Félretéve a viccet, ezek a korai farmotoros autók veszélyesen farnehezek voltak, annak ellenére, hogy igyekeztek könnyű motorokat beépíteni (léghűtés, könnyűfém motorblokk).
Farmotoros-léghűtéses autók még: NSU, Prinz/1100/1200, BMW 700, VW, FIAT 500/126, Zaporozsec, Porsche 356/911, Chevrolet Corvair stb.
Az se lehet a véletlen műve, hogy a faros Skodák az első perctől könnyűfém motorblokkal készültek (1000MB, 1964).
Ki kellett tanulniuk a gyártóknak a farnehéz autókhoz való futóműveket. Még az első Porschék is híresen vezethetetlenek voltak, a 356-os és a 911-es futóművét is módosítani kellett a gyártás során, a Corvair is hamar új hátsó felfüggesztést kapott (fogyasztóvédelmi alapmű könyv is született róla Unsafe at Any Speed címmel, ami azonnal lerombolta az eladásokat). A második generációs Corvair egy szuper jó autó lett, ma a gyűjtők kedvence, de addigra eladhatatlan. Hát a 911-est meg nem kell bemutatni...
A dolog lényege, hogy elöl kemény kanyarstabilizátort kellett alkalmazni, hátul pedig lágy rugókat, stabilizátor nélkül.
A javított Porsche 356-oson annyira lágy rugókat alkalmaztak hátul, hogy be kellett egy kereszt-laprugót szerelni, ami nem engedte leülni a seggét. Ez csak középen volt megtámasztva, tehát kanyarban nem dolgozott. Régebben tárgyaltuk itt, ez volt a híres-nevezetes "chamber compensator".