szint: pl. a GDP ezt jellemzi. Az általad is felsorolt hatások ugye nem olyan gazdálkodó egységeknél (háztartásoknál, cégeknél) jelentkeznek, amelyeket egyenként számba lehetne venni. Az, hogy egy ilyen beruházás végső soron előnyös-e gazdaságilag, abból derül ki, hogy pozitívan hat-e a GDP-re, vagy sem, és milyen mértékben.
Abban teljes mértékben igazad van, hogy e hatásokat nem lehet korrekten pénzben kifejezni: minden szakértő a saját érdekeinek megfelelően fogja alakítani. Maga a társadalmi (nemzetgazdasági :P) haszon becslése egy olyan hókusz-pókusz, ami nem sokat tesz hozzá a józan paraszti ésszel megjósolható kimenetelhez: A "Tihany-Szántód fixed link" valószínűleg több környezeti kárral és közvetlen költséggel járna, mint amennyi gazdasági hasznot hozna.
No ez az. Egyetértek. Az érték meghatározásnál pusztán csak arra akartam utalni, (miként bemutattad) hogy ahány megközelítés annyi érték ugyan arra a dologra. A közgazdászokkal ellentétben én szkeptikus vagyok az érték korrekt pénzbeni meghatározása iránt.
