Madagaszkár emlősei-t. De előbb vagy utóbb beszerzem a többit is.
Olvasgattam kinti utazásszervezők útvonalait, abban láttam hogy 2-3 napos túrákat szerveznek a folyón, ami többek között madármegfigyelés szempontjából kiváló... gondoltam hogy némileg eltúlozzák :-)
Tsiribina-folyón én csak átkeltem (illetve a partján Belo-surban meg is szálltam egy éjt). Nekem az jött le, hogy turistáknak való móka kb mint egy észak-thaiföldi hajóút Chiang Raiba, sosem hallottam, hogy madarászásra jó lenne.
Melyik könyveket rendelted még meg - csak nem mind a hármat???
De az emlős- és madárhatározókat nagyon ajánlom, a rezervátumok leírásai miatt is.
Megjött időközben a Bradt könyv is, első nekifutásra jóval informatívabb mint az LP.
Bozóttaxival Madagaszkáron és David Attenborough könyve igaz hogy 40éve írodott, de bejön és el tudom képzelni hogy van ami azóta sem változott :-)
A többit amit ajánlottál szép lassan beszerzem...
W.L. reptéren a vízumigénylésnél mennyire veszik komolyan pl. az útitervet? Érdemes egy tervet csinálni fals szállásmegjelölésekkel vagy nemigazán foglalkoznak vele: fizetek, pecsét oszt kész?
Tsribihina folyó madármegfigyelés és -fotózás szempontjából mennyire érdekes?
Vannak helyi buszok, csak ott "bozóttaxi" (taxi brousse) néven futnak.
És ritkán igazi "buszok" - inkább minibuszok illetve néhol terepjárók vagy teherautók.
Az utak ugyanis többnyire borzalmasak (a központi OK).
Szállást találni szerintem nem gond. Annyira azért nem felkapott hely.
Viszont többnyire pénzes turisták járnak oda, és az árakat (szállás, belépők, kötelező(!!!) vezetők a parkokban) is az ő pénztárcájukhoz szabják.
A helyiek számára működő közlekedési eszközök, szállók és kajáldák olcsóbbak, de azoknál se számíts thaiföldi árakra - a minőségről már nem is beszélve.
Egy jobb nemzeti park gyalogos meglátogatása simán belekerülhet napi 50 dolcsiba csak a kötelező belépőre és vezetőre. Szállás, kaja, közlekedés ezen kívül.
Könyvajánlást köszi, kapásból LP-t rendeltem meg, nem gondoltam volna hogy ilyen gyenge tud lenni....megfogadom a tanácsod és beszerzem a Bradt útikönyvet.
Trópusi paradicsomnak egyáltalán nem képzelem, főleg hogy nagyjából(!) képben vagyok milyen mértékben pusztítják a természetet. Ebből kifolyólag ezzel a jelzővel eleve nem illetném és igyekszem felkészülni hogy milyen lehangoló a letarolt, felgyújtott erdők látványa :-(
Az állatvilág ami nagyon érdekel,hiszen a makik és egyéb fajok csak itt találhatók meg.
"...nagyrészt roppant ócska szállássokkal és közlekedéssel, és ahhoz képest magas árakkal."
Ez az amitől tartottam....már kezd körvonalazódni hogy nem lesz egy alacsony költségvetésű út :-(
Van localbus amivel eljuthatok A-ból B-be? Kocsibérlést ajánlod? És még egy utolsó kérdés: Mit gondolsz, augusztus-szeptember környékén -ami az európai főszezon- keresgélhetek a helyszínen szállást, vagy ilyen tervekkel neki se induljak? :-)
Nekem leginkább a központi hegyvidék jött be, ehhez sinám hozzáadható egy oldalvágás Ranomafana NP-ba, illetve megnyújtható Toliara környékéig.
Miért nem jött be?
Még afrikai szinten is BORZALMASAN lepukkant ország iszonyatos nyomorral és hihetetlenül lepusztított természettel (a sokat fotózott parkok már csak kis szigetecskék, és jó turistakopasztók is), nagyrészt roppant ócska szállássokkal és közlekedéssel, és ahhoz képest magas árakkal.
De hát ugye ez nem Ázsia.
Ha az állatvilág érdekel, akkor ugye egyedi, ez van, így kell szeretni.
De ha mint sokan mások, te is valami trópusi paradicsomnak képzeled el, akkor inkább felejtsd el!
