Jó. Én bírom ezt az új vonulatot, a "szent család" mítosza után ezt a "leplezzük le a család, sokszor egy életre megnyomorító hatását", ebbe a vonulatba tartozik a dán "Születésnap" (ez volt a legjobb!!)az amerikai független "A boldogságtól ordítani", kicsit ebbe csippent bele az "Amerikai szépség" is, szóval vannak követői Bergmannak a "Fanny és Alexander" után. És kimondottan ügyes, tehetséges követők ezek, új hanggal, új filmes eszközökkel, jobb, mint egy pszichoterápiás kurzus.
Bennfentes: többet vártam, de nagyon kifinomult eszközökkel hozza magát (MM rulla). Teremti a feszültséget, kerüli a harsány dolgokat és beint a cigarettának. De szerintem néha elidőz lényegtelennek tűnő dolgokon és ekkor a kommersz nézőnek csak a pihe-puha ágy jut az eszébe. Ja, frankó és változatos a zene. Talán nálulnk jobban bejön, mint Amcsiban.
Kettős kockázat, mint a Csontember. Vegyünk egy jó (lehetőleg alig használt) alapötletet, keverjük össze egy dekoratív (értsd: ennivaló) nénivel meg egy kevésbé bácsival és szórjuk meg bőségesen krimi-panelekkel (pl. esőkabátot üldözünk az utcán, elkapjuk aztán kiderül, hogy nemis) és kész. Nekem egy fokkal jobban tetszett, mint az Csontember (pedig attól többet vártam, de itt nem legalább nem jössz arra rá öt perc alatt, hogy ki a gyilkos), de közepes fölét érdemel csak. Üdítőleg hatott ez a három krimiszerűség így két hét alatt, bár a KK kommersz akciónak is elmegy olykor. Én a Ripley-t választanám...
A Kettős Kockázat nekem tetszett, bár nem egy nagy szám. Nagyon szép néni, átlagos alakítással és Tommy Lee Jones a szokásos stílusával. Aszondom élvezhető.
A Szörny is tetszett, mert szerintem nem szokványos horrorfilm. Pl. a főszereplők közül senki sem, még a "rossz" főszereplő sem (!) hal meg !
Érdemes megnézni (persze csak annak, akinek bírja a gyomra a halivúdi szirupot)
Az Árvák hercegét én is nagyon ajánlom !!!
A Mr Ripley -ben az a legszomorúbb, hogy azelőtt Matt Damon ilyen filmeket is tudott csinálni mint: Esőcsináló, God Will Hunting, Pókerercok.
Ez a Ripley számomra elképesztő visszaesés (bár meg kell hagyni, hogy a szerepét jól játssza)
A Csontember szerintem elég átlagos film, és Denzel Washington nem tudja feledtetni a már százszor látott kliséket. Nem beszélve a film befejezéséről, ami azért már túlzásnak is sok volt.
Persze meg lehet nézni, de abszolút felejthető.
A Harcosok klubja viszont semmiképp sem felejthető. Nem a véres jelenetek adják a film lényegét, hanem annak a totál üres életnek az ábrázolása, ami riasztó, és a vér látványánál is jobban felfordítja az ember gyomrát. Nem is beszélve a "szektásodás" jelenségéről.
Nem ez volt életem legjobb filmje, de figyelemreméltó a film.
Szombat: Jeanne d'Arc
Nem igazán tudtam eldönteni, mi is szeretne lenni ez a film.
A romantkius kalandregénybe belerondított a durvaság. Az akciófilmbe a lelkitusák és a látomások. A filozófikus művészfilmet a kommersz és hatásvadász jelenetek verték szét. Így aztán kétszer hangosan is felnevettem a véresen - szó szerint - komolynak szánt jeleneteken, és az órámat nézve ásítoztam az igaz tartalomnak szánt lélekboncoló dialógusokon.
Ami elvislhetővé tette a filmet: az pár szép kép és beállítás, és kb. három ffi szereplő kellemes színészi játéka.
Hétfő: A napfény íze
Nagyon a hatása alá kerültem, szinte észre sem vettem, hogy múlnak az órák.
Érdekes, gyakran tényszerűen hű korképet festő, de persze azt az emberi sorsokon mégis valahogy tompítva bemutató szép film, nagy-kis történelmi korokról és kis-nagy emberekről.
Kár, hogy az eszmei mondanivaló összefoglaló megfogalmazása olyan szájbarágós, rosz ízű propaganda emlékeket idéző módon zárta a filmet. :-(
A történet alapvetően jó, a figurák kicsit sematikusak, Angelina Jolie jobb a Szeress, ha tudsz-ban, Denzel hozza a formáját. A történet vége túlságosan bonyolítva van, a megoldás olyannyira túlzás, hogy az ember már-már nem hiszi el. Azért jó krimi. Érdemes megnézni.
Nekem legutóbb az ment az agyamra hogy akivel moziba voltam állandóan pisilni járt. mondjuk jó megértem Mr. Ripley-t én is szivesebben néztem volta a WC-ből
Hát igen ehhez már nincs is mit hozzátenni
Hacsak nem az előtted ülő fiatal párt aki nyalja falja egymást és te nem sok mindent látsz tőlük (vagy csak irigység beszél belőlem)
A Szibériai borbélyt láttam a Művészben. Nagyon jól szórakoztam a helyzetkomikumokon. A történet 1885-ben meg 1905-ben játszódik, kosztümös. A történet dióhéjban arról szól, hogy egy kadét önrobló hevességgel beleszeret egy dámába, de ez a szerelem egyikőjük számára sem továbbvihető, hiszen abban a társadalomban nem döntöttek szabadon az ügyeikről sem a férfiak sem a nők. Hamar kinézett egy Szibériába való száműzetés. De nem csöpögős szerelmi történet, hanem nagyszerű komédia. Jól mulattam.