20%kal kisebb fogyasztas=20%kal nagyobb egesi nyomas,tobblet energiafelszabadulas,hosszabb loketu motorral magasabb hatasfok,kevesebb vesztesegho,kevesbe meleg kipufogogaz,alacsonyabb kipufogasi nyomas,halkabb kipufogozaj.Hidrogennel,vizparaval,plazmagyujtassal,dinitrogenoxiddal elkepzelheto,a bodon vslszeg nem tud ekkora javulast elerni.
A lakások száma 2011-ben 4 105 708, a bennük élők száma 9 697 199 fő
+ 2013. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió darab volt, ebből a személygépkocsik száma 3,0 millió
Ez szemre jól ellátott országot mutat, de tudtommal van 4 millió mélynyomorban élő, tehát 3 millió autóra 5,7 millió tulajdonosnak képzelt személy él. De ezek egy részének sincs autója! Pl. nekem sincs. "Atlagfogyasztas szamitogep szerint : 7.4 l/100km" , de van akinél "10 000 km megtétele után az átlagfogyasztás 5,28 lit." Mert valamilyen fogyasztást csökkentőt szerelt be.
forum.index.hu Közlekedés TotalCar - autó Autók fogyasztása 2014. máj. 20. - 30 hozzászólás - 22 szerző-ből googlizás után ezt emelte ki. és amit belépve látok kissé reklám ízű, mert 15-20% megtakarítást ír:
!"(személyautóba 38000+áfa) Mind emellett növeli a motor élettartamát mivel tisztább égést biztosít! A készülék rendelkezik TÜV,illetve Kermi vizsgával! (tehát a garanciát nem veszítí el a gépjármű az üzemanyagmegtakarító készülék beszerelését követően) Kapható személy autóba,teherautóba illetve kamionba! Minden 4. tank üzemanyag ,,ingyen"van! " Miként lett a 15-20%-ból 25% megtakarítás. Ez 2013-ból való. Ha a 7,4l/100km-re számolom a minden 6. (15%) megtakarítást, akkor kell a futott km/év, tehát: Átlag 16 ezer kilométert autózunk egy év alatt - Origo 1.) 160x100km => 7,4l x 160 x 15% = 178liter megtakarítás / autó/év Ez kb. 71 eFt előny 2.) 3 millió autónál 3.000.000 x 71eFt = 213 milliárd megtakarítás kb 145 milliárd ráfordítással már az első évben, ... A forgalom fellendülésével mámoros közg-azdászokat vélek ilyet álmodni! Ha hinni lehet a dicsekvésnek persze. A 2. évtől évente 213 milliárd Ft maradna a zsebekben.
Ez egy extra rezsicsökkentés kormány program lenne, ha igaz és kötelezővé is tennék? Gondolom sok kétely merül fel. Bocsi én nem a kormány vagyok, és a G.-on kiugrott cuccot sem ismerem! Vajon az autósok hány féle megtakarítást ismernek? És melyik vált be. Én a messersmidt repülőknél olvastam a vízturbót 30% tolóerő+ -al elmenekülni, de hozzátették, hogy a gép korai tönkremenésével járt. Ehhez képest Pécsi feltaláló zsigulikra igért vízpára-adagolót, ha jól emlékezem... És olvastam minap, hogy vízbontás hidrogénje több víz bejutással lágyabb égést eredményezne... Van-e aki összegyűjtené az ismert megtakarítási módokat, hányféle jött már szóba, pl. Neodim mágnes az üzemanyag csőre, ha jól emlékezem, az is 20% IGÉRETŰ VOLT még gázra is. Végül és ezután kilépek a topikból:
Megfejtettem vegyészek segítségével a legendás vízmotor rejtélyét: Sav/lúgálló légmentes tartályban aluforgács (magnézium is jó), és kénsav/nátronlúg egyikével az aluforgács vízbontáskor Aluoxid por és H2 keletkezik némi túlnyomással, amit a savszint emelése-süllyesztése szabályoz. Ezt a H2-t vizen átbugyogtatva, sav/lúg mentesítve, és sűrű réz-bozontos drótgombolyaggal visszarobbanás gátlás után adagolható extra saválló acél adagolókkal juthat a hengerekbe, Tehát hidrogén motor végülis, miközben a vizet kell pótolni+aluforgácsot. Japánok erre extra H2 országúti töltőket, motort, stb. fejlesztettek, de mint hallom, az elektromos autó motorokhoz a napelemes töltő állomásokkal többet foglalkoznak, az újabban előnyt élvez! Jobb Új Évet Kívánok!
Nincs biztos átlag adatom, a szomszédom 14 naponként kimegy a telekre és vissza, vagy fordítva, ő 3000km-t sem megy évente! Én bringával volt hogy mérve többet mentem. Ez sem jó átlagként, de összehasonlítást csináltam, USA videóból vettem a kb 100km/nap adatot, hazánkra ez lehet kisebb is! De mekkora?
A külső hőszigetelést jobbnak látom, de 45 másként gondolkodónál nem mindig lehet megcsinálni, plusz megfelelő szabályok betartásával jól csinálható, főként, hogy az épület gyárilag pont ellentétesen épült, mint a páradiffúziós szabályok megkívánnák! Amúgy az építészet sok előítéletét kellene újragondolni, különösen a paneles építményeknél. Lásd kívül beton, belül tégla, közte légréses hőszigetelés gyári elmebajt. Amiből szakik??? utánérzéssel ma is hőszigetelnek "hőrés" felkiáltással falon belül. De ezek extrém okokból extrém megoldások extrém-séges országunkban, ahol a "gyűjtőkémény"-t kezdettől tiltani kellett volna, mégis ma is béleltetni akarják, mert ugyan a baj marad, de jó drága, és ezzel sok adó befolyhat! Extrém-séges országban!
Szóval a milliók autózása helyett (ami élvezet, ha..., de mindennapos gyötrelem ha...!), energia megtakarítás sokszorta több lehetne jól szervezett tömeg közlekedéssel, de annál is jobb lehetne, ha a munkahelyeket telepítenék oda, ahol az emberek laknak, mégis környezet barátabb lehetne jól átgondolt technológiákkal. De ezt csak gondolat ébresztőül.
Például elektromos autózás, de az áramot előállításkor ma még fosszilis erőművekből kapnánk, vagy de jó atomerőműből 30 ezer éves hulladék pihentetéssel? De a napenergia árammá alakítása napelemmel fura, mert vegyész szerint több energiát igényel a napelem legyártása, mint amit képes életében előállítani! Vagy szélerőmű, akkor megy az autó, ha viharos idő van? Elnézést nem akartam mellébeszélni, csak azt gondoltam, hogy voltak itt jó javaslatok a cserélhető motorról, de hosszúéletű autó szekrénnyel. Ehelyett dobd el, vegyél másikat lehetőleg 2-3 évenként, és ez a Klima védelem fő akadálya.
Szigetelésnek csak az indulásnál van értelme, amíg el nem éri az üzemi hőfokot a motor, utána a hulladékhő miatt HŰTENI kell télen is. Ezt lehet akár a hűtőrács házi ideiglenes lezárásával is elérni, vagy modernebb autókon van automata lezárása a hűtőrácsnak.
Ezzel 1-2 litert lehet spórolni rövid téli utaknál, amikor amúgy felkúszna a fogyasztás.
Hőszigetelni kivül ildomos... Akár passzív ház kategóriát is el lehet érni, de az autók nem fognak üzemanyag nélkül működni. Az a 30000 Km/év soknak tűnik..
Nincs autóm, korom miatt talán nem is lesz, bringázok 1000-3000km/év! Nulla olajárral. De ezt nem számolom át, mert az autósok is kb. ugyanannyit esznek, tehát nálam nincs + üzemanyag. De véletlenül csináltam egy számítást, ami kivonatolok: A lakásom eredeti Kádári építésű fogyasztása maximum hidegnél 8kW parapet konvektor volt, ténylegesen kb. 5,6kW téli átlag. Hőszigeteltem belül, mert a déli fal szélső lakásként penészessé tette a szekrényeket télen, ott aludni sem lehetett. a téli átlag csökkent 4,4-4,8kW-ra. Megtakarítás 20% kimérve! DE bevillant az autók fogyasztása: 12liter/100km és 30 000km/év néhai zsigulinál 1200liter x400Ft/liter, ez 480 eFt/év. A kisfogyasztásúaknál már 4l/100km új kisautónál, ahol pl. CO2 80gr/km=8kg/100km! (H2 helyett oxigént betárol ezért nehezebbé válik), de az éves 30ekm = 160eFt/év ez 2,4 tonna CO2/év A meleg felfelé száll, menyezet legjobb hőszigetelővel kb. 23eFt/hóról-rezsicsökkentés = 21000Ft-ról tehát 16-14eFt felé haladtunk. még nincs éves átlag. De újabb 40% csökkenés vélhető. Ez 276eFt/év gázszámla eshet 170eFt/évre. Ez a kisautókhoz képest most nálam 2,55tonna CO2 kibocsájtás.
Tehát részleges hőszigeteléssel is kisebb a javulás, mint motor fejlesztéssel. Ugyanakkor a sajnos nem értő tulajdonos társak miatt az 5cm-es hőszigetelés helyett teljes ház hőszigetelés 20cm-el kb az eredeti fogyaztást kb.1/10-ére lehetne csökkenteni a társasházunknál eredeti, de mai árral 28eFt/hó-ról, amiből melegvíz+főzés kb. 4eFt/hó, csak a fűtés 2,4eFt/hó, ennél a nyári fogyasztás is több, tehát túlfűtés keletkezhet a melegvíz+főzésből. DE Éves CO2 kibocsájtás 4-6eFt/hó-val kb 720kg/év és 1080kg/év közé eshetne le. A kiadás lakásonként 1-2mFt, eközben autóknál 4-12mFt tipustól márkától függően, de utóbbiaknál nem remélhető fogyasztás feleződés (40g/km) sem a közeli években. Elnézést, hogy nem pusztán autókra számolgattam, illetve egységes 30 000km-t vettem! A célom az összefüggések bemutatása volt. Üdv. és megértő autózást kívánok kevés balesettel!
Gondoltam (megpróbálom röviden) megosztom veletek az olajlecsapatóval kapcsolatos döbbenetes tapasztalataimat.
A totalcar-os bödön cikkekeken felbuzdulva idén nyár elején úgy döntöttem kipróbálom a Bödönt!
Elég sokat olvastam utána az interneten, rengeteg anyagot lehet találni külföldi oldalakon ishetekig csak gyűjtöttem magamba az infót. (oil catch tank, stb.)
Először én is vízszűrőt kerestem, de rájöttem, lehet nem lesz valami tartós dolog (nem is olyan könnyű megfelelőt találni).
Olyat akartam ami néz is ki valahogy ha már beépítem és strapabíró legyen.
Végül megrendeltem egy D1Spec oil catch tank fantázianevű "bödönt" amiben szűrő nincs, azt nekem kellett hozzá készítenem. Viszont van rajta szintjelző, szutyokleeresztő csavar, alul-felül csavaros, és fémből van.
Ami talán azért is előnyös, mert hűti a kartegázt.
Megálmodtam az elrendezést, csövezést, stb. Kb. 1 napot vett igénybe a beépítése.
A be/kivezető csöveket rézből oldottam meg forrasztással, ügyelve, hogy ne maradjon benne semmi piszok, stb. A bödönbe szűrőként szintén egy rézcsövet raktam, melyre egy viszonylag vékony rézdrótból összegubancolt "réz-szivacs-pamacs" került. A rézcsöveket azért választottam, mert úgy gondoltam előnyös lehet ha a kertergőz/gáz valamennyit tud hűlni, míg megteszi az utat a pillangószelepig. Így a talán jobban ki is tud csapódni a szutyok a Bödönben. :) A külföldi oldalakon írták a réz kartergázra gyakorolt "jótékony" hatását, így úgy döntöttem habár költségesebb, de talán jobb lesz az eredmény.
A bödön és a rézcső összekötéséhez közbeiktattam a bödönhöz kapott elvileg strapabíró műanyag átlátszó csövet. Azért találtam ki, hogy azért rugalmas legyen az összeköttetés és lehessen látni hogy milyen a kartergáz, stb.
Szerencsére amennyire értek hozzá nagyon kevés a kartergázom viszont a beépítés után a kocsi fogyasztása döbbeneteset javult!!! Az okát nem tudnám megmagyarázni, lehet egy tákolmány az egész amit csináltam, de mégis működik!! :)
Az autóm amibe beépítésre került:
-Fiat Punto 2 1.2 8V (2003)
-Fogyasztása gyári könyv szerint: 5.7 km vegyes használaton
-Jelenleg 150.000 km van benne.
-Ulter sportkipufogó
-195/50 R15 papucsok
- K&N sportlevegőszűrő
Tapasztalatok (beszerelés óta megtettem kb 3000 km után):
- halkabb motor, egyenletesebben jár: a halkabb motorban azért vagyok biztos mert egy Ulter sportkipufogó van rajta és a bödön beszerelése után megdöbbentem, hogy mennyivel halkabb lett a rendszer.
- egy picit mintha nyomatékosabb lenne,
- egyértelmű fogyasztáscsökkenés
Jelenleg az autó átlagfogyasztása!!! ( ~18.8 km/l ) 5.32L és ( ~21.9 km/l) 4.57L között ingadozik
használattól függően. Elég sportosan - ha lehet ilyet mondani egy 1.2-es motorra - vezetem.
Ebben benne van az álló helyzetben való motorjárás is. A computer ezt is beleszámolja!
Jelentős változás az eredeti állapot adatokhoz képest. Akkor 15.0 - 16.8 km/l tehát 6.67-5.95 liter között fogyasztott (nyáron). Télen mindig kb. 05 literrel több volt a fogyasztásom.
Jelenleg a legjobb 5 liter alatti fogyasztást 80 km/h körül produkálja. Ekkor a (21 km/l) 4.76L -t is simán tudja.
Ez a gyári fogyasztási adatokat kenterbe veri, holott tudjuk igen nehéz reprodukálni, mert a gyártók mindig alacsonyabb fogyasztást adnak meg, mint amit mi ki tudnánk hozni a kocsiból.
Lehet ez erősen kocsifüggő, kocsitípus függő is deén mindenkinek csak azt tudom mondani hogy ki kell próbálni, mert megéri!!
Amivel mostanában járok, az egy Renault Clio 1.5dci (diesel).
Van benne fogyasztásmérő pillanatnyi átlag, adott időszakra, stb, így tök jó látni mit jelent egy gázfröccs :-)
Szoktam vele játszani mit lehet kihozni. Én is elég finoman vezetek, igyekszem csak a minimális füstöt kitolni magam mögött, ha már muszáj.
Pár adat ami nálam mérhető volt:
4.ben 1500 körüli fordulatszámnál 60km/h-s tempó. Ez konkrétan egyszer sikerült 5 km.-en keresztül tartanom, 2.7 literes fogyasztás jött ki arra a szakaszra.
1200as körüli fordulatnál 50km/h-val csorogva pár km.en keresztül 2.4-2.5 körül fogyasztott, ha lehet hinni neki. De itt már a legkisebb bokamegremegés és kátyúbezavarás sok sok decit jelent :-).
Természetesen ezek a leolvasott értékek, és nem takarnak valós fenntartható közlekedést. Ilyen tempó jellemzően a lakott településeken van, ahol jön a fékezés, gyorsítás, stb, tehát messze van a valós életszerű adatoktól.
130kmh-nál 5.1-5.2 litert mértem hosszútávon, ez is korrekt, a Suzuki Swiftem ilyen tempónál már elszálk a fenébe, pedig országúton százas tempónál 4.5 liter körül kér. Viszont 130-nál a kis 100es motort pörgetve és hajtva felmegy 6.5-7 literig.
És érdemes megfigyelni mit is jelent egy lámpánál az indulás, még ha finoman is tesszük, akkor is 10 liter felett van a dolog. No meg a fenti fogyasztással, amikor rámentem egy pár%-os emelkedőre, felment a fogyasztás duplájára triplájára. Lefelé gurulva 4-5 km-en keresztül olyan 80as tempóban 0.5-0.6 liter körül kér. Klima semmi egyéb nem használva.
Van egy ECO üzemmódja is az autónak, bekapcsolható, De nem jöttem még rá mitől az, azon kívül, hogy világít egy zöld led....
Valószínűleg igen, megközelíthető. Ha a gyári érték is 3 liter körül van, és tesztpályán ennyi szerintem igen. A Splash is 4,2-4,4 a hivatalos országúti adat, 60-al csorogva, forgalommentes időben 3,8 alá vihető. Ha mindent bevetünk ez a benzines autó is 3 körülig le tudna menni tesztpályán, speciális gumikkal, légterelőkkel.
De mindenesetre nem az a szokásos benzinfaló dög, amiket takarékos és nagyon jó autóként szoktak reklámozni, hogy már 6-8 literrel elmegy és micsoda autó. (És néhány márkánál 1-2 litert nyugodtan tegyünk rá a gyári értékre is.)
De mindenesetre valós körülmények közt én is szívesen kipróbálnám, ahol a benzinessel 4,2 akkor ezzel mennyi lehet a valós érték.
Bár már minden gyártónak van takarékosságra kihegyezett autója, a Peugeot szükségét érezte, hogy bemutassa, a 208 BlueHDI dízel valóban beéri kevéssel. Tovább »
A franciaországi Belchamp-ban, zárt pályán zajlott a teszt, ahol 38 órán át váltott sofőrökkel hajtották az autót. A 43 literes tank 2152 km-re volt elegendő, ami majdnem pontosan 2 literes fogyasztást jelent 100 kilométeren. A rekordot az UTAC hitelesítette, az a szervezet, amely egyebek közt a műszaki vizsgáztatást és a típusengedélyeztetést végzi Franciaországban. A 2 literes átlag valós forgalmi körülmények közt persze aligha volna reprodukálható, hisz ott az elindulások és megállások nyilván jócskán megemelnék a fogyasztási átlagot, de az eredmény így is figyelemre méltó.
A 208 BlueHDI egyébként is kivételesen takarékos a gyári adatok szerint. A hosszú áttételezésű váltóval, kis ellenállású gumiabroncsokkal és a légellenállás csökkentését szolgáló légterelőkkel felszerelt modell elvben elmegy 3 liter gázolajjal 100 kilométert vegyes ciklusban, az átlagos szén-dioxid-kibocsátása pedig 79 g/km.
Ez bazi jó eredmény. Szívesen kipróbálnám én is, hogy az én takarékos vezetési stílusommal is meg lehet-e közelíteni ezt az értéket.
Olvastam/hallottam arról, meg megtaláltam Winkler cikkét azzal kapcsolatban, h olajlecsapató/kartergázszűrő használata javallott :) Pontosan mi a különbség a kettő között? Tudnátok segíteni, h hol találok képes leírást ezen eszközök beszerelésére vonatkozóan egy benzines G Astrába?
Hűtési és fűtési rendszer probléma. Sziasztok nekem 1 suzuki swift 1.0 autóm van és pár napja mikor vezettem bekapcsoltam a fűtést és kis idő után magától leállt azótaa hiába kapcsolom be meg ki nem indul el megnézem a biztosítékot hátha az a baj de nem ha valaki tudnak segíteni mi lehet a baj azt nagyon megköszönném.
Lefulladásig gyenge és rángat az alapjárat közeli, induláshoz tartozó fordulatszámon, ha nagyobb gázt adsz, akkor meg elkapar.
Pontosan úgy viselkedik, mint mikor egy benzinmotor alapelőgyújtása nagyobb a kelleténél. Mivel elég nehéz lenne megszámolni, hány autót vezettem rövidebb-hosszabb ideig, meglepett ez a viselkedés. Az a kulturált járás és kiszámítható felpörgés, amit a benzines rokonai tudnak, egyszerűen nyomokban sem található meg benne. Állítólag a common rail diesel-ek sajátja az előbb leírt, alacsony fordulati rángató, gyenge járás - de pl. a Citroen 1.6 HDi - ben nyoma sincs ennek (?)
Fecskendezniük kellene a hengerbe IS és a szívócsőbe IS. Sőt, folyékony üzemanyaghoz nem részben elpárologtató berendezés, hanem azt elgázosító berendezés lenne jobb(magas hőmérsékletű tartályba lőni az üzát szabályozottan).
Sajnos igazad van ... Az EUROxx előírások miatt egyre rosszabb működési - fenntarthatósági paraméterekkel gyártott motorokat készítenek. Nekem durva meglepetés volt egy kb. 30 000 km-t futott BMW 320d motorja, elindulni alig lehetett vele. Először azt hittem, csak az a motor ilyen, de mint kiderült, ez konstrukciós sajátosság ...
Vagy mégis számított a szívócsőbe fecskendezett üzemanyag tisztító hatása, EGR jó ideje van már, közvetlen befecskendezéses motoroknál szaporodnak a szívó szelep szár koksz lerakódások.. 100e km alatti közvetlen befecskendezős motorok, és már "EGR" problémás? Érdekes.
Suzuki Swift központi befecskendezős +EGR 300e km-t futott motor, kopott szelepszár szimering, égéstérbe álló motornál szelepszáron beszivárgó motorolaj, mégis töredéke volt a szelepszáron a lerakódás, mint a szelep "szépségverseny" győztes képeken látható.
EGR helyett el tudnék képzelni üzem meleg motornál bekapcsoló vákuumos vízpára adagolást, ez nem teljesítményt csökkent, mint az EGR, két legyet egy csapásra. Anno 1894-ben már alkalmazták a vizet belsőégésű izzócsöves motoron.
Hírek
