A Kisvigadóba beszéltünk meg találkozót a Lajossal, ő pedig Devich Lacival érkezett meg, sétálva az otthonából a Villányi úton. Lacit ekkor már elhagyta a haja, annyira, hogy Lajos vicces kérdésére, hogy "na, ki ő? Megismered?" kínos csend következett. Aztán feloldotta a fura helyzetet és megmondta (vagy ő, vagy a Laci). Ugyanúgy meghökkentem akkor, mint amikor Te megláttál sok év után, és hangot adtál meglepetésednek: "de bácsi vagy!". Lehet, hogy ezen a kisvigadós találkozón nem voltál ott?
A Kiss Gyusziék talán Opellel jöhettek. Kapitän-ra vagy Rekordra tippelek.
Devich Lacival nem találkoztunk. Ebben tévedsz. Pedig jó a memóriád. (Még.) Szeleire is jól emlékszel, fociztunk és nagyritkán meg kellett állni egy-egy autó miatt. Egyszer Szeleiék miatt. Apja volt az oktató (akkor létezett ilyen szabály).Milyen kocsi volt? Most letesztellek.
Igen, így van: a 19-et lefoglalta a Gördülő Kövek. (És még mindíg turnéznak és lemezzel jönnek ki! Igaz, a Parti Fiúk is szinte naponta lépnek fel, csak enyhén más kombóban))
Az előbbi üzenet felsorolásából kihagytam a Villányi uti összejöveteleket, amivel pedig rekord mértékben megközelítettük a Köbölt. Lajos, Devich Laci, Rutter, Te meg én, elnézést attól, akit esetleg kihagytam.
A "csoszogásra" majdnem ráhibáztál, mert nekem is osztott lapot a koronavírus, egy márciusi kórházzal és később egy háromhetes rehabbal, de mára túl vagyok rajta, dolgozom rajta, hogy a járásom ruganyos és fürge legyen és lihegés nélkül lépcsőzhessek, mint régen. Egykor, amikor még sportoltam, benne volt az edzéstervben a Krisztina körútról a Spartacus teniszpálya mellett felfutni a több-szakaszos lépcsőn a Naphegyre, elég jól ment. De nem panaszkodom, a metróból a felszínre jutáshoz még nem használom a liftet... De tényleg összejöhetnénk valamikor, alkalom adtán. Emlékszem néhány sikeres összefutásunkra az elmúlt tizen-huszon év alatt, egyszer az Andor utcában, egyszer a Bocskai úton, ahol akkoriban laktam, egyszer Nálad Tétényben (vagy Budafok?), meg még a Bercsényiben, ahol segítettél hangszórót venni, meg az Auchanban (vagy a Metróban?). Mielőtt tényleg csoszogunk majdan.
Milyen név merült fel a "garázszenekarunk"ra annó? (Nem volt igazán garázs-band, hiszen a lakásotokban próbáltuk a "Kis Bencé"-t.
A Merza Marcinak volt egy felesége, akit Áginak hívtak, ő eleve a TV-nél dolgozott, és aztán a Marci valahogy kikerült a Kék Csillagból, vagy otthagyta, nagy volt a verseny, és állást foglalt. Volt egyébként egy bátyja is, a Jenő, aki szintén ott lakott régen. Akkoriban ott a kétgyerekes családmodell volt a divat, csak mi lógtunk ki a növéremmel és a két húgommal. Meg a Balog Laci, a szomszádból, aki meg egyedüli gyerek volt, bár nem pont a mi korosztályunk.
Lehet, hogy a Wekkermann "Ferikére" gondoltál? Aki egyébként a Miki barátja volt. Járt a focimétáinkra egy "kis Demjén" nevű gyerek is, meg a -szintén - a Miki barátja vagy valahonnan ismerőse is, egy András nevű. Ha jól tudom, Szelényi volt a vezetékneve. Nem Szeley, az osztálytársunk, aki akkoriban tanult vezetni az apjától, valamikor el is húztak az autóval az Alsóhegy utcában a fociderbink előtt, közben vagy után.
A Stovepipe-on ott voltam, hogyne emlékeznék. 64-re tippeltem volna, de látom, hogy egy évvel később volt. És ez volt a briteknél a 4. számú Kályhacső együttes. Erre a sorszámra már nem emlékeztem, a 19.-re voksoltam volna, de az az idegösszeomlás volt.
Nagy klaffogás lehetett ez az unorthodox futás, jó, hogy kettőnk közül legalább egyikünknek ilyen jó a memóriája! Szenzációs, hogy erre ilyen jól emlékszel! Arra sem emlékszem, hogy együtt néztük-e a focimeccsek legjavát, lehet, hogy inkább apámmal, aki nagy fociszakértő volt. Viszont arra meg pontosan emlékszem, hogy Dózsa hokimeccre együtt mentünk a Kisstadionba. Gombfociban meg a Miki volt a vezéregyéniség. Teljes csapataink voltak fényképes "gombokkal".
Igen, elköltöztem Budáról, ahol eddigi életem javarészén át éltem. Úgy tíz éve Dömsödön lakom, meg majd' negyedszázada Sukorón. Szeretek vonatozni és buszozni, a parkolás egyre nehezebb, meg kell a járás is. A futást és a távgyaloglást a múltnak adtam át.
Na, azért! Bár a másik nick is jól megjegyezhető, lévén, hogy nagy költőnk ihlette... Valóban, a Köböl az marad Köböl, ezt meg az utcanév ihlette. Ez a mi "via Gluck"-unk, a "Váci út és Lehel út között", a "vén budai hársfák" tájékán, amúgy metaforikusan. Ez még létezik fizikai valóságában, összeköt múltat és jelent. Nem úgy más egykori kedvelt, ma már csak emlékeinkben élő helyszíneink némelyike, a Kocsis-rét, vagy a MOM, a MOM pálya, a TF pálya. Ahol minden hétvégén leshettük egyik vagy másik csapat hazai focimeccsét, ha volt pénzünk, belúlről, a lelátóról vagy a pálya széléről, ha nem volt, hát a lánckerítésbe beépülve a fák között leselkedve, tippelve, hogy mi történik a túlsó kapunál. Drukkolva, hogy csapatunk győzzön a Sárisápi Bányász ellen, vagy tisztes eredményt érjen el mondjuk a Dömsöddel szemben. Ahol egy csendes, meccsmentes napon kitaláltuk, hogy belógunk a TF pályára, hogy a VÖRÖS SALAKON fussunk néhány kört, vagy gátfussunk. Már nem emlékszem, hogy legyőztük-e félelmünket, hogy a csősz (a sportpályaőr) elűz, és be is vergődtünk a vasrács kiszakadt részén, vagy csak izgalmas, de ki nem használt, füstbement terv maradt, de mindenképpen jól beillett az életkurunknak megfelelő "marháskodások" körébe. Elhatároztam, hogy a fővárosban járva egyszer elmegyek megnézni, mi van a helyén, de nem siettem el, mert úgyis tudom: valami monstrum sportkomplexum vagy pláza álma vált valóra ott. De a Köböl megmaradt, és ez jó tudat...
Heuréka! Öröm újra itt lenni! A Nickname-et megint le kellett cserélni, végre sikerült, jó, hogy nem adtam fel. Csak a Nick új, a Németh a régi. Ha rajtam múlik, megmaradok ennél. A szétszaladás után immár összeszaladhatnánk. Élesedik a hosszú távú memóriánk. Mit tudtok a Köbölről? Még mindíg Ádám Jenő nevét viseli?
A 80- as években még sűrűn találkoztam még a nevével a Nésport/Gyeplabda rovatában, ahogyan Losonczi, ő is gyeplabdázóként folytatta jégkorongozó pályafutását.