A mentalikőrt nem kóstoltam, de a menta teát, a menta üdítőt azt nagyon szeretjük jó kis frissítő télen és nyáron, szörp is készült a nyári termésből. A citromfű is jó a szezon elején, nincs vele bajom, csak a citromízű macskamenta jobban ízlik!
Egy kis segítség kéne. Úgy rémlik, hogy vannak homoktövis töveid. Kíváncsi lennék, hogyan "neveled" őket. Bokornak, vagy fának? Hogyan metszed? Úgy tudom tarackkol. A fölöslegeseket egyszerűen kikapálod, esetleg azokból lehet -e új növényt nevelni? Mennyi idő múlva kezd teremni az így ültetett növény?
A bambusz valóban nem megy mélyre, de így is nagyon nagy gond a "fenevad" féken tartása.
Jobb félni, mint megijedni!
Nekem anno két éves háborút kellett viselnem ellene, csupa elvesztegetett idő (erről az asszonykám tudna mesélni, igazi öröm, hogy mostanában nem is látja a "száműzöttet").
A szükséges vesszőt az új helyén is bőven termi, de nagyon sok akác sarjunk van, meg a mogyoró, aminek a sarjánál nincs is alkalmasabb dolog (bambuszt leszámítva).
Szakkönyvben is olvastam erről, amit magam is tudtam, hogy a mogyorónak kiváló vesszője van.
Igen, van az macskamenta(Nepeta cataria) alap változat, az is nő nálunk, illetve van egy citromos illatú típusa(Nepeta cataria ssp citriodora) amely, nekem kimondottan jobban ízlik, az illata is fenséges!
Elvileg van kimondottan bambusznak való gyökérgát is, amúgy úgy tűnik, hogy a felső 30 cm van a gyökérzete. Tavaly vettem észre, hogy erőre kapott, és elindult hódító útjára, érdemes még idejében megfékezni a fenevadat!
Északi fekvésben vannak azok a menták amelyek egymás mellé lettek ültetve, kb 1 méteres távolságra lettek ültetve egymástól, most már egy nagy halom katyvasz megint, tavaly tavasszal raktam rendbe azokat, ha nem találok ki valamit, akkor minden évben megvan az ültetési program, amit a menta ad. Már élire beásott betonlapra, keskeny betonszegélyre is gondoltam, hogy beépítem, itt kicsit viszolygok a műanyag ágyásszegélyektől(a palántaládától nem különben). Csak a megoldásokat fontolgatom. Már az is eszembe jutott, hogy veszek beton zsalukövet, és abba ültetek
Nepeta cataria-ra gondolsz? Azt mi is szeretjük, számomra előny, hogy más, mint a Melissa. A citromfüvet nem szeretem (ki nem állhatom a citromhéjat se), de a hatása miatt időnként iszom, mert nagyon jó nyugtató.
A ládánál szerintem nehezebb megoldani az optimális vízellátást, mert nem tud lemenni addig a gyökér, ameddig akar, és oldalról se szivárog víz a növényhez. És a menta azért elég vízigényes.
Ágyásszegélyt szánok a bambusznak is, sőt annak inkább, mert tényleg agresszív tud lenni, de szeretem mint paradicsom karót, a rügyeket még nem kóstoltam, de elvileg az is jó.
Több féle ízű és fajta mentánk van, az a zavaró, hogy már vegyes-kultúrában nőnek, a nagyobb, magasabb fajták a kúszókat elnyomják, így félő, hogy az utóbbiak kipusztulhatnak, pedig azok között is van ízletes. Tavaly szörp készült a mentából, nem szeretem szárítva, érdekes, hogy a borsmentánk még nem fagyott le, tehát lehetne szedni a kertből frissen, igaz a nyári aromától elmarad a mentol tartalma, de ezen nem csodálkozom, mert tél van.
A citromfüvet ízben tavaly a citromillatú macskamentával helyettesítettem, nagyon ízlik, citromos aromája van, de nem teljesen a Melissa ízvilága.
A mentát mivel tudnám féken tartani? Valami gyökérgátra gondolok, mert az bosszant, hogy a különböző fajták minden évben jól összekeverednek, áshatom ki a töveket, mert métereket vándorolnak az egymás közelében lévők a talaj alatt, most valami megoldást fontolgatok, mivel sekélyen gyökeresedik, ezért már a palántaládára is gondoltam, csak mégis kétségeim vannak, hogy nem kevés ez a mélység a gyökereknek (kb 5-7 cm mély a tálca):
Ámbár főzeléknek alkalmasabb, de ha nyersen gusztusod van hozzá, nyugodtan fogyaszd.
Egyetlen ellenjavallata van. Hisztamin tartalma miatt magas vérnyomású betegeknek csak mérsékelt fogyasztása javallt (hisztamin, szerotonin, kolin aminok vannak benne).
Egy eredeti és szomorkás történet ide kívánkozik:
Néhai K. Pál szomszédunk mesélte, hogy a fogságban annyira kelendő volt ez az erősítő növény, hogy az előfordulási helyéhez külön őrséget szerveztek.
Mulatságos, de egyben szomorú és irányt adó történet is!
Ha a magas hisztamin tartalmú szőröket hatástalanítani tudod (mármint csípősségük okán), az elmondottak fényében és az említett korlátozásra figyelve, csak jót teszel magadnak, ha alkalmilag elfogyasztod!
(magam is lépten-nyomon "csócsálok", de ehhez jó növényismeret kell és a család türelme, akik kicsit féltenek a "rossz" szokásom miatt) :)
Most olvasom Aruna M. Siewert könyvét a növényi antibiotikumokról.
Ő a házipatikába javasolt 15 féle növény között mindkettő változatot kiemeli.
A kanadai aranyvesszőnek némileg más a hatóanyag összetétele, de ugyanúgy alkalmas vízhajtónak, immunerősítőnek.
Ha már a vízhajtásról van szó, a gyermekláncfüvet (kákics), a német egyszerűen csak "pisilő" növénynek titulálja (elnézést!). Az egész növény felhasználható, de a virágból kiváló szirup készíthető.