Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
De mindíg lehet kísérletezni ha van idő és hely hozzá.
Én is ezt teszem.
Zotya papától vettem pár éve néhány káki gyümölcsöt.
Volt bennük néhány mag. Gondolom a folytatást nem kell részletezni.
Most van 2 db még cserépben(ugye a hely problémája), 2db a virágágyás szélében. Ezeket tavaly a kutya borogatta ki a cserépből valamikor a nyár végén, egyiken hajtás se maradt azért elültettem , idén jó későn de kihajtott.
És ami a lényeg kettő a kertben van. Ezek már a harmadik nyarukat töltik kint. A nagyobb tavasszal még csak suháng volt. Hozott kb 40 cm es hajtásokat. Utána leállt. Örültem , szép kis formás fácska lett. Aztán a nyár közepén újra indult, Hát jó, sok az eső....
Egy hete vettem észre hogy két ágon 2-2 kis gyümölcs van. Na erre nem számítottam.
Szóval bármi lehet.
Még a tavaly előtti cserepes tartás helyén a bentszakadt gyökerekről is kihajtott....
A paradicsomot is (mást is) jellemzően féléretten vagy éretten szívogatja a poloska. Nekem sem a kivit sem a kákit nem járják pedig rengeteg van. Ilyenkor olyan éretlen hogy nem hinném hogy kárt tesz benne. De ha szívogatja akkor az megfigyelhető és le kell fújni ciperkillel az lesöpri és egy darabig távol is tartja. A fogyasztástól még nagyon messze vagyunk.
Lehet azért vele finom süteményt sütni. Alul kevert tészta, rajta rebarbaradarabok, a tetejére vajas tészta morzsolva. A vajas tészta elég jól tompítja a savait.
Megerősítem saját tapasztalattal. Tök véletlenül az egyik hurma fám alatt volt rebarbarám, és csak azt a poloskát vonzotta, ami a hurmát nem károsítja.
Nem minden fajt, csak a közönséges karimáspoloskát. Ez a faj elsősorban sóskaféléken él és a málnán is gyakori. A legkártékonyabb faj, a zöld vándorpoloska csalogatására nem alkalmas a rebarbara.
Datolyaszilvám nincs, de gyanítom, hogy azon is a vándorpoloska károsít. Paradicsomon, egyéb gyümölcsökön az szokott szívogatni.
A büdöske a talajban gyéríti a fonálférgeket, a poloskákat nem űzi el.
Valahol olvastam, hogy a rebarbara vonzza a poloskákat, a büdöske pedig elriasztja őket. Idén a rebarbarát kipróbáltam, ültettem magokat tavasszal cserepekbe. Úgy néztem, tényleg odavonzza a poloskákat (nem tudom minden fajtáját-e), addig sem a datolyaszilvát és a paradicsomot szívogatták.
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni. Van egy 7 éves Hana Fuyu fajta datolyaszilva fám, aminek némelyik gyümölcsén sötét foltok jelennek meg, de ezek a foltok nem csak a gyümölcs felületén hanem a belsejében is előfordulnak.
Igen, a gyümölcsben biztosan van és hátrányos az állatok táplálásában. A levélben nem biztos, hogy van, de akkor sem etetném. A madarak mondjuk mindig kicsit másképp működnek, mint az emlősök, szóval lehet hogy rájuk erősebben vagy épp kevésbé hat egy-egy hatóanyag.
Takarmányozástani tanulmányaim során a cirokkal kapcsolatban a tannin (csersav) szóba került, hogy az rontja a tápanyagok (fehérjék) emésztését, felszívódását, nem szabad sok cirkot rakni a takarmánykeverékekbe. (a hagyományosrégi takarmánycirok fajták tartalmaznak tannint)
A datolyaszilva termése és levele is tartalmazhat tannint.
Persze említi a kumarint is, ami lehet a madarakra erősebben hat. Én mindenesetre valahogy meggátolnám a fogyasztását (nekem régóta van, sosem jutott szemebe hogy pl. a nyulaimnak adjam...).
Sziasztok. Van esetleg valakinek információja arról, hogy a káki levele tartalmaz-e valamiféle olyan anyagot ami káros a baromfi növekedésére-emésztésére? A tyúkudvarban ahol a növendékeket nevelem van két kákifám, azokra felrepülve a leveleit a csibék csipkedik-eszegetik. És azóta mintha nem ugyanolyan ütemben fejlődnének-növekednének, mint azokban az években amikor még nagyon picik és körbehálózottak voltak a fák.
Próbáltam a neten rákeresni, hogy van-e valami számukra kedvezőtlen a levelekben, de a neten semmit nem találtam. Valakinek van erre vonatkozóan valami információja?
De akkor a Jiro megváltoztatja a Tipo működését is? Valójában maradhatna olyan, amilyen, hogy legyen egy hosszan tárolható fajta is, ha a másik keményen is ehető de cserében rövidebb ideig tárolható. Szóval az ideális az egy-ilyen-egy-olyan lenne.
Ja, vagy így. Értem. Akkor még egy olyan lehetőségem marad hogy megporoztatom a Tipot és akkor az is magvas lesz (nem probléma) de keményen nem lesz csersavas csak nem lehet sokáig tárolni. Viszont a mellé ültetett porzós fajta is ugyanúgy fog járni így lesz két fám amit hamar fel kell használni.
Kétféle érlelést már próbáltam, az almás működik de csak akkor ehető ha teljesen puha. A pálinkás nem is igazán működik.
Még agyalok de valószínűleg az egy Tiponak engedem a teret és elfogadom ilyennek. Úgy tűnik ez nem is fajta kérdése akkor.
A sharonról én is ezt hittem, az áruházi tapasztalatok miatt. De itt megírták a tapasztaltabbak, hogy nem keményen is édes, hanem csersavmentesített (gázzal, ami nem puhít, csak a csersav bomlik le). Ha kicsit visszakeresel, ott ment róla hosszabb eszmecsere, a házilag mivel érdemes érlelni téma kapcsán.
Amúgy mindegyik szotyós állagúra érlelődik, csak idő kérdése. Én azért akartam keményen is édeset, amit írtál te is: ezt az állagot szeretem jobban. Viszont kiderült, hogy az ilyen fajták fagyérzékenyebbek, így egyelőre letettem róluk a fáknál. Ha a keményebb állagot szeretném, egyelőre marad a bolti.
Még abba is belemegyek ha érlelni kell, nem gond, sőt. De ha már érlelni kell akkor mindegyik kötelezően meg is puhul? Vagy ebben azért van eltérés? Lehet, hogy az áruházi cucc az valójában a szedés utáni állapot (csak nincs csersav) és ha tovább érlelném az is folyós lenne? Eddig azt hittem hogy az már érlelve van.
Köszönöm a válaszokat! Ha jól értem, s Tipo kizárólag nővirágú és a Sharon is az?
A cél az lett volna hogy maradjon a Tipo olysn-amolyen. Mellette kellene egy keményebb állagú is (mikor már ehető). A Sharonra azt mondják keményen is édes. Lehetséges, hogy csak HA be van porozva? Lehetséges, hogy mindegyik fajta csak akkor fogyasztható keményen ha be can porozva? Olyan szinten kevés erről amit találtam hogy az szörnyű. Csak a reklámszöveg mindenütt.
Az, hogy házasítom, csak onnan jött, hogy szűkös a hely a másodiknak és talán tudnék szaporítóanyagot szerezni.
