Nem 150-ig kell gyorsítani, hanem 130-ig. Senkitől sem várom el, hogy szabályt szegjen azért, mert én 150-nel akarok menni. De a 130-at elvárom. Na most a 110-hez képest ez sok gyorsítás-lassítás. Nem hiszem, hogy a folyamatos 130-hoz képest ez nagy megtakarítást jelentene. Persze aki végig 110-zel megy, és leszarja, hogy gyorsítani kéne, annak talán. De aki padlógázzal felhúzza 110-ről 130-ra, ott nem lesz nagy különbség, ezt garantálom.
A statisztikák lófaszt sem támasztanak alá, ezek nem autópályás adatok. Ha érdemi vitát akarsz, releváns adatokat hozzál. Egyébként ezek az adatok csak azt támasztják alá, hogy a megengedett sebességnek önmagában semmi köze nincs a balesetek számához. Nézd meg az USA adatait, ahol mindenki szüttyögni kénytelen, majd rájössz.
A kérdés nem úgy merül fel, hogy a szüttyögős országokban hülyék-e, hanem hogy szerinted akkor a németek hülyék? Az autópályák többségén nincsen korlátozás (ha van, annak általában oka van). Nagyon sokan mennek 200-as és afeletti tempókat.
Te meg akadj le a fogyasztásról, mert van, akinek ez nem elsődleges szempont. Még ha 2 liter is a különbség, 700 kilométeren az mondjuk 6 ezer forint. A teljes költségekhez képest ennyit nekem pl. megér, hogy hamarabb odaérek, és biztonságosabban előzök. Mások a szempontjaink, ennyi.
Villogni egyébként csak az index nélkül sávot váltókra szoktam (bár akkor is csak két villantás a maximum, hátha észreveszi magát).
olyan hogy olaszország túl tág, a fejlett északi s az elmaradott déli részek között jelentős a különbség a közlekedésben is. én az északi részeket mindennel együtt közlekedésre alkalmasabbnak (biztonságosabbank) tartom mint a hazait - aki délt is ismeri, azok azt mondják, csak az a nekünk meredek.
portugáloknál pár éve voltam 2 hetet, autós körutazás, sok emlékem a közlekedésről nem maradt meg, azaz a hazaitől se fel, se lefelé nem nagyon térhet el (az megragadt volna :)).
spanyolt nem ismerem, de itthon sokan nem hogy sörrel, de rummal (pálesszel) is volán mögöé ülnek, és lehet hogy ott nem zérótolerancia van az alkoholra.
görögről meg szintén a portugál jut eszembe, kb. a hazai morál lehet.
„Másról beszélünk. Én nem arról beszéltem, hogy tartósan tudsz-e 110-et menni, mert elhiszem (mi több, látom), hogy sokan mennek tartósan 110-et a belsőben is, még ha ezzel fel is tartanak másokat. (Ha meg várni kéne sávváltás előtt, azt is leszarják, index + tükör felesleges díszek, átrántják az autót, te meg fékezzél mögöttük, ahogy tudsz.)”
na mondjuk az is része a szerintem elég alacsony nívójú hazai közlekedési kultúrának, index nélkül váltogatni sávot akár sztrádán is, mit sem törődve a mögötte jövővel – ez ugyanakkor orbitális tuskóság mint 160-al hátulról levillogni, meg letolni bárkit, aki fel meri tartani a nagyon sietős menőjenőt a prémium járgányával együtt – még ha tömött a belső sáv a szemhatárig, akkor is.
Előzéskor elvárható hogy legyen meg a sebességkülönbség, ez alap. de hacsak nem 3 percig tart az előzés, akkor senki nem hal bele ha veszít 4,5 mp-et egy 2 órás úton, mert az előző nem gyorsít 150-ig. én ilyenkor mindig kivárom a lassú előzőt is, nem villogok, nem mászok a seggébe 50 centire, hiába mentem előtte akár 160-al is.
A balesetii veszélyesség sebességfüggőségében nagyon nincs igazad, hiába az okfejtés és egy egyedi példa (én is ismerek olyat aki a be nem kötött biztonsági öv miatt maradt életben, de 1 ilyen esetere 10 elpatkolt jut), amit elég részletes statisztikák is alátámasztanak:
érdemes kiemelten nézni a megtett km-re eső adatokat, hol legjobbak európában az adatok? a kislétszámú izlandot kivéve a norvég, svéd, UK triónál, pont azon országokban, ahol tegnap példaként beraktam h. hozzánk, és az elég elterjedt 130 km/h órához képest mennyivel alacsonyabb a megengedett sebesség (90-110-112 km/h).
na hozzájuk képest már a németek is majdnem 60%-al nagyobb millió km-re eső halálozást tudnak csak felmutatni, ami nem hogy nem a szignifikáns különbséget éri el, hanem tekintve h. emberéletekről beszélünk, ordító különbség.
itt minket nem tüntetnek fel, de szerintem is a németek mögött vagyunk, de ez mit bizonyít? semmit, mert ott akár Günther/Juszuf/Dragan vezeti a járgányt, átlagosan sokkal biztonságosabbak az autók, másrészt mindegy mennyi juszuf és dragan vezet, a németeknél vezetve ordít a közlekedési kultúrában a különbség, a dragan sem úgy vezet mint otthon, maximum a szabálykövető Güntherhez képest rí ki a közlekedési morálja.
az egymillió lakosra eső statisztika nem az igazi, de svédek, angolok itt is élen vannak – és nehéz másnak tulajdonítani, mint hogy jóval alacsonyabb a mengedett sebesség mint másutt európában.
„Az meg nem jó válasz, hogy akkor menjünk 90-nel meg 100-zal, mert az már országúti tempó (nyugatabbra egyébként simán tudsz 100-110-zel menni, mert eleve 100 a megengedett), és akkor már ott tartunk, hogy szálljunk vonatra, mert az is gyorsabb. :) Amíg csak 100-200 kilométerekre jársz, talán ennek nincs is olyan nagy jelentősége; de ha 7-800 kilométereket le kell tolni, már rohadtul nem mindegy, hogy tudsz-e normális tempót diktálni. Mert az autópálya alapvetően erre van.”
már mondtam tegnap, ez a megszokott sztereotípiád, lépj már túl rajta. azért mert ehhez szoktál hozzá, ebben szocializálódtál, nem jelenti azt, hogy más, aki nem itt nőtt fel (lásd norvég 90 km/h, angol, swe 110 km/h), ne a maguknál megszokott 110 km/h-át tartsa normális tempónak.
kollégám is alig 2 hét alatt hozzászokott, más attitűdött vett fel mint amiben itthon volt amióta vezet. UK, SWE, NOR, mindhárom elég előttünk van mindenben, viszont szerinted 130 (150) a normális sztrádatempó, meg a sztráda is arra való, akkor minimum felmerül a kérdés, ezen országok polgárostul, hatóságostól, döntéshozóstól hülyék? :)
„Mondom, Németországban nincs több baleset arányaiban az autópályákon, mint másutt; és ott mindenki annyival megy, amennyivel akar.”
mondhatod, csak épp téves állítás, urban legend, lásd a fenti statisztikákat (és ne velünk vesd össze őket, nem a mi szintünk, morálunk :), inkább az ángílusokkal, svédekkel)
azon túl, állandóan tele vannak a német pályák is ilyen-olyan korlátozásokkal, ahol ők sem mehetnek 250-el, csak 130-al.
„És hogy miért megy valaki gyorsabban? Én pl. azért, mert 130-nál már halálra unom magam (főleg hosszabb távokon), hamarabb odaérek (vannak szituációk, ahol a fél óra rengeteg idő), és mert nem kell állandóan sávot váltogatni, nagyrészt lehet haladni a belsőben. A többletfogyasztás meg annyira nem izgat, eleve nem megyek többet évi 5-10 ezer km-nél (hétköznap nem autóval járunk), és egyébként is csak 1-1,5 literrel eszik többet ilyenkor az autó, az meg nem olyan vészes. Nem tudom, a sebességmámor milyen, autópályán általában az első 50-100 km után már csak arra szoktam gondolni, hogy "mikor érünk már oda?" :) De az tény, hogy 120-nál már az agyfasz kerülget. :)”
2 hét, egy sima nynaralás alatt hozzá lehet szokni a 90-es sztrádatempóhoz, pedig a kolléhgám akiről tegnap írtam, nem annyit vezet mint te. ez egyszerűen gondolkodásmód kérdése, persze az átállás x5-ös bmw-ben 160 alatt haladó mindenkire villogó alakoknak nem fog sikerülni.
a többletfogyasztás 110/150 között nem 1-1,5 liter (bár nem tudom miylen autód van), hanem inkább 2-3 esetleg még több l/100 km, és innen már megint a gondolkodásmód kérdése, egy 1200 km-es úton 2,5-3 óra megér-e 15-17 000 HUF többletet. akinek igen az hajtson ennyivel, akinek nem, az menjen lassabban. és egész nyugodtan, németeknél sem mindenki megy 200-al, hiába adott a lehetőség, mint ahogy itthon is látni komoly autókat sztrádán is csak 120-130-as tempóban.
Nekem azért van Magyarországról is sok kellemes tapasztalatom - ellenben azt a sztereotípiát cáfolnám, hogy a vidékiek sokkalta előzékenyebbek, mert nem. Sőt!
A dél-európai országok közlekedési kultúrája egészen biztosan a magyar mögött van - görög, olasz, spanyol, portugál.
Tőlük ráadásule gyáltalán nem áll távol, hogy ittasan ülnek a volán mögé.
Azt hittem, lefordulok a székről, amikor Madridban egy nagyobb spanyol társasággal végigsörözött este után elhangzott az alábbi párbeszéd.
- Felipe! Te is kérsz rumot,
- Á, csak sört. Kocsival vagyok.
Egyébként a franciáknál és angoloknál is rengeteg őrülttel és figyelmetlen sofőrrel találkoztam.
Németországgal meg az a baj, hogy nem tudhatod, hogy Jürgen, vagy Juszuf/Dragan ül-e az autó volánjánál
Másról beszélünk. Én nem arról beszéltem, hogy tartósan tudsz-e 110-et menni, mert elhiszem (mi több, látom), hogy sokan mennek tartósan 110-et a belsőben is, még ha ezzel fel is tartanak másokat. (Ha meg várni kéne sávváltás előtt, azt is leszarják, index + tükör felesleges díszek, átrántják az autót, te meg fékezzél mögöttük, ahogy tudsz.)
Nekem utóbbival van problémám. A külsőben természetesen mindenki annyival megy, amennyivel szeretne (a megengedett tartományon belül). De aki már kimegy a belsőbe, azzal szemben szerintem nem irreális elvárás, hogy gyorsuljon 130-ra. Legalábbis a többiekkel szembeni előzékenység ezt kívánná. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nem annyira szeretem, ha beleállnak a seggembe. Nyilván ha nem tehetek róla, akkor leszarom (az nem az én hibám, hogy a mögöttem jövő állat nem látja, hogy előttem is vannak); de ha ez azért van, mert a mögöttem jövő egyszerűen gyorsabb, és nincs előttem senki, akkor mindent megteszek, hogy mielőbb kihúzódhassak. Ez a minimum, és nyilván elvárnám ezt másoktól is. Tudom, hogy nem adekvát a példa, de ha Rezesova áldozatai 130-cal mentek volna 100 helyett, talán kevésbé lett volna fatális az az ütközés is.
Mindebből következik, hogy a belsőben bizony mindenképp 130-cal mennék minimum, akkor is, ha az alaptempóm 110 lenne. Innen nézve viszont nincs értelme a sok gyorsításnak-lassításnak – mert előzni nyilvánvalóan kell; nem tudok róla, hogy a kamionok 110-zel tolnák. :)
Ami a 130 feletti tempót illeti, én 150-nel járok, és szerintem ez nem szignifikánsan veszélyesebb, mint a 130. Már csak azért sem, mert manapság kevesen mennek ennél gyorsabban, azaz kevésszer előznek engem – ezzel a legfőbb kockázati tényező egyik felét már jórészt ki is húztuk. Egyébként meg ez a tempó nincs annyival a többieké felett, hogy ne lehetne nagy biztonsággal kivédeni mások baromságait. Persze, van, amit már nem védesz ki; meg ha hirtelen meg kéne állni, nincs esélyed, na de az már 130-nál sincsen. Nem lehet kijelölni egy objektív határt, hogy na testvérek, most a 130 még biztonságos, a 135 már nem az. Nincs ilyen. Ha váratlan dolog történik, vagy valaki nagyon barom, akkor már minden végzetes lehet, a 110 is. Ez van, ezt el kell fogadnunk.
Az meg nem jó válasz, hogy akkor menjünk 90-nel meg 100-zal, mert az már országúti tempó (nyugatabbra egyébként simán tudsz 100-110-zel menni, mert eleve 100 a megengedett), és akkor már ott tartunk, hogy szálljunk vonatra, mert az is gyorsabb. :) Amíg csak 100-200 kilométerekre jársz, talán ennek nincs is olyan nagy jelentősége; de ha 7-800 kilométereket le kell tolni, már rohadtul nem mindegy, hogy tudsz-e normális tempót diktálni. Mert az autópálya alapvetően erre van.
Mondom, Németországban nincs több baleset arányaiban az autópályákon, mint másutt; és ott mindenki annyival megy, amennyivel akar. Sokan 200 felett. Most akkor hülyék a németek? :) Előre kell nézni, aktívan figyelni, a többiek mit fognak csinálni, és akkor nem lesz gond. Na meg persze a jó reflexek és egy jó műszaki állapotú autó sem árt. De a legtöbb mai autóban a 160 egy teljesen kényelmes utazótempó, nem kell fosni tőle.
És hogy miért megy valaki gyorsabban? Én pl. azért, mert 130-nál már halálra unom magam (főleg hosszabb távokon), hamarabb odaérek (vannak szituációk, ahol a fél óra rengeteg idő), és mert nem kell állandóan sávot váltogatni, nagyrészt lehet haladni a belsőben. A többletfogyasztás meg annyira nem izgat, eleve nem megyek többet évi 5-10 ezer km-nél (hétköznap nem autóval járunk), és egyébként is csak 1-1,5 literrel eszik többet ilyenkor az autó, az meg nem olyan vészes. Nem tudom, a sebességmámor milyen, autópályán általában az első 50-100 km után már csak arra szoktam gondolni, hogy "mikor érünk már oda?" :) De az tény, hogy 120-nál már az agyfasz kerülget. :)
Ja, és a motort miért terhelné jobban a 40, mint az 55? Ezt nem is értem. (Persze feltéve, hogy senki nem olyan barom, hogy 40-nél már hatodikban gyilkolná a motorját.)
"Márpedig az autópályákat pontosan azért találták ki, hogy nagy tempóval lehessen haladni rajtuk. Az autópálya gyakorlatilag a legbiztonságosabb út, mert (jó esetben) nincs se szembe-, se keresztirányú forgalom. Németországban a 200-250 km/h egészen megszokott tempó (vannak ennél gyorsabbak is), még sincs arányaiban több baleset, mint nálunk. Nem az számít, mennyivel mész, hanem hogy mennyire figyelsz."
Lehessen és legbiztonságosabb, ez a 2 kulcsszó :) és bizony a lehetőség nem kötelezettség, még ha sokaknak van ilyen téveszméje és/vagy szövegértelmezési problémája.
A legbiztonságosabb meg a másik, akinek ez számít, az a matrica árát kifizeti ezért.
A "mennyire figyelsz" az hasznos gondolat, egyet is értek vele, kár h. ez csak egyik fele a dolgoknak, maximális odafigyeléssel és defenzív vezetéssel is sok szituáció van, amikor a másik a hunyó. és ilyenkor bizony nem mindegy h. 160/130/110-es tempónál kell a másik barom miatt gyorsan cselekedned.
"Ha 110-zel akarsz menni, akkor menj autóútra vagy országútra (109-ig még ott se kapsz csekket); tök fölösleges ezért pályamatricát fizetni. A 110-es tempó autópályán szerintem faszság, mert állandóan be fogod érni a 90-nel haladó kamionokat, és előzgetheted őket. Viszont az előzés idejére fel kell gyorsulnod, ha van benned minimális előzékenység a többiek irányába, akik 130-cal (szabályosan!) mennének. Ennek így semmi értelme."
Öööö, te ezt komolyan írtad? ez olyan tankönyvszagú, mint amikor valaki felmondja szépen a nagykönyvet, ami a valósággal csak ritkán előforduló ideális esetekben egyezik.
itthon uis. sültbolond aki elkezdi a kevés számú olyan országutat/autóutat keresgélni, ahol tud tartósan 109-el menni - ilyen kb. nincs, legfeljebb sokadrangú utak, bár ezeken gyakran tré az útminőség és sok a kanyar ill. település, vagy éjjeli időpontokra szorul. szerintem próbálj meg akármelyik vidéki nagyvárosba eljutni sztráda nélkül 100 körüli átlagsebeséggel, írj lécci hová sikerült és mikor :))
A 110 tempót próbáld ki mielőtt ilyen sületlenségeket (nem sértegetés akar lenni) írsz, ez szvsz a tankönyszagú elmélet valóságismeret nélkül. én cégessel sokat megyek sztrádán 140-es átlagsebesség fölött, a magánnal 110 körül, és bizony egy szó nem igaz arról, amit a 110-re írsz, jobban lehet tartani a 110-es tempót, mint a 140/150-est, messze nem jelent olyan problémát mint véled. esetleg hétköznap az M1-esen igen, ott van olyan forgalom, a több pályán nem. apropó, mentél valaha tartósan 110-el? :)
"Aki pályára megy, vagy álljon be 90-nel a kamionok közé, vagy menjen 130-cal. A köztes tempók veszélyesek és/vagy gazdaságtalanok."
ez a te véleményed, amit ki merek jelenteni h. téves, mert én mindkét tempót ismerem, míg te láthatólag csak a magasat. a gazdaságtalanságot meg nem is értem hogy képzeled, döbbenetes különbség van fogyasztásban (és így költségben) 110-140/150, esetleg 150+ tempó között (és nem, nem a 130-as tempó a gazdaságos).
egyszer a cégessel is kipróbáltam, egy tank dízellel kb. 200 km-el többet lehetett menni ha 120-130-as átlagot tartottam, mint a megszokott sztrádatempóval :)
ezt bár számolni is lehet, gyakorlatban is szembesülni a fizikával azért érdekes. ez a különbség éves szinten már olyan tetemes összeg, hogy aki csak éves 15-20 000 km-et vezet, már annak is komoly tétel (honi átlagjövedelmet véve), más megközelítésben aki 130-140-et nyom a "gazdaságos" dízellel, az már kb. csak ott tart költséggel, mint aki egy sokkal kulturáltabb és vezetőbarátabb turbóval kisebb sztrádatempót tart.
"Egyébként nem értem az álláspontodat. Most akkor te városban, ahol 50 a maximális megengedett, 40-nel feltartasz mindenkit, mert te megteheted? Az első perctől kezdve, ahogy beültem anno a tanulókocsiba, az volt az alapelv, hogy "ne szívassuk a többieket", és olyan szintű elvárás volt, hogy mindenhol annyival menjek, amennyivel lehet, hogy ha a 40-es korlátozást feloldotta egy kereszteződés, és nem gyorsítottam 50-re, az oktató szólt, és ha nem elég vehemensen gyorsítottam, megtette helyettem. Esély nem lett volna rá, hogy 30-cal tartsam fel a forgalmat, mint a legtöbb mai tanulóvezető. Pályán is 130-cal mentünk. Számomra soha egy másodpercig nem volt kérdés, hogy mindenütt annyival menjek, amennyivel csak szabad (amennyiben a körülmények lehetővé teszik)."
Nos, városban más a helyzet mint sztrádán, ott 40-el igen sok embert feltartassz ha 1 sáv van, mindenesetre sokkal többet, mint sztrádán 110-el a külsőben, meg éppenséggel a motort is jobban terheli a 40-es sebesség mint az 55 km/h, azaz a városban még a racionalitás is a magasabb tempót kívánja meg .
a sztrádáról meg annyit, sokkal biztonságosabb és olcsóbb a 110, mint a 130, és nem véletlen a sorrend.
"Egyébként sok oka lehet annak, ha valaki 130-nál gyorsabban megy; nem feltétlenül csak az időnyereség. Bár hozzáteszem, több száz kilométeres etapokon már az sem elhanyagolható."
és mi lenne az a sok másik ok? :) én csak a sebességélményt/mámort tudom még elképzelni,
a Balkánt nem nagyon ismerem, nem is hozzájuk kellene magunkat mérni - Nyugaton viszont nagy átlagban sokkal udvariasabbak, értelmesebbek a vezetők, jobban tartják a forgalom dinamikáját és nem veszélyeztetik a másikat (még ha lassabb is a másik) és nem a volán mögött akadnak emberkedni és megmutatni h. ők a janik.
akad ilyen is persze, hol nem, de sokkal kevesebb mint itthon.
vagy, ott ha látják h. egy idegen rendszámú járgány lassan megy településen, nem villognak, dudálnak, rázzák az öklüket, befér a felfogóképességük határai közé h. szerencsétlen alighanem nem ismerős erre, azért lassú, próbál tájékozódni :)
a norvég 90-től én is agybajt kapnék, de megszokható, egy kollégám nyaralt ott 3 hetet, eleinte az agybaj kerülgette, de egyrészt nem akart bunkó magyar lenni (saját járgánnyal ment oda) a sok sebességtartó norvég között, másrészt tartott az ottani elég borsos büntetésektől :)
1,5-2 hét után aztán hozzászokott, az útvonalakat úgy kalkulálta h. nem 140/150-el megy mint itthon, hanem az ottani 90-el, azt mondta csak mentalitás kérdése.
Márpedig az autópályákat pontosan azért találták ki, hogy nagy tempóval lehessen haladni rajtuk. Az autópálya gyakorlatilag a legbiztonságosabb út, mert (jó esetben) nincs se szembe-, se keresztirányú forgalom. Németországban a 200-250 km/h egészen megszokott tempó (vannak ennél gyorsabbak is), még sincs arányaiban több baleset, mint nálunk. Nem az számít, mennyivel mész, hanem hogy mennyire figyelsz.
Ha 110-zel akarsz menni, akkor menj autóútra vagy országútra (109-ig még ott se kapsz csekket); tök fölösleges ezért pályamatricát fizetni. A 110-es tempó autópályán szerintem faszság, mert állandóan be fogod érni a 90-nel haladó kamionokat, és előzgetheted őket. Viszont az előzés idejére fel kell gyorsulnod, ha van benned minimális előzékenység a többiek irányába, akik 130-cal (szabályosan!) mennének. Ennek így semmi értelme.
Aki pályára megy, vagy álljon be 90-nel a kamionok közé, vagy menjen 130-cal. A köztes tempók veszélyesek és/vagy gazdaságtalanok.
Egyébként nem értem az álláspontodat. Most akkor te városban, ahol 50 a maximális megengedett, 40-nel feltartasz mindenkit, mert te megteheted? Az első perctől kezdve, ahogy beültem anno a tanulókocsiba, az volt az alapelv, hogy "ne szívassuk a többieket", és olyan szintű elvárás volt, hogy mindenhol annyival menjek, amennyivel lehet, hogy ha a 40-es korlátozást feloldotta egy kereszteződés, és nem gyorsítottam 50-re, az oktató szólt, és ha nem elég vehemensen gyorsítottam, megtette helyettem. Esély nem lett volna rá, hogy 30-cal tartsam fel a forgalmat, mint a legtöbb mai tanulóvezető. Pályán is 130-cal mentünk. Számomra soha egy másodpercig nem volt kérdés, hogy mindenütt annyival menjek, amennyivel csak szabad (amennyiben a körülmények lehetővé teszik).
Egyébként sok oka lehet annak, ha valaki 130-nál gyorsabban megy; nem feltétlenül csak az időnyereség. Bár hozzáteszem, több száz kilométeres etapokon már az sem elhanyagolható.
Ja, egyébként szerintem a "hülyemagyar" az európai átlagban a középmezőnyben található, már ami a szabálykövetést és a másikra való odafigyelést illeti. Szerintem túlzás ennyire lehúzni magunkat - vagy éppen felmagasztalni a kontinens többi autóvezetőjét.
A gyorshajtók jelentős hányada egyébiránt német autót vezet, azon belül is három betűs autómárkát. Ez nem sztereotípia, hanem tény.
Mi meglehetősen sokat autópályázunk. Mint lentebb írtam, egy régi, de megbízható kis autónk van. Ha nagyon akarom, fel tud gyorsulni 130 fölé is, de a 100-110 körüli az utazótempónk. Ha jobban nyomom neki, akkor már érezhetően megnő a fogyasztás.
azt azért soha nem rétettem, ha egy új autó felvesz egy 90 körüli átlagtempót a pályán. Minden tiszteletem a norgéké, de ez a 90-es limit azért túlzás.
Abban viszont egyetértek, amit a 110-120-as sebességről és a "siető emberekről" írtál.
ez "... és egyébként is 130-cal kéne menni. :)"szmájlival is baromság, a 130 a maximális megengedett sebesség, lefelé valahol 70km/h körül van a minimális sebesség, azaz a 120-as (110-es) tempót csak a rosszabbik féle magyaros "virtus" tartja tötymörgésnek.
nálunk sokkal gazdagabb, sokkal jobb autókkal ellátott és fényévekkel magasabb jövedelmi viszonyokkal rendelkező országok is vannak, ahol a maximális sebesség ennél (jóval) kevesebb.
a csúcs a szupergazdag norvégia (egy főre eső gdp-ben a világon a 2.!), autópályán 90 km/h a megengedett maximum (és ami még meglepőbb, jellemzően be is tartják :)), de a svédeknél (ezen a listán 7.) is csak 110, egyesült királyság 112 km/h. Elgondolkoznál azon, vaj' miért? :)
Ehhez képest közröhely hogy hozzájuk képest átlagosan szegénynek tekinthető magyarok tögymörgésnek tartjuk a 110-120-as tempót, holott biztonságban, pénzben igen sokat jelent ha nem 140-160-al tolja az ember a pályán, hanem "csak" 110-el.
érdemes kipróbálni, döbbenetes a különbség :), és mivel a hülyemagyar tán csak pénzből (se) ért, érdemes elgondolkodni azon, megéri-e egy átlagos BP-Pécs/Debrecen/Miskolc távon 25-30 perc nyereségért az ezzel járó 2000-2500 ft többletköltség. hiperelfoglalt bizniszmeneknek, politikusoknak, akiknek a cég fizeti a költséget, ez nyilván nem tétel, de átlagembernek évi 20-30 000 km-nél érdemes számolgatni, főleg ha egyébként meg akciósan veszi a tescós zsemlét és nézi mit hol lehet 2,6 ft-al olóbban megvenni ...
a biztonságot meg hagyjuk is, az kb. a törpe minoritásnl merül fel a tempó megválasztásánál.
ui. egyébként Fxman fogyasztási adatai reálisak, persze csak akkor ha valaki figyel a pillanatnyi fogy.mérőre és könnyű a lába, azaz nem képzeli schumachernek magát minden elinduláskor és gázadásnál (ha ez megvan, az eco gombot sem kell használnia).
Egyébként ez a 6 fölötti nem kevés, ha tényleg annyi az átlag.
Most van egy lassan 15 éves, 86 LE-s Daewoo Lanosom, amit értelemszerűen le akarok cserélni a Daciára. Ez a Lanos egy igen egyszerű (általam éppen ezért igen kedvelt) munkadarab. No mármost ez sem eszik sokkal többet és fénykorában majdnem tudta hozni ezt a fogyasztást.
Ez az autó 5,1 litert eszik vegyesben az NEFZ ciklus szerint. Ha ismered a ciklust, tudod, hogy rettentő nagypapásra van tervezve, hogy a leggyengébb és a legerősebb autók fogyasztása is reálisan összehasonlítható legyen. Egy RS6-os Audi (560 LE) pl. 10 literen innen eszik a ciklus szerint, ami nyilvánvalóan nevetséges. Ebből már látható, hogy a ciklusban mért adatok nem igazán tükrözik a hétköznapi forgalomban tapasztalható fogyasztást.
Ha a ciklus szerint vezetsz, akkor tötymörögsz. Ha meg nem a ciklus szerint vezetsz, nagyon valószínűtlen, hogy nem fogyaszt a kocsi többet a megadott értéknél. Ha a 120 óra szerint volt annyi, akkor az inkább 110 például, és egyébként is 130-cal kéne menni. :) Olyan 6-7 liter körül ehet ez a kocsi vegyesben, a teszteken is ennyit mértek. Persze én most a Logan kombiról beszélek, nem a Sanderóról.
Azt kéne megérteni, hogy teljesen mindegy, melyik mennyi munkaütemet végez. Egy kamionmotor 1200-as fordulaton (tehát nagyon kevés munkaütemmel) is sokkal erősebb, mint bármelyikünk személyautója. Sem a munkaütemnek, sem a fordulatszámnak nincs köze ahhoz, hogy egy autó mennyire erős. Egy 0.8-as Daewoo Matizt a halálba is pörgethetsz, akkor is 20 másodperc alatt fog 100-ra gyorsulni. És sokkal magasabb fordulatokon pörög, mint a te 12 másodperc alatt gyorsuló dízeled, sokkal több munkaütemmel.
Egy motort alapvetően két görbével lehet jellemezni: az egyik a teljesítménygörbe, a másik a nyomatékgörbe. (Egyébként van összefüggés a kettő között, a teljesítmény ugyanis a nyomaték és a szögsebesség szorzataként áll elő.) Mindkettőre szükség van! Az igaz, hogy a teljesítménygörbe maximuma a két szóban forgó motor esetében kb. ugyanazt az értéket veszi fel. Ebből viszont még csak a teljesítményleadás egyenlősége sem következik a két motor esetében. A nyomatékgörbe pedig, mint tudjuk, igencsak különbözik a két motornál.
Innentől kezdve teljesen felesleges vitázni a két motor erejéről, mert teljesen nyilvánvaló, hogy a dízelmotor nyomatékgörbéje sokkal magasabban van (és a nyomatékleadása is egyenletesebb), azaz nagyobb terhelést bír. A nyomatéka pedig végig magasabb, a teljes fordulatszám-tartományban.
A dízelt meg nem csak a fordulatszámmérőt nézve érzed erősebbnek, hanem kb. bárhol, ahol terheléssel kell szembenézni. A benzinessel járva ha jön egy emelkedő, már taposod a pedált padlóig, és még így is csökken a sebesség (tudom, mert én is egy 97 LE-s, 130 Nm csúcsnyomatékú szívó benzines autóval járok). Ugyanilyen autóban egy 90 LE-s, 190 Nm-es dízelmotor simán felhúzza ugyanabban a fokozatban, tempócsökkenés nélkül, és még csak padlóig se kell nyomni a pedált. Ez a különbség.
"Ebben is sok a városi legenda, a turbóhűtéses sztori például mindenképp (meghajtás után mire megállsz, a menetszél bőven kihűti, így van tervezve). 5,2 litert a ciklus szerint eszik ez a járgány; de akkor kb. útakadály vagy."
Városi legenda? Magam alá képzeltem volna az autót?
Igen lehet hogy útakadály voltam. Amint írtam autópályán 120 -al mentem mint mindig. Így is bőven kellett előzgettem. Nem tudom ez minek számít. Máshol a megengedett sebesség +10% -al szoktam menni. Amint írtam induláskor (pl lámpa) intenzív gyorsítás vált be, utána éppen csak gázadás a sebesség tartásához. Melyik része az útakadály?
Amit te gondolsz az is igaz, tehát amikor a diesel motor munkaüteme éppen zajlik, az teljes erőkifejtés esetén tényleg magasabb nyomatékkal hat a főtengelyre. De az is igaz, amit én állítok, hogy a kisebb nyomatékú benzinmotor a magasabb fordulatszám miatt több munkaütemet végez egységnyi idő alatt. Tehát aki az autóban ül, csak akkor érzi erősebbnek a dieseles autót, ha a fordulatszámmérőre meredten bámulva ugyan akkora motorfordulattal megy mint a benzinessel. De a benzinesnek magasabb az "üzemszerű" fordulatszáma, tehát több munkaütem megy végbe ugyan akkora terhelés mellett. Érted?
"Kérdés: a sebváltó és a benzines fogyasztás meleltt a teszteken még a lámpákat is meg-megszólták.Ebből mennyi igaz?"
A sebváltóval semmi baj nincs. Pontos, kényelmes, mint bármely másik mai márkánál. Ez az egyik, amiket a kedves tesztelők egymásnak ellentmondva értékeltek. Én örülök neki, hogy a Daciák zsigerből lehúzása ilyen megállapításokba torkollott. Gondolom érted mire gondolok...
A lámpákat tényleg be kell állítani, a gyárból úgy jönnek ki, hogy kicsit előre vannak buktatva. Egy sima beállítás és rendben van. Tök jó, hogy ez is az egyik leglényegesebb kritika.
Ebben is sok a városi legenda, a turbóhűtéses sztori például mindenképp (meghajtás után mire megállsz, a menetszél bőven kihűti, így van tervezve). 5,2 litert a ciklus szerint eszik ez a járgány; de akkor kb. útakadály vagy.
Jajbazmeg. Elképesztő, mennyi marhaságot ki tudsz találni. Fogalmad nincs a nyomatékról sajnos (és azt sem tudod, hogy ideális esetben az a teljes fordulatszám-tartományban állandó).
Most nincs időm magyarázgatni feleslegesen, vegyél elő egy középiskolai fizikakönyvet, és okulj. Már ott elbukik az egész, hogy neked a lóerő (vagyis a teljesítmény) egyenlő bármilyen erővel.
Tehát ugyan olyan erős mindkettő. A nagyobb nyomaték kisebb motorfordulatszámmal nem lesz kötelezően erősebb mint kisebb lóerő nagyobb motorfotdulatszámmal.
A kisebb nyomatékú benzinmotor időegység alatt több munkaütemet végez, mint a nagyobb nyomatékú dieselmotor. Ja, az ugye tiszta, hogy a nyomaték csak akkor keletkezik a főtengelyen, amikor az egyik hengerben éppen munkaütem van? A benzinmotorok magasabb fordulatszáma több munkaütemet végez, mint a kis fordulatú diesel motor egységnyi idő alatt. Ezért ha egy motor 90 lóERŐS, akkor az diesel és benzines változatban is ugyan olyan erős. Ha megpakolom az autót, ha üres az autó nem lesz más az eredmény. Ahogy írtam, vezettem egy Sanderót 90LE, tehát van összehasonlítási alapom a mostani diesel Loganommal (90 LE). Ugyan olyan erős a motorjuk. Volt terhelt útszakasz is. Autópálya és hegyi út. A benzinest a fölfelé vissza kellett kapcsolni, a dieselt meg nem. Ennyi. A visszakapcsolt benzines motor (madasabb fordulatszám = több munkaütem) pont ugyan olyan jól és könnyedén ment fölfelé mint a diesel.
Kamionos példa: itt (mint minden esetben) az egységnyi súlyra jutó motorerőt nézve egy 20 tonnás kamion mitől lenne gyorsabb a sokkal erősebb motorjával? Ha meg üresen megy, akkor a (maximálisan) kb. 500 LE -ős motor leadja a teljesítménye tized részét, mert a súrlódás és a légellenállás legyőzéséhez ennyi kell. Ha a sofőr beletapos a gázba azért nem fog háromszázzal menni, mert a dieselmotorja le lesz szabályozva a magas fordulatszám miatt. Ha soha nem lenne terhelve a kamion igen, lehetne készíteni olyan sebváltót a bivalyerős motorjához, amivel gyorsabb lenne (üresen) az autómnál.
Szerintem neked csak az van a fejedben, hogy a munkagépekbe, kamionokba, mozdonyokba ott a bivalyerős dieselmotor, tehát a diesel motor mindig minden körülmények között csak erősebb lehet a benzinmotoroknál.
"Igen, a 0.9 TCe fogyasztása az általam hallottak szerint sem tökéletes."
Akkor első kézből tudok adni egy infót: volt nálam egy Sandero 0,9 TCe, kb 3 hétig, olyan ezer km -t menten vele. Az átlagfogyasztás 5,2 l volt vegyes használatban. A pillanatnyi fogyasztásmérő nagyon megtanította hogy lehet takarékosan használni a kis turbómotort. Olyan kicsi a motor belső súrlódása (900 cm3, 2 henger), hogy gyakorlatilag nincs motorfék, olyan mintha szabadonfutós lenne. Ez az egyik oka a takarékosságának. Az autót intenzíven felgyorsítva (ilyenkor pár másodpercig van vagy ~18 literes fogyasztás) gurul mint a szélvész, alig kell nyomni a gázpedált. Persze nagyobb sebességnél a légellenállás miatt ez nem teljesen igaz. Mentem vele autópályán ~120 km/ó -nál 5,5 l volt a fogyasztás sík úton (70 km/ó egyenes úton 3,5 l !!!). Itt is igaz ami a dieselre: kamu a 20000 km-es olajcsere ciklus. 10000 km egy olajjal, és nem lesz probléma. Természetesen a turbó kímélése is nagyon fontos (hidegen nem vadulni, leálláskor hűteni alapjáraton -> ez csak nagyobb megerőltetés után lényeges. Pl autópályás szakaszok, hegynek föl, utánfutózás, városi versenyzés stb...) Ha odaléptem rendesen a gázra, szinte belenyomott az ülésbe. Tehát egyszerre lehet igen takarékosan is menni vele, de hatalmas erőtartalékai vannak. Ennek ugye ára van, a tesztelők ezt az oldalát látták csak. Gondolom mindenki arra kíváncsi, mire képes egy kis túrbós benzines motor...
A fő profil a legalább 50 kilométer, de mint mondtam, nem tudom kizárni, hogy egy év múlva a gyerekekkel kell keringenem Zuglóban. No meg ott a 400k árdifferencia a két autó között, ami nagyon sokára jönne vissza -tekintve, hogy annyit azért mégsem utazik a család -ha viszont nekidurálja magát, akkor biza' hosszú az utazás annyi cuccal, amennyi négy embernek (ebből két gyerek) kellhet, még a legjobb esetben is meglehet a napi százas. Ezért biztosan kell a 90 ló. De a dízel megtérülése számomra kétséges
Hm, mindenesetre köszönöm az észrevételeidet, ezen most újra elgondolkodok :)
Kérdés: a sebváltó és a benzines fogyasztás meleltt a teszteken még a lámpákat is meg-megszólták.Ebből mennyi igaz?
Havi egy-két alkalommal bőven beleférnek a rövid szakaszok. Az a lényeg, hogy ha a fő felhasználási profil a rövid utakra épül, akkor az nem kedvez a dízelnek.
A kérdés az, mennyit fogsz menni, és milyen időtávra tervezel az autóval.
Hm, nehéz kérdés. Alapvetően nem járom a várost autóval, de időről-időre (havonta egyszer) meg sűrűek a pár kilométeres szakaszok az intézkedős/bevásárlós pénteken/szombaton - ill pár év múlva mindkét gyerkőc iskolába-oviba fog járni.
A 10 ezer km nem lesz meg, hacsak nem elsznek külföldi utak - az sem kizárható hosszú távon.
Az induló 400k-s különbözet most sok, amúgy hajlanék a dízelre, de a fentiek miatt nem egyértelmű, hogy ezt kéne vennem/használnom.
Igen, a 0.9 TCe fogyasztása az általam hallottak szerint sem tökéletes.
Miért, mennyit használod? Ha nem túl gyakoriak a rövid távok (< 20-30 km) hideg motorral (tehát például nem a lakóhelytől 1-2 km-re oviba/munkába járós autó lesz), és évi 10 ezer kilométernél többet mész, akkor SZVSZ jobban megéri a dízel.
Még csak azt sem nagyon mondhatnám, hogy a 0.9 TCe kevesebb hibaforrást rejt; ráadásul ha újonnan veszed, és normálisan használod, az első 150-200 ezer kilométeren nem valószínű, hogy a csináltatása bedönti a családi költségvetést. A két motor közötti árkülönbözet meg néhány tízezer kilométeren belül visszajön; tekintve, hogy a 0.9 TCe a pletykák szerint egyáltalán nem eszik keveset.
Igen, közben az 1.2-es már kiesett a pixisből - pont azért, amit írtál.
A brutál nagy hely nagyon szimpatikus. Most, hogy két gyerkőc van, egyszerűen nem férünk el egy normál autóban - babakocsistól. Az autószalonban töviről-hegyire átnéztem egy Daciát és a csomagtérben konkrétan lakni lehet. Kíváncsi vagyok a próbaútra.
Igen, ezt a recsegő váltót olvastam már korábban is.
Alapvetően tehát jól tele fogjuk pakolni és hol viszonylag rövid távon (50 km-en belül), hol 250 km+-on tervezem használni. Szerintem a 0.9-es lesz belőle. A dieseles fogyasztása egyébként egészen elképesztő.
Igen, ovlastam jó pár tesztet, de szinte mindig (sőt: mindig!) a dieselt tesztelték.
Amúgy valószínűleg inkább városi használatra még elég is lehetne az 1.2-es, de gyakran utazunk messzebbre, így valószínűleg a 0.9 Tce-re fogok voksolni - a 1.5 dCi-ről tényleg sok jót hallottam, de annyit meg nem használom az autót, hogy megérné dieselt venni. Bár még töprengek utóbbi kettő között :)
"Hogy létezik, hogy menetdinamikában a kisebb nyomatékú motorral ellátott autó lepipálja a nagyobb nyomatékút?"
Úgy, hogy a teljesítmény (ami a munka idő szerinti deriváltja) és a forgatónyomaték két külön dolog. (Egyébként egy 80–120-as rugalmassági tesztben szépen kijönne a dízel előnye.)
A nyomatékosabb autó nem feltétlenül gyorsabb, viszont jobban bírja a terhelést. Egy kamion sem gyorsabb az autódnál, pedig a teljesítménye 4-6-szor, a nyomatéka meg vagy 10-szer nagyobb. Ha mindkét autót a megengedett határig megpakolod, tapasztalhatod, hogy a dízel paraméterei sokkal kevésbé fognak leromlani az üresen mért értékekhez képest, mint a benzines értékei. Ebből láthatod, hogy erősebb.
Égéstér
