Na végre, elhúznak a "boroshátwenibalázsok" a bocskorba. Végre lehet majd országos rádión hallgatni Kispált, Kárpátiát vagy Kontroll Csoportot. Ma végre jó a kedvem:)
Szerintem a történet inkább arról szól, hogy ne külföldi legyen a tulaj. Nem is jósolok nagy jövőt a Sláger USA -béli tulajdonosának tervezett magyarországi embargóját illetően, mert az USA-ban pld. nem is engedélyezik a külföldi tulajdonlást rádiónál.
Zenei kínálatban a Neo egyelőre toronymagasan vezet a sláger előtt, ( hol volt pl Quimby eddig? ) de tényleg széles a repertoár. Másrészt Ganxta lehet, hogy bunkó, de nem hülye. Bár nekem azóta nagyot nőtt a szememben, mióta anno a BB ben Kozsó macijába belefújta az orrát.
Majd ha az új rádiók kevesebb koncessziós/frekvencia díjat fizetnek be, mint a slágerék, akkor nyomjad ezt a szöveget, addig viszont ez a szöveg sima hazugság/rágalom.
Nem. A történek arról a reményrõl szól, hogy ha a tulajdonosokat kirúgják, de a mûsorvezetõket kegtartják, akkor az eddigi sok-sok pénz eztán mind a pártkasszákat gyarapítja. Csakhogy az élet nem ennyire egyszerû... Szerencsére...
Nem arról van szó, hogy mennyire hülyék a Láger-fanok, hanem hogy egy ügyes húzással "átcsoportosítottak" néhány száz millát az államkaszából a pártkaszákba...
Szóval várjuk a digitális átállást, hogy mi magunk dönthessük el, mit hallgatunk. Bár ismerve a magyar lakosság elmaradottságát műszaki-technikai kérdésekben, sok év múlva jön majd el a forradalmi változás. Manapság munkám révén sok lakásba bejutok itt vidéken, hát, nem szeretnék mesélni, milyen civilizációs szinteket látok...
A kérdésedre a választ most találtam meg a 168 óra online-on, az idézet onnan való:
"Szól a rádió... Ezért némult el a Sláger és a Danubius Mit huzakodunk ezeken a frekvenciákon? Miért nem lehet egyszerűen másik országos hullámhosszra költöztetni a Slágert vagy a Danubiust? Részleteiben rendkívül komplikált szisztéma a frekvenciaelosztás, a feltett kérdésre viszont egyszerű válasz kínálkozik: véges a frekvenciasáv. A kommunikáció gördülékeny működését nemzetközi egyezmények szavatolják. Megfelelő szabályok alapján lehet csak hozzáférni egyes hullámhosszokhoz. A rohamléptű technikai fejlődés távközlési vívmányait rendszerbe illesztő nemzetek feletti szervezetet 1992 előtt International Telegraph and Telephone Consultative Committee (CCITT, a "Comité consultatif international téléphonique et télégraphique" francia elnevezése alapján) néven ismerték. Utódja az ITU (International Telecommunication Union), amely az egész világon meghatározza, melyik régióban, kicsoda és milyen frekvenciához juthat hozzá.
„Ahogy a technológiák fejlődtek, minél magasabb frekvencián (avagy rövidebb hullámhosszon, hiszen e két érték egymás reciproka), kezdtek a különböző médiumok dolgozni,” mondta a technikai háttérről a 168ora.hu-nak Babits László, a BKTV kábeltelevízió elnöke.
Ahhoz, hogy rend legyen és az óriási technikai fejlődést valami módon szabályozzák, az újonnan felfedezett és használatba vett frekvenciákat tisztességesen ki kellett porciózni. Ha mindezt nem foglalták volna egységes keretbe elődeink, az hatalmas káoszhoz vezetett volna. Senki semmit nem hallana az interferenciától.
A frekvenciagazdálkodással a Nemzeti Hírközlési Hatóság foglalkozik Magyarországon. Feladatkörüket rendkívül szigorúan veszik: az ITU által nemzetközi szinten meghozott szabályozást nekik kell betartatniuk az ország határain belül. Jellemző például, hogy külön engedélyt kell kérni a hatóságtól egy olyan hétvégi rendezvényhez is, amelyen a szervezők URH-rádión beszélgetnek egymással a mező két széléről.
„Mikor arra gondolunk: jóságos ég, most ezen a két frekvencián kell veszekedni. Miért nincs egy harmadik? Akkor a válasz: azért, mert nincs. Megszabott, hogy Magyarországnak hány országos lefedettségű rádió- és televízió-rendszere lehet. Még a helyi frekvenciát használó kisebb stúdiók száma is kötött,” mondta a szakember.
Bizonyára sokan emlékeznek: nagyszüleink antik rádióin csupán városnevek voltak láthatóak. Miért? „Annak idején az embereket a frekvencia és hullámhossz kevésbé foglalkoztatta. Most egyszerűbb a dolog, mert a rádióknak van nevük. Akkoriban ha azt mondták, hogy Budapest egy és Budapest kettő, mindenki tudta miről van szó, hiszen csak ez a két adó sugárzott” emlékeztetett Babits László.
A főgond: véges a frekvenciatartomány. Ha nem szabályoznák nemzetközi és országos szinten a forgalmazást, egyik adó kiütné a másikat. Interferálnának, tehát ugyanazon a frekvencián működnének. Egyiket sem lehetne normálisan hallgatni.
Arról nem is beszélve, hogy még egy szabályozott frekvenciahálózatban is felléphetnek problémák, ha az nincs tisztességesen megtervezve. A hálózat generálhat olyan jeleket, amelyek összeütődnek az eredeti jellel, véli a szakember, aki szerint komoly művészet az ilyesmit megtervezni.
Ennél is nagyobb hadművelet a rádiótelefonok hálózatát zökkenőmentes működésre hangolni. A telefontársaságoknak is országos lefedettséget kell biztosítaniuk, csak nekik jóval több, egymáshoz közel eső torony hálózata révén.
A digitális átállással javul majd ez a helyzet, bővülnek a lehetőségek, vélekedett a szakember. A frekvenciaspektrum kihasználása szempontjából kedvezőbb a digitális technológia, ugyanis sokkal több adót lehet ugyanazon frekvenciatartományban továbbítani."
Sok kérdés felmerül az ügy kapcsán. Én pl. azt nem értem, hogy többen miért a Sláger és a Danubius meglétével hozzák összefüggésbe a sajtószabadságot. Továbbá felfoghatatlan a hazai rendszer, ahol politikai pártok képviselői döntenek gazdasági ügyekben, miközben általában sík hülyék hozzá. Mert miért is kell a piac működésébe ilyen direkt módon belenyúlni? Pár hónap vagy 1 év múlva világosan ki fog derülni, hogy a 2 új rádió együttesen sem fog annyit befizetni a költségvetésbe, mint a régiek. Akkor majd hogyan védik meg az egykori "bölcs" döntést? Mondom ezt annak ellenére, hogy nem igazán rajongtam a két megszűnt csatornáért, zenei választékukat pocséknak tartottam és az idétlen Önözés vagy a sok bugyuta kiszólás napközben is sokszor felállította a szőrt a hátamon. (Azt közölte egy bizonyos Juhász Gergő nevű tenyész-műsorvezető szerda délután 13.30-kor, hogy "már nagyon kevés van hátra a heti munkaidőből". Na persze, neki csak pár óra...) Az új rádiók még keresik a helyüket, egyelőre se füle, se farka az egész műsorstruktúrának, zenei palettának stb.
A volt hallgatók egy része nem mond igazat, mert ilyenkor illik letagadni a valóságot. Mindenki megnyugodhat, később majd hivatalosan is növekedni fog ez a bizonyos 10 %, lesz az még 50-60 is. Hiába a sírás-rívás, ez a 2 országos frekvencia van, nincs több. Több megyében nem hallgathat senki Juventust vagy bármi mást, mert hogy nincsenek, vagyis ráfanyalodnak majd a Class FM-re és a NEO-ra. (Állításomat bármikor fenntartom és megismétlem: a régi hallgatók döntő többségét csak a Bumeráng hiánya aggasztja, és miután ezt nemsokára újra megkapják, szép lassan elül a vihar és az "országos dudálás" csak emlék lesz.)
Na, megint itt van, akinek mindenről van véleménye. Mondhatjátok és magamra gondoltam. Elmélkedhetünk arról, mi is az a sajtószabadság. Én úgy látom, hogy ma a sajtószabadság a sajtónak az a szabadsága, hogy mazsolázhat abban, hogy kinek ad szót és kinek nem. Hogy a tulajdonos mit tart fontosnak és mit nem. Ez így nagyon nincs rendjén. Ha csak a rádiózást nézzük, ott van az a sok szabad frekvencia a régi URH sávon, amit senki nem használ, de senki nem is használhat. Én a magam részéről felszabadítanám a sávot és engedélyezném regionális sugárzásra. Áttekintettem a törvényt, arra jutottam, hogy olyan feltételrendszert állít, ami egyszerűen teljesíthetetlen.
a tegnapi közv. kutatásból kiderült, hogy a volt hallgatók 10%a hallgatja az új adókat, kíváncsi vagyok, hogy milyenek lesznek a reklámbevételek ezeknél az adóknál:) a volt hallgatók fele áttekert a Juvéra.
