A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
"Ha kérhetlek, egyetlen szóval jellemezd, mit jelent a JÓ "....
Egyetlen szóval rokonértelmű hasonlat szavakat lehet csak legfeljebb mondani, mint mondjuk a SZUPER szó ami talán közel áll hozzá, ámbár ez sem egészen azonos vele.
Azért írtam körül a "kedvező, előnyös, pozitív " szavakkal a dolgot, mert így talán a legpontosabb tömören kifejezve. A JÓ szót azért alkották meg hogy egy szóval kifejezhető legyen a fenti 3 összessége.
Ami alapból az öröm ösztönös kifejezőszava őseredőre, azaz ez az amcsi WAO ! felkiáltó szóból közérthetően érzékelhető, azaz ezt jó hasonlatnak tartom. Ősi öröm ösztöni reakciója a JÓ, ennek a dolognak a kifejezése...
"Arról én nem tehetek, hogy pl. neked a kicsi, sok, kemény, között semmilyen kapcsolat nem ugrik be"...
Bocs de ha egyszer nincs, akkor ne beszéljük bele. Az egyik szilárdsági mutató, a másik mennyiségi mutató, a harmadik meg méretet jelöl meg. Nem tartoznak össze a fogalmak. Olykor a kicsi dolog kemény, máskor meg nem az. A kicsi mennyiség meg pont a sok ellentéte inkább.
A hernyó kicsi aztán mégis puha. Ez nem kivétel mert kismillió ilyet mondhatunk. Ergo semmi ilyesmi összefüggés nincs. A fák meg nagyok, mégis rengeteg van belőlük. Vagy itt van az a dolog hogy VÍZ:
Halmazállapota változó, hőmérséklet kérdése a szilárdsága, szobahőmérsékleten nem kemény. Jég formájában kemény: na de ettől még kicsi is lehet meg nagy is, attól függ mekkoráról beszélünk. A mennyisége is változó, ha valahol sok a jég az aligha kicsi.)) Na de pörgessük tovább a történetet, mert ha jég felolvad és ezáltal puhává válik a keménysége, akkor a te logikád szerint jelentősen megváltozik a víz mennyisége.)) Sok jégből kevés víz lesz bezony !!! Ez elég újszerű elmélet, próbáld meg ezt előadni egy fizikai tanszéken, biztos siker lesz ! Sőt még mivel eddig kemény volt a víz jégként, ami szerinted megegyezik a sokkal, akkor most a sok víz KEVÉS is lesz hirtelen ami eddig jégként KICSI volt szerinted. Szóljon aki már elvesztette a fonalat, mert én már kezdem !))...
Tehát ezek alapján a jég felolvadása a logika szerint egyszerre fog eredményezni NAGY és KEVÉS vizet, ami eddig kemény, kicsi, sok volt, valahol itt volna a dolog lényege. Némi paradoxon becsúszik itt a rendszerbe, de minek ilyen apróságokkal foglalkozni, gondolom kitartasz a mániád mellett mert miért is ne.
Vagy épp baromságok helyett értelmes szófejtéssel is foglalkozhatnánk esetleg...
1. bekezdés: A TŰZ színe piros, tüzes szín. De ebben már egyetértettünk párszor. Vagy most az a legújabb hogy elkezded tagadni azokat az egyértelmű logikus kapcsolódásokat, amelyekben ráadásul már többször egyet is értettünk?... Ha a PIR TŰZ, és az mert már igazoltuk, akkor a PIR-OS = TÜZES .
ARANY színű is lehet valami. Ők sem bányásztak aranyat, csak észrevették hogy színe is van neki, ami arany.
2: Hangonként (1 hang =fogalom) nem tudsz kielégítő szinten kommunikálni, legfeljebb jelezni. Szavakkal (vagy gyök) már lehet egy szintet hozni.
3: Akkor hagyjuk is ezt a részt, én önállóan létező 2 és 3 hangos gyökökben gondolkodok, mert az észrevételeim eddig erre mutattak. Nálam semmi akadálya sincs egy önállóan útnak indult 3 hangos gyöknek, ebből én nem elvi kérdést csinálok, hogy lehet é ilyen vagy sem. Ha észreveszem létezésüket, akkor megállapítom hogy vannak és kész. Akkor ebben nem fogunk egyetérteni, mert én ezt így látom.
4: Nem akarod felfogni: amikor én azt állítom hogy az R hang IDŐNKÉNT (értjük?) a hangképzés módját építi a szóba (pergés) akkor az van hogy észrevettem egy létező jelenséget. ALKALOMSZERŰEN előfordul ez. De ami alkalomszerű, az nem általánosítható. Nem tudom mi kell ahhoz hogy végre megértsd, hogy ami egyszer úgy van, az máskor nem szükségszerűen kell hogy ugyanúgy legyen. Vannak változó dolgok a világban.
Például Mari néni minden vasárnap csirkepörköltet fogyaszt, mert szereti. Ehhez ő ragaszkodik, mert szereti és megszokta, de csak vasárnap ismételget. Jövő héten is így lesz, már borítékolható. Azonban a héten kedden fasírtot készített. Törvényszerű hogy a fentiek miatt jövő kedden is fasírtot kell egyen?....
Nem az, mert kedden változatosan étkezik, már előre tudja hogy jövő kedden túrós csuszát fog készíteni, mert a lánya jön hozzá, és az a kedvencük. Hoppá, Mari néninek állandó és változó szokása is van egyszerre az ételkészítés során !
Amúgy R hangos gyökök folyamatos ismétlődéses mozgás nélkül, csak úgy jó pár a legnépszerűbbekből:
KÖR, TÉR azaz K_R és T_R. Akkor itt a RA, RE, RÁ gyök, itt sincs olyan. RÉSZ gyökben sem ez a lényeg.
ÚR, ŰR gyök sem erről szól. Sok hangutánzó szóban, illetve gyökben meg az utánzott hanghoz hasonlatosságot fejez ki, és ennyi.
5: "HOL PERGŐ MOZGÁS A CSEPEG?".... és a többi arrafelé....
Először is ne forgasd ki a szavaim, kurvára senki nem mondta hogy az pergőmozgás. Te állítottad hogy "folyamatosan gyors mozgás" az R hang, erre írtam hogy ehhez nem kell R. A példák erre mentek, értő olvasás és nincsenek félreértések. De ha gondolod átveszem ezt a stílust én is, sec-perc és átkapcsolok erre ha szükséges, megoldom pillanatok alatt ha kell ! Vagy dumálunk normálisan valamelyest, ez is opció. Döntsd el melyik utat járjuk !...
6: A háromhangú gyökök léteznek. Persze sosem állítottam hogy mind ilyen volna.)) Olyat ne írj már, amit ki se mondtam jó?... Kösz. De egy részük 3 hangos a gyököknek. Neked csak elvből nem tetszik a dolog, mert hogy szerinted ilyen nem történhet és PUNKTUM. Ez az érv. Szerintem meg nagyon is megtörtént, semmi akadálya sincsen, sőt még logikus is mert sokkal több gyökkombináció születhet így meg. Tehát még ráció is van mögötte, éppen 1 hangokkal mennénk nem túl sokra, hiszen eléggé korlátozott számmal vannak. De ha 2 és 3 hangos gyökeid is vannak, akkor azzal már szép számmal lehet gyököket alkotni.
És ez a valószínű, hiszen még egymáshoz közel álló rokonértelmű gyökeink is vannak, ez meg annak a bizonyítéka hogy bőséggel képezhetőek, mert megvan ennek a számszerűen szükséges módja.
Hogyan és miért alakultak ki a 3 hangos gyökök, és miért épp úgy ?....
Ezt részben fent megválaszoltam, tehát ha a 3 hangos gyökalkotást is bevesszük a buliba, akkor megsokszorozódik a gyökképzés lehetősége, sokkal több gyök lesz létrehozható matematikailag. Ami jó, mert így sokkal kifejezőbbé válik a nyelv.
Az hogy miért épp az a 3 hangos hangalak, annak több oka is lehet, egyébként erről is beszéltünk már korábban, de már kezdem megszokni hogy gyakran kell ismételgetnem, mert egyszerűen el van felejtve a beszélt téma. Fura, de akkor vegyük át ezt újra, ennek is van jó oldala, biztos hogy mostanában nem felejtek el írni.))
Főbb okok nagyobb csoportjai lehetnek: 1: gyakran venni észre, hogy hangutánzóak. 2: megfejtésre váró dolgok. (ezért csináljuk amit, nem? van még mit átvenni) 3: ösztönreakciókból születve: valós reakciók által. HÚZ ige mondjuk. és ehhez kapcsolódva a 4: Gyökfordítás által, mert a ZUH épp a HUZ fordítottja. A ZUHanás a gravitáció általi HÚZ-ás, az ilyenekből látszik meg a 3 hangos gyökök létezése többek közt, mert ez az oda-vissza fordítás csak így 3 hangosan valósítható meg. A LAP-PAL gyök is: lapos, lapát, lapít, lapul stb... Fordítva: palló, palack, pala, palacsinta szintén a laposság kifejezőgyökén vannak, ezek a fordíthatóság kapcsolatok kizárólag 3 hangosan történhetnek meg.
5: természetesen 2 hangos gyökökből is születik 3 hangos gyök. Ami egyben már önálló szó is többnyire. 6: Speciális gyökképzési módok: mássalhangzó vázas szavak nem fix magánhangzóval köztük: A sokat tárgyalt K_R körgyökünk is ilyen. Attól még hogy a KÖR a KERing szóban KER, attól még ez KÖR. A korong szóban sem Ö van, attól még nem trapéz van a szóban.)) A karom-köröm összefüggést sem kell gondolom bemutatni túlságosan. Itt sem 8 szögekről beszélünk.
De KARika KÖRje is lehet KAR, és gondolom evidens hogy itt sem gúlákról van szó, vagy négyzetről, hanem KÖRT megformáló dologról. A hangváz gyökök eleve 3 hanggal működnek...
"1: Nem egészen ugyanazt beszéltük. Mert te eddig egy fogalomkör köré raktad volna a hangot. Én meg 6-8 egymástól totál elkülönülő dologról írtam"
Ami lényegében ugyan az. Arról nem én tehetek, hogy pl. neked a kicsi, sok, kemény között semmilyen kapcsolat nem ugrik be annak ellenére, hogy párszor leírtam.
De, ha nincs közvetlen kapcsolat, az sem jelent gondot, mert átvitt értelmű jelentése még mindig lehet egy hangnak, gyöknek. De ezt is hiába írtam sok tucatszor, ez is falra hányt borsó...
" A JÓ az számunkra valami előnyöset, kedvezőt, pozitívat jelent."
Ha kérhetlek, egyetlen szóval jellemezd, mit jelent a "jó"... Emlékeztetlek; Te is mindig egyetlen fogalmon szoktál lovagolni...
"Ma már a JÓ szónak szinonimája a KIRÁLY is, ilyen a népnyelv hogy fantáziából is építi a nyelvet,"
Na, látod? Itt miért látod meg a szavak átvitt értelmét, máshol meg a boga Istenért sem vagy hajlandó elfogadni, hogy létezik ilyen képzettársításon alapuló szóalkotás?
"Ez a példa is azt támassza alá többek közt, hogy nincsen a szóképzésnek szigorúan vett törvényszerűsége amiről írsz,"
Senki nem beszélt szigorú szabályokról. A szóképzésnek és a beszéd fejlődésének megvannak a maga szabályai, és megvan az a szabadsága is, hogy adott esetben másképp, más hangokból rakja össze a gyököket. Pl a tűz és a pir esetében.
"3: Amit a többjelentésű szavakról írsz, sokszor azt veszem észre hogy valójában egy fogalommal kapcsolatos a hangalak, még ha két értelmezése is van."
Érdekes, ezt észrevetted azt meg miért nem veszed észre, hogy pl. a nyúl gyökben melyik hang hordozza ezt a jelentést? Mert nem az "l", se nem az +u+, hanem csak az "ny".
Lásd nyávog, nyüszít, nyak, nyit, nyiszál, nyír, ken(y), -kony, ...
"A K_R gyöknek egy jelentése van, és ez a KÖR. "
Vagy jó... A király esetében...:D
"Ha egyes szónál nem értjük, akkor is valószínűsíthető hiszen kismillió szavunkban tudtuk már ezt igazolni egyértelműen..."
ja... Ha viszont csak hangokról van szó akkor tagadni kell... Logikus, nem?
"A sokat tárgyalt tűz értelmű PIR (par-per-pör is, ez hangváz) gyök is ilyen, amit már azonosítottunk egyértelműen. Ezek mind közvetlenül a tűzzel kapcsolatosak, a jóval későbbi szavak esetén fordulhat elő hogy közvetetten kapcsolódnak hozzá, de a lényeg hogy ez a tűz ott lesz világosan."
A piros szóban mitől olyan világos? Megégette már a kezed egy paradicsom?
"És ez a nagy különbség a hang és a gyök közt ! Talán egyszer megérted, miről beszélek."
Neked kéne megérteni, hogy nincs lényegi különbség közöttük, mindkettő kommunikációra alkalmas eszköz. De ezt valahogy nem akarod felfogni. Nem tudom miért...
"A P_R gyök is bonthatatlan, 3 hangos értelemgyök nem fix magánhangzóval. Nem kapcsolható össze kéthangosokból."
Már vagy tucatszor megtettem, mégsem értettél meg belőle semmit, nem strapálom fölöslegesen magam.
"Az R hangra én azt mondtam hogy időnként a hangképzés módját (pergőhang) megjelenítjük mint értelem a gyakran pörgést tudó dolgokban. Ez amúgy tök logikus szerintem. De nem azt állítottam hogy az R önállóan ezt jelenti, kismillió esetben köze sem lesz ehhez."
Ha logikus, miért tagadod? Ebben mi a logika, ezt magyarázd meg nekem! Amúgy meg rendszerint köze van. Köze vak a k-r, a p-r, az f-r, az s-r, stb gyökökben, sőt, a az r-k, az r-sz, az r-m, stb gyökökben is.
"De szerintem az R hang kapcsán meg nem kéne "folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgás" jelentést ráerőltetni, mert ez nem állja meg a helyét."
Csak ez állja meg a helyét, mert minden olyan gyöknek ahol szerepel az "r" hang, ez a jelentése. És most ne gyere az átvitt értelmű jelentést hordozó gyökökkel, mert az egy más tészta.
"A CSEPegő eső is gyorsan ismétlődő mozgás, meg a FUTÁS, GYALOGLÁS, VÍZESÉS, SZALADGÁLÁS, VILLÁMLÁS,"
Mondom, Te nem vagy magyar anyanyelvű, ha nem érzed a különbséget! Hol pergő mozgás a csepeg? Ne hülyéskedj már!... Vagy a villámlás?!
"Az a nem frankó, hogy különösebb áthatóbb vizsgálat nélkül TÉNYKÉNT állítod, na ez a nem frankó."
Sok tucatnyi példát hoztam az igazolására Gyök elején, gyök végén, de neked ezek semmit nem jelentettek. Te csak fújod a magadét, hogy csak a háromhangú gyököknek van jelentése...
Arra viszont semmilyen megoldásod nincs, hogyan és miért úgy alakultak ki a háromhangú gyökök ahogy kialakultak, csak ellenkezésben merül ki a "tudásod".
"A krumplinak ÁR van kiírva a piacon."
Nnnna, helyben vagyunk, megint jössz a kivételekkel. Gratulálok! Nehogy véletlenül egy lépéssel előbbre jussunk...
Keresd meg, hogy ezekben a szavakban mi a közös jelentése az "r" hangnak ahelyett, hogy állandóan kötözködsz. Talán többre jutnánk...
Hozol néhány szót és fennen lobogtatod, mint ellenpéldát, miközben szavaink százaiban tök egyértelmű a jelentése, de ez téged egy cseppet sem zavar. A fontos, hogy ellent mondj.
Még annyit ehhez hogy a JÓ szó legősibb formában egy ösztöni indulatszó, az öröm szava ! A WAOO az amerikaiaknál ilyen hasonló jelenség manapság.
Az ÉR szó azért érdekes, ennek valószínűleg többféle útja lehet. Mert az eléréshez leginkább ER-Ő kell, eddig okénak néz ki. Az ér (vízfolyam) ERedése is magyarázható még ezzel. De ha valami sokat ÉR az meg nekem inkább az ÁR szóval passzol össze, ÁR-ÉR(ték), ma is mondjuk ha veszünk ezt-azt.
De ha fülig ÉR a szája valakinek, akkor meg inkább a MÉR szóval érzek rokonságot. Addig van érve, míg mérve. A MÉRŐszalag kicsit ÉRŐszalag is, amíg ér addig mér. (ebből még dalszöveg lesz !) ))
Aztán szótöve az ÉR- DEKES szónak. ÉR-zés szónak. De az ÉR-des szónak is, ami nem sima. ÉR-ik a gyümölcs. Na itt lehet agyalni aztán hogy mi melyik fiókba is essen.
1: Nem egészen ugyanazt beszéltük. Mert te eddig egy fogalomkör köré raktad volna a hangot. Én meg 6-8 egymástól totál elkülönülő dologról írtam, amelyek még csak nem is rokonértelmű dolgok. Ergo alkalmi jelentéscsíra szerepről, és nem egyértelműen azonosítható jelentésről írtam, amelyek a gyökben már felfedezhetőek.
2: A JÓ szó mindenhol a jót jelenti a példáidban is, nincs 12 jelentése. A JÓ az számunkra valami előnyöset, kedvezőt, pozitívat jelent. Ez az összes példamondatodban továbbra is ezt jelenti. Még a JÓ NAGY fogalma is eredetileg ehhez lesz köthető, nyilván a megnevezett dolog elég JÓ volt mennyiségben, méretben és így előnyös, pozitív, kedvező volt számunkra, tehát JÓ. Az más kérdés hogy menet közben
ez megszokásból a "NAGYON" szóval rokonértelművé is vált, de ez kizárólag kifejezés formájában működik egy szegregált szövegkörnyezetben.
Ma már a JÓ szónak szinonimája a KIRÁLY is, ilyen a népnyelv hogy fantáziából is építi a nyelvet, a királyi dolgok annyira frankók hogy átragassza ezt az értelmet egy melléknévre. Ez a példa is azt támassza alá többek közt, hogy nincsen a szóképzésnek szigorúan vett törvényszerűsége amiről írsz, mert szabadon és kreatívan tud újulni.
3: Amit a többjelentésű szavakról írsz, sokszor azt veszem észre hogy valójában egy fogalommal kapcsolatos a hangalak, még ha két értelmezése is van. Van mikor a későbbi távolabbra kerül, mint a fenti eset. De a legtöbbször igen csak egy dolog lesz az a "kettő", nézzünk példákat:
VÁR mint ige, VÁR mint mondjuk kővár. Két külön szófaj, ettől függetlenül ugyanúgy a VÁRAKOZÁS-hoz köthető a főnév is. A várak valaha csillagvizsgálók is voltak, vagyis VÁRTAk, a VÁRTA szavunk is erről szól, még ma is használják néha a szót, és épp csillagokat néznek, vagy a napfelkeltét VÁRják. Ugyanarról a fogalomról szól a főnév is.
FOG ige és FOG a szájban: szintén egy fogalomról van szó, a fogásról. A fogakkal fogja meg a ragadozó a zsákmányát nemde?... Itt is egy dologról szól igazán a történet.
NYÚL ige és NYÚL nevű állat: A nyúl futásakor a teste igen komolyan megNYÚLik, ebből a neve.
SÍR ige és SÍR(hely) : gondolom az utóbbi is a sírás fogalmából született, hiszen ezen helyeken gyakorta sír az ember. Különösebb mélyebb magyarázatot ez sem igényel. Azaz a kétjelentésű szó valójában egy dologhoz kapcsolódik.
TÖR és TŐR: ilyenkor van az, hogy elsőre nem látszik semmi kapcsolat. Csak én meg már eleve feltételezem, sok szót így sikerül beazonosítani. Itt az a nagy kérdés hogy a legősibb értelemben törtek é valamit össze tőrrel... Igazából a TŐR főnév történeti hátterét kéne tudni hogy mire használták ezt először, mert ha bármit törtek vele akkor bingó van ! És el tudom képzelni hogy igen, mert gondoljunk csak a jégvágókra ! Eléggé hasonló egy tőrhöz, szóval lehet hogy ez a vonal megfejti a dolgot.
HUZAT mint szél, meg párnahuzat. Húz ige mindkettő, ez elég evidens.
CSAP ige és vízCSAP: úgy gondolom a víz csapkod(csap, csep, csöpög) az eszközből, itt is egy dologról voltaképp szó, az ige egyben főnév is ugyanolyan értelmezéssel.
KIRÁLY és hűűű de KIRÁLY : a népi fantázia azt mondja hogy nincs törvényszerűség. Főleg hogy már ugyanígy értendően SIRÁLY is eléggé népszerű már, jó eséllyel fennmarad ez a verzió is.
A K_R gyöknek egy jelentése van, és ez a KÖR. Sok különböző szót képzünk vele, de ez az értelem a mássalhangzó vázban fixen ott van. Ha egyes szónál nem értjük, akkor is valószínűsíthető hiszen kismillió szavunkban tudtuk már ezt igazolni egyértelműen...
"De nem igaz amit mondasz, az elejétől fogva azt mondom, hogy a hang még nem önálló jelentésű, hanem IRÁNYJELZŐ ami 6-8 féle dologhoz is köthető lehe."
Lényegében ugyan azt mondod Te is, csak az "önálló jelentés" helyett az "irányjelző" kifejezést használod, mintha az mást jelentene ebben a kontextusba.
"Ergo az önálló jelentés fogalma nem állhat meg olyan dologgal kapcsolatosan, ami 6-8 féle is lehet."
A "jó"-nak hányféle jelentése van? Jó az ebéd. Jó az Isten, de ez utóbbi nem finom! És a felpróbált cipő is jó, de nem hasonlít Istenhez, és nem is finom... A csapágy is jó egy bizonyos tengelyhez (fészekhez), és ha éppen oda nem jó, azért az még nem rossz... És jó lehet az idő is, ha kirándulni megyünk és nem esik, de jó a kertnek, ha szárazság van, és lehetünk jókor jó helyen... Akinek jó feje van az ízletes, vagy nem szorít, vagy mit csinál, hogy ezt a jelzőt megkaphassa? No és a jó fej? És a jókedvű? A jóképű? A jóakaró? A jómagam? Milyen a jórészt?
Mit jelent a "jó" a jóváhagy szóban? És mit jelent a "jó nagy" kifejezésben? ... És még sorolhatnám sokáig.
Amint láthatod a "jó"-nak tucatnyi egymástól nagyon különböző szinonim jelentése van:
Jó ízű, megbocsájtó, pontos méretű, rendes, okos, vidám, szép, segítő, én, (jómagam) többnyire, (jórészt) engedélyez, (jóváhagy) fokozóképző (jó nagy).
Hirtelenjében 12 különböző jelentését soroltam föl. Melyik ezek közül az önálló jelentése? Meg tudnád mondani egyetlen szóval? Kétlem...
Hány jelentése van a várnak, görcsnek, huzatnak, érnek, árnak, sírnak, fűznek, fognak, dobnak, csigának, csomónak?
"De máskor ugyanez az O hang meg tök mást hordoz a szóban. Tehát azért nem érted, mert törvényszerűségekben gondolkodsz, a nyelv nem fizika, szabadon és többféleképp is építhető."
És ez a szabadság semmissé teszi a törvényt? Hát nem. A törvény mindig adott keretek közt igaz. Más feltételekhez más törvények tartoznak.
"Máskor meg csak szimplán hangutánzóként van szerepe, például ha valaki OR-dít egyet."
Eredetileg is az a szerepe.... Persze, "á"-val is lehet "ordítani"... "o"-val sokkal ritkábban. "O"-val inkább csodálkozni szoktunk....
"Ellentétben a szótövekkel, illetve a gyökökkel aminek világosan értelmezhető jelentése lesz a szóban, ez már nem változó dolog, ez már azonosítható jelentéstartalommal bíró hangalak lesz."
Lásd "jó", és a többi 500 szót, valamint nézd meg a K_R és a többi gyök számtalan jelentését, aztán fogalmazd át szépen a mondatod a valóságnak megfelelően...
HALLÓ: hivatalos szerint "német jövevényszó"----- hülyeség, a telefon magyar találmány, a HALLáshoz van köze a szónak. Próbálgatták az új eszközt, tesztelés alatt folyamatosan kérdezgették egymást, hogy "oké a dolog, HALLOD?"... Ebből a ma már nemzetközivé vált telefonos hívószó D nélkül a végén.
SZÉRIA: hivatalos szerint nemzetközi szó. Ja csak vegyük már észre hogy a gyökszó is magyar. Ez a SZER, SZOR, SZÖR szorzásértelmű gyökszavából van. A szériából is épp sok készül, stimmel is a jelentése a nyelvünkön.
ESZKÖZ: hivatalos szerint ismeretlen.----- De nem az, mert EZ KÉZ !!! Hát nem épp a kezünket helyettesítik az eszközök?... De, épp ezt teszik.
KORSÓ: ezt a dumát figyeljük, amit az etimológiai szótár előad: "Jövevényszó, de az átadó nyelv bizonytalan")) Magyarul lefordítva ez azt jelenti hogy kurvára szart sem tudnak erről a szóról, de azért ettől függetlenül fixen elcsalják, még a gondolatát is kizárják hogy ez magyar lehessen.
Ez egy SZÍNTISZTA MAGYAR szó: Körértelmű szó, a KOR a KÖRt jelenti, eddig az alapszintig sem jutottak el a nagyon "tudományosak". Kör alakú, alapú egy korsó. Elég világos ez, a szó végi SÓ toldalékolás is magyar jelenség. Ez gyaníthatóan egyező jelentésű lehet szerintem gyakran (nem mindig !) a melléknévképző --OS formával, azaz PIR és PIROS dologgal. Csak van már KOR-OS szavunk, így ez az OS fordítva kerülhetett rá a szótőre.
Az ALSÓ is ha úgy nézzük ALos dolog, a TÚL-SÓ oldal is egyezik másképp mondva a TÚL-oS oldallal, akár így is mondhatnánk, mert egyet jelentenek. És a világ másik felén lévő SARGASSO és érthető magyarul, mert SÁRGÁSt jelent!!! Csak meg kell nézni képeken, az algák SÁRGA színűre festik a vizet.
És ezáltal még a lengyel főváros nevét is megfejthetjük, mert a magyarul megnevezett VARSÓ az VAR-OS valójában, azaz VÁROS a jelentése !...
De nem igaz amit mondasz, az elejétől fogva azt mondom, hogy a hang még nem önálló jelentésű, hanem IRÁNYJELZŐ ami 6-8 féle dologhoz is köthető lehet. Ergo az önálló jelentés fogalma nem állhat meg olyan dologgal kapcsolatosan, ami 6-8 féle is lehet. Az Ó hangunk is már egymagában jelenti a régit, de CSAK AZON SZAVAKBAN lesz ez az értelem meg, ami ebből származik, nincs is túl sok szavunk ezzel amúgy. De ami van az kétség kívül ide köthető.
De máskor ugyanez az O hang meg tök mást hordoz a szóban. Tehát azért nem érted, mert törvényszerűségekben gondolkodsz, a nyelv nem fizika, szabadon és többféleképp is építhető. Ugyanez az O hang kismillió más szóban meg a hangképzés látható módját fogja utánozni, ami a gömbölyűséghez köthető. Máskor meg csak szimplán hangutánzóként van szerepe, például ha valaki OR-dít egyet.
Tehát a hangnak ALKALMI jelentéscsírája lesz a szóban, és ez változó hogy mikor épp melyikhez van köze. Ellentétben a szótövekkel, illetve a gyökökkel aminek világosan értelmezhető jelentése lesz a szóban, ez már nem változó dolog, ez már azonosítható jelentéstartalommal bíró hangalak lesz.
A sokat tárgyalt tűz értelmű PIR (par-per-pör is, ez hangváz) gyök is ilyen, amit már azonosítottunk egyértelműen. Ezek mind közvetlenül a tűzzel kapcsolatosak, a jóval későbbi szavak esetén fordulhat elő hogy közvetetten kapcsolódnak hozzá, de a lényeg hogy ez a tűz ott lesz világosan.
És ez a nagy különbség a hang és a gyök közt ! Talán egyszer megérted, miről beszélek.
A P_R gyök is bonthatatlan, 3 hangos értelemgyök nem fix magánhangzóval. Nem kapcsolható össze kéthangosokból.
Az R hangra én azt mondtam hogy időnként a hangképzés módját (pergőhang) megjelenítjük mint értelem a gyakran pörgést tudó dolgokban. Ez amúgy tök logikus szerintem. De nem azt állítottam hogy az R önállóan ezt jelenti, kismillió esetben köze sem lesz ehhez. ÉRTŐ OLVASÁS, és elkerülhetőek a félreértések.
De szerintem az R hang kapcsán meg nem kéne "folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgás" jelentést ráerőltetni, mert ez nem állja meg a helyét. Megint csak a legrövidebb szavak nagyobbik része lesz az, amiből ez meg fog látszódni világosan. A CSEPegő eső is gyorsan ismétlődő mozgás, meg a FUTÁS, GYALOGLÁS, VÍZESÉS, SZALADGÁLÁS, VILLÁMLÁS, és kismillió példa van rá, ehhez nem kell R hang, baromi jól boldogulnak a fenti szavak enélkül, mert nem szükséges része azért.
De amúgy a legrövidebb R hangos dolgokban sem lesz az esetek nagyobbik részében semmiféle folyamatos és gyorsan ismétlődő mozgás. Ezt mindjárt meg is mutatom. Tehát nem az a gond, hogy vannak ilyen felvetéseid, mert az ötletekből lesznek a megoldások. Az a nem frankó, hogy különösebb áthatóbb vizsgálat nélkül TÉNYKÉNT állítod, na ez a nem frankó. Most jó néhány igen rövid R hangos dologgal jövök, semmi közük nem lesz semmiféle folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgásokhoz az egésznek.
A krumplinak ÁR van kiírva a piacon. Értelmetlenség lenne ezt gyorsan folyamatos mozgásként értelmezni.
Az ER-Ő ER szótövében sincs értelme az egésznek. AZ ÚR szóban is totál értelmetlenség. Az ŰR szó, ami üresség értelmű, ebben is őrültség volna folyamatosan gyorsan ismétlődést észlelni. Mert nincsen ilyen benne. De az a szó hogy X dolog Y dologra kerül, az RA, RE RÁ lesz. Itt is marhaság a fenti értelmezés,egyszerűen nem fog stimmelni, ha Julcsika az asztalRA tesz egy tányért, akkor nem fog folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgást végrehajtani. De nem ám !
ORR szót nézzük: A 3 hangból kettő is R hang, egyedülálló módon ez a szó 67% arányban tartalmaz R hangot. Akkor itt extrém módon fel kéne ismernünk folyamatosan gyorsan ismétlődő mozgásokat, csak hát ez itt sincsen sehol sem, egy ORR nem tesz ilyet, de nem ám ! A legrövidebb R hangú dolgok nagyobbik része sehogyan sem közösíthető folyamatosan és gyorsan mozgó dolgokhoz.
Ha direkt ilyen igéket választasz ki, akkor lehet az a hamis látszat hogy tényleg köze van az R hangnak ehhez. Írok én R nélkül sok más hanggal ugyanannyi valóban gyorsan és folyamatos mozgó dolgot, simán lehet más hanggal, mondjuk L hanggal sokkal több ilyet is összehozok.
"Valószínűleg a hangok nagy többsége eleinte hangutánzó volt "...
Ezzel egyetértek, szerintem észszerűen így indulhatott, hogy a világban lévő hangjelenségeket megörökítette a nyelv, illetve a számos ösztönreakció valósan kiadott hangjelenségeit képezte szavakká az ember, ezekből már egy kommunikációra képes szilárd alapot meg lehet teremteni szerintem. Nagyon sok igénk például rokonítható a cselekvés végzése közben hallható valósággal, és ez lehet talán az igazi ősiség amire tán az ember építkezett...
"Akkor te most a bolondját járatod itt velünk, mert ez a te mániád hogy egy fogalomkör jelentése van a hangnak, és én meg már hetek óta azt bizonygatom, hogy több alkalmi "jelentése" van neki."
Ebben egyet is értenénk, de mindig csak egyetlen fogalomban gondolkodsz a hangok jelentését illetően.
"A zárójeles részt is te írod folyton együtt, mintha összetartozó fogalmak volnának. Nem azok, már mutattam is."
Én meg azt, hogy egy fogalomkörbe tartoznak, s logikusan meg is indokoltam, miért. De ezt hagyjuk...
"Az a nagy különbség hogy megfigyelésem szerint a hang még csak utal erre-arra és ez is alkalomszerűen történik meg, egyszer hangutánzó a szerepe, máskor egészen más, azaz több dologgal közösíthető, mikor épp melyik dologgal, azaz nincsen egyértelmű jelentése."
Éppen azért nem lehet egyetlen mai szóval jelentést adni egy hangnak, mert egy sor ma rokon jelentést jelölt egyszerre. Ma viszont már különváltak ezek a jelentések. Valószínűleg a hangok nagy többsége eleinte hangutánzó volt, s csak később kaptak más-más jelentést. Azokat a dolgokat jelölték velük, melyek hangja hasonló volt. Tehát egy egész rokon fogalomkört jelöltek. Lásd az alábbi gyököket, amelyekben a csi- ősgyök jelentése a meghatározó: csipog, csikorog, csiszol, csihol, csillag, csikó, csíra, csirke...
Mindben érezhető a "cs" hangnak a hangutánzó jelentése. Azonban más hangokkal kiegészítve már egymástól különálló jelentésű gyökökké lettek. Így lehetett a szókincsünket gazdagítani.
És miután ezeknek a gyököknek a "cs" hangjának jelentését jól be lehet azonosítani (más hangokét is), igazolhatjuk a gyökrendszer kialakulásának menetét, s azt, hogy nyelvünk szinte teljes egészében megőrizte ezt az igen ősi, önálló hangokból álló szókincset is.
"Épp te akarod egyre húzni ezt a dolgot, most is olyat írsz hogy az R hang gyorsan ismétlődő folyamatos mozgást fejez ki, és ezt alátámasztván összegyűjtesz néhány szót ami gyorsan ismétlődő mozgás."
Nagyon sokféle ilyen mozgás (jelenség, folyamat) létezik, ezért ez a hang igen gyakori a gyökökben, akár elől, mint hangsúlyos, akár a gyök végén mint kevésbé hangsúlyos hang.
Azért írtam a példákat, hogy vedd észre, mindben a gyorsan ismétlődő hang jelentése van benne. Ugye, a csipog az nem gyorsan és folyamatosan ismétlődő hang, ahogyan a kopog sem, de a csorog vagy a korog már igen.
"Kábé ez a műsor az R hang ismétlődéses magyarázatával. Néha stimmel rá, de azért mert jobbára hangutánzó IGÉKet soroltál, igék eleve mozgásértelműek gyakran a természetükből adódóan, tök mindegy milyen hangból épülnek fel, ilyenek."
Pont az a lényeg, hogy nem mindegy milyen hangokból épülnek föl. Lásd a kopog-korog közti különbséget.
Ha nem lenne a gyökökben lévő hangoknak önálló jelentése, miért lennének a legalább egy azonos hangot tartalmazó gyökök rokoníthatók?
Miért rokonítható a sír (ige) a súr-ol gyökével vagy a súr-ol a gur-ul gyökével. És miért rokon a gur-ul a ker-ül gyökével, illetve a ker-ül a pir-ullal... Mi az, ami ezeket a gyököket összeköti egymással? Magyarázd el légy szíves!
"De amúgy egy FOR-OG, PÖR-ÖG szóban az OG gyakorítóképző fejezi ki a folyamatosan ismétlődő mozgást és nem az R hang."
Ezek már "összetett" szavak/gyökök. Amíg nem voltak gyakorító képzők, csak az "r" hang fejezte ki az ismétlődő mozgást. Nota bene, most is az fejezi ki... A gyakorító képző csak ennek a folyamatos, ismétlődő mozgásnak az ismételgetéséről szól. Lásd sír › sírogat.
"De egy ROPPAN szóban sincs benne, pedig R hangos. Roppan a faág, letörik és kész"
Amikor letörik egy faág, először egy gyorsan ismétlődő hangot ad, amit az"r" hang jelöl, a "p" hang pedig annak rövididejűségére, egyszeri történésére utal.gyökökben.
"De csak alkalomadtán ha ez épp úgy esik jól neki, nem törvényszerűen !"
A példák azt mutatják, hogy ez a törvényszerűség bizony létezik.
"gömbölyű dolgokban sokkal nagyobb arányban találunk O és Ö hangot. Mert már a puszta hangképzés is gömbölyűséggel jár. Az R meg egy pergőhang úgymond, és nem véletlen lesz ott kiemelten gyakran ez a hang forgó mozgást végezni tudó tárgy megnevezésében."
Akkor mi a fenéért tagadod a hangok önálló jelentését???
Csak kérdem, a kerreg, pirul, súrol, sír, csurog szavakban hol a forgó mozgás? Ezekben csak a folyamatos gyors ismétlődést lehet fölismerni. És ugye, az "r" hang "pergő", de abban semmilyen forgás nincs, mert a nyelv egy cseppet sem forog, de még csak nem is pereg, hanem rezeg, s így egy folyamatos, gyorsan ismétlődő hangot ad.
"Ugyanakkor felismerve a jelenséget mégsem mondhatjuk ki hogy a "hang általánosan ezt jelent", mert általánosan nem fogja jelenteni, mert ezernyi más helyen meg ez nem fog megállni, ez annyit tesz a dolog, hogy pergőhanggal logikus egy pörgést, vagy azt végezni tudó tárgyat/fogalmat megnevezni, hiszen a puszta hang képzése is ilyen. "
Azt nem tudom megérteni, ha a mondatod egyik felében (itt a másodikban) állítasz valamit, miért tagadod a másik (itt az első) felében? Nekem ez olyan magas, mint tyúknak az abc...
"A tűzgyökű PIR is idetartozik, nincs PI gyök meg IR gyök amikből te összeépíted, mert PIR, helyesebben PIR az egység."
De bizony van. Mert a PIR gyök ezekből áll. Ha nem lenne "r" gyök akor miért szerepel ugyan ez az egyhangú gyök az összes olyan folyamatos, gyorsan ismétlődő mozgás jelentésű szóban?
"Egyébként is logikus hogy 2 hangos gyökökön kívül 3 hangosok is legyenek, sokkal több a gyökalkotási kombinációk száma ezzel a módszerrel."
Persze, hogy születtek 3 hangú gyökök, mert az egy-két hangúak összekapcsolásával egy újabb gyököt lehetett alkotni. És alkottak is, méghozzá olyanokat, melyek valamilyen rokonságban állnak egymással éppen az őket alkotó hangok jelentése által.
"Azzal én is egyetértek hogy amikor kivételeket találunk, mindig számolni kell azzal a lehetőséggel hogy a szó történeti hátterét alaposan megismerve könnyen arra juthatunk hogy hoppá, ez nem is kivétel..."
KÖNYÖK: hivataloséknál: ugor szótőnek mondják.------ Ez megint a KÁNY gyökhöz tartozó szó lesz, kanyar értelemmel, a könyök is elhajlik. A szóvége meg többesszám, rendszerint kettő is van belőle egyszerre. Magyar gyök és magyar ragozás.
VALLÁS: nem idegenítik el ezt kivételesen a hivatalosék, csak ők a VÁDOL szóból akarják ezt összehozni tudathasadás által. Na jó, szóhasadással.)) Eleve hibás, mert a VÁD legősibb értelmében VÍZ értelmű szó, ezt még őrzi a "valakit jól bemárt" (vádolás ugye) kifejezés is. De van VIDra, VEDer, vödör, VODka (vizecske), VEDel (iszik) szavainkból még látszik az ősi víz jelentés.
A CZ-F ezt nagyjából jól írja, nem a vallás, hanem a VALL szónál van részletezve. A vallás az VAN-lás, azt jelenti hogy amit hiszünk arra azt tarjuk hogy ÍGY VAN. De aki bevall valamit, az is azt mondja el hogy X dolog így VAN. Ez a létigével közösíthető.
AJTÓ: hivatalos verzió: ugor kori örökséget feltételeznek. Aztán belevágnak valami nagyon durvába, aki jót akar mulatni olvassa el !... Én ezt leegyszerűsítem hogy AJTÓ: az ajtó az HAJTÓ, hol kihajtják, hol épp behajtják. Eredeti az H hangos lehet. Talán csak azért került le hogy ne egyezzen a HAJT igével, vagy megszokásból így alakult, ezt már nehéz kideríteni ma.
SUMMA: hivatalos: "latin jövevényszó"----- ez sem igaz így egészen. Ez a hangalak így pontosan már lehet hogy a latinok tákolmánya, de egy MAGYAR szó van itt elváltoztatva,a SUM az a SZÁM !!! Persze hangjaik sem voltak a mi hangunk lejegyzéséhez, így az "SZ" és "Á" nem maradt eredetiben meg.
Ugye a szó maga összeget, összességet jelent, tehát olyat amit megSZÁMolnak. És egy másik jelenség ami végképp bizonyítja hogy a SUM az SZÁM, hogy a napSZÁMost summásnak is hívták régen, azaz "SZÁMOS" a jelentése. És itt jut eszembe a "SUMER" szó, hát ők igen jók voltak tudomásom szerint számolásban, számrendszert alkottak meg, azaz még az is lehet hogy köze van a nevüknek a számokhoz. Nem lepne meg, ha igen...
FÜL: etimológiai szerint "finnugor" )) Szerintem meg magyarul értelmezhető: A FEL értelme van a szóban, hiszen emberek és állatok esetén is jellemzően FELÜL található. De még ez egy szatyorra is igaz. Ja és még az ÜL is ott van benne, a fül fent ÜL. Nem kell itt Helsinki városában oknyomozást végezni, mert érthető minden.
PAPÍR: hivatalosan "német jövevényszó" a kamu. Valójában összetett szó, PAP+ÍR a dolog. És valóban a papok írtak erre kezdetben, tehát történeti háttere is van a szónak magyarul érthetően. Ők ezt nem kapcsolták össze, mert a pap náluk szláv, de az ír szó meg már csuvasos ótöröknek van titulálva. Összerakva meg már mindez németté válik szerintük.)) Ezt nevezem én nemzetközi együttműködésnek !!!.))
És valahogy mégis magyarul épül fel...
HÚZ: ugor örökségnek akarják eladni. Pedig ez a szó már ragozva van a rövidsége ellenére, mert az ösztöni erőkifejtés hangjából, a húú-ból eredhet minden, a Z hang már igeképző. HÚ-zásról van szó, egy valósan kiejtett hangjelenségről. A magyarságát tovább bizonyítandó megemlítendő hogy a HÚZ forma fordítva is épp ezt jelenti, ZUH formában nálunk: ZUH-OG, ZUH-ANY, ZUH-AN szavakban.
Hogy itt mi lesz a húzó erő?... hát úgy nevezik ezt hogy gravitáció !...
ÚJ: hivatalos szerint: "örökség a finnugor korból"---- ezt teljesen valószerűtlen és igazolhatatlan rejtélyes hangváltások sorozatával indokolják, egy zürjén "VIL" (!) formából startolva. Hihetetlen hülyeség az egész. Ellenben én meg azt mondanám hogy ez egy ösztöni reakció az embernél, az ujjongás örömszava az UJJÉ-ből van az egész, és ez teljesen logikus is.
Ahogyan ha kapunk valamit, de a várakozásunkkal ellentétesen régi az a dolog, akkor ezt egy "Ó" reakció követi, a nem várt újnál meg UJJÉ jöhet, az UJJONGÁS hangjai, a hosszabb szó is épp ilyet jelent...
A MEGY szót én a MEG szóval közösíteném, a szó hozzáadás értelmével. Sok lépés MEG van téve ha megyünk. Erősen gyanús hogy köze lehet ehhez.
A SZÉKELY szó kapcsán igazad lehet, SZÉK főnévből SZÉKEL mint ige. Ugye itt továbbra sem az árnyékszékszéken gubbasztásra gondolunk természetesen, hanem a bizonyos helyen való tartózkodásra, létezésre, székhely létesítésére.
És a SZÉKEL ige SZÉKELY formában válik főnévvé, mint megannyi szavunkban is ez a szóképzés egy gyakori jelenség a magyar nyelvben...
"Te akartál minden áron egyetlen jelentést tulajdonítani egy-egy hangnak-gyöknek. (emlékeztetlek a "k" hang kicsi, sok, kemény jelentéseire)"
Akkor te most a bolondját járatod itt velünk, mert ez a te mániád hogy egy fogalomkör jelentése van a hangnak, és én meg már hetek óta azt bizonygatom, hogy több alkalmi "jelentése" van neki. A zárójeles részt is te írod folyton együtt, mintha összetartozó fogalmak volnának. Nem azok, már mutattam is.
Az a nagy különbség hogy megfigyelésem szerint a hang még csak utal erre-arra és ez is alkalomszerűen történik meg, egyszer hangutánzó a szerepe, máskor egészen más, azaz több dologgal közösíthető, mikor épp melyik dologgal, azaz nincsen egyértelmű jelentése. Épp te akarod egyre húzni ezt a dolgot, most is olyat írsz hogy az R hang gyorsan ismétlődő folyamatos mozgást fejez ki, és ezt alátámasztván összegyűjtesz néhány szót ami gyorsan ismétlődő mozgás.))
Ez olyan mintha azt állítanám hogy az A hang gyümölcsöt jelent és felsorolnám az A hangot tartalmazó gyümölcsöket.)) Alma, barack, málna, szilva, ananász, banán, narancs, és a többi. Láthatjuk hogy hemzsegnek az A hangok, "igazam "van.)) Kábé ez a műsor az R hang ismétlődéses magyarázatával. Néha stimmel rá, de azért mert jobbára hangutánzó IGÉKet soroltál, igék eleve mozgásértelműek gyakran a természetükből adódóan, tök mindegy milyen hangból épülnek fel, ilyenek.
De amúgy egy FOR-OG, PÖR-ÖG szóban az OG gyakorítóképző fejezi ki a folyamatosan ismétlődő mozgást és nem az R hang. Ha egy autó megfordul, vagy megpördül olyankor semmilyen folyamatosan ismétlődés nem lesz, OG nélkül máris nincsen ez meg.
De egy ROPPAN szóban sincs benne, pedig R hangos. Roppan a faág, letörik és kész. Nem ismétlődik itt semmi sem. Ha úgy fogalmazok hogy ROP-OG, akkor már lesz. De az OG toldalék miatt lesz.
Annyi van az R hang mögött valóban, hogy mint már korábban is mondtam más hang esetén is, hogy az ember a hangalkotás módját és jellemzőit időnként valóban kimutathatóan beleviszi mint jelentést a szóba is. De csak alkalomadtán ha ez épp úgy esik jól neki, nem törvényszerűen ! Ez így igaz, és ezért lesz olyan hogy a gömbölyű dolgokban sokkal nagyobb arányban találunk O és Ö hangot. Mert már a puszta hangképzés is gömbölyűséggel jár. Az R meg egy pergőhang úgymond, és nem véletlen lesz ott kiemelten gyakran ez a hang forgó mozgást végezni tudó tárgy megnevezésében.
Ugyanakkor felismerve a jelenséget mégsem mondhatjuk ki hogy a "hang általánosan ezt jelent", mert általánosan nem fogja jelenteni, mert ezernyi más helyen meg ez nem fog megállni, ez annyit tesz a dolog, hogy pergőhanggal logikus egy pörgést, vagy azt végezni tudó tárgyat/fogalmat megnevezni, hiszen a puszta hang képzése is ilyen.
Viszont a gyököknek már vannak jelentései, a gyökök gyakran egyben szótövek is. Itt már van egyértelmű jelentése.
Vannak 3 hangos bonthatatlan gyökeink is, ezt leginkább úgy venni észre mikor X_Y hangvázon szerepelnek szavaink hasonló jelentéssel. A tűzgyökű PIR is idetartozik, nincs PI gyök meg IR gyök amikből te összeépíted, mert PIR, helyesebben PIR az egység. Ez egy egyszerűsíthetetlen összetettség. Ezt így gondolom, és így is fogom később is valószínűleg.
Egyébként is logikus hogy 2 hangos gyökökön kívül 3 hangosok is legyenek, sokkal több a gyökalkotási kombinációk száma ezzel a módszerrel.
Azzal én is egyetértek hogy amikor kivételeket találunk, mindig számolni kell azzal a lehetőséggel hogy a szó történeti hátterét alaposan megismerve könnyen arra juthatunk hogy hoppá, ez nem is kivétel...
"1: A 3 hangos gyökök bonthatóságát "tagadom" mindössze."
Ez elég baj, különösen akkor, ha néhány esetben elfogadod....
"Van amikor összeépített 2 hangos gyökökből vagy egy már létező 2 hangos önálló szót felhasználva. Ez az eset más."
Miért ez a más, és miért nem a többi, a kevesebb...?
"Meg más egy 3 hangos gyök, mint a PIR. Ezt bárhogy nézem, nem tudjuk bontani."
Simán lehet bontani. A p(i)- gyök egy sor másik gyök alkotója is, hasonló jelentést adva a gyököknek: pattog, pereg, pakol, pacsi, pata, szó végén: kop(og) top(og), rop(og)
A z égő tárgyra ez a hang jellemző.
Az "r" hangról már beszéltünk, hogy gyorsan ismétlődő, ill. folyamatos mozgást felez ki.
Sok-tucat gyök szereplője, melyekben ugyan ez a jelentése: morog, forog, pörög, gurul, gördül, kerül, térül, terül, merül, ferdül, pereg, sürög, sereg...kar, kör, király, Károly,...
"Mert én úgy gondolkodom hogy két és háromhangos gyökeink is vannak."
A bonthatatlan háromhangos gyökeink nagyon ritkák. Valójában mindegyik bontható
"Egyébként a kivételekről úgy általában: ha valaminek felismerjük a jelentését, de van néhány dolog ami első ránézésre nem illik bele a képbe, attól még nem is biztos hogy kivétel. "
Hát itt a lényeg!!! Ha kivételeket találunk - ami re jó eséllyel mindig számíthatunk - azoknak is van magyarázatuk...
És ami talán ennél is jóval fontosabb: "aki megnevezte az tudta az élőlény egyik X jellegzetességét, amit ma mondjuk egy átlagember már lehet fotón se ismerne fel."
Ugyan ez igaz a hangok, gyökök jelentésére is (ott, amit első ránézésre kivételnek tekintünk), mert nem ismerjük azt az "X jelenséget" ami alapján átvitt értelemben egy teljesen más dolgot jelöltek vele. Lásd: piros.
"Na, ez már végre fejlődés."
Aranyos vagy... Soha nem mondtam, hogy egy hangnak egyetlen jelentése lenne, de még egy gyöknek sem! sőt, vannak szavaink, melyek több-jelentésűek....Te akartál minden áron egyetlen jelentést tulajdonítani egy-egy hangnak-gyöknek. (Emlékeztetlek a "k" hang kicsi. sok, kemény jelentéseire...)
"Sőt nekem van egy ötletem hogy ezek a főnévképző Ó hangok az igék végén mintha az Ő szót mutatná meg: ÍR és ÍRÓ, azaz ÍR Ő. FED és FEDŐ, azaz FED Ő "
"SOKK: hivatalos verzió: "Nemzetközi szó" ----- dehogy az, ez a SOK szó nyomatékosítva,"
Pontosan! Ha jól látom, a többesszám jelével... SOK-ak. (még a sokból is sok) Min láb-ak...
"KÉMIA:"
Ez is jó.
"A MEGY és MEGYE :"
Egyenesen kiváló...
Annyit fűznék hozzá, hogy az "m" hang az előbb tárgyalt "em" gyökben ugye, "én" jelentésű. Na, most; ha ott ez a jelentése, itt is hasonló értelemmel van a gyökben, és igen, az ősember inkább magára értette, magából indult ki, mikor ezt a szót megalkotta. Amikor az ősember ment, együtt ment a társaival. A többiek ugyanis jÖttek. Ök jöttek...
A MEgy gyökben az "e" hang a saját helyünkre mutató jelentést hordoz: ez, emez, e helyen, (ezen a helyen) Ezen a helyen meg csak én mehetek...
"SZÉKELY: "
Szintén Ok.
Emlékeztetlek, hogy korábban feszegettük az -ály, -oly, -ol (igeképző (barangol, habzsol...) végződések rokonságát ahol úgy vélem, cselekvésre utaló ősgyökök. Nos, ebben a szóban is megtaláljuk egyik változatukat, az -ely (-el) formában. Akaratlanul is ugyan azt a jelentést adtad neki, mint az -oly (-ol) gyöknek adtam: "Aki székel, az nem csak az árnyékszéken gubbaszt, ez régen annyit jelentett hogy LETELEPSZIK, SZÉKHELYe van neki."
"A "két" szót ugyanaz a dolog köti össze, a TÉRben való EMelkedés !!! Ez a lényeg, eddig kell eljutni, ez magyarul összerakott, és magyarul értelmezhető szó. TÉR+EM gyökökből áll."
Alapvetően jó, de az EM gyök önmagában sehol nem jelent emelkedést.
- Az "emelkedés" az -el gyöknek köszönhető-, mert az "l" hang "légies" jelentésű: lélek, lehel, levegő, leng, lóg (a levegőben) és maga az -el gyök is valahova mozdulást jelent. Történetesen fölfelé, a levegőbe. Lásd a későbbieket is.
-Az -em gyök sok, különböző jelentésű szócsoport gyöke, ezek közül az egyik az em(lő) szopás, evés jelentés, míg ragként seprem, érzem, vagy seperjem, verjem, vagy sepertem, törtem, vagy kezem, fejem.
Úgy tűnik, cselekvés jelentése van az evés, szopás esetében is, de még a kezem, fejem szavakban is, hiszen a birtoklás is cselekvés.
Valószínűsítem, hogy a cselekvés eme "speciális", önmagunkra való értelmezése éppen az evés (mammogás, ill. régiesen emni) - mint az egyén számára igen fontos cselekvés - átvitt értelemben már nem csak az evésre, hanem a felsorolt toldalékokként minden önmagammal kapcsolatos tevékenységre kiterjedt.
Ez a cselekvés, mintha saját magunkra vonatkozna csak. Erre utal a hozzám, (hoz-én) rólam, (ról-én) velem, (vel-én) nekem, (nek-én) engem, (ént-én) től-em (től-én)
Figyeld meg, hogy ezekben a szavakban olyan gyökök vannak elől, melyeket szóvégi ragokként is ismerünk.
Az EM-EL = én(től-em)-el
Az EM mutató szó gyöke is: Eme, (én-e) emez, (én-ez) emitt, (én-itt) emígy (én-így)...
Az ÉN (régiesen EN) és az EM között nagyon szoros a kapcsolat. Nem vagyok biztos abban, hogy az EM én-jelentésű gyök volt-e előbb és a cselekvés (evés) önmagunkra vonatkozó átvitt értelmezése alakult ki később, vagy fordítva. Talán az előbbi a valószínűbb...
És lehet főnévképző: jellem, illem, érdem...
"RÉSZ:"
Jó a magyarázat. + resztli: Az a rész, ami maradt. De ez is csak magyarul érthető...:D
"A --SZER SZOR, SZÖR formák szorzásértelműek,"
Ok.
"HUSZÁR:"
Vannak mértékadó források is:
"a középkorban húsz jobbágytelek után adott könnyű lovaskatona." Ebből vezeti le a szót: "Eredet [huszár < középmagyar: huszár (könnyű lovas katona) < húsz]"
Ennek ellenére hivatalosan a következő van elfogadva: "A huszár szó szerb-horvát eredetű, eredeti jelentése „rabló”; alapszava, a husa jelentése rablás, rajtaütés, rablótámadás."
Nos, ha ez igaz lenne, akkor a huszárság náluk alakult volna ki először, és így a megnevezésük is "helyben" történt meg. Azonban a hadtörténészek egészen a honfoglalásig vezetik vissza a huszárság eredetét, miközben szerb huszárok még sehol nem voltak. A magyarok viszont nem mentek a szerbekhez tanácsért, miként is nevezzék el ezt az alakulatot?
SOKK: hivatalos verzió: "Nemzetközi szó" ----- dehogy az, ez a SOK szó nyomatékosítva, hangsúlyosabbra véve, amikor már túl SOK a behatás valamiből. Ekkor lesz SOKKos állapot, ha a SOK már túl sok.
KÉMIA: hivatalos verzió: "latin jövevényszó" ------ nem jó, magyar szó ez is. Hát mi a kémia?... Kísérletezünk és megfigyelünk. Azaz KÉMlelünk. A KÉM szóból származik, akár a KÉMény, a kémény is kémleli a tájat, az építmény legmagasabb pontja. A KÉM szó persze nekik már ismeretlen, ebből (is) látszik össze sem kapcsolták a kémiával.
MEGY és MEGYE : a hivatalos verzió nem jutott el addig a felismerésig hogy utóbbi szó előbbi bővítménye. A MEGYE náluk "szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó"----- madárnak néznek itt minket.
A MEGY szó persze már "örökség az uráli korból" )) ------ azt hiszik mindenki most jött le arról a bizonyos falvédőről... A MEGYE ősi szokás szerint gyalogosan bejárva volt kijelölve, a MEGY szó bővítménye.
Ugyanez különben a logikája a JÁRÁS szónak is, a bejárt terület kijelölve járás lesz, a megyék járásokból állnak.
SZÉKELY: hivatalos verzió: "ismeretlen eredetű" ----- legfeljebb nekik ismeretlen. SZÉK szóhoz van köze, ami az okosoknál már "ótörök jövevényszó" )) A székek azok SZÉKhelyek, Aranyosszék, Háromszék,
Udvarhelyszék ilyenek, de a Bükkszék is ilyen. Aki székel, az nem csak az árnyékszéken gubbaszt, ez régen annyit jelentett hogy LETELEPSZIK, SZÉKHELYe van neki. Egy ilyen megkülönböztetésnek meg akkor van értelme ha más népek jellemzően még nem tették ezt meg...
TÁRCA: hivatalos alapján: "Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. A tár, raktár, tároló szóból képzőként értelmezett szóvégi -ca -val keletkezett. "
Ez kivételesen már jó, régebben tán szlávnak hazudták a szót. Annyi pontosítás azért kell, hogy a TÁR szó a TÉR szóval közösíthető. És a szó vége kicsinyítőképző lesz. De legalább már nincsen elcsalva a szó.
TEREM mint ige az etimológiai szerint: "Ismeretlen eredetű" és "A szóvégi M egy képző lehet, ez azonban nem bizonyítható." ---------- ez full marhaság, de a részletek később mert van terem2 is.
TEREM mint főnév: hivatalosnál ez "szláv jövevényszó" )) Aztán még "Átadó nyelvként a bolgár jön szóba, PALOTA " ---------- hatalmas nagy hülyeség az egész.
A "két" szót ugyanaz a dolog köti össze, a TÉRben való EMelkedés !!! Ez a lényeg, eddig kell eljutni, ez magyarul összerakott, és magyarul értelmezhető szó. TÉR+EM gyökökből áll. Az EM az egy gyökszó, az EMELKEDÉS gyökszava, más szavakban is ezt jelenti. Toldalékoktól és ragoktól megtisztítva EM.
Ugyanis a terem az a térből emelkedik ki, rendszerint nagy méretűek. Ugyanez történik a növénytermesztés esetén is, a növény a térben emelkedik. Az egy hangalak ugyanazt jelenti a főnév és az ige esetén is. Tehát nem ismeretlen a szó, mert magyar. Nem szláv a szó, mert magyar. Az M a szóvégén nem képző mert ott az EM jelentéstartalommal bíró gyökszó van. A palotához meg végképp semmi köze az egésznek. TÉR van +EM van.
AZ EM kifejezés emelkedést takar ezen esetekben is : EMel, EMlít (témát felhoz), EMu (emelt madár, jó magas) EMelet, EMelvény, EMlékezés is erről szól, mert régi jeleneteket emelünk ki ilyenkor. De még egy EMpórium szóban is ez van, hiszen ez egy középkori templomokban EMelt, karzatszerű rész.
RÉSZ: az agyontanultak szerint : "Örökség a finnugor korból"----- nem, ez nem örökség hanem ÖKÖRSÉG. A RÉSZ egy kiterjedt szóbokorral rendelkező dolog a magyar nyelvben. Eleve köze lehet a RÉSnek a RÉSZhez. Sőt a RESZELŐ az voltaképpen RÉSZELŐ, hát nem épp részekre bont a dolog?... De, épp ezt teszi. És még egy logikai szál, amit csak a magyar nyelv tud a kifejezéssel kapcsolatosan:
A --SZER SZOR, SZÖR formák szorzásértelműek, a SZ_R váz szorzásértelmű. Ugye szorzás, szerzés, szerencse, SZORgalom, SZERvezés, és a többi, egyértelműen látszik ez. Fordítva az SZ_R dolog meg már R_SZ formában meg ellentétesen működik, osztásértelmű lesz !!! Legtöbbször RESZ/RÉSZ formában. RÉSZ szó is épp ilyen, és a RESZelésnél is az egészet bontjuk RÉSZekre fel !
HUSZÁR: A hivatalos verzió amit itt összehoz, az a legdurvább dilettantizmus legfelsőbb foka, inkább le se írom miket hordanak itt össze. Még komédiának is durva a szöveg. De a lényeg, mert hát szerintük: "szerbhorvát jövevényszó"
És itt nehéz eldönteni hogy ennyire madárnak nézik az embert, vagy tényleg ennyire fogalmatlanok a témához. Ugyanis a HUSZÁR szavunk már az írott történelmünkben született meg, és azt is lehet tudni hogy miből keletkezett:
Még az 1400-as években volt hogy HÚSZ telkenként adni kellett egy lovas vitézt a zászlóaljaknak, ez egy igazolhatóan magyar eredetű szó. A HÚSZ számjegyből jött ez létre...
"Hol van a hangsúly? Nem az első tagon? És vajon miért?- Mert az fejezi ki a lényeget (Általános iskola)"
Hát épp ezt pofázom én is, olvasd már el még egyszer normálisan mi is van ott ! Arra hoztam fel példát, mikor elől a hangsúly. Akkor mi ellen lázadsz itt??!!... ))
De arra is hoztam példát még azelőtt, mikor a 2. szó inkább a hangsúlyos. Alapvető szövegértelmezés az általános iskola területe...
"De az írt példáimnál meg van, mikor inkább a második tag a lényeg."
Mióta fejez ki lényeget egy toldalék??? Ne viccelj már, Te magyar anyanyelvű vagy egyáltalán? Mert néha - mikor ilyeneket írsz - kétségeim vannak efelől....
Hol van a hangsúly? Nem az első tagon? És vajon miért? - Mert az fejezi ki a lényeget (Általános iskola!!!)
ÁSÍT: hivataloséknál: "töve azonos az---Á indulatszóval" ------ némi javulás, már legalább ezt nem csalják el. Annyit helyesbítenék, hogy inkább mondanám ezt ösztöni hangutánzónak. Hiszen ásításkor, ha nem figyelünk magunkra ki is mondjuk azt az Á hangot valósan is. Á-SÍT, a FA és fásít mintájára.
FÁZIK: hivatalos szerint: "Örökség az ugor, esetleg az uráli korból" ----- ezt kicsit elírták, főleg az első szót, mert ez inkább ökörség az ugor, esetleg az uráli korból.))
Amúgy aki fázik fát keres hogy tüzet rakhasson. A FA szó + magyar toldalékolás. Ennyi ez. Magyar szó.
TAKÁCS: hivatalos szerint: "szláv jövevényszó"----- na nee bolondozzunk már itt. A takács ősi fő egyik tevékenysége a TAKaró készítése, CSInálása volt. Csiál, ácsiál , majd csinál ige később.
ELEFÁNT: hivataloséknál: "latin jövevényszó"----- véletlen sem veszik észre, ami az orruk előtt van, és magyarul érthetően. ELE(JE) FENT van !!! Itt a lényeg, eleve baromi nagy ez az állat, de amikor az "eleje", azaz az ormánya felnyúlik még pluszban, akkor az állat ele(je) FENT lesz kiemelten...
TALICSKA: Az új etimológia hivatalos szerint: "orosz vagy ukrán jövevény szó" Természetesen ez egy amatőr hazugság, könnyen észrevehetjük itt a magyar szótőt és a kifejezetten magyaros toldalékolást is.
Ugyanis a talicska az TOLÓCSKA. És ennyi, megérkeztünk. Kész is vagyunk. A TOL igéből származik minden, aztán a ragozás is színmagyar itt. Mi itt a szláv elem?.....
SZAKÓCA: hivataloséknál ez: "szlovén jövevényszó" ------ ordas nagy kamu, a magyarázattal együtt.
SZAK magyar gyökből indul a szó, ami számos szavunk építőköve. Ez mindenhol a SZAKASZolás értelmét viszi bele a szóba, itt is azt teszi. A szó vége meg egyszerűen kicsinyítőképző.
A SZAK gyökünknek eléggé kiterjedt szóbokra van a magyar nyelvben: SZAKma, SZAKít, SZAKóca, SZAKasz, SZAKkönyv és hasonlók, SZAKmány, SZAKács, SZAK-áll, SZAKasztott és a többi.
Ugyanez a szó végeken is a szakaszt jelenti, egy egész dolog részét vagy részelését (reszel-részel !)
napSZAK a nap egy szakasza. ÉVSZAK az év egy szakasza. Annyira világos hogy miről van itt szó.
KASZA : hivataloséknál: "szláv jövevényszó" -------- nem értik meg itt sem a dolgot. Magyar szó és kötődik a fentiekhez erősen. Ugyanis ez a SZAK szakaszolást jelentő gyökszava bizony fordítva is működni látszik ! SZAK-KASZ gyök. Ez utóbbival kevesebb a szavunk, de ami van jól kivehetően ugyanúgy a szakaszolással közösíthetőek.
Kasza mi mást tenne, ha nem épp szakaszol. Szakaszolja, részekre vágjuk vele a növényzetet. Kaszabol szavunk is szakaszolás értelmű. Nézzünk még pár példát hogy még véletlen se legyen ez kérdéses:
KASZT: társadalmi rétegződés, osztály, az emberek egy része azaz SZAKasza.
KASZAB: kardot hívtak így, gondolom egyértelmű hogy szakaszolásra képes.
KASZA: füvet vágnak vele, szakítja, szakaszolja. És mindezt MAGYARUL teszi meg.))
KASZAdinnye: ez a hosszúkás görögdinnye másik neve. Ne értsük félre, ezzel nem szokás kaszálni.))
Viszont szépen csíkokkal van SZAKaszolva.
KASZtrál: szakaszolás ez is
KASZNÁR: felügyelő volt, de SZAKfelügyelő. A gabonatárakat őrizte.
KASZAJ: kazal régebbi neve. Elsőre nem látszik a szakaszolás értelme. Mikor utána néztem, nagyon is látszódik. Tömött egyszakaszos kezelése van a trágyakazalnak.))
KASZÁRNYA: szárnyakkal bővített épülettömb. Az épület egy része, szakasza. Semmi latin nincs ebben sem.
A CZ-F gyakran görbeséget vél felfedezni a KASZ gyökben ami szerintem nem egészen oké, ez a SZAK gyökfordítása tűnik helyesebbnek. Még akkor is ha van a fentiekben ami tényleg görbe, de ez nem áll meg mindenhol.
LAPÁT: hivataloséknál: "szláv jövevényszó" ----- ennyire nem kéne már amatőrnek lenni.
Ez egy LAP amivel ÁT teszünk dolgokat "A" pontból "B" pontba. Tehát LAP szóval kezdünk, ami nekik még félig URÁL eredetű (komédia ez !), aztán jön egy ÁT szó rátétét ami náluk tisztázatlan eredetű lesz. Összerakva meg szlávvá válik már szerintük. Na persze, csak magyarul bontható a szó, és így is értelmezhető, csak magyar nyelven...
Még egy kis kiegészítés: ha úgy mondom ZÖLD és ZÖLD-EN, na így mondható el hogy a ZÖLD a fővonal, mert ha a mondatom így szólna hogy a LÁMPA SZÉP ZÖLD világít, akkor max. kicsit hülyén néznek vissza, de érteni fogja mindenki a lényeget. De az írt példáimnál meg van, mikor inkább a második tag a lényeg.
