(amúgy én nem villamos, hanem vizesmérnöknek tanultam, úgyhogy nekem inkább a vízállás vagy -hozam jött be, arra nem sűrűn találsz matematikai összefüggést. de az jogos, hogy a kurv@ fitting inkább adatpótlásra való..)
El is olvastad a hozzászólásomat? Esetleg meg is értetted? ;) Nem az a kérdés, hogy szemre jóleső függvényt fel tudsz-e fektetni a mérési eredményekre, hanem az, hogy tudunk-e extrapolálni. A szemünk kíván egyfajta görbét, a rendszer fizikája attól még lehet teljesen más. Most hirtelen a szinkron villamosgépek tranziens és subtranziens jelenségei derengenek fel, ahol azért nem egészen az a helyzet, amit a felületes szemlélő elsőre gondol.
De ha teszem azt, van néhány mérési pontod egy aszinkron villamosgép fordulatszám-nyomaték karakterisztikájáról, s szemre kellemes függvény szerint extrapolálsz a billenőslip-nél alacsonyabb fordulatszámokra - azaz nagyobb slip-re -, nyilván egyre nagyobb, irreálisan nagy nyomatékokat fogsz jósolni, noha tudvalevőleg az aszinkron villamosgép nyomatéka a billenőslip-en túl kifejezetten kicsi, ezért is problémás sok esetben, kis fordulatszámokon is nyomatékkal terhelve az indítása. Ha álltál már mozgólépcsőn, amit indítanak, s érezted, milyen keservesen, rángatva, már-már bizonytalanul indul, miközben az üzemi fordulatszám mellett teljesen stabil, lényegében nem veszed észre, hogy üresen jár, vagy a reggeli csúcsforgalom embertömegét viszi fel, akkor tudod, miről beszélek.
De ez sem jóslás, mert tudod a fizikai összefüggéseket. Például veszteségmentes esetben a röppálya egy parabola lesz. Tehát amikor extrapolálunk, a rendszer fizikai viselkedése alapján felírjuk azt a függvényt, amely leírja a rendszert, majd a konkrét, mért értékek ismeretében meghatározzuk a konkrét esetre vonatkozó együtthatókat, ezt követően aztán képesek vagyunk meghatározni, hogy olyan helyan, ahol nincsen mérési eredményünk, mennyi lenne a függvény értéke.
Ha nem ismered a rendszer fizikáját, könnyű belátni, hogy nem lehet extrapolálni, hiszen akárhány mérési pontot is adsz meg, azokra végtelen sok függvény fektethető fel. Gondolj csak a polinomok függvényosztályára.
Más szavakkal azt is mondhatnám, hogy ami szemre úgy esne jól, hogy valamilyen függvény szép ívesen fekszik a pontokra, ehelyett lehet olyan, hogy a pontokon egy lengésekkel hullámzó valami halad keresztül, vagy mondjuk szemre szépen ráfekszik a meglévő pontokra, majd hirtelen elkanyarodik. Tehát a rendszert leíró függvényt mindenképpen ismerned kell.
Oké, bénán fejezem ki magam, mert nem ismerem a szakkifejezéseket. Az érdekel, képes-e a bevitt adatokból megfejteni az összefüggést, vagy kitalálni a képletet. Olyan ez, mint pl. amit a haditechnikában a tüzérségi radarral művelnek. Az ellenség kilő valamit ránk. Ez lehet 120 mm-es, 203 mm-es lövedék, bármi, nem tudjuk. De a radarral megmérjük a tulajdonságát a röppályája egy részén, és kitaláljuk honnan lőtték ki. Akkor mi lövünk oda a tüzérséggel és ha nem tudtak elmenekülni addig, akkor végük van.
ha megirod a megfelelo fugvenyt ami kiszamolja, vagy ahogy te fogalmazol, megjosolja (csak ilyen ugye nincs, legalabbis a gepi vilagban, itt szamitasok vannak) akkor barmit megcsinal neked :)
A Calc képes arra, hogy nem lineáris folyamatoknál néhány korábbi adatból megjósolja egy változó értékét? Mint amikor valaki eldob egy követ. Ha x a távolság és y a magasság a koordináta-rendszerben, akkor pont azt látjuk, mint a valóságban egy külső szemlélő. Tehát ha ismerjük a röppálya néhány pontjának x és y értékét, akkor abból a Calc képes megmondani bármelyik pontja x és y értékét?
Most az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet azt megoldani, hogy az xls és doc fájlokat automatikusan Ooo-ban nyissam meg? Úgy értem, hogy kint van az ikonjuk az asztalon, és ha ráduplakattintok, akkor automatice Excel ill. Word nyílik meg, de én Ooo-t használok. Próbálkoztam azzal, hogy ikon -> jobbegérgomb -> társítás Ooo-val (vagy valami ilyesmi), de a következő alkalommal megint Excel/Word-ben nyílt meg. Olyan uncsi folyton külön megnyitni az Ooo-t, majd abban keresgetni a fájlokat...
A *.odt az az OpenOffice saját formátuma, olyan, mint MS Office esetében a *.doc. Tehát ha mentetted a file-t, kell ilyennek lennie. Ha nem, így jártál. MS Office esetén sem tudsz mit tenni, ha a *.doc-ot nem mented, csak pdf-be exportálsz. A pdf az nem a munkafile, hanem egy kimeneti formátum.
Openoffice.org-gal csináltam egy 3oldalas szöveget, 1-2 vonallal megspékelve. Elmentettem PDF-be, amit Adobe reader tökéletesen meg is jelenít, de utólag már nem tudom szerkeszteni. Valakinek volt már ehhez hasonló problémája?
Anélkül, hogy megnéztem volna, gondolom, be kell konfigolni, hogy a szükséges szótárat használja, hogy az illető szöveg milyen nyelvű. Csak egy kósza tipp.
Tudna valaki segíteni? Feltettem a 3.1-es Ooo-t Windowsra. Szeretném bekapcsolni az automatikus helyesírás-ellenőrzést. Az Eszközök > Helyesírás és nyelvhelyesség-et kiválasztva azonban el sem jutok a beállításokig, mert a szokásos ablak mellett (vagy inkább rajta) felbukkan a "Kívánja folytatni az ellenőrzést a dokumentum elejéről?" kisablak. Ha nem, akkor bezárul mindkét ablak, ha igen, akkor elmondja, hogy kész az ellenőrzés, és nincs javaslata semmire. A gond csak az, hogy lehetne javaslata, mert megadtam a dokumentum nyelvét, és van jó pár gépelési hiba is a szövegben. Esetleg van ötlete valakinek?
Üdv! Calc-ban próbálom az egyik cellába beírni, hogy "box", de hiába kapcsoltam ki az ÖSSZES nyelvi modult, álllandóan kijavítja "boksz"-ra. Mi a megoldás? Hogy lehet elérni mondjuk az egész munkalapra, hogy BÁRMIT beírjak, azt NE javítgassa ki egyáltalán, hanem én dönthessem el, hogy melyik cellában mi van. Rettenetesen idegesítő és hiába állítom a cellaformátumot bármire, akkor is kijavítja magyarra az angol szót. XP és OOo3.0.1 magyar verzió
