És hogy lehet azt megelözni hogy ne örölköljön az ember semmit, én se plusszt se minuszt nem akarok ettöl az embertöl . Nincs erre valami jogi megoldás?
Ez azt jelenti, ha pl. van 1 millió Ft adósság, de a hagyaték ennél kevesebb (mondjuk 100 ezer Ft), akkor csak eddig felel, akülönbözetet nem kell kifizetni.
Az is egy jó kérdés, ha meghal tudni fogják-e hogy ki az örökös, mert tudok olyan esetet, hogy a közjegyző nem tudta, hogy az illetőnek van egy másik lánya is.
Azt szeretném megkérdezni hogy adósságot is lehet örökölni? A feleségem anyjával 22 éve nem tartjuk a kapcsolatot tehát ennyi ideje nem tudunk róla semmit ! Attól tartunk hogy ha meghal adósságot hagy ránk, esetleg hitelt vett fel. Ezt minden esetben örökli a gyermek ? Hogy lehet ezt megakadályozni, az hogy 22 éve nem tudunk róla semmit gondolom nem számít ??!!
Igen sajnos szinte holt jogintézmény, és nem is szeretik...pedig nem hülyeség.
A "gyorsított eljársról" nekem csak az rémlik, mintha több lenne az illeték, de többre nem emlékszem, sok hasonló van de azoknak meg sok értelme nincs.
Mindegy akkor erre még várni kell, igaz nem igen lehet követni egy két törvénymódosítást, már ha jól tudom pl. nincs inkasszó a Vht. szerint, de állítólag valahol egy MNB rendeletben szerepel.
Igen az első jogintézmény - elviekben létezik, gyakorlatban kevésbé, de ahhot ugyebára kérelem kevés, kell, hogy ott legyenek az alperesek is. Ahogy kitűnik erre nem sok esély van, és ez nem kifejezett kérelem (nem keresetlevélben szerepel, szerintem az ügyfélnek félreérthető) , hanem ahogy írod szóbeli kereset azonnali tárgyalása.
Ha meg nincs jelen az alperes, akkor nem igen működik - sajnos - az azonnali határnap tűzés.
A közös kérelemmel szintén ez a helyzet, ott tudtommal csak a törvénykezési szünet ideje küszöbölhető csak ki.
Összességében ez a megfogalmazást nem értettem én se jogász létemre, mit csinálnék, mégis, hogy mire gondol az ügyfél, ha iylet egy beadványban leír.:-)
Hát baromi jó, a két másik tulajdonos ugyanis egyelőre nem hajlandó elköltözni, már vannak elmaradásaik vízdíjban, áramdíjban, a ház viszont nincs akkora, hogy én is beköltözhetnék, helyettük meg nem akarok fizetni. Asszem, ezt hívják patthelyzetnek. :-(
Kérdésem: örökség útján a tauljdonomba kerül egy ingatlannak az 1/3-ad része, melyben én nem lakom, de a másik két (1/3-1/3-ad részben) tulajdonos benne lakik. Ha rezsihátralékot halmoznak fel az ingatlanon, azért én felelőssé vagyok-e tehető? (különálló ingatlanról, házról van szó, közös költség nincs)
Ezt nem tudom. Azt hiszem, ez lehet az a bizonyos "köteles rész", de ennek a pontos miben-létét nem ismerem. (Nem vagyok jogász, az előbbit is csak azért tudtam, mert nem olyan régen személyesen volt ilyen ügyem.)
És mi lenne akkor, ha valaki egész más személy részére írt volna végrendeletet? Akkor a fele rész lenne azé, a másik felét meg ugyanilyen módon osztanák fel?
Lehet, hogy alapkérdések, de (szerencsére) még sosem volt ilyen "problémám".
Nálunk kb 3 éve halt meg az apukám testvére. Szitu hasonló: házastársa előbb meghalt, gyerekek/szülők már nem éltek. És az én apukám is meghalt már 20 éve. A harmadik testvér ma is él. Ha nem lett volna végrendelet, akkor a még élő testvér örökölte volna a fél részt, mi pedig a húgommal ketten a másik fél részt - merthogy apukám már nem élt.
(Ha viszont Ő halt volna meg előbb, és nem a házastársa, akkor a házastárs rokonai örököltek volna, mi meg semmit. Nálunk a végrendelet pont azért volt, mert ez igazságtalan lett volna az adott helyzetben, és be lett véve arról az ágról is valaki.)
Én eddig úgy tudtam (gondoltam), hogy a 4 testvér 25-25%-ot kap. Amelyik testvér már nem él, ott a leszármazottjai egyenlő részben elosztva kapják meg a 25%-ot.
Segítsetek, mert a neten többféle infót találtam a kérdésemmel kapcsolatban.
Elhunyt egy rokonom (nagybátyám).
Felesége néhány éve hunyt el, szülei, nagyszülei már rég nem élnek, gyermekeik nincsenek (nem is voltak). 4 testvére közül egy (apum) él, a másik 3 szintén korábban halt meg, de mindnek vannak élő gyermekei.
Végrendelet hiányában ki örököl?? Van egy ingatlan (20M alatt) és készpénz.
Olyan infót találtam, hogy a testvér nincs benne az öröklési sorban... A testvérei (és leszármazói) egyáltalán nem örökölhetnek tőle?
Ha jól tudom, végrendelet esetén is csak egy részről rendelkezdhet.
Valami kötelesrészről olvastam, ami a törvény szerinti örökösök védelmében van.
Köszönöm a tanácsokat. Igen, pontosan ez a tényállás. A közjegyzőnek korábban elküldtük a jogerős bírói ítéletet. Az imént kértem felvilágosítást tőle emailben, remélhetőleg reagál rá.
Köszönöm a választ. Én is úgy látom, hogy apám élettársa után nem örökölhetek, csak apám után a közösen megszerzett vagyonuk egy részét.
Ezért én sem értem, hogy az élettárs hagyatéki eljárásában nekem mi a szerepem. A közjegyző a per előtt elindította a hagyatéki eljárást, de sem ideiglenes, sem végleges hatályú hagyatékátadó végzést nem hozott. Gondolom most akarja lezárni.
Apám hagyatéki eljárása során jeleztük anno, hogy folyamatban van egy per (a hagyatéki leltárban is megjelenik) tehát a póthagyatéki eljárást ott kezdeményezhetném.
Mindezek fényében meg kell jelennem az élettárs hagyatéki eljárásán és ki kell fizetnem a meglehetősen magas közjegyzői díjat, vagy jelezhetem valamilyen formában, hogy én csak apám póthagyatéki eljárásban vagyok érintett?
1. Az örökség folyószámlán található, nem takarékbetétben. Ezután kell öröklési illetéket fizetnem?
2. A bírói ítéletetben az szerepel, hogy édesapám élettársának törvényes örököse az állam, viszont közösen szerzett tulajdonuk egy részét én öröklöm.
Ha viszont apám révén öröklök, akkor nem tudom ez hogyan jelenik meg az élettársának a hagyatéki eljárása során (erre szeptemberben kerül sor). Elképzelhető, hogy csak az állam jelenik meg örökösként? És akkor apám esetében póthagyatéki eljárásra van szükség (egy másik közjegyzőnel, mivel ő másik kerülethez tartozik) és ott jelenik meg az én újabb örökségem?
Nagyon köszönöm a választ. Az állam nem végrendeleti örökös: egy elég bonyolult és hosszadalmas per eredménye, hogy egy ingatlan és egy bankbetét egy részét én egy másik részt az állam örökli. Tovább pontosítva a kérdéseimet:
1. Kell előzetesen jegyeznem a közjegyző felé, hogy én csak az örökség rám eső része után fizetek közjegyzői díjat? Nem tudom a bírósági ítélet alapján ő elvégzi az elég összetett számításokat, vagy jobb ha én ezt elküldöm neki? A közjegyző utána be tudja hajtani az államon a díj másik részét?
2. Az öröklési illeték kiszámolásában sem vagyok biztos. Én apám révén örököltem, ő pedig a még korábban elhunyt élettársa után. Csakhogy az öröklés mértékét tisztázó per során apám elhunyt (ő volt a felperes, az állam az alperes), én lettem a anyagi és eljárásjogi jogutód a perben. Vagyis apám révén örököltem meg az ő élettársa örökségének egy részét. Ezután én egyenesági örökös vagyok, vagy apám jogutódaként ő helyette fizetem ki az öröklési illetéket?
3. Az öröklési illetékből levonhatóak hagyatéki teher részeként az öröklési per költségei? Az ügyvédi költségről van számlám, illetve az ítélet jogerőre emelkedése után befizetett kereseti illetékről is.
Nagyon köszönöm az eligazítást ebben a meglehetősen bonyolult szituációban.
köszönöm a gyors választ. pontosítanám a kérdést. az öröklés során kétftajta költségem van: közjegyzői díj és öröklési illeték (nem vagyok egyenesági rokon).
ez a két költség az öröklés arányában oszlik meg az örökösök között? ennek akkor is érvényt lehet szerezni ha a másik örökös az állam?
Hagyateki eljaras soran felmerulo kozjegyzoi dij megosztasaval kapcsolatban erdeklodnek. Az allam es en osztozunk az oroksegen, kb 70% - 30% aranyban. A nekem cimzett idezes szerint a munkadij es a koltsegterites varhato osszege 84 000 Ft.
Nem vilagos szamomra, hogy ez a ram vonatkozo resz, vagy a teljes dij? Ezen kivul, nem tudom, hogy az allam is koteles kozjegyzoi dijat fizetni, vagyis meg tudom vele osztani a dijat?
-sajnos nagyon rossz a kommunikacio a bankokkal. Tudunk bankszamlakrol, lekotott betetekrol, reszvenyekrol amelyekrol vannak szamlakivonataink, viszont a bank visszajelzese szerint ezek megszuntek. Tovabbi felvilagositast nem adnak. Mit lehet ilyenkor tenni? (Tudjuk hogy milyen szamlakon es mennyi penz van lekotve, a bank viszont azt allitja hogy a szamla mar megszunt, es azt sem hajlando kiadni hogy MIKOR szunt meg)
E pillanatban Öröklés és ajándékozás esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon öröklési, illetve ajándékozási illetéket (összefoglalóan: vagyonszerzési illetéket) kell fizetni.E pillanatban az öröklési illeték mértek 18 millió forintig, 21%.
Ingatlanom nincs, de értékes ingatlanaim és takarékvagyonom nálím 20 évvel fiatalabb külön élő társamra hagyatékoznám. Példaként vegyük 3millió Ft-ra. Közhegyzőnél eláírom a hagytkozást. - Halálom esetén kb, mennyi öröklési adóval csppantják meg? Reális számokat kérnék.
Na persze. Erre írtam, hogy akkor azt a 25%-ot is elbukja, amit az anyukája után örökölt. De pénzzel nem felel nem? Vagyis nem kell neki törlesztgetni a részleteket, adja el a lakást a bank, ami bejön neki bejön, a többi már az ő buktája. A férjem meg elvesztette azt a 25%-ot is, nem zavar. Csak ne is lássam már azt a lakást meg a rokonságot....
Igen, ő is aláírta, mint zálogközelezett. Én nem láttam amúgy azt a szerződést, nem tudom mi miért nem kaptunk belőle...A férjem ott zavarodott bele a dologba, hogy arra nem emlékezett, hogy ezt az apukája vette fel, hiszen a testvére fizette a hitelt. Ezért sem értem, ha a férjem zálogkötelezett, akkor miért nem kaphat semmilyen információt arról, hogy volt-e hitelfedezeti biztosítás.
Ezt majd az ügyvéd rendezi amúgy, csak idegörlő ez a sok várakozás, meg a félinformációk, meg a folyamatosan szivárgó rossz hírek. Az ügyvéddel csak a jövő héten tudunk beszélni.
