Vegyük komolyan magunkat, és nézzük meg, milyen formában és tartalommal alkalmazzák másutt a kettős állampolgárságot. Milyen jogokat kapnak a nem az adott államban élő polgárok. Talán kiderül. hogy nem lehetetlen és végtelenségig terhes intézményről van szó, és megspórolhatunk egy csomó felesleges belpolitikai vitát.
Ennél a pontnál kénytelen vagyok megismételni egy korábbi linkemet - ha kell, segitek leforditani az "accelerated path to citizenship" kifejezést -, sőt szivesen keresek további linkeket arra, hogy milyan jogcimekkel adnak gyorsitott eljárásban állampolgárságot egy sor EU-országban.
http://www.investoffshore.com/dual-nationality.htmlCitizenship in many Spanish-speaking countries in Latin America offers an accelerated path to citizenship in Spain, and that in turn opens the door to free movement in all other EU nations. A similar fast track citizenship arrangement offered by Portugal operates to benefit citizens of former Portuguese colonies around the world, including Brazil. Persons who have ancestors from Ireland, Germany, Italy or Mexico may have an automatic right to dual citizenship and a second passport from those nations simply by filing a claim showing proof of ancestry.
Az eddigi egy-kétéves várakozás helyett három-öt év is eltelhet, mire egy határon túli magyar állampolgárságot kaphat, ha Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének - közölte a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának fõigazgatója az MTI-vel szerdán.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Magyarország a jövőben várhatóan nem tud kedvezményes letelepedési lehetőséget biztosítani a határon túli magyar nemzetiségűek számára, mert az uniós jogszabályok ezt tiltják, így állampolgárságért is csak évekkel később folyamodhatnak - mondta Végh Zsuzsanna.
Hozzátette: a határon túli magyarok lényegében várakozási idő nélkül kaphatnak letelepedési engedélyt, majd egy év után kérhetik az állampolgárságot. A közösségi jogszabályok azonban tiltják a migránsok közötti különbségtételt, miközben a magyar jogszabályok ezt egy szűk körben lehetővé teszik, így "előfordulhat, hogy a jövőben ezzel a kedvezményes lehetőséggel a letelepedés vonatkozásában a magyar nemzetiségűeket érintően már nem fogunk tudni élni" .
Elég közel, ha vetsz egy pislantást a tagállamok állampolgársági törvényeire. A származási alapú honositás szinte mindenhol ismétlődő passzus. A portugálok ezen kivül még a portugál nyelvű országok polgárait is megkülönböztetik. A honositás feltételei közt visszatérő elem a nemzeti nyelv és kultúra ismerete, mint egyébként a ma is létező magyar törvényben is, amiről senki se igazán mondta, hogy bármiféle EU-szabályba ütközne.
1. The rules of a State Party on nationality shall not contain distinctions or include any practice which amount to discrimination on the grounds of sex, religion, race, colour or national or ethnic origin.
2. Each State Party shall be guided by the principle of non-discrimination between its nationals, whether they are nationals by birth or have acquired its nationality subsequently.
Ez Magyaország törvénye IS. Ratifikáltuk. Namost 1. és 2. pont legalábbis elgondolkoztathatna egyeseket arról, hogy az etnikai alapú állampolgársági törvény vajon az Európai Unió normáihoz mennyire közel van.
"Az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében megállapítja: alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alkotmány 24. § (3) bekezdés) történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. "
Idéztem az AB határozatát. Itt mondta ki, hogy soha semmilyen esetben nem változtatható meg az Alkotmány népszavazás által. Annak ellenére, hogy a taxatív felsorolásban csak egyetlen paragrafus megváltoztatását tiltja az Alkotmány.
Namost nézzük meg konkrétan mi is az a bizonyos 24. § (3), íme:
24.§ (3) "Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. "
Ezzel szemben az Alkotmány 69.§ (4) ezt mondja ki:
69.§ (4) " (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
Többször megerősítette az AB, hogy az Alkotmány egyetlen paragrafusa, sem direkt sem indirekt módon nem változtatható meg népszavazás által. Az EU ügyében meg kellett változtatni az egész Alkotmányt, hogy ki lehessen írni a népszavazást.
Ez egy nagyon egyszerű érvelés, és szeretném ha tisztességesen végiggondolnád.
A kétharmadosság nem dísznek van az Alkotmányban, hanem azért, hogy megnehezítsék bizonyos törvények megváltoztatását. Nem állítom, hogy ez alkotmányellenes, ugyanis nem hiszek ezekben a dolgokban annyira, meghát, én minden vagyok csak nem alkotmányjogász, amellett érvelek, hogy eleve a határán van a magyar alkotmányos rendszernek a népszavazás kétharmados törvényről, és ellentétes a kétharmadosság mögötti szándékkal, hagyománnyal, filozófiával.
Tündérem, hát pont ezt mondom én is. Az egész AB határozatot elkell olvasni és nem csemegézni belőle.
Mindkét döntés olyan kérdéssel kapcsolatban született, mely kerülő úton a tiltott kategóriába tartoztak, ezzel az alkotmány azon részét változtatták volna, melyről az Alkotmány expressis verbis kimondja, csak a parlament jogkörébe tartozik megváltoztatni (2/3-os többséggel).
Az általad kirángatott rész csak erről szól, semmi másról. Plánre nem általánosságban.
Könyörgöm, több döntés van. Én egy konkrét döntésről írtam, amelyikben az
AB az Alkotmány módosítását kizárta népszavazás által. Olvasd el a döntést.
Az állampolgársági törvény egy olyan törvény amely megváltoztatásának
eljárási rendjét az Alkotmány külön paragrafusban szabályozza.
Az AB döntése után a népszavazás intézményét kezdték el támadni, és
az AB egy másik döntésében kijelentette, hogy nem értelmezhető a döntése
idióta módon, tehát úgy, hogy mondjuk a szabad mandátum elve, vagy
a népszavazás kivételes volta előírja.
Én úgy gondolom, hogy a kétharmadosság intézménye mögött egy elv van,
és ezt az elvet sérti az, ha népszavazással próbálnak ilyen törvényt módosítani.
Nincs értelme elvi alkotmányellenességről beszélni, mert az AB akkor mond ki
elvi alkotmánysértést, ha két köztársasági elnököt választunk és az egyik
II. Ramszesz.
Nem állítom a következőket:
1. Manifeszt alkotmányellenes a népszavazási kezdeményezés.
(manifeszt alkotmányellenesnek tartom, hogy vannak olyan középiskolák
Magyarországon, ahol egy joghézagra hivatkozva nem fizetnek egy fillér
normatív támogatást sem, ezt viszont nem). Csak azt, hogy erősen a határesetek
között van, egy olyan irányban ami ellentétes alapvető elvekkel.
2. Hogy az EU egyezményeknek mondana manifeszt ellen. Csak azt, hogy
az idézett 5. cikkely szellemiségétől igen távol van.
3. Hogy emiatt százezrek fognak Magyarországra jönni.
Csak azt, hogy vannak bizonyos változtatások amelyeket jó lenne meglépni
a törvénnyel együtt, és arra bizony nem vonatkozik a népszavazás.
4. Hogy bizonyosan külhoniak döntik el a 2006-os választást.
Csak azt, hogy egyesek ki fogják használni a loophole-t.
Azt viszont állitom, hogy Orbán, Kövér, Martonyi és Németh Zsolt pár éve
mereven elutasított valamit, amiről ma azt mondják, hogy jobbféle embereknek
el kell fogadni.
3. Mivel az Alkotmány 28. § (2) és (3) bekezdései kimerítően meghatározzák az Országgyűlés feloszlásának és feloszlatásának eseteit, az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására.
4. Az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítvány 3. pontjában foglaltak teljesítését, miszerint az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezéssel állapítsa meg azoknak a további kérdéseknek a körét, amelyek - az 1989. évi XVII. törvény 6. §-ában meghatározott ügyeken túl - népszavazásra nem bocsáthatók.
No és mi is volt a kérdés az indítványban?
1. népszavazás útján alkotmányosan kikényszeríthetőe, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 28. § (2) bekezdése alapján megbízatásának lejárta előtt mondja ki feloszlását,
2. tekinthető-e az ilyen népszavazási kezdeményezés "kollektív visszahívásnak", és ez nem ellentétes-e a Magyar Köztársaság demokratikus választójogi és képviseleti elveivel, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmány, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény a képviselők tekintetében megszüntette a visszahívás intézményét,
3. az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság követelményéből, valamint az Alkotmánybíróságnak a parlamentáris demokráciáról korábban kifejtett álláspontjából származnak-e a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 6. §-ában meghatározott eseteken kívül, a népszavazást alkotmányossági szempontból tilalmazó más kizáró okok?"
ui. Nem ezt nevezik véletlenül kontextusból kiragadással egybekötött csúsztatásnak?
Mindig megkerülöd az egyenes választ, én nem meg nyaggatlak tovább. Megmondom: az "elsődleges" szót határozatában az AB az időbeli gyakoriságra vonatkoztatta. Tehát csak annyit értett alatta, hogy sokkal - egyébként több nagyságrenddel - gyakrabban születik döntés a képviseleti demokrácia technikáival mint a közvetlen gyakorlásának fórumain. Amikor ezt megmagyarázták, egyúttal elvi éllel leszögezték, hogy a közvetlen demokráciagyakorlás fórumai fölötte állnak a képviseleti fórumoknak. (Ezért nem előzhette be a Horn-kormány földtörvény ügyben a kezdeményezett népszavazást.)
Igen, amit az utolsó bekezdésben írsz, az volt a hibás - az "elsődleges" szónak a 'fölötte áll', 'naygobb súlyú' jelentést tulajdonító - értelmezés eredménye.
A "shall be guided by the principle" finom célzás arra, hogy lehetőleg olyan
normákat hozzanak állampolgárság ügyben, mint a saját országukban a különböző nemzetiségek egyenjogúsága ügyében. Na mindegy. Én nem azt állítom, hogy ez manifeszt alkotmányellenessé teszi az egészet, csak azt, hogy európai elveket sért.
1997-es az Egyezmény. Vélhetően nem sérti az Egyezmény szellemét a területre vonatkozó kitétel, talán a nyelvi kulturális környezetre való hivatkozás sem (97 óta ilyen konkrét ügy nem volt, ha jól tudom). De az etnikai hovatartozás deklaratív kimondását kivonni az Egyezmény hatálya alól... Distinkcióról van szó, ami odavezet, hogy egy adott törvény etnikai alapon diszkriminál. A magyarul beszélők esete, a magyar állampolgárságú házastársak esete, a magyar állampolgárok leszármazottainak esete bizonyosan nem sérti az Egyezményt, de itt magyar etnikumhoz való tartozásról van szó. Elég nehéz azt mondani, hogy az Egyezmény kifejezetten bátorítana valami olyat amire mi készülünk.
Az AB megerősítette azt, hogy kivételesnek tartja a népszavazást és elsődlegesnek tartja a képviseleti rendszert, még 1999-ben is. Adott esetben, a népszavazási procedúra felülírhat képviseleti mechanizmust, talán erre gondolsz. Ez inkább arra vonatkozik, hogy a népszavazás intézményét nem lehet teljesen a képviselet alá rendelni. Nagyon komoly támadások érték a népszavazás intézményét, és valamiféle tanácsadó szerepre akarták redukálni.
Te tudsz angolul, én meg nem. De nem lehet, hogy csak a hátrányos megkülönböztetés tilalmát értik alatta? Különben el kellett volna már meszelni a németeket, a portugálokat, az íreket, stb.
Ja, bocs. Már látom. Hibásan értelmezed. Nem nagy ügy: szakjogászok is hibásan értelmezték - aztán az Alkotmánybíróság (még mindig a Sólyom elnökölte) egy másik határozatában helyre tette őket - meg az általad is használt interpretációt.
(Mondjuk, számomra meglepő, hogy cca. tíz évvel a helyretétel után még mindig fel-felbukkan ez a - számomra abszurd - értelmezés. A hvg is erre építette a gondolatmenetét a múlt héten.)
1. The rules of a State Party on nationality shall not contain distinctions or include any practice which amount to discrimination on the grounds of sex, religion, race, colour or national or ethnic origin.
2. Each State Party shall be guided by the principle of non-discrimination between its nationals, whether they are nationals by birth or have acquired its nationality subsequently.
...........
Gy.k a State Party nem állampártot jelenti, hanem a fenti egyezményt ratifikáló államot.
Azért ne mondja nekem senki, hogy itt nincs egy egészen finom célzásocska arra, hogy
talán nem kellene nemzetiségi alapon diszkriminálni az állampolgárság meghatározásánál. A sorok között azért ott van. Szerintem. :(((
Ebből azért az legalábbis következik, hogy az Európai Unió alapvető normájával a népszavazásunk nem olyan mértékben konform, hogy az már direkte nyalizásnak tűnik. Khmmm.
1. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a
népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a
képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az
alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.
2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az
Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak
az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A
népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt
alkotmánymódosítást.
Ez a 2/1993-ból való. Az Alkotmány rendelkezik arról, hogy az állmapolgársági törvényt
a jelenlevő képviselők kétharmados többségével lehet módosítani. Bizony kimondja a Sóloym féle bíróság, hogy a képviselet az elsődleges formája a nészuvertenitás gyakorlásának, tehát ütközés esetén a képviselet javára döntenének nem a népszavazás javára. Ezt a döntést Sólyom írta alá, a klasszikus AB döntések egyike.
"Az Alkotmánybíróság már több határozatában, így a 2/1993. (I. 22.) AB és a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában is foglalkozott a választópolgárok által kezdeményezett népszavazás és az alkotmánymódosítás viszonyával. Az utóbbi határozatának rendelkező részében az Alkotmánybíróság kimondta a következőket: “Alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alk. 24. § (3) bekezdés) történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.”
