Gyakorlatilag desztilláltvizet állítasz elő, annak a hosszabb távú fogyasztása nem túl egészséges. Főleg nyáron, amikor a fokozott izzadás miatt amúgy sincs teljesen egyensúlyban a só-víz háztartásod. A lecsapódó vízbe kerülő szennyeződésekről nem is beszélve, minden adott egy jó megfostosodáshoz, meleg, por, mosogatás (higiénia) hiánya, stb. Rövid távon nyilván nem olyan vészes dolgok ezek, meg haza is tudsz jönni, amikor kezdesz rosszul lenni. De rövid távon meg minek, beteszel a csomagtartóba két zsugor Szentkirályit, osztjóvan.
Ásol egy kerek gödröt, a közepére teszel egy edényt. A gödröt letakarod rendes fóliával, a szélén körben rögzíted (leföldeled) és a fólia közepére - az alatta lévő edény fölé - teszel egy méretes kavicsot. A kavics lenyomja a fóliát, így a rajta lecsapódó tiszta víz az edénybe csorog éjjel, nappal...
Volt egy tankörtársam, akinek a keresztneve Sándor volt. A neje hallani sem akart arról, hogy becézve Sanyinak hívják, mivel feléjük (Szécsényben) a lovakat nevezik Sanyinak.
Van annak pár éve (talán harminc), hogy a druszám levelét olvastam, amit valamelyik szovjet városból küldött haza a fiatal nejének. Fábri Sanyi volt a levél írója és azért druszám, mert én is Fábri vagyok valahol.
A levélről később írok pár sorral, mert anyámról is kell írnom. Volt neki egy nővére, aki nem Ilonka volt. Hanem Ilony. Pár utcával odébb lakott tőlünk, asszonyneve Asbóthné volt.
Tehát folytatva a Fábri Sanyi druszám levelét így kezdte:
Drága Ilonyom!
Én értettem ám az Ilony megszólítást. Nem is rossz az. Sajnos azonban a Fábri Sanyival való druszaságban van egy kis hiba, mert én nem Sanyi vagyok, hanem Sándor.
Más, nyilván off, de az itt talán bocsánatos, ha cserében gondolkodni kell.
Olvasom, valahol Dalmáciában már most vízhiány van. Azon gondolkodtam, hogy ha nyáron felverem a sátrat, akkor reggelre tuti folyni fog a két réteg közt a víz. Azt miért nem lehet csinálni, hogy fekete, ferde fóliával letakarok egy viszonylag sekély medencét (akár természetest, a tengerparton), abba mehet a tengervíz. Nappal lesz a fólia alatt vagy hatvan fok, ha nem több. Ott már elég nagy az abszolút páratartalom is, szerintem relatívban simán megközelíti a telítettet. (Kéne egy függvénytábla, abban emlékeim szerint benne voltak a különböző hőmérsékletekhez tartozó telítési vízgőz értékek.) Éjjel lemegy a hőmérséklet 20 fok körülire, és a pára kicsapódik a leghidegebb felületen, ami nyilván a fólia, majd annak belsején lecsorog. Nem lesz sok, de a nullánál tuti több, majdnem ingyen van., és naponta ismételhető. A végén a "kézműves tengeri só" meg eladható a vegán bioturistáknak. :-D Hol a hiba?
Emlékszel a 80-as évekre vissza, amikor a Magyar Televíziónak volt egy olyan című műsora, hogy: Önök kérték május elsején.
Én is csak azért emlékszem rá, mert Gálvölgyinek volt egy paródiája erről.
A történet - amire emlékszem:
Gálvölgyi állt egy vastraverzen és csimpaszkodott az egyik keresztvasban. Nézte a felvonulást, mert más dolga nem volt aznap délelőtt. Odament hozzá mikrofonnal a kezében a Hortobágyi Éva riporter. Mondta Gálvölgyinek, hogy este 8-kor a televízióban fog menni a kívánságműsor és mindenki zenei kívánságát teljesítik. Dvorzsák jó lesz?
Gálvölgyi hátrafordult a bőrfejű haverekhez:
Porzsák jó lesz?
A haverek sem ismerték ezt a formációt, ezért bizonytalanul rábólintottak. Jó lesz. Ugysem lesznek otthol este 8-kor.
