Amíg nem volt Hungár naptár, a csillagászati mérések pontossága Augustus Mars mezőn felállított napórája segítségével megközelítette az egy órát.
Azóta két nap a mérések hibája... (Barlai, Hetesi, március 21 kontra március 23...)
Amikor Rubiconban cáfolni kellett a kitalált középkort, a c-14 hibája 10-20 év volt. (Tomka)
Amióta Hunnivári felvetette, hogy a "honfoglaló sírok" c-14-es datálása bizonyíthatná, hogy a türk magyarok Salamon regnálása idején érkeztek Erdélybe, mindenki csak azt fújja, hogy használhatatlan a c-14...
Sajnos az agyagtáblák csillagászati eseményeinek publikálása sem fog áttörést hozni, hiszen a táblákat egyáltalán olvasni tudok száma végtelen kicsi, és ők ellenérdekeltek, hiszen teljes életművük került a "Seleukida kóddal" a szemétdombra...
Itt tartunk 2009. novemberében...
Több mint különös !
Másrészről szerfölött FÖLHÁBORÍTÓ !
A magam részéről nem győzőm hangsúlyozni, hogy ha a kutatás terén --- ami jelen esetben a "hivatalos" tudományt jelenti --- megengedi magának ezt a nagyvonalúságot, akkor az alternatív elgondolások fölvetőinek is megjár !!!
Ha az alternatívoktól nem elfogadható, akkor a hivatalosaktól sem !
Tehát gyakorlatilag azt kell elérni, hogy FÜGGETLEN vizsgálat megtegye mindazt, ami elől eddig valami érthetetlen ok folytán elzárkóztak !
Amíg nem volt Hungár naptár, a csillagászati mérések pontossága Augustus Mars mezőn felállított napórája segítségével megközelítette az egy órát.
Azóta két nap a mérések hibája... (Barlai, Hetesi, március 21 kontra március 23...)
Amikor Rubiconban cáfolni kellett a kitalált középkort, a c-14 hibája 10-20 év volt. (Tomka)
Amióta Hunnivári felvetette, hogy a "honfoglaló sírok" c-14-es datálása bizonyíthatná, hogy a türk magyarok Salamon regnálása idején érkeztek Erdélybe, mindenki csak azt fújja, hogy használhatatlan a c-14...
Sajnos az agyagtáblák csillagászati eseményeinek publikálása sem fog áttörést hozni, hiszen a táblákat egyáltalán olvasni tudok száma végtelen kicsi, és ők ellenérdekeltek, hiszen teljes életművük került a "Seleukida kóddal" a szemétdombra...
A teljesség igénye nélkül néhány, közszájon forgó furcsaság az izotópos kormeghatározásról:
· több millió éve zárt, háborítatlan kőzetben talált faanyag mindössze néhány tízezer évesnek adódott…
· egy vulkántól alig néhány kilométerre lévő fákból vett minta több tízezer évesnek adódott…
· ugyanez az öregedés volt tetten érhető nagyvárosi fákból vett mintákon.
· a 785 évvel ezelőtt épült angliai oxfordi kastélyból származó habarcsról azt állapították meg, hogy 7.370 éves.
· frissen megölt fókákat 1.300 évesnek állapítottak meg, 30 éve meghalt fókákat pedig 4.600 évesnek.
· élő csigák korát 2.300 évesnek mutatták ki.
· élő fákból kivágott fadarabokat pár nap múlva 10.000 évesnek határoztak meg.
· radiokarbon módszerrel egy mumifikálódott pézsmaszarvas fejbőre alatti izomszövetet 24.000 évesnek állapították meg, míg ugyanazon állat hátsó lábáról való szőrt pedig 17.200 évesnek — kissé hosszú életű állat lehetett!
· egy mammut szőréről azt mutatták ki, hogy 26.000 éves, míg közvetlenül a tetem fölött levő tőzegről azt, hogy 5.610 éves.
"....Ám kezdetben a brit Antiquity hasábjain közölt európai radiokarbon-adatok még a Kárpát-medence és a Délkelet-Európa õskorával foglalkozó régészek körében is döbbenetet, majd hitetlenkedést, végül pedig felháborodást váltottak ki, ami többüknél, fõleg a német tipológiai iskola követõinél a módszer sokáig tartó merev elutasításához vezetett. A Kr. elõtt 1400-nál korábbi korszakokra vonatkozó adatok ugyanis jóval korábbiaknakbizonyultak, mint azt a történeti kronológia megalkotói feltételezték, sõt, idõben visszafelé ez a szakadék egyre nõtt, és a magyarországi élelemtermelés kezdete, a neolitikum például már teljes 1500 évvel kezdõdött korábban a radiokarbon-kronológia alapján! Az éles vita az európai õskorkutatás sarkalatos pontjai körül forgott, és nem csak az idõrenddel volt összefüggésben. A radiokarbon-adatok ugyanis egyfajta idõrendi törésvonalat alkottak, amely éppen a Kárpát-medence déli része mentén húzódott, és amelytõl északra már semmilyen korábban elfogadott dátum nem állta meg helyét. Aki viszont elfogadta a meglepõen korai európai radiokarbonadatokat, súlyos õstörténeti problémával került szembe. Hiszen ha például a késõ neolit és a kora rézkor, azon belül pedig a réz- és az aranymûvesség ennyivel régebbi, akkor hogyan lehetséges égei-balkáni eredetük? Hasonlóan nagy vihart kavart egy, az erdélyi Alsótatárlakán napvilágra került és a mezopotámiai ötezer éves írásjelekhez hasonlóan bekarcolt agyagtáblácskák ügye. A hagyományos kronológia hívei bizonyítottnak látták a kapcsolatot, ami ezzel együtt a Kárpát-medencei középsõ neolitikum hagyományos keltezését támasztaná alá, szemben a másfélezer évvel korábbi radiokarbon-adattal. Mások a táblácskákon lévõ jeleket önálló találmánynak, helyi „proto-írás”-nak gondolták, a lelõhely késõbbi, kora bronzkori rétegéhez kapcsolták vagy egyszerûen hamisítványnak tartották. Végül az egész „ex oriente lux”- (keletrõl jön a fényesség) elmélet ingott meg alapjaiban. Lehetséges, hogy olyan fontos, az emberi fejlõdést elõrevivõ találmányokat, mint a fémmûvességet vagy az írást nem a délkeletrõl érkezett bevándorlók hozták magukkal, hanem azokat helyben, mindenkitõl függetlenül és ráadásul korábban találták fel? A szûnni nem akaró vitát csak tovább korbácsolta az ún. kalibrált, kiigazított radiokarbon-adatok megjelenése. A környezeti viszonyok változásait figyelembe vevõ, a radiokarbon-adatok hibahatárait szûkítõ kalibrált adatoktól joggal várták, hogy csökken a szakadék a kétféle kronológia között. Valójában a kalibrált adatok még korábbi idõpontokat adtak! Ettõl kezdve már a „hagyományos” és a kalibrált adatoknak hitelt adó régészek között is ellentét támadt. Kísérlet történt Magyarországon a „mérsékelt kronológia” megalkotására is, amely a kalibrálatlan adatokból kiindulva, azokat kissé még fiatalabbnak tartva igyekezett egységet teremteni a történeti és a radiokarbon-kronológia között...."
Eszedbe sem jutott, hogy a 75 milliót Te is fizeted, egy sóhivatalnak, akik jó pénzért üldögélnek, neteznek, és a végkielégítésük három év múltán akár meghaladja életed jövedelmének tízszeresét.)
Tudom a hallgatási díj fontos, sosem fogják kikotyogni, hogy a honfoglaló sírok igazából 11-12. századiak...
"Figler András régész, a KÖH Nyugat-magyarországi Irodájának vezetője azt nyilatkozta a Kisalföldnek [3], hogy a tér alatti talajcserére senki nem adott engedélyt, és a beavatkozás miatt a XIII-XV. századig semmisültek meg rétegek. "
A római kori polgári település kőépületeiről majd egy másik alkalommal ejtünk szót, az biztos, hogy a Kr. u. 4. században az itt lakók elhagyják házaikat.
Vésett római ékkő Silvanus isten ábrázolásával
Ezt a területet vették birtokba a hunok, akik az 5. század folyamán a romok közé temetkeztek. Az eddigi feltárt közel ötven temetkezés többsége nem tartalmazott mellékletet, de egy-egy sírban csontfésűt, kerámiaedényt, gyűrűt, vagy karperecet találtunk.
A tér 5. - 9. századi történetére egyelőre nincs adatunk. Tudjuk viszont, hogy az Árpád-kor elején, a 10-11. században lazán elhelyezkedő, szinte tanyasias falu lehetett itt. E településből eddig két földbemélyített házat tártunk fel, sarkukban kövekkel körberakott tűzhellyel.
