Minden PWR működhet MOX-al? Mi vele a bibi, merthogy mindenütt többéves hivatali procedúra előzi meg?
Egy atomeromuben minden valtoztatast hosszas hivatali procedura eloz meg...
A MOX-nak kicsit masok a reaktorfizikai tulajdonsagai. Ujra kell szamolni az osszes biztonsagi elemzest. Igy is csak a toltet harmadat-felet lehet MOX-ra cserelni. Csak azokat a reaktorokat lehet teljesen MOX-szal uzemeltetni, amelyeket direkt arra terveztek.
Az NRC azt mondja, hogy (a megfelelo engedely birtokaban) eloszor min. 2 cikluson at csak nehany teszt kazettat szabad betolteni. Ezzel ellenorzik az uzemanyag-viselkedes szamitasanak megfeleloseget, majd ez utan engedelyezik a zona max. 40 %-nak MOX-ra csereleset.
Eddig az volt a hivatalos terv, hogy nincs tervezett időtartam :-)
Nyilván azért gondolnak valamit, de ha azt nyilvánosságra hoznák, mindjárt megindulna az anyázás, jelentkezne egy szagértő, hogy legalább kétszer annyi idő kellene és a biztonság rovására sürgetik a mentesítőket :-(
Másrészt tényleg nem lehet tudni pontosan, elég egy megcsúszó, arrébb guruló törmelékdarab és akkor rögtön újra kell tervezni a mozgást.
Szerintem nem a bili alján levőkkel sokasodik a probléma, mihelyt nem lesznek mereven álló rudak, kazetták felette, jöhet a "porszívó", ami sokkal gyorsabb. A darabok beszorulása a fő veszélyforrás a transzkritikus gócok lehetősége miatt.
Harmadikán tartottak 500 kg-nál. Most (két hét múlva) 1000-nél. Gondolom ami alul van azt nehezebb lesz majd kiszedni tehát nem lehet lineárisan tervezni az időt, de kb. mikorra van tervbe véve a teljes tartály kipucoválása? 2007. tavasza?
szvsz a 60-70esben recessziófüggetlen volt a dolog, az állam fizette mindenképpen a reprocesszálás költségeit, tudjuk, miért; ezeket a költségeket a privatizáció után a BE-nek kellene fizetnie, amely így csődbe megy, mert az üzemelési költségeit a termelt áramért kapott bevétel nem fedezi (a régi Magnoxokról van szó, meg AGR is van asszem). Így az állam ismét fizet.
(ld. a British Energy állandó csődközeli állapotát, amiből a brit kormány húzta ki már vagy 2x).
Erre mondtam, hogy olyan recesszió van, amit a 60as-70es években, az atomfegyverkezés fénykorában nem ismertek. Most talán a MOX lesz a megoldás, mert előállításához nem kell új üzemeket építeni.
Minden PWR működhet MOX-al? Mi vele a bibi, merthogy mindenütt többéves hivatali procedúra előzi meg?
COOOOOOL
Tegnap atomfizikus nap volt Debrecenben és az OAH elnöke elmondta, hogy valamilor kell építeni egy új atomerőművet és ehhez vagy Paksot bővítik, vagy nem. Utóbbi esetben valahova Kelet-Magyarországra is lehetne tenni.
Elvileg ez nem hülyeség, mert itt könnyebb ritkán lakott területet találni, a Keleti-főcsatorna a Hortobágyon megy keresztül, abból lehet vizet nyerni különösebb ökológiai probléma nélkül. Legfeljebb a horgászok a pontyról áttérnek a trópusi halakra :-)
szvsz igen, valszeg a heti gorlebeni cucc is valami hasonló volt. csakhogy a feldolgozókapacitás nem elégséges (USA-ban nincs is), illetve piszok drága (ld. a British Energy állandó csődközeli állapotát, amiből a brit kormány húzta ki már vagy 2x). A franciák sem véletlenül csinálják a saját helyett a németeknek, hollandoknak, meg ha jól tudom a belgáknak, és az oroszok sem pusziért csinálj(n)ák a bolgároknak és nekünk. Így halmozódik szépen a "bontatlan".
Nekem még csak 10 évesek a ásvány-kőzet-földtani emlékeim :-)
Figyu, ti szívattok ezzel a bazalttal?? Egy kőzet, hogy lenne egy másik alkotórésze??
földpát (pl. ortoklász)-kvarc-csillám (pl. biotit) a fő alkotórészek, bővebben http://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A1nit
Grolebenről még: http://en.wikipedia.org/wiki/Gorleben, vagy te inkább németes vagy?: http://de.wikipedia.org/wiki/Gorleben
(Mechamikusan) bontatlan kazettán azt értem, amivel a kiemelés után nem csináltak mást, minthogy 5-10 évig hűtötték, utána megfelelő tárolórekeszekben megfelelő helyen őrzik.
Ez tulajdonképpen nem önálló kategória, hanem ellenpéldája a reprocesszáltnak, ahol a kazettát, pálcákat szétvágják, a pasztillát kiszórják, feloldják, különböző kémiai és fizikai módszerekkel kiszedik azt, ami értékes (U235 dúsítás, Pu, hasznos izotópok) kinyerik, A maradékot, ami szintén rádióaktív izotópokat tartalmaz, de nem jól megfogható egyforma kazettákban, hanem löttyökben, csapadékokban, szintén el kell takarítani, de ez már csak viszi a pénzt. Egyetlen vigasz, hogy az eredeti fűtőelem tömegének ez csak a töredéke.
Amikor még én ezt tanultam, akkor ami folyt beszárították (pl. BaSO4 felületére csapatták le), összekeverték a csapadékállapotúakkal, meg sok-sok kvarchomokkal, összeolvasztották, és így kaptak "üvegtéglákat", amiből a sugárzó anyag egykönnyen nem jön ki. Ezeket szépen be lehet rakni a végleges tárolóhelyen a megfelelő polcokra vagy prizmákba, esetleg be is lehet önteni betonnal.
Azt nem tudom, hogy ez ma, nagyüzemben is megy-e, de megnyugtató megoldás.
A metamorf kőzeteknél is lényegtelen a kor az elnevezés szempontjából. Ha jól tudom.
Az elnevezés lényegtelen, főleg nekem, aki 40 éve tanultam ásványtant :-) De arra emlékszem, hogy az elsődleges és egykomponensü közetek masszivabbak, a gránit meg 3 különböző tulajadonságó alkotóból (bazalt, földpát, kvarc?) áll össze.
a végleges tárolásra való alkalmassága vitatott, geológiai szempontból; nem kapacitási kérdés.
Ha ilyen problémák lennének, akkor nem lennének ilyen több tízéves tervek, mert valami vagy jó, vagy nem jó, ezt majd eldönti, aki az erősebb :-)
A "végleges" tároláson mindig csak csóválom a fejem. Ami nekünk most végleges, az hatvan vagy száz év múlva nyersanyag lehet. Annyira kell eltenni, hogy százéves távlatban baja ne essen, és költségesen lehessen hozzáférni (a tolvajnak ne érje meg, csak annak, aki fel akarja használni).
- A kimerült fűtőelemeket reprocesszálták - a benne levő sugárzó anyag nagyrészét újrahasznosították - kis részét minden különösebb csindadratta nélkül eltárolták
Gorlebenben ideiglenes tárolás van; a végleges tárolásra való alkalmassága vitatott, geológiai szempontból; nem kapacitási kérdés.
Bazalt: ha jól emléxm, csak a neogénban kiömlött bazaltos kőzetet hívják bazaltnak. Gránit: nem metamorf, mélységi magmás. A kora lényegtelen, lehet X milliárd éves, meg párszáz millió. A metamorf kőzeteknél is lényegtelen a kor az elnevezés szempontjából. Ha jól tudom.
Nem olivinlencse, hanem aleurolit (agyagos homokkő). A mecseki nagyaktivitású tároló kutatása azért áll, mert másra kell a pénz. Mit értesz bontatlan kazetták alatt? A kazetták elvileg bontatlanok maradnak végleges eltárolás esetén.
Pardon, rosszul emlékeztem a számra, te hárommilliárdot írtál. Az nem lehet bazalt, de miért nem lehet ősmasszívum? A földkéreg egyrésze addigra már megszilárdult, sőt én olyan elméletre is emlékszem, hogy a Föld keletkezése után a földtömeg először volt szilárd, majd a mag radioaktív bomlásának hője olvasztotta meg átmenetileg a nagyrészét, a felszín meg végig szilárd volt
Kicsit propagandaízű, kicsit nem igaz, de az enyém lenne...
Nyilván ha a vitapartnered mondja, akkor a 2*2=4 is propagandaízű. Mi nem igaz benne?
Gorlebenben 40 éves tárolásra vannak beállva. Utána nem tudom mit akarnak vele csinálni, ez nyilván mennyiségi kérdés.
Bazalt nem tudom miért nem lehet 3 millió éves? Az primer vulkanikus közet, az akármikor kijöhetett akármelyik működő vulkánból. A gránit a metamorf kőzet, az nem lehet olyan öreg, de 3 millió geológiában nem is öreg.
A pécsi uránbányában valamilyen olivin-lencséről volt szó pár éve, aminek a környékén sincs víz, repedés és jó mélyen van. De az utóbbi időben nagy a csend körülötte, nyilván azért, mert a bontatlan kazetták tárolása jól megoldott Pakson is.
Gorleben - egyelőre - nem végleges tároló. Geológiai értelemben ellentmondásos a helyszín. 1szóval Gorlebent nem lehet megnyugtató megoldásnak nevezni, zöldek ide vagy oda. Illetve lehet, csak pofa kell hozzá.
Nekem úgy tünik (minden tényleges staisztikai adat átbogarászása nélkül), hogy ha a plutóniumra bombához nincs szükség, akkor az U235 maradék kinyerése önmagában nem teszi gazdaságossá a reprocesszálást.
Revideálnom kell az álláspontomat egy kicsit. A tradicionális reprocesszáló üzemek, pl. a franciáknál, működnek. Most láttam a (tv2)-n, hogy áll a balhé a németeknél, mert a kimerült német fűtőelemek reprocesszálása utáni sugárzó maradékot a zöldek nem akarják visszaengedni a német gorlebeni hulladéktárolóba.
Ahogy szokták: ha nem lehet miattuk a tározóba szállítani a hulladékot, akkor nincs megnyugtató megoldás a hulladék elhelyezésére. Mint amikor a zengővédők kitépkedték az áttelepített bazsarózsát, majd bejelentették, hogy az áttelepítést a bazsarózsa nem éli túl :-)
Nekem úgy tünik (minden tényleges staisztikai adat átbogarászása nélkül), hogy ha a plutóniumra bombához nincs szükség, akkor az U235 maradék kinyerése önmagában nem teszi gazdaságossá a reprocesszálást. Ennek ellenére a régi nagy reprocesszáló üzemek megvannak, én csak azt mondtam, hogy újat nem fognak már építeni a sóbányákba :-)
A vizes reakotokbol lehet csinálni thoriumos szaporítókat,mivel a sokszorozási tényeső 1 fölött van thorium u-233 ciklusban (csak kell 10 év a beindításához a zárt ciklusnak). Amire gondolsz az a soólvadékos reaktor. (molten salt reactor)
Tegyük hozzá: egyelőre. U235-ből viszont eléggé véges a készlet, az U238 - Pu239 ciklust is fel kell majd használni. Sőt, a jövő üzemanyaga, a tórium is csak csávázva hasad
(Bár a tórium-alapú erőműveknél olvastam valami olyasmit, hogy a működés során keletkező hasadóképes izotópot nem kell majd kivenni meg dúsítani, hanem ott helyen fog hasadni és energiát termelni.)
(De technobulvárban bármit és bárminek az ellenkezőjét le lehet írni.)
