Izgalmas téma, sok-sok képpel tálalva. Szinte minden jöhet, ami tudományos. Hatti, szumír, urartui kapcsolatok, etruszk--magyar rokonság, a Villanova-kérdés, és így tovább...
Kő, kovács, koh szócikk a Cz.Fog-ban mindent megmagyarázna Bernát barátunknak, ha feladná a hiperkritikus hozzáállását. Legalább addig eljutna, hogy nincsen kőbe vésve semmi a nyelvtudományban.
Ez egy szellemi megátalkodottság, olyan mint bármely másik,. pl.:
"1967-ben az észak-amerikai Ohio állambeli Warren városában Képek a magyar sámán-inkvizíciók történetéből címmel kiadott könyvében Fehér Mátyás Jenő feltűnést keltő adatokat közölt egy általa Kassai kódex-nek nevezett kéziratból. Még bővebben ismertette ezt a következő évben Középkori magyar inkvizíció címen Buenos Aires-ben kiadott munkájában. Ennek függelékében a Kassai kódex rövid történetét (473477.) és annak belső felosztását is megírta (478483.)."
"Már Fehér első publikációja élénk visszhangot keltett a hazai tudományos körökben. Schram Ferenc az Ethnographia c. folyóirat hasábjain (1968. 281284.) ismertette azt. Néprajzi, nyelvi stb. szempontból számos problematikus részletet talált benne, és sajnálatának adott kifejezést, hogy a Kassai kódexet nem eredeti szövegében és teljes terjedelmében adták ki. Schram egy népszerű ismertetésében (Élet és Tudomány 1969. 420422.) Fehér közlését, ill. a Kassai kódex hitelességét megkérdőjelezte."
"Mindkét dokumentum tehát, amelyet Fehér állítólag a Kassai kódex hátsó kötéstáblájából áztatott ki, egyedi dokumentum, és azokat már jóval 1944 előtt reprodukcióban közreadták. Ezeket jelentette meg azután Fehér célzatos módosításokkal, hogy állításai kifogásolt hitelét megerősítse."
"Úgy vélem, hogy mindhárom reprodukció eredetének kiderítésével a Kassai kódex hitelessége kérdése tisztázódott. Fehér Mátyás a Domonkos-rend történetének kutatásával kezdte munkásságát. Ezekkel a tudatos hamisításokkal azonban sajnálatos módon ellentétbe került a rend címerének e jelszavával: Veritas."
a magyar átvette, éspedig a szlávból, mint a KM-ben talált (később beolvasztott) szlávoktól.
legalább a saját téves teóriáidat jegyezd meg.
??
Ezt mondtam: "Ergo az "IE" kov ...-ot a magyar átvette, éspedig a szlávból, mint a KM-ben talált (később beolvasztott) szlávoktól. "
azért mondtam, h biztos úgy képzeled, nem volt kovács a magyarok közt, mivel nem voltak kardjaik, mint tudjuk (NEM?)
Ezt mondtam: "De ismertük, meg azt is ismertük, hogy "vasverő", meg "tömörd" (türk "temir" = vas), mégis a szláv "kovács" lett az úzus a nyelvünkben."'
előtte meg nem használt kardot, nem kovácsolt vasat...
Azt mondod, hogy a kard, mint fegyver KM-i eredetű? Meg a "vaskor" is innen indult ??
DE ha még így is lett volna, mi köze volna ehhez a magyar nyelvnek? Melyet a honfoglalók előtt nem tudsz igazolni a KM-ben.
kohó a Zaiczban:
kohó [1582 (?), 1666] Szóelvonással keletkezett a régi nyelvi koh kohó [1395 k.] ragozott alakjaiból vagy a kohol igéből. A koh valószínűleg német jövevényszó, vö. középfelnémet, felnémet kuche konyha, hazai korai újfelnémet choch kovácsműhely; vaskohó; német Küche konyha, német régi nyelvi pénzverde; gyapjúfestők tűzhelye, katlana. A német szó a népi latin cocina konyha főnévre vezethető vissza. A magyarázatnak jelentéstani nehézségei vannak. A kohász nyelvújítás kori szóalkotás [1838].
nálad minden átvétel a magyarban, még egyszer sem volt olyan, h elismerted volna, más vett át valamit a magyarból.
Dehogyis nem, sokszor hoztam példát erre is, pl. éppen Kiniezsát.
Most csak emlékezetből:
lengyelben: hajto, gierek, szereg, czako,
délszlávban: varo
angol/fr: hussar
tudod mi a rohadtul kínos?
hogy még az oroszban is a fémre a kaukázusi alak van: гарт
Mi ebben a "kínos" (ha így is volna)?? Az oroszban is ezrével vannak idegen eredetű szavak, a legközönségesebb fogalmakra is. Mint ahogy minden más nyelvben is.
Az angolok meg egyenesen büszkék rá, hogy annyi ezer szót vettek át mindenféle néptől.
@köze van a feketeség szavának a karácsonyi sötétséghez
igen, köze van. vallási értelemben is (a világosság győzelme a sötétség felett).
ahol még megvan ez, az az ujgur.
és a szlávoknál is csak szórványosan. de mert ugye szláv-komplexusuk volt-van, ezért csak az lehetett. az ujgur karácsonyról meg szépen nem tudnak (süketek-vakok)
Melyik említett nyelvben kara a karácsony szótöve?
Miért nem a sötét vagy a fekete magyar szó van a karácsonyban, miért vett volna át egy "fekete" jelentésű szót
mástól, ha a sötétségről akarta volna ezt az ünnepet elnevezni, miközben egyik átadó nyelvben sem erről van elnevezve?
A magyar nép és nyelv sokkal régebbi, mint a török vagy a szláv. Az újjászülető Nap ünnepe pedig beláthatatlanul ősi ünnep. Ugye nem gondolod, hogy a magyar nyelv, ami az ősnyelv valószínűleg legközelebbi leszármazottja, rászorulna
bármilyen kölcsönzésre egy ilyen meghatározó ősrégi ünneppel kapcsolatban?
A hasonlóság a "Ko" gyök miatt van. A kara, a carbon, korom, crna közös nevezője ez.
Inkább feltételezhető, hogy mivel pl. a carbon lehet fekete kőszén, így lehet a kő feketesége a névadó.
Viszont ez is csak a magyarból magyarázható, a többi nyelvben felderíthetetlen, hogy miért azonos ezeknek a szavaknak
a gyöke. A legszerencsétlenebb dolog, hogy föl sem merül, hogy ez egy ősgyökre vezethető vissza, és ezért létezik az azonosság.
Száz szónak is egy a vége, elfogadható lenn az általad felhozott átvételi irány, ha legalább halvány nyoma lenne az átadónál, hogy köze van a feketeség szavának a karácsonyi sötétséghez. De nincsen.
Megindokolhatatlan, hogy a magyar akkor miért használná ezt az "idegen" szót a saját ősi ünnepére?
Azt miért nem föltételezzük, hogy a magyar az átadó nyelv, és a karácsony szavunkból csináltak kara szót mások, miután kiszakadtak az ősnyelvi közösségből?
Az elvonás itt miért nem föltételezhető?
Olyan ez, mint pl. azt föltételezni, hogy a cronos szó latinbóli átvétel és ezért van nekünk kor, koros stb. szavunk.
Holott ez szintén a "Ko" gyök egy másik szava, a kör szava. Az évköré, a napúté, ami az idő múlásának jelzője.
A karácsony mérhetetlenül egyszerűen elemezhető magyar szó. Mindössze meg kell nézni a Cz-Fog. szótárban,
hogy mit jelent a kör, az ecs és az eny gyök.
Miért látta szükségét egy csomó nyelv a magyarból "kölcsönözni" a karácsony szót? És azt ráhúzni a kereszténység második legnagyobb ünnepére? Amely vallást a magyarok csak annak megszületése után 1000 évvel vettek fel?
mikor szándékozol bebizonyítani, h az ír-skót GOFF - GOW hogyan származik a szláv kovácsból?
Miért kéne?
Hiszen mindkettő IE eredetű nyelv, közös felmenőkkel, stb.
A magyar, meg, ugye nem az.
Ergo az "IE" kov ...-ot a magyar átvette, éspedig a szlávból, mint a KM-ben talált (később beolvasztott) szlávoktól. Mint a többi 5-600 szláv eredetű szót is.
ezek pre-IE fogalmak (mint a kupak)
Ha így is volna, akkor sincs köze a magyarhoz. Azaz átvétel a mi nyelvünkben.
Szerintem van létjogosultsága tisztán a magyar nyelvből megmagyarázni a szót.
A kerecseny sólyom -az én meglátásom szerint- a napfordulókor röptetett madár köröző mozgásáról kapta a nevét.
A sólyom a Nap madara, ezért szent madár. A Nap ellenfényében emelkedik rendkívüli magasságokba és onnan
csap le az áldozatára.
Én úgy látom, hogy nem a sötétség a jellegadó a névben, hanem az újjászülető fény ünneplése, aminek
a kerecseny sólyom a jelképe, aki hasonlóan köröz az égen, ahogy a Nap körbe jár az égbolton.
Egyébiránt nem vagyok semminek az elrontója. A korom állítólag török eredetű, bár a latin carbo és a szláv kour is szóba jöhetne. Ezzel az erővel a karácsony is lehet nem magyar eredetű.
Azt azért szeretném látni, hogy a hangoztatott átadó nyelvekbe hogy került.
Ugyan azt az utat sejtem e kara szóval kapcsolatban, mint a hét napjaival kapcsolatban.
Az átadó valamikor a magyar nyelv volt, és épp, hogy pl. a karácsonyi sólyom röptetés szertartása nevének átértelmezéséről van szó.
A szakrális jellemzők nem értése révén a fekete éjszaka szava lett az említett nyelvekben, mégpedig a jó öreg elvonás révén, ami ugyebár a magyar nyelvben "általános" de más nyelvekben tabu.
de komolyan, meddig fogja tartani magát az a baromság, a karacsony szláv szó?
Ki töröknek, ki latinnak mondja. De a magyarban biztosan átvétel, mert nálunk nincs alapjelentése (csak társított), míg a latinból/törökből "magyarázható" (hogy helyesen-e, azt én nem tudom megítélni).
(Ezek a nyelvi bűvészkedéseid meg teljesen értelmetlenek, ahogyan azt elmagyarázta neked egy képzett nyelvész.)
már csak a k>cs alakulás is arra mutat, h átvett szó a szlávban
through : Russian. сквозь, через
és arra is van jel, h a török kecs eredetileg Z
Meaning: to pass, go through
Old Turkic: keč-
Bashkir : kič-, kis-
Proto-Tungus-Manchu: *kas-
Negidal: kas
Manchu: qas 'quickly'
Ulcha: qas
Oroch: kas; kasa- 'to send'
aztán egész véletlenül mongolul pont fordítva van, mint ó-török
Meaning: 1 through and through, completely 2 to pierce, make a hole 3 to be pierced Written Mongolian: čoɣu 1, čoɣul- Khalkha: cō 1, cōlo- 2 Buriat: sōlgo 'ice-hole, прорубь', sōnog 'hole'
