Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
A Nature folyóiratban publikált, új tanulmány szerint Dél-Skandinávia lakosságát mindössze ezer év alatt kétszer is teljesen felváltották a területre újonnan érkezett népek, akik maradványainak DNS-profilja szinte semmi nyomát nem viseli az elődjeiknek.
Ezt az átmenetet korábban békésnek mutatták be
– magyarázta Anne Birgitte Nielsen, a Lundi Egyetem paleoökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A mi tanulmányunk azonban ennek az ellenkezőjére utal: az erőszakos halál mellett valószínűleg az állatállományból származó új kórokozók is végeztek sok gyűjtögetővel.
A csapat a Shotgun szekvenálásnak nevezett technika segítségével száz, Dániában talált emberi maradvány DNS-mintáját elemezte.
A maradványok 7300 évet öleltek fel a mezolitikumból (vagy középső kőkorszakból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmód hanyatlásnak indult), a neolitikumból (vagy újkőkorszakból, amikor az emberek a földművelő életmódra rendezkedtek be) és a korai bronzkorból.
Azáltal, hogy a kutatók egy adott régióra összpontosítottak – amely történetesen olyan éghajlattal rendelkezik, amely alkalmas mind a táplálékszerzésre, mind a földművelésre, és amely emberi maradványokat őriz –, feltérképezhették a populációk közötti génáramlást, valamint a növényzetben bekövetkezett változásokat, amelyek tükrözik a földhasználat módját.
Az elemzés azt mutatja, hogy körülbelül 5900 évvel ezelőtt egy földművelő népesség elűzte a korábban Skandináviát benépesítő vadászokat, gyűjtögetőket és halászokat, majd kivágta az erdőket, hogy termőföldeket csináljon belőlük.
Korábbi kutatások (egy maroknyi csontváz DNS-ének összehasonlítása) azt sugallták, hogy ezek az első skandináv földművesek genomjuk körülbelül harminc százalékát örökölték a vadászó-gyűjtögetőktől, ami azt jelentené, hogy a népességük keveredett – nem pedig azt, hogy az egyik kiirtotta volna a másikat. Számos régészeti bizonyíték ehelyett arra utal, hogy ez egy különösen erőszakos időszak lehetett, és az új tanulmány szerint a vadászó-gyűjtögető DNS lényegében eltűnt, alig kimutatható Skandinávia első földművelőinek genomjában.
Uralkodásuk azonban viszonylag rövid ideig tartott. A földművesek, más néven a Funnelbeaker kultúra, még körülbelül ezer évig virágzott, mielőtt a keleti sztyeppékről érkező újonnan érkezők egy újabb hulláma beköltözött volna. Az újonnan érkezők magukkal vitték felmenőiket is a dél-oroszországi eredetű állattenyésztő nép őseik révén. Gyorsan felváltották a korábbi kultúrát, és egy új kulturális csoportot hoztak létre, amelyet Egysírkultúrának neveztek el.
A szakemberek szerint a Dániába elsőként betelepülő földművesek DNS-profilja így lényegében eltűnt a mai dán népességből.
With the beginning of the Early Bronze Age in Central Europe ~ 2200 BC, a regional and supra-regional hierarchical social organization emerged with few individuals in positions of power (chiefs), set apart by rich graves with extensive burial constructions. However, the social organization and stratification within the majority of people, who represent the non-elite, remain unclear. Here, we present genome-wide data of 46 individuals from the Early Bronze Age burial ground of Leubingen in today’s Germany, integrating archaeological, genetic and strontium isotope data to gain new insights into Early Bronze Age societies. We were able to reconstruct five pedigrees which constitute the members of close biological kinship groups (parents and their offspring), and also identify individuals who are not related to individuals buried at the site. Based on combined lines of evidence, we observe that the kinship structure of the burial community was predominantly patrilineal/virilocal involving female exogamy. Further, we detect a difference in the amount of grave goods among the individuals buried at Leubingen based on genetic sex, age at death and locality but see no difference in the types of grave goods.
A legkozelebbi egy ferfi, aki a Kronan hadihajon szolgalt, mikor az elsullyedt az Olandi csataban 1676-ban. Vele kb. Kr.u. 150 korul elt kozos osunk.
Utanna egy viking akivel kr.u 50 korul elt kozos osom.
Majd a hamis Beethoven hajtincs "tulajdnosa" "Cramolini-Brown". kr. e. 100.
Ket got, a kozos os kb kr.e.350.
Utanna meg rengeteg kozepkori lengyel akikkel szinten Krisztus elott 350 korul elhetett a kozos os.
A maiak kozul, egy cseh es egy katolikus lengyel szarmazasu amerikai - aki Szileziabol szarmazott - , akikkel kb Krisztus utan 800 korul elt a kozos osunk.
Érdekes, főleg az a megállapítás, hogy azért maradtak nagyjából változatlanok genetikailag Európa országai a bronzkor után, mert a távoli területekről érkező bevándorlók a városokban éltek, ahol sokkal magasabb volt a halandóság mint falun, ahol maradt a régi népesség ( nyilván vannak kivételek, mint Magyarország ).
Ancient DNA research in the past decade has revealed that European population structure changed dramatically in the prehistoric period (14,000–3000 years before present, YBP), reflecting the widespread introduction of Neolithic farmer and Bronze Age Steppe ancestries. However, little is known about how population structure changed from the historical period onward (3000 YBP - present). To address this, we collected whole genomes from 204 individuals from Europe and the Mediterranean, many of which are the first historical period genomes from their region (e.g. Armenia and France). We found that most regions show remarkable inter-individual heterogeneity. At least 7% of historical individuals carry ancestry uncommon in the region where they were sampled, some indicating cross-Mediterranean contacts. Despite this high level of mobility, overall population structure across western Eurasia is relatively stable through the historical period up to the present, mirroring geography. We show that, under standard population genetics models with local panmixia, the observed level of dispersal would lead to a collapse of population structure. Persistent population structure thus suggests a lower effective migration rate than indicated by the observed dispersal. We hypothesize that this phenomenon can be explained by extensive transient dispersal arising from drastically improved transportation networks and the Roman Empire’s mobilization of people for trade, labor, and military. This work highlights the utility of ancient DNA in elucidating finer scale human population dynamics in recent history.
Így terjednek a pletykák. Egyrészt közelében sem vagyok a teljes magyar származáshoz (horvát-bunyevác, német sőt szlovák is van bennem bőven), nem gondolom úgy, hogy egy Árpád-házi zabigyerek lenne az egyenesági felmenőim. Minden ilyesmire utalás a humor kategóriában van.
Egyedül III.András származása kétséges, mivel az apja nem biztos hogy II.András fia volt, de elvileg az III.András apjának csontváza meglehet egy velencei templom kriptájában.
Tekintve, hogy 1 csontvázat cca 200 csont alkot, 600 x 200 = nagyon sok, ennyi egyedi vizsgálatra biztosan nem lesz pénz -- és felesleges is. Az alapinfó meglesz (= leszármazások/azonosítások), az újratemetések inkább szimbolikusak lesznek.
Beszámolt arról is, hogy jó ütemben haladnak a székesfehérvári királyi maradványok történelmi archeogenetikai kutatásai. Ennek kapcsán jelezte: hatszáz összekeveredett csontvázból vettek mintát, ebből négyszáz esetben hiánytalanul sikerült a teljes DNS-meghatározás.
Közölte: a fennmaradó kétszáz „degradált csontváz” vizsgálata is biztosan befejeződik ebben az évben. „Hogy mikor tudunk eljutni a 15 király végső azonosításáig, az attól függ, hogy az engedélyeket mikor kapjuk meg” – jegyezte meg Kásler Miklós, hozzátéve: az összehasonlításhoz referenciaszemélyként szóba jöhető királyok maradványainak mintavételéhez folyamatosan kérik az engedélyeket.
