A youtube-ra felkerült az 1981-ben készült "Nyúlhústermelés" című magyar dokumentumfilm.
10:20-nál kezdődik az a rész, ahol megemlítik a bajai nyúlvágóhidat. AZ akkori hivatalos neve "Vaskúti Bácska MGTSz Bajai Telepe, Nyúlfeldolgózó üzem".
Lehetséges, hogy a film korábbi részeinél is van néhány bajai kép.
Ha jól látom, ahol a "faros" áll, kb. ott volt egy kerékpárbolt. A kirakatában sokáig volt egy oldalkocsis, Berva motoros bicigli. De sokat néztük sóvárogva. Meg egy kenyérbolt is volt azon a soron, a patika felé. Annak idején Bonyhádról(!) hozták a kenyeret Garant, majd Robur kenyérszállítóval, de nem ritkán csak "sima" teherautóval. A rakodók micsoda ügyesen dobálták a két, sötőfelületével egybeforgatott kétkilósat. Amíg a kenyér nem jött meg, a bolt előtt várakoztunk. Kenyérből választék is volt: kevésbé, vagy jobban sütött barna. Az volt a 3 forintos. A fehér, a 3,60-as később volt csak.
Régóta nézegetem a bajai képeket és sok kedves emlék tárult elém. Megtaláltam a dédnagyapám, Drescher Gyula vas nagykereskedő házát, ahol én is születtem és éltem 16 éves koromig. 1950-ben születtem Baján és 1966-ban költöztünk el. Egész gyermekkorom és kora fiatalkorom Baján telt el. Sétáltam a Sugovica pertján, jártam táncolni a Dózsába és nyáron a Sugóban fürödtünk. Az első két évet a III. Béla Gimnáziumban végeztem. Sajnos ez a gyönyörű ház a 60-as évekre eléggé tönkrement. A kérésem az lenne, ha valakinek van még képe az utcáról vagy az épületről és feltöltené, nagyon megköszönném. Íme a két kép:
Mérvadó forrásokból úgy értesültem, hogy az autó tovább haladt, azért nem találod.
A szobor is érdekes. Manapság Szeged felé halad, jóllehet Jelky annak idején Bécsbe ment a bátyjához, aki ott udvari szabó volt. Neked biztosan nem újság, de biztonság okáért a széles közvélemény számára megemlítem, hogy Bécs nem Szeged felé esik, bár Verne Gyula módszere szerint így is elérhető, csak hosszabb úton.
Úgy tűnik, hogy a lovagló kalappal eltaláltam "szarva között a tőgyit". A chapeau cavaliere valószínűleg elegáns divatkalap lehetett, melyet bármely ünnepi alkalomra lehetett hordani. (Tehát nem csak lovagló kalap lehetett.) Ezért jogos a gavallér-kalap elnevezés, mert van bizonyos férfikalap jellege. Látom, hogy volt gavallér-bot is, ez lehet Nagy Ibolyka kezében.
Ami furcsa számomra, hogy a Das grosse Bilderlexikon der Mode egyáltalán nem említi, noha három chapeau-ról is van benne címszó.
számomra nagyon sok dolog homályos, de ezen nem csodálkozom:)
jó lenne tudni, hogy ezek a szavak - a lapot jellemző tulajdonságokat jelzik vagy nem, mert utóbbi esetben szerintem mellőznek minden ragozási technikát ( de ez is csak sejtés). Ráadásul akkor lehet egy harmadik jelentésük is.
(Hahóóóóó, drága Maróti tanár bácsi (Möszjő:)), onnan a magasból - kérjük a megfejtést!!:))
nézd csak, még esküvői chapeau cavaliere is van. Nem gondoltam volna.
való igaz,de én ezt gondoltam,mivel franciául is külön írja,így tűnt logikusnak.Gavallérkalap régen létezett,csak azt nem értem,hogy kerül egy hölgy fejére?
Köszönöm az ötletet! A Magyar Színházművészeti Lexikonban ezt írják róla:
Nagy Ibolya
(Szentes, 1863. febr. 9.–Bp., 1946. aug. 22.): színésznő. A SzAk-t 1881-ben végezte el. 1884-től 1886-ig a Népszínház, 1886-tól 1914-ig, majd 1918-tól 1924-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1923-ban örökös tagságot kapott. Kezdetben naiva volt, később humoros szerepeket játszott. F.Sz. Lidi (Kisfaludy K.: Csalódások); Jessica (Sh.: A velencei kalmár); Mariska (Szigligeti E.: Liliomfi).
A feltett képeslapot 1902-ben adták fel. Sajnos a hátlapját nem tette fel a francia eladó.
Tegnap estétől valószínűleg nem tanultam meg franciául. Meg sem kíséreltem. Csak egy feltételezést jelzek, amivel zenészként (Suppé: Könnyű lovasság), illetve a várostörténetben, (lovassági laktanya) többször találkoztam.
Szerintem Nagy Ibolyka lovagló öltözékben van, a kezében levő pálca is erre utal. Vagyis a felírás ez lehet: nő (hölgy) lovagló kalapban. (Vagy esetleg öltözékben. A hölgyek nem ültek úgy a nyeregben, mint a férfiak, hanem egyoldalt, és illem szerint szoknyát és nem nadrágot hordtak. Ez a bokájukat is takarta. Gonzaga Júlia története - Jókai többször foglalkozott a témával - azon a mesén alapul, hogy Kékszakáll el akarta nőt rabolni, de egy nemes lovag megmentette. De közben megpillantotta a bokáját. (Már a hölgynek a lovag.) Ezért a hölgy leszúrta megmentőjét vagy csak kilátásba helyezte, hogy ezt kellene tennie. (Elfelejtettem a pontos részleteket, de már írtam, hogy vannak dolgok, amiket nem érdemes tudni.)
Nagy Ibolyka a Színiakadémia után Szegeden kezdte pályáját, ahol apja, Nagy Sándor újságszerkesztő volt. A rövid szegedi vendégjáték után a Nemzeti Színházban folytatta pályáját, de mint érdekességet megemlítem, hogy a Telefonhírmondóban is szerepelt. 1878-ban Tímea szerepét játszotta az Aranyemberben.
Színháztörténeti munkákban biztosan lehet adatokat találni róla. Szép, nagy szemei voltak" - írták, de különben is szép színésznő lehetett, különben nem játszatták volna vele Tímeát és Colombiát.
A francia mondatba nem avatkozom. Amit tanultam, azt is elfelejtettem. De szerintem is mást jelent. Ráth-Végh írja, hogy amikor a fordításban "a fogoly kedvenc svábbogarát ölelte magához", az eredetiben "sötét gondolatok gyötörték". Leiter Jakab léghajóst jól ismerjük. Csak az eredetiben Jacob's Leiter, azaz Jákob létrája szerepel.
Érdekel a téma, csak rövidesen kezdődik a Tóth Kálmán emlékünnepség a főtéren, utána pedig Udvardi Erszébet kapja a Baja Hírnevéért" kitüntetést. Így oda vagyok menendő. Részint "hivatalból", de magáemberként is ott lennék.
Azt sajnos nem tudom,hogy ki volt ez a hölgy,de a mondat valami olyasmit jelent,hogy :"gavallértól kapta a kalapját,amin Magyarország,Baja bélyegzője van".Köszi a képet az ÉZI suliról,szeretett iskolámról még úgysem volt egy régi képem sem!
