Gyakorlatilag akkor vehetjük ezt a "vallomást" egy olyan bizonyítéknak, ami szerint az ESZPERANTÓ nyelv az, ami éppen a Czuczor-Fogarasi szótár létjogosultságát támasztja alá ??
Kiveszem az eszperantó, mint egy mesterséges nyelv, kontexedböl ezt az állításodat
".. nincs szükség a szavak tízezreit megtanulni, hanem egy-egy szógyök megtanulásával a szavak bő változatait tudjuk képezni... ",
és átviszem a magyar nyelv nyelvi és képi GYÖKEIRE, amelyek jelentésbeli és hangtani önazonossággal rendelkeznek. A magyar nyelv szerkezete a lényegre mutat rá és érdektelenné teszi az utolsó kérdésed
"a mesterséges nyelvek hány százaléka készült ragozóként ??"
Kíváncsi lennék, hogy a világban föllelhető valamennyi mesterséges nyelv --- mint akár az eszperantó ---- közül melyek azok, amelyeket alapvetően ragozó nyelvként hoztak létre.
Mint már jeleztem, az eszperantó éppenséggel ragozó mesterséges nyelv, holott létrehozója éppenséggel egy lengyel nyelvet beszélő orvos és amatőr nyelvész.. ( Zamenhof)
Mint írják: az eszperantó nyelv könnyűségének a titka: a szóképzés. Következetes alkalmazása révén nincs szükség a szavak tízezreit megtanulni, hanem egy-egy szógyök megtanulásával a szavak bő változatait tudjuk képezni...
Szóval fönntartom a kérdést : a mesterséges nyelvek hány százaléka készült ragozóként ??
"Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László hasonló témáról tartotta nemrég előadását a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. Beszédének érdekességét fokozta, hogy a nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze – és nem alaptalanul. Hiszen akkoriban a valódi polihisztorok is nagyobb számban fordultak elő.
Mint hallottuk, a XIX. század első felében a magyar nyelv még csak „népi" szinten leledzett, ország- vezetésre alkalmatlan volt. Ennek megváltoztatása érdekében hozták létre a Magyar Tudományos Akadémiát. Ám ehhez a nyelv szerkezetét kellett kikutatni – mint kiderült, a magyar, amellett, hogy ragozó, ősi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, ez után lehetett a nyelvet etimologizálni, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzője marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József. Bolyai János háziorvosa...
Mint az előadó mondta, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatása, hamis szótári alapokkal dolgozunk. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak, a leghosszabbak három hangból állnak. Ebből a kétezer elemből fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtő erő. A nyugati nyelvekben ez teljesen másképp mûködik, ott minden tárgyat külön szó jelöl, nincsenek olyan alapgyökök, mint például a „kör", nincsen a hangok és jelentések között kapcsolat. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma "nem illik" tanítani. És mi köze mindennek Bolyai Jánoshoz? Nos, a legendás matematikus e gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerûsítésével próbálta megalkotni azt a bizonyos tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig egyre, egy 1943-as keltezésûre sikerült rábukkanni. Bolyai az íróasztalnak írt ilyen jellegû gondolatait sohasem tette közzé. A nyelvet jelrendszerként fogta fel, matematikus szemmel tekintett rá – minden jelnek csupán egy jelentést akart meghagyni, az összetett betûket kiiktatta, új ABC-t alkotott. Minden, általa feleslegesnek, többértelmûnek tartott gyököt kiiktatott, helyettük új gyököket talált ki – ő is azt vallotta, hogy a magyar nyelv önmagáért van, gyökrendszerét egyetlen létező nyelvből sem lehet levezetni.
Munkája sajnos soha sem jutott tovább a Teleki tékánál – zárta előadását a meghívott, amely előadást kérdések özöne követte."
Marácz írása megvilágítja a gyökök kérdését idézett címed alatt, ezt jól látod.
A többit nem tudom értelmezni, talán neked sikerül. Mindenesetre ne térítsd el a beszélgetést olyan irányokba, ami nem a tárgyhoz tartozik. Vagy mondd meg pontosan kivel mi bajod van, aztán majd vagy válaszolnak, vagy nem.
Akik nem a finnugor "egyház" szabályai szerint játszanak, akik például a magyar nyelv sumér eredetét keresik, azokat pszichiátriai esetnek nyilvánítják
Ismerős szöveg, ugye? (ld. relativitás- és UFF-cáfolás, vízautó, stb.) Szóval alternatív tudomány kontra valódi. Plusz nemzeti önérzet kontra mocsok bolsik.
"Czuczor és Fogarasi a magyar szókészlet központi elemének a gyököt tekintette. Magyarországon a huszadik században alig volt grammatikai kutatás, amely komolyan vette volna az ún. mélyszerkezeteket és a transzformációs szabályokat. Ilyen szempontból a Czuczor--Fogarasi féle szótár előfutára volt azoknak a nagy nyelvészeti felismeréseknek, amelyek a huszadik században a nyelvészetből, a nyelvi adatok gyűjtésével foglalkozó amatőrködésből tudományt formáltak." (Marácz László)
