azért egy 2-3 perces gyors szellőztetésnek van értelme Pontosan. Sajnos ez nálunk ez nem igazán járható, mert a fürdőszoba ablaka a hajópadló+zsindely kombóval fedett teraszra nyílik, vagyis ha bármilyen módon kitolom a párát a falon kívülre (akár az ablakon át akár szellőztetővel) akkor a terasz teteje fog bepenészedni.. (persze a terasz tetején is ki lehetne vezetni a szellőztető csövét, de az már túl sok lyuk, túl sok probléma)
30%-ra állítom be a célt Az már nagyon száraz, azt szerintem órák alatt se tudja elérni. Én 60-65% alá nem megyek, ott már nem párás az ablak sem.
A páramentesítő nem üzemel folyamatosan. Páraérzékelő van benne (legalábbis a jobbakban) be lehet állítani hogy mekkora páratartalom mellett kapcsoljon ki/be. Nálunk a fürdőszobában kb fél óra alatt lecsökkenti a páratartalmat 90% környékéről 65%-ra és kikapcsol. Persze ekkor a pára még újratermelődik mert pl. száradnak a törölközők de ekkor már csak pár percre kapcsol be, de akár az ajtót is ki lehet nyitni mert ekkor már nincs jelentős pára. Kb. hetente kell üríteni az 5 literes tartályt. A képhez hozzátartozik, hogy régebben a házunkban kifejezetten száraz volt a levegő, mert a régi nyílt égésterű kazán kivitte az összes nedvességet a fürdőszobából, de aztán lecseréltük zárt égésterűre... A feladat adott volt: a fürdőszobában keletkezik a legtöbb pára, ott kell megszünteteni. Erre a 40 ezer forintos páramentesítő tökéletesen bevált. A ruhaszárítással kapcsolatban teljesen igazad van, mi is csak akkor használjuk erre, ha gyorsan kell ruhát szárítani vagy túl sokáig tartana a szellőztetés mert kint is hatalmas a pára. Kb. 7-8 ilyen alkalom lehet egy idényben, ezért nem fogunk ruhaszárító gépet venni.
A fürdőszobát a fürdőszobai szellőző szárítja ki, oda egy nagyméretű földközelben lévő, folyamatosan üzemelő elektromos berendezést semmiképpen nem telepítenék (ezt írja is minden páramentesítő kézikönyve, nem véletlenül).Ruhát szárítani pedig nagyon nem gazdaságos ezzel a módszerrel hiszen egy elkülönített kisméretű szobára van szükség a működéséhez, ezen kívül ruhamennyiségtől függően soksok órányi folyamatos üzemre. Egy átlagos készülék fogyasztása maximális teljesítményen 650W/h, ha csak 5 órányi működéssel számolunk (egy mosás de szinte biztos, hogy gyerekes családoknál lesz az sokkal több is), akkor ez 3,25 KW fogyasztás/nap és egy átlagos háztartásban minden nap mosnak. Nyilván éjszaka megy, tehát csak reggel fogják lekapcsolni. A havi költség így 3.25*30*45 = 4.400 Ft. Ha egész éjjel megy mondjuk 12 órát, az már havi tízezer extra fogyasztás. Egy száztízezres Electrolux szárítógéppel számolva így alig 2 év alatt (vagy 1 év alatt ha egész éjszaka megy a párátlanító) elfogyaszt annyi áramot, amennyibe egy szárítógép kerülne, ami max másfél óra alatt szekrényszárazra szárít 5 kiló ruhát, de van benne 30 perces gyorsprogram is. Ráadásul kis helyiségben szárítani a ruhákat órákig elviselhetetlenné teszi ott bent a páratartalmat, szóval ott nem tárolhatsz nagyon semmi mást és így is úgy is ablakot kell nyitni utána. A szárítógépnél nincs ilyen. De ahol kevés a hely azoknak már feltalálták a mosó-szárítót is.Megint csak az a hülye helyzet áll elő, hogy rövidtvú előnyökért hosszútávú hátrányokat vállal fel a lakó, ami pedig spórolásnak tűnik az végeredményben inkább pénzpazarlás, a komfortról (annak hiányáról) ne is beszéljünk. A páramentesítő mellé ki kell teregetni, kis szobában elég nehézkesen teszel ki mondjuk 2 adag ruhát. A szárítógépből csak kiveszed ha kész a program. Egy páramentesítőt állandóan üríteni kell kézzel ha pedig van csatorna amire rá lehet kötni, akkor végképp a (mosó)szárítógép a jobb választás. Akkor mire való a páramentesítő? Hogy olyan helyet is élhetővé tegyen, ami egyébként nem lenne az. Nálunk a melóban ez a pince, ahol rengeteg iratot tárolunk és páramentesítés nélkül minden szétmenne. Kegyetlen sokat fogyaszt a 3 páramentesítő, de nincs más lehetőség. Lakótérben viszont van. Ezért tartom károsnak ezt a fórumot,rengeteg ember beszélnek rá olyan félmegoldásokra, amivel hosszú távon rosszul járnak és még csak meg sem oldódik az alapprobléma.
A kilélegzett párára pedig ott a rekuperátor, amiből már 2 db helyesen elhelyezve és összehangolva megoldja egy közepes méretű családi ház szellőztetését minimális fogyasztás mellett (1,8W/h csúcsteljesítményen).
Ezek a limitek életvédelmi logika alapján lettek meghatározva, a készülék műszaki védelme miatt
Szerintem egyik sem. Nem tudok elképzelni olyan esetet, hogy egy elektromos készülék 80%-os páratartalomnál biztonságos de 95%-nál már ráz vagy tönkremegy.
Ez az adat csupán a mérési tartomány tetejére vonatkozik, pl a Lidl-es páramentesítő is csak 89% maximális páratartalmat tud kijelezni.
Ugyanazt mondjuk. Nekem azért kell a rekuperátoros szellőztető mert gyűlölök minden alkalommal ablakot nyitni és közben lefagyni a házban meg beengedni a gumiégető cigányok füstjét a környéken. Gyűlölöm az állott szagot is pl főzés vagy fürdés után, ezzel meg egyikről se kell lemondanom. A behozott levevő előmelegített és egész nap olyan a ház belül mintha sosem csuknám be az ablakot. Oxigéndús, erőteljes. A korábbi lakásban ha nem szellőztettem óránként, szinte elaludtam a fojtó oxigénhiánytól. At úlfűtést meg azért csinálom, hogy a kazán kis szünetekkel de folyamatosan járjon rövid ideg, mert a kondenzációs kazánt folyamatos de rövid üzemre tervezték. Ha órákig nem megy majd utána is csak egy keveset (mert a szigetelés tartja a meleget) akkor a komfort is rossz és a kazán is hatásfok alatt üzemel. A párátlanító pedig tényleg semmire nem megoldás ellenben jó drága.
2. Tartósan 60% feletti pára esetén el kell gondolkodni páracsökkentésen, ami nem párátlanító gép.
3. Szellőztetni kell.
Ez idáig a fekete-fehér változat.
Aztán vannak az egyéb verziók, minden eset egyedi.
Én maradi vagyok, ha ez eddig nem is derült ki számodra. A párátlanítókban nem hiszek. Ugyan nem tudom mi az, de a túlfűtésben sem, meg a rekuperátoros szellőzőrendszerben sem.
De a fizika attól még fizika marad, és a fal akkor lesz nedves, ha a levegőben lévő pára kicsapódik, ez pedig a páratartalomtól és a fal hőmérsékletétől függő dolog.
A legrosszabb eshetőséget hoztad fel, a szar vízszigetelést. Nem az az általános egy penészes lakásban. Ez kb olyan példa, mintha beázó tető okozná a vizesedést, százból egy. A túlfűtés azért kell, mert az ember azt hiszi hogy elég a 20 fok is hőszigetelés után, legalább spórolnak is vele. Aztán szépen megjelenik a penész mert a kazán a büdös életbe nem kapcsol be, hisz a hőszigetelés szépen tartja azt a 20 fokot. A komfortérzet is rossz, fázni fogsz 20 fokban. A gázkazán folyamatos üzemre van tervezve, nem arra hogy órákig álljon és csak időnként kapcsoljon be. Ez nem vegyes kazán. Akkor a leghatékonyabb a kondenzáció is. 22 fokon ez nagyjából teljesül is 40 fokos előremenővel. Ez a legjobb fogyasztás/komfortérzet arány.Szellőztetni mindenképpen kell, mert felgyűlik a pára amit kilélegzünk. Hívhatod oxigénmentes levegőnek is, én párás levegőnek hívom. Ezt kell kitakarítani a lakótérből. Erre a legjobb a rekuperátoros megoldás, de a sima ablaknyitogatás is nagyon jól működik némi hőveszteség mellett.A rekuperátor vitathatatlan előnye az éjjel-nappal jelen lévő friss levegő. Olyan lesz bent a klíma mintha a kerti levegőt szívnád és még a párától is megszabadultál, ami pedig kintről bejön az már előmelegített levegő. Ég és föld a különbség a szellőztetés és a rekuperátoros rendszer között.Csak az ára ijeszt el mindenkit, ezért fordulnak a párátlanítókhoz és hasonlókhoz. Márpedig egy sima földszintes Kádár-kocka hőszigetelése és a rekuperációs szellőzés kiépítése jó esetben 3 millió forint. Ha viszont támogatással nézzük, akkor másfél millió.Cserébe penésznek nyoma se lesz többé és nem kell mindig azon agyalni, mi megy szarrá a penésztől legközelebb. Ha sikerül féláron támogatással megcsinálni az ilyen rendszert, 5 év alatt visszahozza az árát, de a komfort miatt már akkor is megéri ha sosem térül meg. Nem minden a pénz.
" Hogy a hőpszigetelés, túlfűtés és szellőztetés az egyetlen tartós megoldás. Minden más csak pénzpazarlás."
Annyi hogy elég a fűtés, nem kell túlfűtés !
" Ha van hőszigetelés akkor még jobban kell szellőztetni"
Tévhit.
A hőszigetelésnek és a szellőztetésnek semmi köze egymáshoz. Azért kell szellőztetni, mert az ember által használt helyiségekben elfogy az oxigén.
Azt kell pótólni.
Írja a szerző , hogy :
"És csak azért szövegelek itt ennyit mert az itt nagyon népszerű félmegoldások, párátlanítók, penészölők sosem fogják megoldani ezt, csak lehúznak pénzzel."
Ja ez az igazság !!
És akkor nézzünk egy esetet.
Egyik ismerőst alaposan behúzták a csőbe. Vett egy Balaton parti társas ingatlant, annak a földszintjén egy apartman szerűséget... 40 nm.
A nyáron mindenütt fekete penész jelent meg alúlról felfelé vagy 50 cm -en.
Mindenütt, külső és belső falakon egyaránt.
A kivitelező azt ajánlotta, hogy alkalmazzanak párátlanítót. Hozott is egyet. Ment egész nyáron termelte a vizet, de a penész csak nem tűnt el. Persze a Balatonban van bőven víz.
A szegény csőbe húzottak nem értik, hogy ha nincs vízszigetelés a víz utánpótlás mindig adva van.
Most pereskednek.. az ügyvédek és szakértők nagy örömére .
Akkor mi is a lényeg? Hogy a hőpszigetelés, túlfűtés és szellőztetés az egyetlen tartós megoldás. Minden más csak pénzpazarlás. Ha van hőszigetelés akkor még jobban kell szellőztetni de ha nem akarod kihűteni ezzel a lakást, akkor marad a rekuperátoros szellőzőrendszer. Ez a 2 tétel a leghúzósabb és meg se valósítható mindkettő (társasházi pokol), de a rekuperátoros rendszer gond nélkül. Nincs pára - nincs lecsapódás - nincs penész. Elvben. De sokan azért szigetelnek, hogy utána 20 fokon járassák a kazánt és ne kelljen nyitogatni az ablakot.. na náluk rögtön visszajön a gond. Attól még a falra tolt bútorok mögötti hidegben vígan ellesz a penész, mert odakoncentrálódik a pára. Ezért kell túlfűteni. Hülyeség a higrométert bámulni, akkor is ha ezer, akkor is ha százezer forintos.
Az itteni több ezer hozzászólás lényege is az, hogy a félmegoldások a legdrágábbak hosszútávon és mellette csak bosszúság van.
A párátlanító is csak addig jó amíg megy, de egy átlag nyolcvanezres gép nem fogja lefedni a lakást, szóval lehet minden szobába rakni egyet csukott ajtókkal, de mellette ugyanúgy kell szellőztetni is az elhasznált levegő miatt. Zajos is, büdös is. Ha már 3 szobát párátlanítunk akkor nyugodtan lehet számolni havi +30e villanyszámlával. Akkor inkább fizetek 6 évig havi ötvenezret egy személyi kölcsönre, csak legyen meg a hőszigetelés és a szellőztetés. Most még a felét is visszakapja az ember a felújítási programmal 2021-ben.És csak azért szövegelek itt ennyit mert az itt nagyon népszerű félmegoldások, párátlanítók, penészölők sosem fogják megoldani ezt, csak lehúznak pénzzel.
Nem vagyok sem falszigetelő szakember, nincs cégem penész megszüntetésére vonatkozóan, nem ajánlgatom magam semmire, nem forgalmazok sem páramérőt sem csodaszereket, semmi közöm a belinkelt céghez, de még csak kereskedő sem vagyok.
Próbáltam jó szándékkal segíteni Khino-nak és leírtam, hogy a nedves falnak (amennyiben nem a vízszigetelés hiánya/hibája okozza), van fizikai magyarázata, még akkor is, ha ez téged nem érdekel.
Ez pedig a levegő hőmérséklet-páratartalom-fal hőmérséklet hármas összefüggése.
Nálam az előző lakásomban is volt penész gond.
Úgy gondoltam, hogy a fő probléma a külső szigetelés hiánya és emiatt hideg a fal. Ez így is volt, csak volt egy másik gond is: viszonylag kis területen laktunk hatan.
Miután eljöttünk onnan, (a lakás megmaradt) volt egy teljes belső glettelés/festés értelemszerűen a penész eltávolításával. Egy ideig üresen állt és utána a penésznek nyoma sem volt, ez pedig egyértelműen a páratartalom csökkenésének volt köszönhető, azóta elkészült a szigetelés is mondjuk.
De pl. unokatesóméknál is volt penész gond. Bementem a szobába és azonnal megcsapott a magas páratartalom, ezt az ember mérés nélkül is érzi. Mivel ők akkor az anyós családi házában laktak és 1 db szobában voltak négyen (2 felnőtt, 2 gyerek) + a teregetést is részben ebben a helyiségben oldották meg, egyértelmű volt a helyzet. Ott szerintem volt vagy 80-as pára, kicsit szauna érzésem volt. Később, miután több szobát is birtokba vettek, szintén megszűnt a penész probléma, anélkül, hogy a külső szigeteléssel bármi történt volna, azaz nem történt más, mint páracsökkenés.
Én például nem tudom megmondani, csak tippelek. A vakolat nem pereg, a festék nem ázik fel, a folt nem kúszik fel a fal közepéig, nincsenek sóvirágok, satöbbi. Ebben kimerült a tudásom a témában, csak következtetek.
Amint a külső hőmérséklet 15 fok fölé megy, vizestül-penészestül megszűnik a probléma. Ahogy nézegetem a képeket a neten, ilyen szokott lenni:
Írtam, hogy ahány helyen mérem, annyiféle értéket kapok. Ez nem csak nálam van így, hanem mindenkinél. Nem egyenletes a pára/hőmérséklet egyazon szobán belül sem.
75-80% pára itt még a szigeteletlen pincében sincs, nemhogy a lakótérben, 60% viszont volt, a hideg széleken, sarkokban.
Innentől ez az egész tudományos fizikai összefüggés lényegtelenné válik, mert a penész vígan elvolt ebben a környezetben is. Tehát akkor hány százalékos a páratartalom a lakásban, ha a sarokban 60% és a melegebb részeken 40-45%? Na ez az, amire nem létezik képlet és összefüggés. A penész se foglalkozik vele.
5 napja van fent a kiegészítő fűtés, eddig nincs nyoma penésznek. A fal alul most 19,5 fokos, bár melegebb van kint.
Korábban naponta töröltem az ottani konnektorról-dugaszról hipós vízzel a penészt (tapintás után érezni lehetett a jellegzetes savanyú szagot), most ez eltűnt. Hogy véglegesen -e, az kiderül.
Egyelőre bejött a dolog. Ez azoknak is fontos infó lehet, akiknél ilyen-olyan okok miatt lehetetlen a külső hőszigetelés, hisz radiátorokat meg fűtéscsöveket attól még lehet telepíteni minden érintett falszakaszra és sokkal olcsóbb, mint egy teljes hőszigetelés.
Most is mértem egyet, ugyanabban a sarokban most 51% az érték a korábbi 60% helyett.
Ehhez az is kellett, hogy napi 2x10 percet szellőztessünk teljesen nyitott ablakokkal reggel és este, egyébként ebben a szobában vagyunk a legtöbbet is.
Ismerősnek van egy UT333 páramérője, majd megnézem azzal is.
Ne is haragudj, ki a tökömet érdekli a sok ipari ketyere amikor a legtöbb penész miatt szenvedő képen se lát ilyesmit? Ők nem fognak százezerért venni higrométert, csak meg akarnak szabadulni a penésztől. Na rájuk szállnak rá a különböző működésképtelen és túlárazott kamutermékekkel a penésszel foglalkozók mert tudják, hogy egyiküknek se lesz pénze teljes hőszigetelésre, ezért az olcsóbb (és használhatatlan) dolgokhoz fordulnak.
Teljesen kihasználják a szorult helyzetüket.Köze nincs az ő problémáiknak az ipari körülményekhez. Ha pedig a penész megjelenik x páránál is, akkor végképp tök mindegy mit matekozol itt össze. A végeredmény számít nem az okoskodás.
De hát én nem is mondtam, hogy 100% pára szükséges, szó nincs erről.
Ahhoz, hogy a penész kialakuljon, nedves közeg szükséges, ez pedig akkor szokott kialakulni, ha a fal hidegebb, mint az adott levegő-hőmérséklethez és páratartalomhoz tartozó harmatponti érték.
Pl.:20 fok, 70% pára, akkor a harmatpont 14,4 fok, azaz ha ennél hidegebb a fal, akkor nedvesedik.
De ha már kicsit melegebb van és ugyanennyi a pára, pl. 22 fok és 70% pára esetében már 16,3 fok a harmatpont.
Ha ilyen van, akkor 2 dolgot tudsz csinálni: vagy csökkented a párát, vagy szigeteled a falat.
60-65 % feletti páratartalom esetén érdemes ennek csökkentésén elgondolkozni, mert az magasnak számít.
A táblázatodra: ugyan nem tudom, mi az a mould temperature (illetve tudom, szó szerinti fordításban "penész hőmérséklet", de ezt nem tudom értelmezni.
Ha ezzel azt akarja jelezni, hogy ez az a felületi hőmérséklet, amelynél a kicsapódás bekövetkezik, akkor szerintem rossz az ábra.
Nekem fogalmam sincs, hogy mennyit ér a bringája, nem is érdekel különösképpen, csak hasonlatként hoztam fel példának és azt akartam érzékeltetni, hogy az élet szint minden területén vannak - mondjuk így - gagyi, meg profi eszközök, legyen az szerszám, fotógép, stb.
" Persze ettől még lehet vízszigetelés probléma is. Szigetelés előtt mindenképp hívok épületgépészt, ő meg fogja mondani, hogy kell -e utólagosan vízszigetelni. Kétlem, mert akkor már ledobta volna a vakolatot a fal kívül-belül, de szó sincs ilyesmiről. Csak kicsapódik a pára és ezért vizesedik a fal."
Ha van vízszigetelés probléma azt bárki megállapíthatja. Általában az építész szokta és nem az épületgépész !!
A jó vakolatot a vizesedés nem dobja le.
Kint a fagy belül semmi... ha jó a vakolat. A jó vakolat jellemtője , hogy megfelelő mennyiségű cement is van benne.
A belüli jó vakolat ha vizes, akkor penészedik.
Tehát elsőnek jó víz -szigetelés és jó hőszigetelés !!
Vannak szakmák, területek, ahol a levegő, pára és harmatpontmérés műszaki előírás, pl. ipari korrózióvédelem. Ezeknél a festék tapadását is mérik, amelyre van szabvány szerinti előírás, N/mm2 dimenzióban.
Kéretik nem lebecsülni olyan dolgokat, amelyeket ne ismersz részleteiben.
(Kropkó Péter egyik nyilatkozata szerint a biciklije 3 millát ér, laikus ezt fel sem tudja fogni, - én sem- nem, hogy ennyit adjon érte, aztán mégsem annyira haszontalan dolog, néhány Ironman viadalon egész jól teljesített.)
Ez nem tudomány, hanem fizikai összefüggés, amelyre okos emberek rájöttek, olyan, mint az s=v*t képlet.
Adott hőmérsékletű és páratartalmú levegőhöz tartozik egy harmatponti érték, amely megmutatja, hogy milyen felületi hőmérséklet esetén történik a kicsapódás.
Pl. az általad írt ominózus sarokban mért 18 fok és 60% pára mellett is 10,1 a harmatpont, tehát ha 14 fok a fal, akkor nincs kicsapódás, azaz még itt sem stimmel valami. Ez azt jelenti, hogy rosszul mér a műszered.
Lehet, hogy szerinted nincs értelme ennyire belemászni, de tegyük fel, hogy a hőfokot jól méred, akkor ahhoz, hogy a kicsapódás megtörténjen, 75-80% párának kell lennie, ami viszont magas, (az egészségre nézve is), ebben az esetben azért érdemes elgondolkodni, hogy a páratartalmat is csökkenteni kellene, függetlenül a penészedéstől.
Persze lehet vízszigetelési gond is, a korábbi hsz.-ből nem derült ki nekem, hogy földszintről/családi házról van szó.
Az meg egyértelmű, hogy ha melegebb a fal vagy folyamatosan járatod a levegőt (ez utóbbi ugye a párát csökkenti), akkor kisebb az esély a penészre.
Ez a higrométeres nyűglődés úgy baromság ahogy van. Az egyik ennyit mér, a másik annyit, a harmadik amannyit. Kinyitod az ablakot és felvidulsz, jaj de kevés a pára! Aztán becsukod és visszamegy oda, ahol korábban volt. Az ember beleőrül a kínai vacak mérők nézegetésébe. Egész iparágak települtek a szerencsétlen áldozatok fejére, mindent extrém módon túláraznak, kezdve a penészgátlóként árult és 20x-os áron eladott hipótól a különböző működő és működésképtelen páramentesítőkön át a szabadalmaztatott szipi-szupi szellőzőkig, amik kiviszik a meleget is. Aztán csodálkoznak, hogy havi tízezerrel több a villanyszámla és állandóan pörög a kazán, a penészölők kmeg tönkreteszik a festést, ruhákat, bútorokat. Az ezekre költött összegekből már néhány év után kijön a szigetelés ára.
Előbb vennék fel hitelt a szigetelésre, minthogy az ilyen vackokkal, félmegoldásokkal és átverésekkel húzzam az időt.
Ezt a páramérősdit sosem tekintettem egzakt tudománynak, hisz teljesen attól függ az érték, hogy épp hova rakod a mérőt.
Ha a szoba közepére rakom másfél méter magasságba, akkor 22°C/45% az érték.
Ha a földre rakom, 20°C/50%. Ha a plafonhoz, akkor már 25°C/40%.
Az ominózus sarokban pl 18 fokos a levegő, de 14 fokos a fal, a páratartalom meg 60% szellőztetés előtt.
Ott ül szépen a pára a sarokban és nem foglalkozik harmatpontokkal vagy hőmérsékletekkel, kicsapódik az első hideg felületen. Van a mosókonyhában egy Tosot párátlanító, azt egyszer átvittem oda párátlanítani, hátha csak a mérő mér rosszul, de az egész napos járatás után is csak 2 deci párát tudott kivonni a levegőből. Szóval a pára úgy is kicsapódik, hogy a számok és elméletek szerint nem is kellene neki. Ennyi pedig elég a penésznek is. Két dolog akadályozhatja meg: a melegebb falak és a folyamatosan járatott és cserélt levegő.
Persze ettől még lehet vízszigetelés probléma is. Szigetelés előtt mindenképp hívok épületgépészt, ő meg fogja mondani, hogy kell -e utólagosan vízszigetelni. Kétlem, mert akkor már ledobta volna a vakolatot a fal kívül-belül, de szó sincs ilyesmiről. Csak kicsapódik a pára és ezért vizesedik a fal.
Volt itthon maradék anyag, gyorscsatlakozókkal fél óra alatt össze lehetett rakni. Nem olyan jó az áramlás, mintha szabályosan az előremenőből vezettem volna ki a csövet, de megteszi, kellemesen melegszik. Hogy ér -e valamit, az kiderül, ez inkább csak egy kísérlet. Mindig beszéltünk róla, hogy erre a falra rakatunk egy radiátort és kíváncsi vagyok, hogy tényleg megoldotta volna -e a problémát szigetelés nélkül. Jelenleg 18 fokos a fal a korábbi 14 helyett, a gázkazán vesztes harcot folytat a kinti -2 °C-kal. Ja és már vakolat sincs a házon, szóval most a legdurvábbak a körülmények.
Egy falam van nekem is, ahol nincs visszatérő fűtéscső, falra rátolva egy nagy ágy/sarokkanapé és ilyet gurítottam a fal tövén végig, sócsempékkel lesúlyozva, időkapcsolóval 30perc fűt, 60 perc kikapcs, 4,5m hosszan.
