Hajós (Hajosch) azon kevés magyarországi német települések egyike, ahol valóban sváb-alemann típusú helyi dialektust beszéltek.
A források szerint az első nagyobb sváb csoport egy tömbben érkezett Hajósra, 1723-ban, a Felső-Svábföld (Oberschwaben) területéről, gyakorlatilag 1-2 szomszédos faluból.
Na igen, a címerkészítés külön tudomány, nem lehet bármit belerakni a címerbe. Én valami olyasmit csináltam volna, ahol ott van az ulmi hajó, egy sváb parasztház, egy 18.századi népviseletbe öltözött sváb és egy kitelepítő vagyon, persze ilyet nem lehet címerbe rakni.
Donauschwaben heißen die Nachkommen deutschsprachiger Siedler, die sich im 18. Jahrhundert im damaligen Königreich Ungarn niedergelassen haben. Sie wurden von den Habsburger Kaisern und von privaten Grundherren nach den Kriegen gegen das Osmanische Reich dort angesiedelt.
BEGEGNUNGEN
Neben- und miteinander leben
Über Generationen war und ist das Leben der Donauschwaben von kulturellem Austausch gekennzeichnet. Ihre Nachbarn waren Ungarn, Rumänen, Serben, Kroaten und andere Völker, mit denen die Deutschen über Jahrhunderte friedlich zusammenlebten.
NACH DEM ZWEITEN WELTKRIEG
Flucht, Vertreibung, Deportation
Im 20. Jahrhundert vergiftete übersteigerter Nationalismus das bisherige Zusammenleben. Auch der Nationalsozialismus und der von Deutschland begonnene Zweite Weltkrieg schadeten den Deutschen an der mittleren Donau. Viele verloren ihre Heimat durch Flucht, Internierung, Deportation und Vertreibung.
IN ALLER WELT
Donauschwaben heute
Die Donauschwaben und ihre Nachkommen leben heute weit verstreut: in den ehemaligen Siedlungsgebieten in Ostmittel- und Südosteuropa, in Deutschland und Österreich, aber auch in Brasilien oder den USA. Dort haben sie sich nach dem Krieg ein neues Leben aufgebaut. Ihre Erfahrungen aus unterschiedlichen Kulturen, ihre Kontakte und Sprachkenntnisse machen sie zu Vermittlern und Brückenbauern."
"Die Geschichte der Donauschwaben ist ein Beispiel für europäischeMigration, verbunden mit Aufbrüchen und Begegnungen. Das Museumzeigt Leben und Kultur der Auswanderer und nachfolgender Generationenin der Vielvölkerregion an der Donau. Es veranschaulicht die Folgen vonNationalismus und Zwangsmigrationen im 20. Jahrhundert und möchteauf diese Weise einen Beitrag zur Verständigung in Eropa leisten.
Diese Ausstellung ist das Herzstück des Museums. In 13 Abteilungen wird von der Auswanderung im 18. Jahrhundert bis in die Gegenwart die Geschichte der Deutschen an der mittleren Donau veranschaulicht. Der Rundgang ist eine Entdeckungsreise in die Lebenswelt der Donauschwaben.
Ein Medienguide mit Schauspielszenen und Hintergrundinformationen in deutscher und englischer Sprache kann im Museum ausgeliehen werden.
Vielfältige Exponate, Dokumente, Mitmachstationen und Zeitzeugenfilme zeigen auf über 950 m² Aspekte donauschwäbischen Lebens: Welche Rolle spielte die Dorfgemeinschaft? Wie funktionierte die donauschwäbische Landwirtschaft? Wie erlebten Donauschwäbinnen und Donauschwaben Nationalsozialismus und Heimatverlust, Sozialismus und Fall des Eisernen Vorhangs?"
Oben im Mittelpunkt ist die Ofner Burg. Oben links die Sonne, die als Hinwendung zum christlichen Abendland gedeutet wird. Oben rechts der türkische Halbmond, Symbol für die Befreiung von der Türkenherrschaft. In der Mitte das Silberband der Donau. Unten das christliche Kreuz, dahinter der Pflug, Symbol dafür, dass deutsche Siedler das Land urbar und fruchtbar machten. - - - A magyarországi németek címere.
A címer felső részében középen a budai vár, tőle balra a nap, a keresztény Nyugathoz való tartozás jelképe, a jobb felső sarokban pedig a török félhold, mint emlékeztető a török uralomra. Középen az ezüst csík a Duna vonala, az alsó részben pedig a keresztény kereszt, mögötte az eke, annak jelképe, hogy a német telepesek termővé tették a földet."
Forrás: Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen / Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Facebook-oldala.
"A sas széttárt szárnyaival védelmezi a pannon vidéket, a volt római provinciát, utalva a német-római császár mindenkori kötelességére, hogy óvja birodalma északi határát. Nagy Károly a 9. században választotta császári szimbólumnak a sast, s a 12. század óta az erőt és az egységet jelképezi a német címerpajzson.
A hullámzó szalag a Dunát jelképezi, őseinknek, egy új etnikai csoportnak a végzetét, a folyót, amelyen "ulmi skatulyákon" ereszkedtek le, hogy két partján letelepedjenek, benépesítve a közép-Duna vidékét az észak-nyugati Rába folyótól, a dél-keleti Vaskapuig.
Az alsó részben a Temesvári vár, mint császári szimbólum, a birodalom védelmét jelképezi a törökök ellen. A vár felett a jobb oldalon a félhold az Iszlám szimbóluma, Európa török megszállását idézi. Bal oldalt, a felkelő nap Krisztusra utal, a fényt, a győzelmet jelöli, Európa új kezdetét.
A törökök feletti teljes győzelmet a pannon medence XVIII. században történt német betelepítése jelenti. Az erőd hat tornya a dunamenti-svábok által elfoglalt hat területre utal: Észak-Nyugati Középhegység, Schwäbische Türkei (Barnya-Tolna megye), Szlavónia, Bácska, Bánát és Szatmár-Máramaros.
A címer a német nemzeti színekből - fekete, vörös, arany - áll, amelyet kiegészítenek a dunamenti-svábok származtatott színei: a fehér és a zöld. A fehér a svábok békeszeretetét míg, a zöld pedig a reményt jelenti, hogy sikerül a kizsigerelt pannon földet újra termővé és gazdaggá tenni.
"Mindig szabadon, s nem megosztva!" olvasható a címer alján. Az idézet arra utal, hogy a dunamenti-svábok szabad emberek és nincs olyan körülmény, ami megoszthatná őket.
A dunamenti-svábok címerét Hans Diplich tervezte 1950-ben."
Forrás: Adam-Müller-Guttenbrunn: Der "Erzschwabe“ und seine Gedenkstätten
