Ha a legáltalánosabb matematikai térben igaz lenne, hogy a tér várható értéke, azononos a tér feltételes várhatóértéke várható értékével, akkor lehetne belle tudományt csinálni, de ez nem igaz, illetve, ha e térben eléggé tág feltételek mellett igazolni lehetne az azonosságot és azt, hogy a térnek nem több különböző várható érték halamza létezik..
Addig marad a fingerspicc és az, az axioma, hogy 50 évesnél fiatalabb politologus nem politologus.
OFF: Létezik; ezek az ún. totókulcsok. Ezek igazán fejlett változatai azok, amelyek nem az egyedi esélyeket latolagtják, hanem azt, hogy összesen hány 1, 2 és X lesz a szelvényen.
Nem arra gondoltam, hogy az elmélet segitségével felfedeznek valamit. Hanem arra, hogy valaki felállitja az elméletet (x->y) és azután a történelem ismert eseményeit behelyettesitik.
De lehet kisérletes bizonyitás is: pl a fellelhetö ábrázolásokon talált eszközöket készitsük el és probaljuk használni.
Bocs, hogy beleszólok, de tán már lezárhatnánk ezt a szálat, és visszatérhetnénk az eredeti témához. Ennek szellemében:
A valóban tudomyos politilógiában komoly kutatási kérdés lehetne, hogy a különböző társadalmi berendezkedések, politikai áramlatok hatnak-e az emberek genetikai változatosságára? Szerintem igen. Szabadabb, liberálisabb társadalmakban tágabb körből verbuválódnak a szexuális partnerek, míg a szexualítást elnyomó konzervatyv társadalmakban többé-kevésbé erősen determinisztilus, hogy kik a társadalmilag elfogadott, tehát válallható partnerek. Ha tehát valaki híve az emberek genetikai változatosságának, akkor szavazzon az SZDSZ-re :-)
Hmm, ezt tényleg el tudom képzelni, ha mondjuk a történelem ismeretlen lyukai körül akarok kutakodni és van valami x-em, meg egy teóriám. De hogy ezt hogyan fogom ellenőrizni, ha egyszer y ismeretlen? Legföljebb, ha jön valami Schliemann és kiássa az y-omat.
"A biológia kiválóan alkalmas pl. a születendő gyermek tulajdonságainak előrejelzésére."
-- Hát ha nekiállítunk egy politológust és egy biológust, hogy kilenc hónappal a születés előtt jósoljon a magzatról/kormányról, akkor szerintem pariban lesznek a találati aránnyal.
"jól halad afelé, hogy ezek a tulajdoságok tervezhetőek legyenek (de azért visszautalok olyan evidenciákra, mint pl. a viráxínének előjelzése)."
-- Ez is egész jól megy. Idén a korábban eléggé fehéres szekfű rózsaszín árnyalatot öltött, a a narancsvirág szintén vörösbe játszik. A tulipán satnyuska, mint az ibolya és szarkaláb is kornyadozik Sopron környékén. Hiába védett növény, csaknem a pusztulás szélén áll mindkettő...
:o)
A meteorológiával meggyőztél, az tudományos. De ha nem, akkor Jedlik Ányos.
A totóval mi újság? Lehetséges abban a modellszerű megközelítés?
""Az eszéért (a közelmúltig) az embert tenyésztettük,""
Ezzel pedig nem kevesebbet állítasz, minthogy az észbeli különbségeknek genetikai alapja van. Hiszen nemesíteni csak akkor lehet egy tulajdonságra, ha annak megfelelő változatossága van jelen. Azaz, vannak genetikailag okosabb és butább emberek.
Vigyázz, mert liberálisaink könnyen fölcímkéznek :-)))
"""Nem tudok róla, hogy "az ember" szűkítené akarná saját genetikai változékonyságát:"""
Ne már. Minden nemesítés (mesterséges szelekció) a változatosság szűkítésével jár. Magad is írod később a hibridkukoricával kapcsolatban. Aztán meg azt, hogy az embert az eszéért tenyésztettük ilyenné. Tehát szűkítjük a változatosságot.
Az igazi hülyeség az az, ha belekontárkodunk az evolúcióba. Akkor elso lepeskent falhoz kellene allitani az orvosokat es mindenkit, aki gyogyitassal foglalkozik.
Tortenelemtudomanyban is alkothatsz "ha x akkor y" tipusu allitasokat es multbeli peldakon ellenorizheted, hogy teljesul-e az implikacio. A baj akkor adodik, ha a torteneszek nem tudnak egyeterteni abban, hogy mit is jelent x es vajon teljesult-e adott pillanatban?
Erre válaszoltam: "Az igazi hülyeség az az, ha belekontárkodunk az evolúcióba".
Nos, az adjonisten és a fogadjisten dialektikája meglehetősen régi múltra tekinthet vissza: régibbre, mint a Polidili...
Nem tudok róla, hogy "az ember" szűkítené akarná saját genetikai változékonyságát: én pl. biztosan nem akarom, kb. azzal az indokkal, amiért tudatmódosító szerekkel sem élek, pedig milyen jó lenne nekem tőlük...
Viszont határozottan örülök annak, ha szűkítjük a hibridkukorica genetikai változatosságát: egyrészt, mert a kukoricával nem cserélünk géneket, másrészt, mert (hibrid lévén) nem szaporítjuk tovább. Elképzelhetőnek tartom, hogy idővel (ha elég adatunk lesz) e két, erkölcsi feltételem enyhíthetővé válik (de az valszeg nem az én életemben lesz).
Házállatainkkal semmi probléma: egyiket se az eszéért tenyésztettük ilyenre. Az eszéért (a közelmúltig) az embert tenyésztettük, most azonban éppen ez változik:
-- a jóléttel és a kulturáltsággal csökken a termékenység;
-- az integrált termelő-szolgáltató rendszerek fejődésével csökken a társadalmi mobilitás.
He ezt a kettőt elfogadjuk, a természeti folyamatok belátható időn belül az ember szellemi visszafejlődéséhez vezethetnek (az IQ és még sok más, a közmegegyezés szerint "pozitív" tulajdonság eloszlási függvénye balos ferdeséget kap). E pillanatban a "belekontárkodás" a genetikai változatosságot növelő tényezővé válhat -- úgyhogy tegyük fel ismét a kérdést: erkölcsös-e akkor, ha növeli a változékonyságot?
Nagyon szemérmesnek teccik lenni: az evolúció nem csak az alkalmazkodást jelenti, hanem először is változatosságot, utána az erre épülő szelekciót. Változatosság nélkül nincs szelekció.
És most az ember a saját genetikai változatosságát kívánja szűkíteni - egyrészt.
(A károsnak ítélt gének kiiktatása. És még nem is szóltunk a többgénes tulajdonságokról, amelyeknek egyik kiváltóját kimetélve, ki tudja, mi lesz velük.)
Másrészt a szelekciót is korlátozza, ez a leginkább kézenfekvő, ezt még géntechnológia nélkül is meg tudjuk tenni.
Javaslom, tekintsünk "nemesített" háziállatainkra. Nem riasztóak? A házityúk bele sokal hosszabb vad őséénél. Az agya viszont... A kutya egy nemileg érett kölyökfarkas elkorcsosult képességekkel.
Az, hogy minden megjelenő és létező faj megváltoztatja a többi faj környezetét, ezáltal úgymond beavatkozik az evolúcióba, tehát az ember semmi különöset nem tesz, az szvsz a polidiliben lenne ütős érv. Vagy a Magellánban :-)))
Nézd, ha neked jólesenek a világvégeviziók, akkor lyó szórakozást. Ezek se rosszabbak, mint brazil szappanoperák vagy a valóságsók. Mindazoáltal azt javaslom neked, hogy csak azokat a vélágvége jóslatokat vedd komolyan, amelyeknek van némi kis tudományos alapjuk. Ez bacidolog pl. ilyen. Kétségkívül kifejlődtek olyan baci törzsek, amelyek a penicilin szátmazékok korai változataira immunissá váltak. Így aztán néha hatástalan marad egy régebben hatásos gyógyszer. Ugyanakkor amíg nem voltak ilyen gyógyszerek addig nem volt minnek időnként (az esetek egészen kis százalékában) hatástalannak maradnia, oszt majd mindenkit kinyirtak az alapbacik. Ráadásul mán azt is tudjuk, hogy mi a tendő a mutáns bacik ellen, és ezt biza az alapfelfedzésnek köszönhetjük. Szóval szerintem az emberiség a hülyeségbe tényleg bele tud pusztulni, viszont erről pont nem a tudomány tehet. Sőt, én a magam részéről abban hiszek, hogy azért adta a termtő az emberenek a tudományalkotás képességét, hogy túlélő legyen, a tudománytalan téveszmék terjedése viszont garantáltan katasztrófákhoz vezet.
Az evolúció legfőbb ismérve az alkalmazkodás: az egyedek addig alaklmazkodnak egy-egy ökológiai fülka sajtosságaihoz, amíg azt nem veszik észre, hogy ejnye, no, hiszen ők már egy új fajjá alakultak. (Eközben pesrsze minden pillanatban módosítják magát az ökológiai fülkét, de ez most mellékvágány lenne.)
Az ember számos szempontból beleújított az evolúció menetébe:
-- legalábbis szokatlan, hogy egy mindenevő faj kerüljön a tápáláléklánc csúcsára, kiszorítva a ragadozókat;
-- egyetlen, más faj sem tudott még ennyire szélsőséges körülményekhez alkalmazkodni;
-- fentiekből adódóan még soha egyetlen, a táplálékláncs csúcsán álló faj sem adta a biomassza ekkora %-át.
Mindebből adódóan az ember kialakulásától fogva (lásd az 1. bek. zárójeles megjegyzését) állandóan beavatkozik az evolúcióba:
-- az ökológiai fülkék seregét semmisíti meg, létrehozva helyettük saját környezetét;
-- ebből adódóan fajok sokaságát irtja ki (azokat, amelyek nem alkalmazkodnak hozzá) és fajok sokaságát kényszeríti alkalmazkodásra (az influenzavírustól az ágyi poloskán és a kolorádóbogáron át a házi verébig);
-- maga is fajok sokaságát termeli ki (a kutyától a tevén át a postagalambig, a kukoricától a cukorrépán át az őszibarackig).
Ez a fajtermelő tevékenység bizony, bizony, vaskosan beleavatkozik az evolúcióba. Nomármost az, hogy mi ennek az eszköze (szelekció vagy pl. génsebészet), az erkölcsileg tök mindegy. Az ősember nem tudott génsebni -- mi már tudunk.
Az igazi hülyeség az az, ha belekontárkodunk az evolúcióba.
Hogy teljesen függetleníteni akarjuk magunkat a természettől.
De, végül is, ezzel csak siettetjük a Véget.
""a föld erőforrásai nagyságrendekkel több embernek bizosítanak lényegesen hosszabb és lényeges jobb minőségű életet,""
Olyannyira, hogy csökkentjük az energiatartalékokat, az alternatív energiák hasznosítását meg makacsul halogatjuk. Az a nagyságrendekkel több ember az egyik garancia az energia elpazarlására, környezetünk és azon keresztül magunk elpusztítására. Nézegettem a múltkor azokat a modelleket, amiket az emberiség jövőjére nézve készítettek. Nem emlékszem a pontos címre, ahol megtaláltam őket, de ha én megtaláltam, Te is meglelheted. Nem mondom, van közte optimista is, na persze módjával, és sok "ha"-val.
Az örökletes betegségeket visszaszorítjuk?
Mondd azt egy trópusokon élő embernek, hogy "kiirtottuk a sarlósejtes vérszegénységet okozó gént!!".
Csak aztán gyorsan fuss.
Másfelől mit sem ér ez, ha gyógyszereinkkel saját végzetünket okozó baktériumokat nemesítünk.
Nem, ez nem hülyeség: ez a tájékozatlanok félelme. Az ilyen emberek háborogtak pl. a vízlépcső ellen. Ne szidd őket: nagyon fontosak nekünk. Az, hogy ilyen emberek vannak -- mi több, nyilvánosságot kapnak -- naponta figyelmeztet minket a magyar köz- és felsőoktatás csődjére.
Hülyeségeket beszélsz. Miért pusztulna bele abba az emberiség, ha csökkentjük az örökletes elváltozások és betegségek előfordulásának a valószínűségét? A helyzet pillanatnyilag az, hogy -hála többek között a biológiának - a föld erőforrásai nagyságrendekkel több embernek bizosítanak lényegesen hosszabb és lényeges jobb minőségű életet, mint amit akár csak 100 éve el tudott képzelni a legvadabb fantázia.
Nincs túl nagy véleményem a humán tudományokról, ami nem egzaktul bizonyítható, akár a kor eszközeivel, az nekem luftballon-hámozásnak tűnik.
Van egy szociológus ismerősöm, aki a saját szakterületéhez biztos nagyon ért, bár beszélni is képtelen róla, viszont tökéletesen tájékozatlan az őt körülvevő világgal kapcsolatban. Nem tudta pl. hogy meghalt Knézy Jenő. Most éppen Írországban ösztöndíjas, de nem tudja, ki az a Blair. Lehet hogy a Tonibler fonéma ismerős lenne számára, de mégis, miféle társadalom-tudós az ilyen? És PhD-je van, "konferenciákra" jár, stb.
A hazai politológusokat és ezen keresztül a politológiát, mint tudományt a képviselőin keresztül tudom csak értékelni.
Egy politológus főállásban csinálja azt, amit mi itt hobbiból, ráadásul ismer egy csomó embert, háttérinformációk birtokában van, mégis tudnék sorolni jónéhány nicket, aki simán leválthatná, pl. Németh Lászlót, vagy az általam már említett pártkatonákat.
Könyörgöm, hogyan lehet politológusként értékelni az előző kormány kancellária-miniszterét?
Szerintem Fritz és Répássy simán helyet cserélhetne, senki sem venné észre a változást.
És biztos lenne, aki helyére mondjuk Ágh Attila is beülhetne.
Tehát hogy tudomány lenne-e?
Nagy baj lenne, ha ez is beleférne a tudomány kategóriájába.
Úgy van. Elfogadom a szociológiát tudománynak (szociometriával pl. foglalkozgattam, szegénységkutatáshoz kérdeztem is) és úgy gondolom, hogy a politológia is lehetne az, ha nem félresikerült, egyéb dolgokra alkalmatlannak bizonyult csődtömegek kóklerkedése lenne, mint nálunk.
A biológia kiválóan alkalmas pl. a születendő gyermek tulajdonságainak előrejelzésére. jól halad afelé, hogy ezek a tulajdoságok tervezhetőek legyenek (de azért visszautalok olyan evidenciákra, mint pl. a viráxínének előjelzése).
Kis hazánkban a rövid távú (egy napos) meteorológiai előrejelzések pontossága 60 %. Ez jól tudjuk, és be is jön, mert a meteorológia tudomány. Ha minden napra mechanikusaqn azt jósolnák, hogy olyan idő lesz, mint az előző nap volt, az előrejelzés pontossága 70 % lenne -- de az nem lenne tudományos. A tudomnyért időnként áldozatokat is kell hozn...
Ez már valamivel jobb kérdés, de szerintem itt is vannak jóslatok. A múlt - pontosabban annak értelmezése - ugyanis változó, és a történelemtudomány modelljei képesek arra, hogy előre jelezzenek vadi új múltértelmezéseket. Ilyesmivel egyébként meglehetősen gyakran lehet találkozni a politikusoknál pl. De nem csak ezen az alapon, hanem a lényegét tekintve is, a történelemtudomány alap társtudumánya (lehetne) a politológiának is, és még sok más szakmának is.
A meterológia természetesen nagyon komoly tudomány. Én pl. egészen sokáig meterológusnak készültem a középiskolában és még utána is pár évig :-)
