Miért, tilos a reformátusoknak két egyetemet működtetniük? A kommunizmus hatalomra jutása előtt lényegesen több oktatási intézményük volt, mint ma. A Károlit meg tudtommal a ref. egyház alapította, és tulajdonképpen megkésve kapott csak állami akkreditációt.
Én konkrétan a szigetes szereplésére gondoltam, ahol, az egyetem tudta nélkül, vállalta azt, hogy meleg. A károlis topicban pedig idéztem a HÖK képviselőit, akik elmondták, hogy már korábban is tudtak a gondjairól, és mégsem lépett fel ellene senki.
Ha ez így lett volna, akkor elfogadja a világi teológiai képzést a Debreceni Egyetemen. Ami a lelki problémáit illeti, arról korábban is tudtak, és mégsem csapták ki. Az alkalmatlanná válást a nyilvános szereplése gerjesztette.
Nézd meg a dátumokat.
Az 1-hez: a lelkész úr hülyeséget beszél, tuti hogy elszámoltatták.
A 2-höz: bárki mondhatja, hogy jobban akar politizálni, mint az átlag. Mi ebben az extra? Azon kívül, hogy HJM nem bírja, ha valaki hívőként jobban csinál nála valamit.
"A hívő ember, a keresztény ember nemcsak jó állampolgár, hanem jobb állampolgár, nemcsak jó hazafi, hanem jobb hazafi, nemcsak jól politizál, hanem jobban politizál"
Szerintetek kérhetem a modikat, hogy töröljék minden eddigi hozzászólásomat és tüntessék el nevemet az annalesekből? :)))))))))))
"Ránk nem vonatkoznak a törvények, mi egyház vagyunk"
Tízmilliókkal nem tud elszámolni a halásztelki református lelkész Nem tud elszámolni az állami támogatással a halásztelki református lelkész, aki egyúttal egy helyi oktatási intézmény, a Református Agrárium a vezetôje is. Elbocsátotta azokat a vezetôket, akik megpróbálták megakadályozni milliók elfolyását. A lelkész válasza: "Ránk nem vonatkoznak az állami törvények, mi egyház vagyunk."
Cím:] Millenniumi istentisztelet [Alcím:] Orbán zarándokokkal találkozott Alcsútdobozon [Szerzo:] MTI-JELENTÉS [Dátum:] 2000. 08. 14., hétfo [Rovat:] hazai körkép [Oldalszám:] 4
[Cikk:]
A hívő ember, a keresztény ember nemcsak jó állampolgár, hanem jobb állampolgár, nemcsak jó hazafi, hanem jobb hazafi, nemcsak jól politizál, hanem jobban politizál – mondta Csuka Tamás protestáns tábori püspök vasárnap a budavári Magdolna-templom előtt tartott millenniumi ökumenikus istentiszteleten.
A református püspök igehirdetésében a magyar államiság ezeréves jubileuma kapcsán kifejtette: „az állam, a hatalom, a felsőbbség a Biblia tanítása szerint szolga a jó védelmére és a gonoszság visszaszorítására”. – Az ember dolga, hogy engedelmeskedjen a felsőbbségnek mindaddig, amíg az a felsőbbség istenellenes rendeléseket és rendelkezéseket nem hoz – hangsúlyozta.
Tény és való, de az, hogy saját lelkipásztoraival szemben hogyan tartatja be saját hitelveit, az már végképp az egyház dolga. Ezt a strasbourgi bíróságis kimondta egy ítéletében egy dán pap ügyében.
De az utóbbihoz azért az is hozzátartozik, hogy egy egyház egyeteme nehezen szabhat ilyen feltételeket a leendô papjaira nézve anélkül, hogy egyúttal a már meglevô papjaira ne alkalmazná ugyanezeket az elveket. Márhogy gyakorlatilag, persze, szabhat, csak kicsit furcsán venné ki magát.
A konkrét esetben: ha a lelkésszé avatás a diplomaosztással egylényegű (meglepne), akkor adják ki az abszolutóriumot és biztosítsák, hogy Debrecenben államvizsgázhasson. Ha nem egyazon aktussal történik a kettő (valószínű), akkor adjanak neki diplomát és ne avassák fel.
A jövőre nézve pedig módosítsák az alapszabályukat oly módon, hogy ilyen ne forduljon elő többet, vagy mondjanak le az állami támogatásról és deklarálják az ilyetén feltételeiket is. Nekem mindkettő elfogadható, utóbbi rokonszenvesebb.
Az állam sem vizsgálja, hogy az egyetmi polgár, a diploma megszerzése után mit is kezd vele, ugyanis a kettő között nincs szoros összefüggés.
Mint volt már róla szó: ha ez az iskola kizárólag egyházi finanszírozásból él, olyan rendtartást hoz. amilyet akar. Akér azt is, hogy homokost nem képez. Lenne belőle némi felhördülés, de lenyugodnának. A Károli azonban az állami támogatást is elfogadja. Innen kezdődik az, hogy nem írhat akármit a rendszabályok közé...
Utóbbi, mármint a tanulmányi feltételeket tekintve.
Természetesen spirituális feltételek vannak.
Ilyen típusú intézményekben a diplomaosztás (azaz a mérnökké, tanárrá, stb. "avatás") helyett lelkésszé, pappá szentelés van.
Mit jelent az, hogy automatikus? Azt, hogy az egyháznak beleszólása sincs, köteles lelkésszé szentelni azt, aki ott végzett, vagy azt, hogy az ott végzettnek már nem kell egyéb tanulmányokat végezni, feltételeket teljesíteni, hogy lelkész lehessen?
Ezt én megértem. Csak azt mondtuk többek között ott is, hogy az egyetemi végzést követően a lelkésszé válás automatikus, ellenben a világi képzést biztosító egyetemekkel, mint pl. a debreceni. Az alábbi idézet a felsőoktatási tájékoztatóból ezt támasztja alá.
