ECho TV-n, Pörzsölőben megint alakítanak... Jézus, a pártus herceg után kiderült, hogy Buddha is tulképpen Buda... már várom, hogy Mohamedre mikor mondják ki a magyar verdiktet...
Egyetértek. Ami azt a kérdést illeti, hogy a Föld màs tàjain vannak-e hasonlo nevek, az màr a Tamana témakörébe tartozik. :-) Ugyanis vannak, de nem ilyen sûrûséggel, mint Indiàban. Természetesen nem lehet egy kalap alà venni a Kàrpàt Medence- beli helynevek elôfordulàsàval, de ez azt hiszem természetes is. (Ausztriàban, Szlovàkiàban, Ruméniàban is ugyanaz a nyelvû nép adta ezeket a helyneveket, még ha most màs nyelvû nép lakja is a területet..) Ha visszanézel egy kicsit a téma elejére, a 24.hsz-omban elmondtam véleményem, amelyet azota is tartok. Làssad még a 64.hsz.-t és a Kik voltak a hunok? c. téma 503.hsz.-àt, amelyben a Hunzàkrol van némi idézet. Dr. Toth Jenô több éves kutato munkàt végzett Indiàban, s ha a XX.sz. elején még ennyi hely és személynevet talàlt, mennyi lehetett 2-2500 évvel ezelôtt? Zajti gyûjtését màr beirtam egyszer valahol, most hirtelen nem talàlom. Egyébként ô Modi indiai professzorral is levelezésben volt, aki a mult szàzad elején eljött Magyarorszàgra is.
Hát, az ilyen fajta kérdések megválaszolásához beható foglalkozás szükséges. Pl. meg kell nézni, tényleg annyi sok hasonló van-e, ha az összes indiai település, hegy, folyó stb. nevéhez viszonyítjuk a mennyiséget, amit találtunk; hogy ugyanilyen hasonlóságokat találunk-e Afrikában, Amerikában, Ausztráliában, esetleg Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, és ha igen, akkor ezekben az esetekben is nyelvrokonságot tételezünk-e fel stb., stb. Azt mondani, h "nem véletlen", meg "biztosan ugyanaz a szó" elég könnyű. Bebizonyítani, h mik lehetnek a hasonlóság okai, kicsit időigényesebb. Ezt az időt (és befektetett energiát) nem spórolja meg az, aki tudományos módszerekkel foglalkozik valamivel.
Edes vagy Putti, de nincs most idôm ezzel behatobban foglalkozni. Ugyhogy szàmomra a kérdés tovàbbra is nyitva (màrmint az, hogy van-e valami köze a Buddha szònak a Buda-hoz?). Tudod, a véletlenekben nem hiszek. Biztos van valami okszerû magyaràzata, hogy miért van ez a sok megegyezô szò (személy-, hegy-, folyo stb. név) Indiàban és nàlunk. ...
A Csoma által leírt szanszkrit szavakról el lehet dönteni, hogy szanszkrit szavak, a hibásan írtakról is, hogy hibásan írtak, a nem létezőkről is, hogy nem létezők (mert egy holt nyelvről van szó, amit már Csoma is holt nyelvként ismert, mi is annak ismerünk).
A Csoma-hagyaték elég jól fel van dolgozva, lásd ITT és ITT. Kőrösi Csoma életéről egy elég jó összefoglalás ITT, bódhiszattvává "avatásának" körülményeiről ITT.
Hàt igen, ezt is jò lenne tudni . Nagy hiànyossàga az is a kutatoknak, hogy nem foglalkoztak mindmàig sem kellôen K.Csoma munkàival. Bakay Kornél irja, hogy nincs közzétéve az akadémia Kôrösi Csoma-kéziratos anyaga teljes egészében. Nem volt rà idàig idejük? Vagy pénzük? Vagy pedig mivel a FUrisztika elméletébe nem illettek bele az ô felfedézesei, "téves" cimkével làttàk el, s nem làttàk értelmét többet foglalkozni vele. Csoma àltal a szanszkrit és tibeti nyelvvel kapcsolatba hozhatò szavaink többek között: "... atya, tûz, Bihar, béka, Pannonia, Dàkia (szöllôs, szöllôben bôvelkedô), Buda=Buddha, Pest jelentése alant levô terület, géta jelentése vàndorolni, menni; sàtor, katona, Sàndor, isten, vàszon, vajda, Gejza, muszka, jelentése erôs ember, Kàrpàt, kakas, kùt, kend, pénz, pàrthus, fazék, sisak, szoba, udvar, Arpàd..." (Bakay Duka Tivadar nyomàn).
Az is lehet azonban, hogy nem a szanszkritbòl jöttek a magyarba ezek a szavak, hanem forditva, vagy innen is oda, meg onnan is ide. A "pénz" szòt pl. Magyar Adorjàn elemzi könyvében, majd ùjra kikeresem.
Wojtilla Gyula ír a cikkében egy listáról, ami Csoma hagyatékából került elő, és ami a Csoma által fontosnak tartott szanszkrit szavakat tartalmazza - sok helyen hibásan.
Mivel Csoma nemcsak morfológiai (ragok, szóképzés stb.), hanem lexikai (szó szintű) egyezéseket is felfedezni vélt a szanszkrit és magyar között, ezért fontos, h az általa gyűjtött szanszrit szavak (amik szerinte hasonlítanak a magyarra, lásd a kiinduló Buddha-Buda) tényleg szanszkrit szavak-e.
Fiòk Kàroly, a szanszkrit nyelv professzora, « Arjàk és ugorok érintkezése » c. munkàjàban kihangsulyozza a déli-ugor nyelv hatàsàt:
<< 1. a kozàr (kozàr-kabar-magyar) nyelv szintén a déli ugor nyelvàghoz tartozott,..2. Tény, hogy az indoskytha korban még magyarok és kozàrok egy és ugyanazon néptörzs kötelékében együtt éltek...Megàllapithatò az érintkezés is, hogy t.i.az a Rigvéda szereztetését tehàt a Kr.e.2000 évet megelôzte; csak igy érthetô meg, hogy ugor kifejezések jönnek elô màr az àrjàk legrégibb védai dalaiban. Csak igy érthetô meg, hogy a hozzànk àtjött kifejezések (viz, tûz, hàz, név, tehén stb.) ùgy meghonosodtak nyelvünkben, mintha eredetiek volnànak. Sôt könnyû megàllapitani az ôshaza helyét is, ahol ez az érintkezés megtörtént. A Rigvédàròl irt dolgozatomban részletesen kimutattam, hogy az ugor-àrja ôshaza helyének, mely a Jaxartes két partjàn terült el, megàllapitàsàhoz legbiztosabb adatokat az Avesta (Vendidad. I. Fargard) nyujtja; mindjàrt utàna jön az ugoroknak ott màig élô emléke (a Kàspi-to és Jaxartes folyok félreismerhetetlen ugor neveiben); harmadsorban jönnek a Rigvéda bizonyito adatai. Ezek mind azt tanitjàk, hogy ez volt azon hely, honnan délnek vàndoroltak a hindu-, késôbb nyugotnak a persa àrjàk; észak felé sokkal késôbben az ugorok...A délnek huzodò hindukkal egyûtt ment nagy ellenségüknek, az ugoroknak roppant tömege...Ez ugorok azutàn, midôn az àrjàk az Industòl keletre hùzòdtak, megtelepedtek Kabul vidékén és a Pendsàb folyamközein. Egész északnyugoti India gy tekinthetô, mint ugorok telepedô helye. .. Maga Alex Cunningham, ki az északnyugati indiai tartomànyok történetével legtöbbet foglalkozott, igy osztàlyozza az ottani népfajokat: 1. Early Turanians (ezek azon ugorok, kiknek felfogàsom szerint a Rigvéda ôrzi emlékét) 2. Arjas, or Brahmanical Hindus 3. Later Turanians, or Indoscythians – (Archeological Survey of India II.vol. Simla, 1871). E beosztàsnak, mely pusztàn physiognomiai alapon meg a Pensàb lakòinak szòhagyomànyàn alapszik, helyessége meglepô, ha elgondoljuk, hogy az irò Cunninghamnak sem ugorok védai szereplésérôl és nyomairòl, sem az indoskytha érmeken levô eddig megfejtetlen szavak ugor voltàròl semmi tudomàsa nem volt....Ezeket igy tudva, érthetjük csak meg azon tüneményt, hogy vagy hùsz népnév a Rigvédàban tiszta ugor jelleget visel és pedig hivebb transscriptioban, mint amilyenben talàljuk késôbbi klasszikus iròknàl ugyanazon neveket...>>
<< "A pestmegyei Sàhi puszta leletei közt szerepel egy buddhista vallàseszköz, a màr ismeretes garnitura, amilyen szàmtalan fordul elô a hun és avar sirokban. A hunok, illetve az avarok ugylàtszik a buddhizmus vallàs elveivel is ismerôsök voltak." (Magyar Nemzet, 1938. X. 8).
" Az indiai ugynevezett munda-népek nyelvei szoros rokonsàgban àllnak Europa és Szibéria finn-ugor, különösen pedig ugor nyelveivel, tehàt a magyar nyelvvel is", àllapitja meg Hevesi Vilmos.
A The Journal of the Anthropological Institute, August 1877, London; - szàmàban Hyde Clarke-nak az Antrhropoligiai Intézet h. elnökének egy igen érdekes dolgozata jelent meg a következô cimmel: 'Magyarok és ugorok hymalàjai eredete és kapcsolataik'. A szerzô bizonyos magyar és indiai szòkészletek egybevetése utàn többek között azt mondja: "...Kôrösi Csoma Dardzsilingben van eltemetve, a magyarok és ugorok igazi hazàjàban. Itt a törzsek között szerepel a Magar-törzs és nagyon lehetséges, hogy ez az igazi eredô törzse a magyarnak avagy madjyarnak. Sok egymàshoz hasonlò szò van a két nyelvben. Szàmos törzsnév szàrmazott àt egyikbôl a màsikba még a történet legelején... Dr. Leitner, magyar tudòs dardistàni tanulmànyaiban kiemeli a Hunza törzs fontossàgàt, amely törzs azokkal a hunokkal lehetett kapcsolatban, akiket mint Hungària megalapitoit ismerünk. Az én véleményem Hungària megszàllàsàra vonatkozòan az, hogy az ugor vàndorlàskor a Hymalàjàbol Ugor-hunok nyomultak a Kaukàzusba, -- innen Hungàriàba." >> (Zajti)
A köv. alcimben azt mutatja be, hogy mi a különbség a ragaszto (ragozò) és fuzios (hajlito) nyelvek között és hogy a hajlito tipusnak milyen fokai vannak...Tovàbbra sincs lista.
Ebben csak a ragozo nyelvekrôl van szò. Fölsorolja ôket és néhàny példàban àbràzolja hogyan mûködik egy ragozo nyelv (a finnben, a törökben és a japànban). Föltûnt azonban, hogy külön teszi az uràli nyelvektôl a magyart is (ez màr haladàs lenne?).
"Parmi les langues agglutinantes figurent notamment : les langues altaïques (turco-mongol, coréen, japonais), les langues ouraliennes, le basque, l'estonien, le finnois, le hongrois, le nahuatl, le géorgien, l'abkhaze, le swahili, le somali[réf. nécessaire], le tamazight (berbère), le zoulou, le copte ancien[réf. nécessaire]. L'inuit est aussi une langue agglutinante, mais appartient à un type de langue agglutinante particulier : les langues polysynthétiques. "
A ragozo nyelvek közül többek között: az altàji nyelvek (török-mongol, koreai, japàn), az urali nyelvek, a baszk, az észt, a finn, a magyar, ...grùz, ....szomàli, ....(berber),...a régi kopt. Az eszkimo is ragozo, de egy különleges tipusu: poliszintetikus nyelv.
Megemliti még az örményt is, amely részben ragozo. De egy szo sincs a halott nyelvekrôl (szanszkrit, sumer...), pedig az érdekesebb lett volna. Eddig nem talàltam semmi listàt, de még lemegyek az aljàra, hàtha valami alcimben van ilyen.
Itt egy felsorolás a ragozó nyelvekből. A francia teljesebb, mint a magyar, azért azt linkelem: Langue agglutinante.
A "lista" annyiban érdekes, mert alább arra hivatkoztunk (én is, hogy Duka idézi) az olyan hasonlóságokra, mint Bihar (terület Indiában)-Bihar (terület Magyarországon) és állítólag ebben a listában van a Buda-Buddha is.
"Lista" -- ez gondolom szavakat jelent. De a lenti idézetben - melyre vàlaszoltàl - nem szòtàri egyezésekrôl, hanem nyelvtani dolgokròl beszél Csoma. A "prepoziciok" és "segédige" hiànyànak felismeréséhez nem volt szüksége nagy szanszkrit szòismeretre; tudott elég nyelvet ahhoz, hogy könnyedén fölismerje két nyelv között meglévô nyelvtani azonossàgot, vagy hiànyt. Nekem mint laikusnak, mindenesetre furcsa, hogy az indo-europai nyelveknek az ôseként tartjàk szàmon a szanszkritot, amely nyelv pedig nem hasznàlt prepoziciòkat és segédigét; ugyanakkor a magyarnak meg nem lehet semmi köze hozzà, annak ellenére, hogy nyelvtanàban hasonlòan "gondolkozik". Az igazsàg szvsz sokkal bonyolultabb annàl. Többen fölvetették màr, hogy a népcsalàdokba sorolàs elavult mòdszer. Ennyi az egész, kedves Puti.
Vàlaszolnàl egy(-két) mondatban, hogy mire akartad fölhivni a figyelmem ebben a szövegben? (Hogy Csoma nem tudott szanszkritul, vagy a Buddha és a budha nevek különbözôségére?)
Kôrösi Csoma Sàndor hires tibeti Szòtàr-a bevezetô soraiban azt mondja:
<< Nekem, mint magyarnak a szanszkrit nyelv és irodalom tanulmànyozàsa különösen nagyjelentôségû volt, mert büszkén àllapithattam meg, hogy a szanszkrit semmiféle màs nyelvvel nem mutat oly rokon vonatkozàsokat, mint a magyarral. A szanszkrit nyelv és irodalom több màs indiai nyelvjàràssal egyetemben egész sereg tanulmànyozàsi alapot nyùjt a magyar nép eredetére, az ôsi népszokàsokra és a magyar nyelvre is. Amennyiben különbözik minden màs keleteuròpai nép nyelvétôl, annyira kimutathatò a magyar nyelvvel valò rokonsàga. Csak néhàny példàt sorolok fel a rokon vonatkozàsokra: a magyar nyelv nem hasznàl prepoziciokat, hanem az eredeti szògyökökbôl, segédszavak nélkül, egyszerû ragok hozzàtételével alkotja a cselekvô, szenvedô, òhajtò, feltételes mòdokat és formàlja a szò különbözô jelentését ugyanolyan mòdon, mint a szanszkrit nyelv. Es ugyanolyan mòdon hiànyzik mindkét nyelvbôl a « birni » segédige, ami a nyugateuropai nyelvek lényegét alkotja.>>
" ...Kôrösi Csomànak Duka Tivadar àltal kiadott életrajza függelékében mint Csoma eredeti gyüjtését közli azt a kb. 250 indiai szanszkrit-hindi szòt, amelyeket a magyarrral egyeztethetônek tartott. Kôrösi Csoma e szavakhoz függesztett jegyzeteiben olvassuk a következô, àltala kiemelt, Indiàban szereplô, magyarral egyezô csalàdneveket, mint:
szavakat. Szòjegyzete végére - amint Duka közli - Csoma a következô fontos jegyzetet tette ide:
<< Az anyagot adtam, a mòdszerrel rendelkeztek, - s ha ugy tetszik, im nyitva elôttetek a dicsôség utja.>>
Ez alapon indulva el, Munkàcsy Bernàt magyar akadémiai tag kb. 400 szòròl [FU sincs több - Nicsinyò] mutatja ki, hogy legközelebbi területrôl az iràni (kaukàzusi) és indiai (hindi, szanszkrit) és ò-iràni (avesztai és pehlevi) nyelvterületrôl egyeztethetôk legjobban -- igazolva Màtyàs Flòriàn kezdeményezését és dr. Pongràcz Sàndor idevonatkozo kutatàsait, -- s kifejtve Hunter 'India és a Hymalàja-vidék nem àrja nyelvei' cimû 1868-ban közzétett értékes mûvében a magyarral egybevetett kb. 188 fogalomnak megfelelô szòegyeztetését. A husz nyelven dolgozò néhai Szentkatolnai Bàlint Gàboregyetemi professzor a mongol, kabard, tamil nyelvtanok szerkesztôje, indiai tanulmànyutja eredményeként jelentette meg Dravida-Tamil-Magyar egyeztetô nyelvtanàt és szòtàràt, hozzàsegitve egy kôvel a majdan csak megindulo, hatalmasnak igérkezô Keleti Collegium megalapozàsàhoz. A fàradsàgot nem ismerô dr. Toth Jenô hatévi indiai tanulmàny-ideje alatt kb. 1300 indiai szòt gyûjtött Indiàban (mûve birtokomban nemeslelkû kiadòra vàr), amelyek a magyar nyelv törzsi, csalàdi, földrajzi, lelki-élmény és tàrgyi vonatkozàsu szokészletével mutatnak szoros kapcsolatot. Dr. Tòth Jenô összeàllitott ebbôl a gyûjtésbôl két kkisebb csoportot, bemutatva egyrészt az indiai ugornak a magyar nyelvben szereplô északi vogul-osztyàk-féle ugorral, -- a màsik csoportban az indiai törökös (szkytha-hun) elem bizonyos szàmu szòkészletének a magyarével valo közeli egyezését...." (Zajti: Magyar évrezdek)
Szerintem tehàt feloldja a "Budha=Buda?" problémàt az a tény, hogy a BUDA mint név is létezett, ahogy az elôbbiekben sejtettem. Mellékes, hogy a Buda név a Buddha fônév- jelzôbôl (felébredett, megvilàgosodott) szerezte-e eredetét.
Akkor a BBBBBBBBB..V(okal) a szógyök. Búb, buta, butik, butykos, bukta. Mond ki szó elején tükör előtt hosszan a B zöngés bilabiális zárhangot és mimikailag látni fogod mit is jelenthet. A pofád kibuffad, kipuffad, majd a végén kipukkad. Mint a buborék. (fonomorfológialag)
Buddha magyarsága a neve lenne??? A fene se tudja! :-)
Ismerve a szanszkrit szent nyelvet beszélő papok, szerzetesek életmódját, mely kicsit a tudatmódosító szerekkel is élő volt, a lelket felébresztendőn, akkor az meg a bódul, bódít, bó[l]dog, (((bor))) szavunkra hajaz inkább. ;-)))))))))))
Bódhiszattva (pusa) - Terebess Ázsia Lexikon
A bódhiszattva jelentése "megvilágosodásra törő". A bódhiszattva a buddhizmusban olyan ember, vagy más lény, akinek célja, hogy Buddhává legyen.
BOD, (1), elvont gyök, melynek származékai valami gömbölyűt, kerekdedet, kanyarodottat, keringést jelentenek, mint: bodon, bodor, bodorít, bodoró, bodros, boda, bodáz, bodag, bodacs, stb. Legközelebbi rokona a szintén gömbölyüséget jelentő bog, mint a boga, boglya, bogács, boglár, stb. származékok gyöke. V. ö. BOGY és BODON. BOD, (2), falu Heves megyében; helyragokkal: Bod-on, ~ra, ~ról. BÓD, (1) elvont gyök, mely megegyezik a bod gyökkel, mennyiben származékai keringést, kanyargást jelentenek. Egyébiránt alkalmasint öszvehúzott törzs bold, melynek gyöke bol, s ennek származéka bolog vagy bolyog; honnan bódorog = boldorog, bódúl = boldúl, bódít = boldít. V. ö. BÓT, BÓLT.
...na meg a "Bódog Asszony Anyánk..." (az ne tévesszen meg, hogy ma ez "boldog")
...hát...nem is tudom...)))) - abban a tudatvilágban mi függ össze mivel, hisz nem csak külső (szerekkel), de belső tudatmódosítás is létezik...
Ismerve a szanszkrit szent nyelvet beszélő papok, szerzetesek életmódját, mely kicsit a tudatmódosító szerekkel is élő volt, a lelket felébresztendőn, akkor az meg a bódul, bódít, bó[l]dog, (((bor))) szavunkra hajaz inkább. ;-)))))))))))
Na jó én befejeztem. Buddha nem volt magyar oszt kész.
Bolyduljatok fel kicsit, életre kelvén. Vagy ingább bolyongjatok Buddha útjai nyomán, aki aztat tanálta volt egyszer mondani: "A cél, az út maga." Míg meg nem boldogulunk, vagy bele nem bolondulunk. ;-)))) Mélységes mély, elmélj !!, a múltnak kútja. Mindenki mindig keresi kutatja, mi az ő kiútja. (Holle anyó meséje figyelmetekbe.!!) ;-))
Az államilag szervezett közlottót biztosan Ő, amiért roppant hálás is lett neki a király a plusszbevételek miatt.
De........ jó különben a Casanovás példa, mert jól mutatja, hogy is működnek ezek a dolgok az ősforrásos alapnyelv (a természet nyelve inkább) szerint, mely mellesleg a mai tano(a)mázás alapja is. Magyar földrajzi- és helységnevek mindenütt?? A magyar nyelv az meg........ (??) a fene se tudja honnan van.
Lehet, hogy innen: "..... a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak"
vuvuzela v(f)úúúúúú-v(f)úúúúúúú-zaja zengő zene.... Az eleje egy természetalapú közös isteni ősszó. (valószínűleg........) A song-ban (a németben megmaradt a z) a singing-ben is ottan van, csak átalakult finomodott. z->sz zöng majd (s)zeng.... Hanggyökelmélet. (fonomorfológia)
"Az eredeti casino kifejezés olasz eredetű. A „casa” alapszó (ház) eredetileg kisebb vidéki villát, nyári lakot vagy pavilont jelentett. Később a szó jelentése megváltozott és olyan épületeket illettek vele, melyek általában zenével vagy tánccal kapcsolatos szórakoztató tevékenységeknek adtak helyet."
