Őszintén örülök, hogy a Cseresznyejáték Rt. Szemlédi úrban megtalálta Szilágyi István (vagy ismertebb nevén Lópici Gáspár) méltó utódját, és a mondjafricikémet el lehet végre felejteni!
A vége lemaradt.
Azért lottózol, hogy sok pénzt nyerj. Lehet, hogy nem vennél kastélyt, nem csináltatnál tavat(bár ehhez nem kell nagy tőke), vagy vidámparkot se hozatnál a tuják mellé, de te is elálmodoztál a nagy nyereményen, és talán több szelvényt is vettél, de egyet biztos.
Szemlédi András igenis egy kultuszfigura, az utóbbi évek legfantasztikusabb reklámjában!
Bagojj, jól emlékszem, hogy te voltál az egyik, aki benyalta a sztorit?
Etetés volt neked, így jártál.
Annyira izzadságszagú ez a kultuszteremtési igyekezet. Volt egy reklám, kész. Poénos volt, najó. De ez is csak olyan etetés, mint a testápolós, kozmetikai cikkes bombanők, a baziegészséges müzlizabálók, stb.
Azért lottózom, mert jó a memóriám és nem tudom elfelejteni azt az 5 számot...
Jól beszélsz ProfitOrientált! Nagyon jó lenne nyerni egy kisebb összeget, de egész egyszerűen nem tehetem meg, hogy néhány forintocska megjátszásával kockára tegyem családom megélhetését. Ez van. Látva András örömét, olyan mintha én nyertem volna. Amikor nézem a trambulint, kisfiamat képzelem oda. Esküszöm neked, hogy mindahányszor megy a film, a kis Zsolti ugrál be a deszkáról a tóba. cz.
Jó látni, hogy így szeretitek egymást. A csigasztori olvasása közben pedig megszakadtam a röhögéstől. Komolyan így volt? Hihetetlen fazonok vagytok. Csak maradjatok is ilyenek. Istenem, nem találhatott volna jobb helyet az a rakás pénz... cz.
Micsoda lúzer ez a fazon... A leépülés végső stádiumára utal, ha ez embereket ilyen ócska illúziókkal lázba lehet hozni. A kiúttalanság non plus ultrája a végső nyereményről álmodozni. Az ilyen embereknek nincsenek már céljaik az életben.
Nem lehetne, hogy ügyes kezű pixelesztergályosok még egy-két szemlédis műalkotást összehozzanak? Ötleteim lennének, csak időm meg hangulatom nincs farigcsálni. Na jó, foglaljuk össze úgy, hogy lusta vagyok, és kész.
Andrást gyerekkorom óta ismerem, egy osztályba jártunk általánosba, meg utána a szakmunkásképzőbe is. Nagyon nagy haverok voltunk, rengeteg történetet tudnék mesélni. Egyszer szünetben kilógtunk a temetőbe csigát szedni, csak úgy a köpeny zsebébe. Ne tudjátok meg, mi volt, amikor az óra közepén elkezdtek kimászni András háta közepén a zsebéből: osztályfőnöki meg ilyenek. De volt még sok ilyen történet érdemes lenne őket megfilmesíteni, majd beszélek is erről az Andrással.
Az egészhez hozzátartozik, hogy mindezt egy saját vetítőreremben egy éppen lebillenő kamerába mondja, háttérben pattogatottkukorica-géppel. És a slusszpoén, amikor mögötte fent a gépészablakban elindul egy film vetítése, női nyögésekkel és sóhajokkal, mire András hátra-, és felnéz, majd azt mondja: -Lacika, nem megmondtam, hogy ne nyúljál az én filmjeimhez?
A mondat végét meg már vhonnan kintről mondja, mert megrémül, amikor látja, hogy mi kezdődött el, és gyorsan kimegy rendbeszedni a kölyköt.
Ne feledjük, hogy 2004-et írunk. A gyűjtsünk Isaura felszabadítására c. mozgalom mintájára indítsunk: Raboljuk ki Szemlédi András 5ös lottó nyertest :)))
Ez nem volt olyan jó elolvasva, mint mikor kitaláltam, de nem találom a radírd. :)
Szia Béci! Egy egész ország kiváncsi arra az emberre, akit András oly nagyon szeret és akiért annyi mindent tesz. Mesélnél magadról egy pár szót? Mivel foglalkozol, hol élsz? Mióta ismered Andrást? Sajnálom, hogy nem ismerlek Titeket és ezért nem lehettem ott a Tram-bulin... Üdvözöl cz.
Sajnálom, hogy nem találkozhattunk, nem is csoda, hiszen akkora tömeg volt. Nem hittem, hogy Andrásnak ennyi barátja lett hirtelen. Viszont elárulta a következő heti nyertes számokat. Kár, hogy elvitték a nagy suskát. Lehet, hogy Szemlédi volt és tutira ment?
A hétvégén megvolt az András bulija. Jó volt a kaja, meg a zene is. A gyerekek is élvezték az egészet. A trambulint nem próbáltuk ki, mert arra már hideg van, meg a tó egy kicsit kintebb van a háztól. Ja, és a házimozi tényleg betyárul szól, ahogy az András mondta.
Tegnap este már otthon néztem a tévét, nem tudom András mit szól hozzá, hogy viccet akarnak belőle, de hát ő ezt az egészet csak barátai miatt csinálta.
Márpedig ezt a Nagy Csongor sztorit nem hiszem el. Jól hangzik, még hihető is lehetne, de nem hiszem el. Ő Szemlédi András, a mi Szemlédi Andrásunk. Láttuk a trambulinját, hallhattuk, hogy mennyire nagyvonalú barátaival, különösen Bécivel. Aki ennyire önzetlen és emberi tud lenni, az nem hazudja a képünkbe, hogy szakácsot hozat meg miegymás, ha nincs rá pénze. De nagy genyó ez a média. Színész, meg Erdély... Játszani mások érzelmeivel, azt tudnak... cz.
